Könyvek 1956-ról

Forrás

Pénteken reggel mentünk iskolába a Naggyal, aki természetesen ünneplőben virított. Faggatni kezdett arról, hogy miért is kellett ünneplőbe öltöznie, mit ünneplünk. Mivel még csak másodikos, így érthető módon túl sok információt nem kaptak az 1956-os forradalomról az iskolában, viszont a kíváncsisága határtalan. Így az iskolába vezető úton próbáltam a saját korának megfelelően elmagyarázni a történteket, kezdve a II.vgh. végétől. Mivel a Nagyot kimondottan érdekli a történelem (jelenleg ha nagy lesz, akkor régész szeretne lenni), áldom a sorsot, hogy történelemből mindig jó voltam és a mai napig is nagyon érdekelnek az ilyen témájú könyvek, tudok válaszolni a kérdéseire. (Nem olyan rég voltunk a Titanic kiállításon, amiről pár képet mutattam ITT is. Először féltem attól, vajon mennyire fogja ténylegesen lekötni a kiállítás annak ellenére, hogy már hónapok óta készültünk elmenni és előre kiokosította magát az óceánjáró elsüllyedéséről. Annyira tetszett neki, hogy néha rendesen noszogatni kellett egyes leleteknél, hogy menjünk már tovább, mert sose fogunk végezni. Ugyanis mindent aprólékosan meghallgatott, elolvasott, megnézett, kérdezett.) Nos, el kell ismernem azt is, hogy bizony a Gyerkőcöm kis okostojás, akinek naná, hogy az volt az első dolga, hogy az ünnepség kezdete előtt rögtönzött történelem órát tartott az osztálytársainak olvasás óra helyett, amit a tanító néni hagyott. Gondolom úgy volt vele, hátha így a többiekben jobban megmaradnak az információk. Mikor délután hazajött, akkor pedig izgatottan mesélte, hogy történelem órát tartott és mindent jól mondott, nem javította ki a tanító néni. Büszke voltam rá nagyon, mert fontosnak tartom, hogy ne vesszenek a feledés homályába a nemzeti események.

Most jól elkalandoztam a könyvektől. :) Arra szerettem volna kilyukadni, hogy ez adta az ötletet ahhoz, hogy felhívjam a figyelmeteket pár olyan könyvre, melyek az 56-os forradalmat dolgozzák fel. 

Íme:

Magánkiadás (1982.)

"1981. szeptember 12-én chicagói bajtársaim meghívtak egy előadás megtartására, melynek témája a Corvin köz és az 1956-os magyar forradalom volt. Boldogan fogadtam el meghívásukat, annál is inkább, mert ez volt az első eset, amikor a Corvin köz volt főparancsnokát hívták meg beszélni és nem a Szabadságharcos Világszövetség elnökét. Ez volt az alkalom arra, hogy végre, közel 25 éves hallgatás után nyilvánosságra hozzam azokat az eseményeket, melyek 1956-ban lejátszódtak a Corvin közben és elmondjam, hogy milyen szerepük volt a Corvinistáknak a magyar forradalomban."

Zrínyi (1991.)

"„… 1956 forradalmának a sajtó, a rádióadások mellett a röplap és a plakát a legfontosabb hétköznapi dokumentuma és sokaknak arról a történelmi erejű 12 napról talán az egyetlen félve őrzött kincse, emléke. Ezt a feltevést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a forradalom leverését követően a hatalom szigorúan tiltott dokumentummá nyilvánította, meglévő »hivatalos« példányait a levéltárakban zárolt anyagként kezeltette. Éberen őrködött azon, hogy a későbbi nemzedékek, az utókor ne ismerhesse meg ezeken a dokumentumokon keresztül sem 1956 októberének igazi lényegét…”"

PressCon (2011.)

"A Retroévek nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról – megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta kiderült. S azt is – hogy a tájékoztatás hűséges legyen –, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. A megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket.
A lapok alján végigfutó időfonal a napok sorrendjében foglalja össze a kor szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon."

Magyar Távirati Iroda (2006.)

"A kötet időhorizontja a teljes 1956-os év: az album nemcsak a forradalom napjaiban készült fotókat, hanem a forradalmat megelőző hónapok történéseit rögzítő fényképeket, illetve a forradalom leverése utáni időszakból fellelhető sajtófotókat is tartalmazza."

Szabad Tér (1998.)

"Micsoda sors, micsoda történelem! Mi kerülhet elő egy bírósági aktából 40 év után!
A most közreadott – véleményem szerint páratlan értékű – kordokumentumok az 1956 utáni megtorlási perekben szerepeltek mellékletként, bizonyítékként. ezen pereket 1994-ben kezdtem feldolgozni; öt per leírása „ez itt a vértanúk vére” címmel jelent meg a kairosz Kiadónál.
A dokumentumgyűjtemény alapja Beke Tibor és Fettig László 1956-os gyűjteménye, melyért mindkettőjüket izgatás miatt súlyos börtönbüntetésre ítélték."