 |
Bell Harbor összes lakója férjet akar szerezni a karrierista plasztikai sebésznek, Evelyn Rhoadesnak. Mindenki, kivéve Evelynt… talán. Még ha férjhez is akarna menni (amit, ugye, nem akar… legtöbbször), a leendő férje személyét soha nem bízná olyan bizonytalan tényezőre, mint a sors. Nem, ha már arra adja a fejét, hogy talál valakit, akivel összeköti az életét, azt bizony tudományosan fogja tenni: alaposan átgondolt követelménylistával és egy internetes randi oldalon.
Ám amikor az ittas, törvényszegő Tyler Connelly egy lopott jet-skinek köszönhetően berobban az életébe, rakoncátlan érzelmek csendesítik el a józan ész hangját. Nem kétséges, hogy a férfi szexi, sármos, és eltökélte, hogy felhívja magára Evelyn figyelmét, de minden bizonyíték azt erősíti, hogy a lehető legrosszabb jelölt. Túl fiatal a nőhöz. Túlságosan is ellenállhatatlan. Iskolázottságban viszont alulmarad. És, ó, igen, ráadásul Evelyn páciense.
De Tyler első kézből tudja, hogy a legjobban kidolgozott tervek is összeomolhatnak a végzet súlya alatt. Most már csak annyi a dolga, hogy megtanítsa Evelynnek, szívügyekben a szerelem győz a logika felett.
 |
"Skylar, a fiatal, menő építésznő a barátnőivel töltött görbe este után hazafelé tart, amikor megtámadják. Az életét egy különös csavargó menti meg. Skylar elhatározza, hogy valamiképpen meghálálja a bátor fellépést.Azonban Jim, a Közel-Keletről visszatért veterán elutasítja a segítséget, és mindent megtesz, hogy a lányt elriassza magától.Skylar nem adja fel, és ahogy egyre több időt tölt a férfival, már egyikük sem képes figyelmen kívül hagyni a közöttük felszikrázó szenvedélyt.Ám Jim nem ígér többet néhány forró éjszakánál. Skylar nem elégszik meg a könnyed kalanddal, és amikor megjelenik az életében a jóképű és gáláns Karl, bizakodva veti bele magát a kapcsolatba. De bármennyire is igyekszik elfelejteni Jimet, az nem várt módon bukkan fel újra az életében.Kockáztassa Skylar a szívét, amikor tudja, hogy a férfi végül összetörné?Vajon Jim sötét múltja örökre közéjük áll, vagy a vad összecsapásaikból mégis fakadhat szenvedélyes szerelem?"
"Philip Wyndham sohasem irigyelte a bátyját, Edenbrooke leendő örökösét. Inkább lenne a maga szerencséjének a kovácsa, mint hogy a cím és a rang szabta korlátok között éljen. De amikor a bátyja váratlanul meghal, Philip élete is fenekestül felfordul, mivel a körülmények azt követelik tőle, hogy feladja addigi életét. Philip felölti új szerepét, és London legkörülrajongottabb agglegényeként a berzenkedés, az unalom és a düh fogságában vergődik. Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, mert egy este a sors egy fogadóba vezeti, ahol hősünk megismeri a páratlan Marianne Daventryt."
"– Miss Blythe? – kérdezte anyám.A zsebembe süllyesztettem a kezem, és kimondtam az első szót, ami az eszembe jutott.– Unalmas.– Miss Emily Keane?– Kedélytelen.– Miss Parham?– Szürke.– Lady Sandeford?– Érdektelen.– Miss Sophronia Goodall?– Fárasztó.Anyám hirtelen elhallgatott, és lesújtó pillantást vetett rám. Rachel folytatta az olvasást.– Miss Downing?– Sótlan.– Lady Pearce?– Jellegtelen.– Miss Amelia Endicott, Miss Georgiana Endicott és Miss Frederica Endicott?– Szellemtelen, semmitmondó és… ööö…Rachelre meredtem, és gyanakvóan húztam össze a szemem.– Nem is ismerem Miss Frederica Endicottot .Rachel bosszúsan nézett rám.– Aha! Ez csapda volt! De nem estem bele – mosolyogtam önelégülten. – Nos, nyilvánvaló, hogy olyan feleséget szántok nekem, aki idő előtt a sírba visz. Ezt kikérem magamnak."
Munkanélküli lett.
Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt, ő aztán tényleg nem egy affektáló angolkisasszony. Esze ágában sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz, amikor behúz valakinek. Botrányos természete miatt kedvelt témája London fő pletykafészkeinek és pontosan az a fajta nő, akit a jó hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető legtávolabb szeretne tudni magától.
– Ha megtenné, hogy megállítja a kocsit. Ki szeretnék szállni.– Nem úgy alakultak a dolgok, ahogy tervezte?– Ahogy… terveztem? – nyögte ki.– Hagyjuk ezt, Miss Fiori! Maga tényleg azt hiszi, hogy nem tudom, mire ment ki a kisded játéka? Ugye azt remélte, hogy valaki felfedezi az én üres hintómban, ami akár egy titkos légyott tökéletes helyszíne is lehetne, a bátyja rezidenciája előtt, az elmúlt hetek egyik legnépesebb rendezvényén?Juliana szemei tágra nyíltak a csodálkozástól.– Maga azt hiszi, hogy én…– Nem, nem hiszem, hanem tudom, hogy meg akar fogni magának. És a tervét, amiről feltételezésem szerint a testvérének nincs tudomása, akár siker is koronázhatta volna, ha egy butább és alacsonyabb rangú embert szúr ki magának. De biztosíthatom önt arról, hogy nálam az ilyesmi nem válik be. Ami a hírnevünket illeti, az enyém minden kétséget kizáróan nyerne a magáéval szemben. Valójában teljes lelki nyugalommal hagytam volna magát botrányba keveredni a Ralston-ház előtt, ha szerencsétlenségemre nem lennék momentán lekötelezve a bátyjának. Megérdemelte volna ezért a buta komédiáért.A hangja nyugodt és határozott volt, mintha már számtalan alkalommal vett volna részt hasonló beszélgetésben, mintha Juliana csak egy apró bosszúság lenne, egy légy a langyos és ízetlen homárlevesében, vagy mi az a lötty, amit ezek az arisztokrata brit sznobok oly élvezettel eszegetnek.Micsoda egy fennhéjázó barom…, gondolta magában Juliana dühében a fogát csikorgatva.– Ha tudtam volna, hogy ez a maga hintója, úgy kerültem volna el, akár a pestist.– Ilyenformán meglepő, hogy nem vette észre a nagyhercegi címert az ajtón!Te jó ég, micsoda egy elviselhetetlen alak ez a herceg!– Valóban meglepő, mert ez a felfestett címer tényleg óriási, pont akkora, mint amekkorának ön hiszi magát! Biztosíthatom arról, kegyelmes uram – úgy köpte ki a megtisztelő megszólítást, mint valami trágárságot –, ha férjre vadásznék, akkor nem olyat keresnék, aki a magas rangja miatt csak úgy pöffeszkedik a hamis önbecsüléstől! – Érezte, hogy remeg a hangja, de már képtelen lett volna visszafogni magát. – Maga annyira odavan a rangjától, hogy csoda, hogy még nem hímeztette be a herceg szót ezüst cérnával az összes kabátjába. A viselkedése alapján azt hihetné az ember, hogy kiérdemelte a tiszteletet, amit ezek az angol bolondok az ön irányában tanúsítanak, miközben csak merő véletlenségből jó időben, jó helyre született, egy olyan apától, aki gyanítom, ugyanúgy tette a dolgát, ahogy a többi férfi, anélkül, hogy különösebben eszes lett volna.
"– Sajnálom, anyám, én nem járok kalapszalonokba, ruhaüzletekbe, sem a Stefániára korzózni – közölte kimérten az újságja mögé rejtőző Richárd. – Ahol én megfordulok, oda legtöbbször hölgyeket be sem engednek.
– A férfikaszinókon és kávéházakon kívül is van élet – jegyezte meg Agáta mama. – Hangay kisasszonyt nemrég súlyos csapás érte, és még most sem lehetünk biztosak abban, hogy a rá leselkedő veszély valóban elmúlt. Úgy vélem, ha vendégül látjuk, arról is kötelességünk gondoskodni, hogy elfoglalja magát és feledni tudjon. Erre pedig bármi jó, ami eltereli a figyelmét és megmozgatja az eszét.
– Csak nem arra céloz – Richárd oly hirtelen eresztette ölébe a Pesti Hírlap lepedőnyi számát, hogy az majdnem felborította a kínai kávéscsészét, mely a kisszalon asztalkáján állt –, hogy Hangay kisasszonyt a nyomozásaimra kéne meginvitálnom?!
Agáta mama csíptetős okuláréja mögül felém pillantott.
– Ön mit gondol erről, gyermekem?
– Azt hiszem, némi rejtvényfejtés valóban jót tenne – mosolyogtam rá. – Talán még az a teljességgel elképzelhetetlen eset is előfordulhat, hogy az én női ösztönöm segít a bűnügy megoldásában.
Elismerem, utóbbi kijelentésem kissé rátarti volt, hisz csak idén májusban töltöttem be a tizenhetet. A bárót azonban igencsak mulattathatta az elszólásom, mivel az újságot összehajtva beleegyezőn bólintott.
– Ígérem, anyám, hogy amint öltöztethető babák, esetleg romantikus lányregények tolvajai után kell erednem, nyomban Mili kisasszony segítségét fogom kérni – mondta apró mosollyal a szája sarkában, majd felállt, s mindkettőnk felé meghajolva, távozott. Én persze legszívesebben utánadobtam volna a csészét, amit korábban nem sikerült magára borítania, ám ebben a jólneveltségem sajnos meggátolt.
– Ne vegye a lelkére, gyermekem – szólt Agáta mama, kékes füstöt pöffentve Princesas– Az ön különös lénye egésze összezavarja az én szegény fiamat, ezért ilyen… Hm, ilyen rideg és szenvtelen magával."
Mi is az a Cover Reveal, magyarul
Borítóleleplezés? Nos, egy csapatnyi könyves bloggernak lehetősége nyílt
arra, hogy a Könyvmolyképző Kiadó várható megjelenései közül elsőként
mutathassák be nektek bizonyos könyvek hazai borítóit. :o)„Ha Mamu engem egyedül akarna Angliába küldeni, megszöknék, és addig bujdosnék, amíg el nem megy a vonat nélkülem! Semmiképpen sem utaznék a szüleim nélkül…”
 |
| Oldalszám: 528 Eredeti cím: Liverpool street Fordító: Szakál Gertrúd |
 |
| forrás |
