2011. június 30., csütörtök

Bartos Erika: Zakatoló

csütörtök, június 30, 2011 4 Hozzászólás
Nem volt kérdéses, hogy amint lehet, Gyerkőcnek be fogom szerezni Bartos Erika új verseskötetét, a Zakatolót. Végülis az Alexandra fél napos 40%-os kedvezménye remek okot szolgáltatott rá (na meg persze az is, hogy akkor egyúttal beszerezhettem magamnak a Jumurdzsák gyűrűjét is).

Gyerkőcöm nagyon szereti az írónő kis pattogós verseit (a meséi annyira még nem kötik le) és a rajzait is. Ez a kötet pedig hatalmas siker lett nála, ugyanis több vonat illusztrációja is szerepel benne és pöttöm kisfiam vonat mániás. (De olyan szinten, hogy képes akár fél órát is az állomáson várni, hogy csak 1 vonatot láthasson elmenni.)
Amint megkapta, onnantól kezdve kész, uncsi lett a Zsákbamacska, Százlábú, Bárányfelhő. Zakatolóval megyünk aludni és a jó éjt puszi előtt a vonatos vers kötelező, persze nem kihagyva az összes vonatos kép megkeresését sem.
Sőt, pár napja azon kaptam, hogy elviekben már aludnia kellett volna, de zizegést hallottam a szobájából. Bementem és mit láttam? Nos, a drágám ült az ágyán és sutyiban Zakatolót nézegetett. :o)

Megjelenés: 2011. Alexandra Kiadó
Oldalszám: 77
Ára: 1699

2011. június 29., szerda

Az olvasás 7 hete

szerda, június 29, 2011 1 Hozzászólás
Andiamo szervezte esemény a molyon, amihez csatlakoztam én is és még ti is meg tudjátok tenni. Részletesebben ITT tudtok róla olvasni.
Röviden a lényege, hogy a július 4-e hetének kezdetével 7 héten át szeretnék a résztvevők népszerűsíteni az olvasást. Minden héten olvashattok tőlünk 1-4 bejegyzést, amiknek a témái ezek lennének:
I. hét (júl. 4-10.)
Az első könyvélmény(ek)
Ki adott először könyvet a kezébe? Kinek a hatására kezdett el olvasni?
Könyvek, amiket utált, de mindenki más szerette
Könyvadoptáció: vegyünk védelmünkbe egy kevésbé olvasott könyvet!
II. hét (júl. 11-17.)
Könyvtár vagy könyvvásárlás?
E-book vagy könyv?
Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?
Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit? (ábécérend, műfaj, sorozat, szín, szerző szerint, stb.)
III. hét (júl. 18 – júl. 24.)
Mi alapján értékel egy könyvet?
Mi alapján választja ki a következő olvasmányát?
Filmadaptációk: kedvencek, a legpocsékabb adaptáció
Miért vezet/olvas Ön könyves blogot? Van-e hatása egy-egy könyves blognak az olvasásra? (pl.: a következő olvasmányát egy blogbejegyzés hatására választotta ki) Van-e/Vannak-e kedvenc blogjai/bloggerei?
IV. hét (júl. 25 – 31.)
Védőbeszéd a szépirodalom mellett
Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett
Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése
V. hét (aug. 1 – 7.)
Kedvenc műfajok
„Az vagy, amit olvasol”, azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?
Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám
Milyen könyvet írna legszívesebben?
VI. hét (aug. 8 – 14.)
Klasszikusok kontra kortárs irodalom
Magyar kontra külföldi irodalom, avagy miért félünk egy-egy magyar/külföldi író művétől?
Regények kontra novellák: Ön melyiket preferálja? Miért? Olvas-e novellákat?
Az iskolai irodalomórák bátorítanak vagy tántorítanak? Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok? Ön mit olvastatna az ifjúsággal?
VII. hét (aug. 15 – 21.)
Olvasási szokások változása
Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen? (otthon, tömegközlekedésen, parkban, erkélyen, reggel, délben, este, stb.)
Szóval hamarosan indul a mandula. :o)
Ami engem illet, heti 1 bejegyzést tervezek. Igyekeztem olyan témákat választani, amik hatására egy kicsit tán jobban megismerhettek majd. Ezekről fogok írni, de biztos lesznek átfedések is:

I. hét (júl. 4-10.)- Ki adott először könyvet a kezébe? Kinek a hatására kezdett el olvasni?
II. hét (júl. 11-17.)- E-book vagy könyv?
III. hét (júl. 18 – júl. 24.)- Mi alapján értékel egy könyvet?
IV. hét (júl. 25 – 31.)- Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
V. hét (aug. 1 – 7.)- „Az vagy, amit olvasol”, azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?
VI. hét (aug. 8 – 14.)- Az iskolai irodalomórák bátorítanak vagy tántorítanak? Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok? Ön mit olvastatna az ifjúsággal?
VII. hét (aug. 15 – 21.)- Olvasási szokások változása

2011. június 28., kedd

Nalini Singh: Látomás

kedd, június 28, 2011 0 Hozzászólás
Nem olyan rég írtam Nalini Singh Psy Changeling sorozatnak első magyarul is megjelent részéről, a Vonzódásról. Vegyesek voltak az érzelmeim, úgy éreztem mintha két végletet olvastam volna a könyvben. Az egyik nagyon kis lágy, finom, az erotikusabb részei viszont annyira túlfűtöttek voltak, hogy összezavartak és valahogy úgy éreztem, nem illik bele a történet lágyságába.
Ugyanakkor éreztem, hogy jó kis sorozat lesz, vártam, hogy a folytatása, a Látomás is a kezeim közé kerüljön. És igen, jól éreztem. Ez a rész már teljesen más érzelmeket váltott ki belőlem.

Fel voltam készülve a lágyságra és a túlfűtött erotikára, de most a két véglet nem következett be. Nagyon finoman váltott át a történet erotikussá, nem volt túlfűtött, zavaró leírásokkal. Nem esett át az írónő a ló túloldalára. Volt benne szex, de sikerült úgy tálalnia, hogy egyszerre érezze az olvasó, hogy vad, ugyanakkor gyengéd is. És igazán nem is ez volt a középpontban, hanem a szeretet, az összetartozás, a valahová tartozás és persze a krimisebb szála.
A Vonzódásnál igazán be se villant, hogy egy olyan fantasyt olvasok, ami krimi is, de a Látomásban ez jobban előtérbe került.

Nagyon tetszett, hogy a történet folytatásos, csak most Faith és Vaughn kapcsolata került előtérbe, ugyanakkor fel-felbukkantak az első részben már megismert szereplők is.
Lényegében a Vonzódásban történtek után nem telt el sok idő a Látomás cselekményének kezdetéig.

Faith 24 éves és J-mentál. Vagyis jövőbe látó, méghozzá az egyik legjobb. Üzleti előrejelzéseket lát és ezzel a megbízóinak sok-sok milliós nyereséget termel. Elzárva él a többi mentáltól, életét a félelem uralja, hogy mikor fog megőrülni. Aztán a vízióiban furcsa változásokat észlel, máshoz nem tud fordulni, csak Sascha-hoz.
Így ismerkedik meg a DarkRiver falka egyetlen jaguárjával, Vaughn-al.
Elkezdődik köztük a macska-egér játék, közben Faith gyilkosságokat lát előre, fél attól, hogy összeroppan és a férfi is meg akarja szerezni magának. Végül a falka a gyilkos nyomába ered.

Sokkal gördülékenyebbnek tartom, mint az első részt. Nem voltak mélypontjai, nagyon olvasmányos, bár lehet, hogy azért volt ez így, mert még nagyon Singh stílusának hatása alatt voltam.

Remélem, hogy kiadják a sorozat többi kötetét is majd magyarul, ezekről bővebben Angelika blogján olvashattam, ebben a bejegyzésében. A sorozat 10. részét idén adták ki. Leginkább a 6. kötetet várom, aminek a főszereplői Riley és Mercy lesz majd. Izgalmas lesz az biztos. :o) Egy farkas és egy leopárd. Hm.

Ami viszont a borítót illeti. Olyan fura arca van a pasinak. Nekem Sid jutott eszembe a Jégkorszakból, amint megláttam. :o)
,5

Megjelenés: Psy Changelig- Visions of Heat/ Egy világ-két faj-állandó küzdelem- Látomás (2011. Egmont Kiadó)
Oldalszám: 384
Ára: 3999

2011. június 27., hétfő

Harry Potter és a Halál ereklyéi 1.- film

hétfő, június 27, 2011 0 Hozzászólás
Már mindenki izgatottan várja, hogy végre játsszák a mozik a Harry Potter és a Halál ereklyéi második részét, de én csak most néztem meg az elsőt.
Hogy miért húztam eddig? Ugyanúgy voltam vele, mint a könyvvel. Húztam, húztam volna, mert tudtam, hogy egy korszak véget fog érni ezzel és nem akartam, ugyanakkor meg majd megevett a fene. A filmnél is ezt éreztem. Amíg nem látom, addig nincs vége, addig van mit várni, de utána?

Szóval megnéztem és nagyon-nagyon tetszett. Tán, ez volt eddig a legjobb rész. Izgalmas volt, végig görcsben volt a gyomrom, ugyanakkor meg folyamatosan elámultam, hogy megnőttek Harryék. Gyerekek voltak amikor szerepeltek az első részben és tessék!

Nagyon tetszett és izgatottan várom a második felvonását. :o)

"Magukra maradtak: Harry, Ron és Hermione tanárai és legfőképpen Dumbledore segítsége nélkül vág neki a nagy feladatnak. Voldemort halhatatlanságának titka nyomába erednek, fel akarják kutatni és meg akarják semmisíteni a rejtélyes horcruxokat.
A sötét erő nem kíméli őket, de az egész varázsvilágot sem. Bekövetkezik a legrosszabb, kitör a háború, a halálfalók Roxfortot és a Mágiaügyi Minisztériumot is az uralmuk alá hajtják. Bármerre járnak, a borzalom követi őket. És mindenütt Harry Pottert keresik, hogy a Nagyúr elé vigyék a fiút élve.
"


A hazai mozik 2010. november 25-én kezdték el vetíteni, 146 perces.
Az alábbi díjakra jelölték:
BAFTA-díj (2011) - Legjobb vizuális effektusok jelölés
BAFTA-díj (2011) - Legjobb smink és maszk jelölés
Oscar-díj (2011) - Legjobb látványtervezés jelölés
Oscar-díj (2011) - Legjobb vizuális effektusok jelölés

forrás: port. hu


2011. június 25., szombat

Jodi Picoult: Házirend

szombat, június 25, 2011 0 Hozzászólás
Igazán nem is tudom, mi a véleményem a könyvről. Annyira vegyesek az érzéseim, a gondolataim. Tetszett, nem tetszett? Valahogy igen is, meg nem is.

Jacob 18 éves az édesanyjával és a 15 éves öccsével él egy házban. Asperger-szindrómás, ez az autizmus egyik enyhébb fajtája. Kedvenc hobbija, hogy bűnügyi sorozatokat néz és igyekszik minél előbb megoldani a gyilkosságok rejtélyét.
Az édesanyja, Emma próbálja összetartani a családot, miután a fiúk apja lelépett.
Theo, Jacob öccse. A mellőzött kistesvér, akire Emmának igazán nincs már energiája. A fiú lázad, egyszerűen nem tudja, hogy szeresse vagy gyűlölje Jacobot, amiért az ő életét is megkeserítette a betegségével.
Jess fejlesztő pedagógusnak tanul, ő segít Jacobnak beilleszkedni a társadalomba. Egy napon holtan találják. A gyanúsított pedig Jacob. ...

Annyi minden kavarog bennem. ... Olyan nehezen találom a szavakat. ...

Az autizmusról gondolom mindannyian hallottatok már. Az Asperger- szindrómások teljesen egészségesnek tűnnek, a betegségük a külső szemlélőnek abban tűnhet fel, hogy kerülik a szemkontaktust, az érintkezést. Mindent szó szerint értenek, nem tudják az érzelmeket kimutatni, de értelmezni sem. Jellemzőek a dührohamok, a kényszermozgások.
Anno, mikor még csak vártam Gyerkőcöt, jó pár cikket olvastam, melyek szerint a kötelező védőoltásoknak a higanytartalom miatt közük lehet az autizmus kialakulásához. Erre a könyvben is kitértek:

"Tudni kell még az autizmusról, hogy higanymérgezésre hasonlító biokémiai folyamatok állnak a háttérben, amelyek nagy eséllyel a csecsemőkori oltásoknak tudhatóak be."

A család egyfajta házirend alapján él, ami a történetben nagyon fontos szerepet fog kapni:

"1. Takaríts fel magad után!"
2. Mindig mondj igazat!
3. Naponta kétszer moss fogat!
4. Ne késs a suliból!
5. Vigyázz a tesódra, hiszen rajta kívül nincs senkid."

Amit Jacobról fontos tudni, hogy egyszerűen nem tud hazudni, mindig igazat mond. És emiatt érzem úgy, hogy egy kicsit a történet túl lett bonyolítva. Miért nem kérdeztek rá pontosan úgy, hogy Jacob is megfelelően tudja értelmezni a kérdést, hogy ő követte-e el a gyilkosságot? Mivel nem tud hazudni, őszintén válaszolt volna. Bár tény és való, hogy így elég hamar lezárásra került volna a történet, nem lehetett volna elhúzni 596 oldalban. ;o) Amúgy rettentően értelmes fiú, annyira sajnáltam, annyira sajnálom.
Emma miatt is nagyon fájt a szívem, piszok nehéz lehetett neki és mindenkinek, aki egyedül maradt a gyermekével/gyermekeivel. Egyedül neveli a fiúkat, eltartja őket, közben gondozza Jacobot, aki lényegében 24 órás felügyeletre szorul. Piszok nehéz lehet. ... És akkor szembenézni az emberek elidegenedéseivel, az értetlenkedéssel, a szánalommal, a magányával. ...

"A szülő szavunk nem főnév, de még nem is igenév, hanem ige, mivel folyamatos cselekvést, történést, létezést fejez ki. Másrészt pedig, hogy minden szülő kezdő szülő, ráadásul évtizedek múltán is az marad."


És akkor ott van Ted. Nála jutottam el az első súlyosabb gondolatmenethez.
Az autizmusnak nincsenek méhen belüli tünetei, mint más fejlődési rendellenességgel fejlődő magzatoknál. Nem tudhatja a szülő, amikor várja a gyermekét, hogy autista lesz avagy sem. Ráadásul Jacob 2 éves koráig, az egyik kötelező oltásáig teljesen hétköznapi kisgyerek volt, csak utána jelentkeztek a tünetek.
De vannak olyan betegségek, amiket ki lehet szűrni. ... Nem lehet, nem szabad pálcát törni senki döntése felett, ha bevállalnak egy beteg kisbabát, ha nem. Az ő döntésük, az ő életük, az ő lelkiismeretük. De ebben a történetben előtérbe került az egészséges testvér karaktere.
Persze, az a tökéletes, az a jó, ha a szülők össze tudják hangolni a gyerekeket, nem rekesztődik ki az egészséges a beteg gondozása miatt. Tudom, hogy vannak ilyen családok, sikerülhet. Ugyanakkor viszont vannak olyanok, akiknek ez nem sikerül, és a másik gyermek bizony háttérbe szorult.
Sajnáltam Tedet, amiért Jacob betegsége miatt nem kapta meg azt a figyelmet és szeretetet, amire igazán szüksége lett volna, így ő is sérült lelkileg. Mindig csak Jacob, ő pedig mindig háttérbe szorult. Ő a kistesó, de mégis neki kellett a nagynak lennie. A sorsa megpecsételődött a testvére betegségével. Az iskolában ő volt "Jacob testvére", ő az, akinek fiatalabb létére vigyáznia kellett a nagyobbra, akinek lemondásokkal járt az élete. Miért kellett így felnőnie?

A másik súlyosabb gondolatmenet az olvasás során az volt, hogy bűnös vagy ártatlan Jacob? Ha el is követte a gyilkosságot, ő követte el vagy a betegsége? Mentség lehet a tetteire, hogy autista? Néha a hideg futkosott a hátamon az érzelemmentessége miatt. Annyira tárgyilagos, érzelemmentes volt. Persze, ez együtt járt a betegségével, de rémülettel töltött el, mert ilyenkor eszembe jutott, hogy meghalt egy lány és Jacob ezt igazán nem értette meg.
Valakiknek a gyermeke volt Jess. Valakiknek a lányuk. A gyermekük. ...
És sajnáltam, hogy Jess szülei igazán nem szerepeltek a történetben.

Úgy érzem, hogy hibáztak már a kihallgatás során a rendőrök. Stresszhelyzetbe hozták a fiút, összezavarodott, egyszerűen figyelmen kívül hagyták az állapotát és nem a megfelelő kérdéseket tették fel neki.
Másrészt pedig annyira egyszerű és egyértelmű volt a megoldás, hogy már az elején leesett hogyan is történt, mi van a háttérben.

Az írónőt többször "vádolták" azzal, hogy túlságosan egy sémára írja a történeteit. Mindig olyan történeteket vet fel, amik morális kérdéseket hordoznak magukban, amik felháboríthatják az olvasókat és ezzel vonzza is őket. Ez engem nem zavar, szeretem a történeteit, de az, hogy ilyen hamar rájöttem a krimi szál megfejtésére azt bizonyítja, hogy elég kiismerhetővé vált már a cselekményszál.

A könyv végén nem ért egyáltalán döbbenet, éreztem, hogy az lesz a vége, ami.
Nem mondhatnám, hogy fordulatos, kicsit nekem már unalmas volt a hosszú tárgyalás, de mégis olvasmányos, jól megírt történet. Aki szereti Picoult regényeit, szerintem ebben se fog csalódni.



Megjelenés: House Rules (2010.)/ Házirend (2011. Athenaeum Kiadó)
Oldalszám: 596
Ára: 3490
Az írónő oldala ITT.

2011. június 24., péntek

A szép szörnyeteg- film

péntek, június 24, 2011 2 Hozzászólás
Alex Flinn Beastly c. regényéből -ami itthon a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg a Beastly- A szörnyszívű címmel-, készült filmet idén márciusban mutatták be a közönségnek Amerikában. Hogy itthon mikor fogják játszani, pontos dátumot még nem találtam. Van ahol júliust emlegetnek, máshol októbert. Állítólag a magyar címe A szép szörnyeteg lesz.
Amit tudni lehet róla, hogy 86 perces, 17 millió dollárból készült, a két főszereplő Alex Pettyfer és Vanessa Hudgens, valamit feltűnik Mary-Kate Olsen is.

A filmet a napokban megnéztem és azt kell mondanom, hogy pozitívan csalódtam. A regény annyira nem jött be, engem zavart, hogy a főszereplők 16-18 évesek voltak, kicsit nevetségesnek tartottam a találd meg az igaz szerelmet 2 év alatt témát, majd éljetek boldogan, míg meg nem haltok. Már akkor is írtam, hogy idősebb korosztállyal tán jobban tetszett volna.
A két főszereplőnk a valóságban 21-22 évesek és a filmben is inkább egyetemistáknak tűntek, mint gimnazistáknak. Mivel ezt a kort inkább elfogadhatóbbnak találtam a történet szempontjából, a legnagyobb problémám meg is oldódott. :o)
Kicsit furcsának találtam még a trailer megnézésekor, hogy Kyle nem szőrös szörnyeteg lesz, hanem tetkós, sebhelyes, szőrtelen formában, de ahogy néztem a filmet, egyszerűen nem is érdekeltek a változtatások, pedig vannak benne.
Egy kis könnyed, romantikus film, Szépség és a Szörnyeteg beütéssel, tetszett. De azért nem az a kategória, amit életem során még 2X meg fogok nézni. ;o)

A könyvről ITT írtam, a film is csak kisebb dolgokban van átírva.

2011. június 23., csütörtök

Tasnádi Emese: Julijuli és Mackó

csütörtök, június 23, 2011 0 Hozzászólás
A Könyvhétre jelent meg Tasnádi Emese Julijuli és Mackó c. mesekönyve a Manó Könyvek gondozásában, Agócs Írisz illusztrációival.

A 62 oldalas kis könyvecske főszereplője az ötéves Julijuli, aki ha nagy lesz, akkor tündér lesz és a kismackója, Mackó. Julijuli, Mackó, Nagytestvér és a szülei Angliában élnek. A kislány szereti az emeletes buszokat, de hiányzik neki a Magyarországon élő nagymamája és a legjobb barátja, Kristóf. De addig se unatkozik, amíg nem utaznak haza, ugyanis meséket gyűjt Mackóval.

Ebben a kötetben öt rövid kis történet olvasható. Az elsőben megismerjük Julijulit, a másik négyben pedig egy-egy új meséjét olvashatjuk. Legyen szó Duplavéről, a vízimanóról, aki szórakozásból lefröcsköli az arra tévedőket vagy Bimbamról és Tiktakról, akik az órásmesternél huncutkodnak vagy Piktorilláról, a kis erdei tündérről vagy Popcornról és Tekercsről, akik a moziban a rendetlenkedőket megdobálják popcornnal vagy összekötözik a cipőfűzőjüket és hasonló huncutságokat csinálnak. :o)
Mindegyik történet nagyon bájos, még én, felnőtt fejjel is imádtam olvasni. De a legnagyobb elismerés a mi esetünkben az, hogy egy ideje Gyerkőc 2 percig nem marad nyugton, de bizony 11 oldalt végighallgatott, ami nagy dolog nálunk jelenleg. Bár a siker titka lehet, hogy őt is Kristófnak hívják, mint Julijuli legjobb barátját. ;o) Szerintem minden gyerkőcnek kéne olyan mese, amiben a főszereplő, legjobb barát, stb. neve megegyezik az övével. :o) Úgyhogy Julijuli nyert a nálunk.

Tasnádi Emese két kislány édesanyja, foglalkozását tekintve ideggyógyász. A történetet a kisebbik kislánya, Juli ihlette. A helyszín, Anglia pedig nem véletlen, ugyanis a család ott élt egy ideig. És Mackó? Nos, ő minden kisgyermek mackója, mert rájuk szükség van.
"- ... mindenkinek kell, hogy legyen mackója.
- Pszt! Ezt a felnőttek nem tudják! Ez titok! Vagy nekik is van mackójuk?!
- Nekik is volt. Mikor gyerekek voltak. Csak elfelejtették. De eszükbe jut, ha gyerekük születik, és vesznek neki egyet."
Az illusztrációkat Agócs Írisz készítette, akinek a munkáival találkozhatunk többek között pl. a Pagony Kiadónál megjelent Maszat sorozatban vagy a Pongrác Kiadónál megjelent Wan-Wan és a kacagóvirágok c. könyvecskében.

A történetek nagyon bájosak, édesek, megmosolyogtatók, én minden ovis vagy még fiatalabb gyerkőcös családnak ajánlom a figyelmébe. A hosszúságukat közepesnek mondanám, de az ovisoknak szerintem épp megfelelő.
Az illusztrációk nem túlbonyolítottak, nem túl nagyok, nem túl kicsik, nem csiricsárék, nekem nagyon tetszettek. Inkább barnás-zöldes-kékes központúak.


És van benne egy kis mozzanat, ami elgondolkodtatott. Vajon mi felnőttek, miért nem tudunk mackóul beszélni, a gyerekek és az idősek pedig miért? Miért hagyjuk, hogy elvesszen a gyermekkor varázsa és ahelyett, hogy értenénk, kedves mosollyal nyugtázzuk, hogy a gyermekünk beszélget az állataival? Emlékezzünk csak! Amikor gyerekek voltunk, beszéltek hozzánk is, ugye-ugye? ;o)

Megjelenés: Julijuli és Mackó (2011. Manó Könyvek)
Oldalszám: 62
Ára: 2490
Agócs Írisz oldalát ITT találhatjátok.

2011. június 21., kedd

Susy McPhee: Férjek és hazugságok

kedd, június 21, 2011 2 Hozzászólás
A Gyerekgyár után úgy éreztem, hogy olyan könyvre van szükségem, ami könnyed, kikapcsol és visszaadja a hitemet, hogy mi emberek nem is vagyunk akkora "állatok". Arra számítottam, hogy a Férjek és hazugságok egy nagyon könnyed történet lesz, ami fölött majd szabadjára engedhetem a könnyeimet, mert sírni akartam, de egyszerűen maguktól nem jöttek azok a könnyek.

"szellemes, megható és elgondolkodtató"- olvasható a borítón. Szellemes volt-e? Lehet, hogy csak én nem voltam épp olyan hangulatban az olvasása során, de nem jellemezném így.
Megható? Lehet nem ilyen egy olyan történet, amiben egy pozitív szereplő haldoklik?
Elgondolkodtató? Fogjuk rá. Elgondolkodtam azon, milyen aljas emberek is élhetnek a Földön, milyen gusztustalanok, gyomorforgatóak.

Fran legjobb barátnője Alison haldoklik. A nő amolyan utolsó kívánsága, hogy segítsen előre párt találni a férjének társkereső oldalakon keresztül. Miközben Fran ilyen hirdetéseket nézeget, hogy vajon hogy is kéne megfogalmaznia a társkereső szöveget, a férje hirdetésével találja szembe magát. Egy világ dől darabokra benne, de biztos minden úgy van, ahogy elsőre tűnik?

Nem írhatom, hogy túl sok meglepetés ért volna, legalábbis a fő szálakat sejtettem, ami megdöbbentett, az Alison férjének a viselkedése. Olyan dühöt ébresztett bennem, hogy jaj lett volna neki, ha én lettem volna Fran helyében. Tuti adtam volna neki. Hogy lehet valaki ilyen aljas, gusztustalan?!
Megértettem Alison kívánságot, szerette volna biztonságban tudni a gyermekét és a férjét is, akit szeretett. Nyilván, ez nagyon fájdalmas lehetett neki, de olyan megható volt, olyan emberi.
Fran nagyon szimpatikus volt, de leginkább a férjéért voltam oda. (Persze, nem úgy. ;oP)
A történet nagyon olvasmányos, teljesen lekötött, letenni se tudtam. A vége viszont nagyon összecsapott lett és igazán nem is értem, miért kellett ilyen gyorsan és hirtelen lezárni a történetet?
És igen, sírtam rajta. ... Jó nagyokat. ... És igen, jól esett. ...

Megjelenés: Husbands and Lies (2009.)/ Férjek és hazugságok (2010. Kelly Kiadó)
Oldalszám: 282
Ára: 2980
Az írónő oldala ITT.

2011. június 20., hétfő

Juliette Benzoni "Marianne" sorozata

hétfő, június 20, 2011 0 Hozzászólás
Juliette Benzoni 1920-ban született Párizsban. Romantikus, történelmi ihletésű könyvsorozatai vannak, amik mögött alapos történelmi kutatás és háttármunka áll. Történeteiben valós történelmi szereplők, helyszínek, események szerepelnek, de ezeket természetesen kénye kedve szerint csűri-csavarja, élve az írói szabadsággal. Leginkább azt szeretem a műveiben, hogy varázslatosan fogalmaz, elénk tudja tárni a történelmet, valós történelmi személyeket vonultat fel, épít köréjük történetet.
Úgy érzem, hogy az írónő megérdemli a figyelmet és nem tudom elégszer hangoztatni, hogy aki szereti a történelmi regényeket, ne hagyja ki a munkáit.

A fő-fő kedvencem az Államtitok, de most a Marianne sorozatát szeretném nektek összefoglalni.
6 részes, magyarul mindegyik 2005-ben jelent meg a Geopen Könyvkiadó gondozásában, de az írónő 1969 és 1974 között írta őket. Egy 15 részes francia TV sorozat is készült belőle 1983-ban.
A sorozat részeiről egyenként is írtam, lent a képekre kattintva eljuthattok az adott bejegyzésekhez, most összefoglalni szeretném a történetet.

A köteteket megszakítások nélkül, egymás után jó olvasni, ugyanis nem telik el idő vagy csak kevés közöttük. Ahol abbahagyja az egyiket, lényegében ott folytatja a másikat.

1793-ban veszi kezdetét a történet és 1812-ben fejeződik be. A főszereplőnk Marianne, akit a forradalmi Franciaországból menekít ki a keresztapja Angliába a nagynénjéhez, miután a szüleit kivégezték, mert hűek maradtak XVI. Lajoshoz és Mária Antóniához. A kislány ekkor még csak csecsemő. A vénkisasszony nagynénje magához veszi, féltve, óvva neveli fel.
Csakhamar 1809-ben találjuk magunkat, Marianne az esküvőjére készül. Igen ám, de a nászéjszakáján valami szörnyűség történik és neki menekülnie kell. Ekkor ismerkedik meg azzal a férfival, aki fontos szerepet fog játszani az életében.
Franciaországba utazik, kalandok sora vár rá és nem mellesleg, Napóleon szeretője lesz.
Ez a szerelem persze nem problémamentes, hisz ebben az időben Napóleon épp Josephine-től válik el (aki amúgy Marianne rokona) és készül feleségül venni Mária Antónia unokahúgát, Mária Lujzát. Ezt Marianne nehezen tudja elfogadni, ráadásul férjhez kényszerül a titokzatos toszkán herceghez, akit a hű szolgálóin kívül más még sose látott.
Aztán nagy fordulat következik be az életében, amit az olvasó reménykedve várt már. Napóleon is boldognak tűnik, hisz megszületett a várt trónörökös, de mivel a politikai helyzete nem épp stabil, arra kéri a nőt, hogy utazzon Törökországba, beszéljen a szultán anyjával (aki mellesleg szintén a rokona), hogy tartóztassák fel addig Oroszországot a háborújukkal, míg Napóleon beveszi Moszkvát.
A nő elindul a nagy útra, közben nagy kalandokat él át és egy számára megrázó dolog is történik vele, aminek a terhét cipelnie kell magával a továbbiakban.
A titokzatos toszkán férj nagy szerepet nem kap igazán a történetben, de amikor mégis, akkor mindig szeretnivaló szereplőként lép színre.

Miután Marianne teljesítette a feladatát, Moszkva felé veszi az irányt, ahol találkozik újra Napóleonnal. Teljesen más szemmel néznek már egymásra, ráadásul a nő is észhez tér, nagy döntést hoz meg. ...

Persze most gondolhatjátok, ha 6 kötetet ilyen röviden össze tudtam foglalni, akkor miért kellett 6 részben megírnia, nem lett volna elég egyben is? Nos, igazán nem. Mindegyik kötetnek megvan a maga jelentősége a sorozatban és így kapunk kerek történetet Marianne életéről és a korabeli történelemről is.
A kis ízelítőből is látni lehet, hogy szinte az egész korabeli Európát beutazhatjuk Benzoni segítségével és nagyon sok valós történelmi szereplőt is felsorakoztatott.

A sorozat nagyon jó indult, csak úgy faltam a sorait. Nagyon jól felvázolta az adott kort, mi miért történt, hogyan éltek az emberek, teljesen egész képet tár elénk, hogy közel érezzük magunkhoz, megértsük a történelemnek ezen részét.
Érdekes volt többek között Napóleonról is olvasni, akiről igazán annyi maradt meg bennem a tanulmányaim során, hogy alacsony, pattogó, harcias kis emberke volt. Az írónő kitér arra, hogy a nők szívét hevesen megdobogtatta, sok szeretővel "dicsekedhetett", akiket aztán bőségesen ellátott anyagi javakkal. De enyhén szólva féltékeny alkat volt és bizony ott volt benne az elfojtott agresszió is.
Josephine pedig alapjáraton egy elég szomorú szereplő. Őt amolyan csendes, finom nőnek tudom elképzelni, aki mindent elvisel, csak az imádott Napóleonának jó legyen. Szörnyű lehetett neki, hogy nem tudott örököst világra hozni, ezért bele kellett egyeznie a válásba, elfogadni, hogy a férfi akit szeret egy "anyaméhet" vesz feleségül, ahogy Napóleon jellemezte Mária Lujzát. És akkor a szeretők létezése se maradt előtte titokban.
Marianne pedig egy fiatal, heves, művelt lány, aki a szemünk előtt nő fel. Aki tisztában van azzal, milyen hatással van a férfiakra és él is ezzel, de a befejező részben végre kiteljesedik, igazán megér a története végére. Volt, hogy nem értettem a tetteit, sőt, néha egyenesen megvetettem a cselekedeteiért, de összességében olyan szereplő, akit kedvelni lehet. Az élete nagyon fordulatos és kalandos, néha már úgy éreztem, hogy túlontúl is fordulatos, ennyi minden a valóságban nem történhet egy emberrel.
Továbbá van még 2 főbb férfi főszereplőnk is, az egyik a titokzatos toszkán férj, a másik kiléte pedig egyelőre maradjon titokban, bár a részletesebb bejegyzésekből sejteni lehet, hogy milyen jelentősége is van Marianne életére nézve. A férjről olvastam volna többet is, nagyon izgalmas karakternek tartom.

A szerelmi szálakban többször is nem várt fordulat következett be, de kimondottan nem romantikus történetről van szó, bár tény és való, hogy nem marad ki belőle ez sem, hanem inkább történelmiről. (Bár volt, amikor másképp éreztem, de összességében inkább a történelem kap nagyobb szerepet.)

A negyedik résznél éreztem, hogy valahogy leszálló ágba helyezkedett a történet. Mintha már túlságosan el lett volna nyújtva, elfogyott az írónő lendülete és a további 3 kötetre már csak azért volt szükség, hogy teljes képet kapjunk a korabeli Európáról. Ekkor érezni lehetett, mintha túl lenne már bonyolítva a történet. Marianne is nagyon megváltozott. Visszaélt a szépségével, a tetteit már nem nagyon értettem. Nekem túl kihívó, kicsit olyan szirénes lett.

A befejező kötet pedig olyan fordulatot hozott, amire a szívem mélyén nagyon vágytam, de elképzelni se tudtam, hogy ekkora változás fog végbemenni Marianne érzéseiben. Teljesen letaglózott, szó szerint csak bambultam magam elé, majd nevetésben törtem ki.

Eltekintve a 4. és 5. kötet mélypontjaitól, egy nagyon kellemes, izgalmas, fordulatos, történelmileg hiteles, romantikus sorozathoz volt szerencsém. Élveztem az olvasását és ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyen történeteket. Igaz, több ezer oldalról van szó, de annyira olvasmányos, magával ragadó, hogy igazán észre se veszi az olvasó, milyen gyorsan halad az olvasásával.

A történet történelmi hátteréről ITT írtam.
A képekre kattintva pedig eljuthattok az adott részről szóló bejegyzéseimhez.
1. rész- Napóleon szerencsecsillaga
691 oldal
röviden: Marianne életének felvezetése, származása, menekülése és megismerkedése Napóleonnal.









2. rész- Az ismeretlen toszkánai
469 oldal
röviden: Napóleon az esküvőjére készül Mária Lujzával, Marianne pedig férjhez kényszerül a titokzatos toszkán herceghez.









3. rész- Négy tenger vándora
572 oldal
röviden: Ebben a kötetben nagy változás következik be Marianne érzéseiben. Napóleon trónörökösének a megszületésével ér véget ez a rész.








4. rész- Válaszúton
525 oldal
röviden: Firenzében, Velencében, Görögországban játszódik.










5. rész- A lángoló babérkoszorú
410 oldal
röviden: Törökországban játszódik.










6. rész- A remény
459 oldal
röviden: 1812-ben, leginkább Oroszországban játszódik. Minden szál lezárása.

2011. június 17., péntek

Juliette Benzoni: Marianne VI.

péntek, június 17, 2011 0 Hozzászólás
Ha nem olvastad az ötödik részt, SPOILERt találhatsz az alábbi bejegyzésben!

A Lángoló babérkoszorú ott ér véget, hogy Marianne immár megszabadulva a gyermekétől, Oroszország felé veszi az irányt. 1812-t írunk, Napóleon megtámadja, majd beveszi Moszkvát. Marianne-nal újra találkoznak, de a férfi érzéseiben nem várt fordulat következik be és elfogató parancsot ad ki ellene.
A nő menekülni kényszerül, ráadásul elveszíti Jasont is. Közben belekeveredik a híres Nyakék-ügybe és kiderül, ki is valójában a keresztapja.

Mivel ez a befejező kötet, lezárásra kerül minden szál, újra igazán nem várt fordulat következik be Marianne életében.


A vége happy end, de nem úgy, ahogy igazán számítani lehetett rá. Ennek ellenére, én nagyon örülök, hogy így lett befejezve. Egy kicsit kusza lett a szerelmi szál, biztos, hogy senki se számított erre a végre, én is kicsit furcsán állok előtte, de tetszett.

Eddig kötetenként írtam a könyvről, de írni fogok majd egy összefoglaló bejegyzést is, átlátva az egészet, hisz ezzel a kötettel lett teljes a kép Benzoni Marianne sorozatáról.
Bár ez a rész nem az izgalmasabb, magával ragadóbb kategóriába tartozik, de a vége döbbenetes lett, számomra nagyon tetsző fordulattal.

Megjelenés: Les Lauriers de Flammes 2/ Marianne VI.- A remény (2005. Geopen Könyvkiadó)
Oldalszám: 459
Ára: 2490

2011. június 16., csütörtök

A lány és a farkas- film

csütörtök, június 16, 2011 0 Hozzászólás
A Piroska és a Farkas c. mese "újraértelmezése" lenne Sarah Blakley-Cartwright: A lány és a farkas c. regénye? Ráfogni rá lehet, hisz bőven találhatóak benne hasonló motívumok, de azért jóval durvább, baljóslatúbb a történet. És ha könyvben is olyan unalmas, mint filmben, akkor kétlem, hogy nagy rajongótábora alakulna majd ki.

Az egész történet unalmas, lassú és igazán nem is történt semmi, de az el lett nyújtva 100 percben. Végig a zene, az érdekes felvételi mód (amikor mintha más szemén keresztül láttuk volna a történteket), a tél és a sötétség miatt feszült a néző, szinte várja, hogy valami szörnyűséges dolog fog történni- vér folyik az utcákon, zombik támadnak rájuk vagy bármi ilyesmi-, de inkább csak olyan kis könnyedebb történet. Egyszerűen semmilyen.
Igazán nagy döbbenet nem ért benne, a mese motívumai pedig megmosolyogtattak és kb. a felénél esett le, hogy a Piroska és a Farkasról van szó, kicsit másképp. (Na jó, nem is kicsit.)
Egyszer meg lehet nézni, de azt is izegve-mozogva, engem egyáltalán nem kötött le és alig vártam, hogy vége legyen már.

"Valerie (Amanda Seyfried) meg akar szökni. Szeret egy fiút (Shiloh Fernandez), de a szülei egy ismerős család gazdag fiának (Max Irons) szánják. Ám azon a napon, amikor a fiatalok nekivágnának az erdőnek, holtan találják Valerie nővérét. A tettes valószínűleg az a vérfarkas, aki régóta a falujukat körülvevő sötét erdőben él.
A fenevad mostanáig megelégedett a helybeliek neki szánt ajándékaival. De felkelt a vérvörös telihold, és a farkas többre vágyik. Újabb és újabb áldozatokat szed, még akkor is, ha tudja, kivívja az emberek haragját.
A falusiak a híres vérfarkasvadászhoz (Gary Oldman) fordulnak segítségért, aki azt állítja: a farkas nappal a faluban élhet. Már csak az a kérdés, ki az.
Valerie sejti, hogy olyasvalaki lehet, aki nagyon közel áll hozzá. Ez teszi őt egyszerre gyanúsítottá, a következő lehetséges áldozattá és csalétekké is.
"
forrás: port.hu

Leslie L. Lawrence akció a Librinél

csütörtök, június 16, 2011 0 Hozzászólás
Lőrincz L. László 72. születésnapja alkalmából (tegnap ünnepelte) a Librinél 3 napig 20% kedvezménnyel vásárolható meg pár könyve.
Bár mostanság nem nagyon olvastam tőle, de a párommal nagyon szeretjük a regényeit, főleg a régebbieket. Anno mikor megismerkedtünk (ó, már 2 számjegyűek vagyunk) még egy könyvét se olvastam az írónak, de a párom se szó-se beszéd, a kezembe nyomta az egyik kedvencét (ha jól emlékszem, a Nebet Het volt) és onnantól kezdve nem volt megállás, majdnem az egész életmű sorozatát olvastam már. Egy egész polc a könyvespolcunkon, csak az övé. ;o)
Az akcióban megvásárolható az egyik kedvencem is tőle, a Véresszakállú Leif és a lávamező.

2011. június 13., hétfő

Will Berthold: Gyerekgyár

hétfő, június 13, 2011 4 Hozzászólás
Miután befejeztem a Párizs fehér fényeit, nem tudtam elszakadni a II. vgh. légkörétől, ezért azonnal belekezdtem ebbe a regénybe.
Anno hónapokig kerülgettem a Könyvudvar oldalán, amíg végre megvettem. Persze nem a 290 Ft rettentett el (igen, jól olvassátok, 290 Ft a Könyvudvar oldalán), hanem a borítója (szerintem szörnyű).
A tartalmából azt szűrtem le, hogy amolyan mesterséges megtermékenyítéses dologról lesz szó, de nem. ...

A Lebensborn programmal először a Magda lánya c. könyvben találkoztam. Akkor azt hittem, hogy a program arról szólt, hogy árja gyerekeket vagy annak tűnőeket raboltak el a szüleiktől, semmisítettek meg minden iratot róluk, nevelték át őket és adták árja nevelőszülőkhöz. A történet másik feléről eddig nem hallottam. ...
Arról, hogy lényegében nőket és férfiakat kényszerítettek arra, hogy mindenféle ismeretség, érzelmek nélkül gyermeket nemzzenek, majd az anya lemondjon az így fogant gyermekéről és átadja nevelésre az országnak. Hogy így jöjjön létre egyre több árja gyermek, akik majd a 3000 éves uralom alatt harcolhatnak a hazájukért. ... Döbbenetes, igazán a szavakat se találom, egyszerűen nem értem az egészet, bár, már meg se döbbenek.
Több ezer gyermek született így, több ezer akkori gyermek semmit se tud a felmenőiről. Az anyákat, mivel többségük hajadonon szült, a háború után kiközösítették és a gyerekeket se fogadták be igazán. A könyv a programot dolgozza fel regényes formában.

A két főszereplőnk Doris és Klaus. Fiatal szerelmespár, akik kitartanak egymás mellett a világháború alatt is. Aztán kezdetét veszi a program, 13-13 társukkal együtt kiválasztják őket is és bár nem tudják mit írnak alá, aláírják a részvételt a programban. Aztán persze mindenkit nagy döbbenet ér, amikor az otthonban (ez lenne a "szerelmi fészek", ahol 3 hetet kell eltölteniük a fogantatás érdekében), kiderül, miért is csődítették oda a fiatalokat. Klaus és Doris döbbenten ismeri fel egymást. ...

Az elején teljesen magával ragadott a történet, de aztán valahogy túlságosan sarkos lett az író stílusa, egyáltalán nem volt gördülékeny az olvasása. Jó a történet, igazán bajom nincs is vele, csak valahogy a stílus hibádzik. Mindenesetre 290 Ft-ért kár lett volna otthagyni. ;o)

Megjelenés: Lebensborn (1958.)/ Gyerekgyár (2001. Minerva Kiadó)
Oldalszám: 229
Ára: 2271