2011. január 31., hétfő

Tonya Hurley: Szellemlány

hétfő, január 31, 2011 9 Hozzászólás
"Én istenem, jó istenem, lecsukódik már a szemem.
És ha meghalnék reggelre, legyek népszerű szellemke!"


Tonya Hurley Ghostgirl c. könyvével szinte berobbant a sikerlisták élére. A trilógia első része 2008-ban jelent meg angolul, a folytatása, a Homecoming 2009-ben, a befejező kötet, a Lovesick pedig 2010 júliusában. Jelenleg 22 nyelvre fordították le a köteteket és itthon is nagy sikere lett az első résznek.

A Szellemlány egy nagyon bájos ifjúsági regény, amolyan "gótikus" mese. A borítója kívül-belül gyönyörű és nagyon egyedi. Képen annyira nem jön át, de olyan vizuális érzést kelt, hogy a koporsóban BENNE fekszik a lány, a szalag pedig a koporsón KÖRBEFUT. A szürke (vagy fémszínű) lapszélek pedig nagyon feldobják a külcsínt.
A történet olvasása során azon gondolkodtam, hogyha nem ilyen lenne a borító, hanem csak egy szimpla/egyszerű, ami az ifjúsági irodalomhoz illik (most így hirtelen Sarah Dessen könyve jutott eszembe, ezzel a borítóval), akkor tán más szemmel, sokkal kritikusabban olvastam volna. De így végig uralkodott rajtam egy MESE olvasásának az érzete, így nem is úgy néztem a történetre, mint ifjúsági irodalomra, hanem, mint egy mesére.

Charlotte, amolyan láthatatlan diák a gimnáziumban. Nem foglalkozik vele senki, mintha nem is létezne.
Új év kezdődik, elhatározza, hogy most minden más lesz és meg fogja hódítani a kiszemelt fiú szívét, aki nem más, mint a suli legmenőbb lányának és Charlotte példaképének a barátja. Minden viszonylag jól alakul, de ekkor egy gumimaci sajnos közbeavatkozik.

A lány nem akarja elfogadni, hogy meghalt, nem tud beilleszkedni a túlvilági osztálytársai közé (igen, nincs menekvés, a suli még a halál után is folytatódik). Talál egy segítőtársat, akinek a segítségével próbálja továbbra is meghódítani a fiút, de egy kis gubanc alakul ki.
Minden a feje tetejére áll és Charlotte-nak döntenie kell, hová is tartozik igazán.


Olvasmányos volt, elvarázsolt a bája, de mégis volt egy kis hiányérzetem. Nem tudom megfogalmazni, hogy pontosan mi is hiányzik a történetből, de úgy érzem, mintha valami nem lenne a helyén.

Zavart, hogy 100%-ban kimaradtak a szülők, a családtagok. Egyszerűen meg se fordult a lány fejében, hogy megnézze mi van a szüleivel, elmenjek hozzájuk. Nekem ez nagyon fura volt.

A legtöbb ifjúsági regénynek a maga módján megvan az üzenete. Próbáltam rájönni, hogy ebben a könyvben mi is az, de igazán nincs neki. Inkább egy érzést próbál sugallni a tiniknek (és a nem tiniknek), akiknek egy része sokszor ugyanúgy láthatatlannak érzi magát, mint Charlotte.
Aranyos történet egy lányról aki meghal, hogy dolgozza fel, milyen a másvilág és hogyan próbál foggal-körömmel az élők között maradni és hogyan változik.
Könnyed, szórakoztató, néhol megmosolyogtató, egyszerű, bájos történet, gyönyörű kivitelezéssel. Átmenet a mese és azok között az ifjúsági regények között, amik sugallni szeretnének valami okosságot az olvasónak. Én szívesen adnám a 13-14 éves lányom kezébe.

Gigi blogján elolvastam, miről fognak szólni a folytatások, itt ti is megtehetitek, ha gondoljátok.




Megjelenés: Ghostgirl (2008.)/ Szellemlány (2010. Pongrác Kiadó)
Oldalszám: 324
Az írónő oldala.
Ghostgirl oldala.

2011. január 29., szombat

Böszörményi Gyula: Mizu utazásra gondol

szombat, január 29, 2011 5 Hozzászólás
Böszörményi Gyula nevét hallva, gondolom sokunknak a Gergő-sorozat jut eszünkbe, amivel nagy sikereket ért el. A Gergő és a bűbájketrec c. rész 2003-ban az év sikerkönyve lett. 2005-ben A Nagy Könyv játék során pedig a 83. helyet érte el a Gergő és az álomfogók.
Tavaly a 37. könyve jelent meg az írónak, 1991 óta. A Mizu utazásra gondol, a 36. a sorban és 2010-ben jelent meg a Pongrác Kiadó gondozásában, köszönöm nekik a könyvet.

Na de ki, mi is Mizu? Erre nem tudtam rájönni. :o) Törpe? Gyerek? Mélynövésű felnőtt? Vagy nem is létezik, Mizu mi magunk vagyunk?
Mizu állandóan gondolkodik és kérdez. Elég egyedi, aranyos szókinccsel.
Mizu, mizújs, mi a helyzet, mire gondolsz?, nekem legalábbis ez a "sorozat" jött le a nevéből. :o)
A lényeg, hogy Mizu gondolkodik, jelen esetben arról, hogy miért utazunk? Ez egy egyszerű kérdésnek tűnik, gyorsan rá is tudjuk vágni, hogy az iskola, munka miatt vagy épp nyaralásokkor a pihenés miatt. Mizu ennél mélyebbre próbál látni.
Bemutatja a tömegközlekedési eszközöket, kérdez és GONDOLKODIK, majd a végén rájön a válaszra és ELGONDOLKODTAT azzal.

A könyv eleje úgy indult, mint egy kis modern kori Kis herceg. Napfelkelte, ücsörgés, gondolkodás. ;o)
Utána egy pillanatra felvillant bennem, hogy egyfajta szociális érzékenység lesz a központban, de nem, a kis könyvecske lényege egészen másra próbálja felhívni a figyelmet. Arra, hogy ne rohanjuk. Ne éljük, hanem ÉLJÜK MEG az életet. És ugyanakkor persze a Kislány karaktere érzékenyen érintheti az olvasót.
Felveti az író, még ha csak egy gondolat erejéig is, hogy hogyan reagálunk a megváltozott mozgáskészséggel rendelkező emberekre. Zavarba jövünk, nem tudjuk mit tegyünk, nem tudjuk kezelni a helyzetet néha megfelelően. Ebből egy nagyon jó kis beszélgetést lehet elkezdeni a gyerkőcökkel. Majd pedig folytatni lehet azzal, hogy az olvasás milyen kincs. Ez is egyfajta utazás, ami segítségével távoli országokat ismerhetünk meg. Néha tán jobban is, mint azok, akik jártak is ott. ...

Nagyon tetszett, nálam kedvenc lett és remélem, hogy lesz még folytatása Mizu történetének. ;o)

Sabloncsere- már megint

szombat, január 29, 2011 9 Hozzászólás
Megfertőztek a bloggerek a sabloncseréikkel és íme az eredmény. ;o)

Ilyen volt ....

És ilyen lett ...

És mielőtt megkérdeznétek, hogy hasonlít-e rám a fejlécben szereplő nő. Képzeljétek el kerekebb arccal, kb. 10 kg plusszal, sötétebb hajjal és ha kicsit rosszabb a szemetek, akkor rá lehet fogni, hogy igen. :o)

2011. január 26., szerda

Ursula Jones- Sarah Gibb: A királykisasszony, akinek nem volt birodalma

szerda, január 26, 2011 8 Hozzászólás
Mely kislány nem álmodozik arról, hogy ő egy királylány, akiért majd eljön a szőke herceg hófehér lovon, ha felnő?
Mely kislány nem hisz a tündérmesékben? ...
Gondoltatok már arra, hogy igazán mindannyian királykisasszonyok/királyfik vagyunk és a birodalmunk a párunk szíve, amiben mi uralkodunk?
Ursula Jones A királykisasszony, akinek nem volt birodalma c. mesekönyve erről szól. 2009-ben jelent meg The Princess Who Had No Kingdom c.-mel, magyarul 2009-ben a Manó Könyvek gondozásában.

Az írónő a feje tetejére állította a szokványos királykisasszonyos meséket.
Képzeljetek el egy királykisasszony, akinek nincs birodalma. Szekéren járja a világot és keresi, hol uralkodhat. Hogy megtalálja-e? Igen. Hogy hol találja meg? Ott, ahol nem is gondolta volna.
Ez a királykisasszony más, mint a többi mese hősnői. Nem érdeklik a szép ruhák, a pazarlást helytelennek tartja, bundáskenyeret eszik és ő kéri meg a hercege kezét.



Láttok hasonlóságot a királykisasszony és magatok között?
Ne feledjétek, mindannyian keresők vagyunk. Keressük az utunkat, keressük a másik felünket, akinek a szívében uralkodhatunk. Mindannyian született királykisasszonyok/ királyfik vagyunk.

Mely gyerkőc ne olvasna szívesen egy ilyen történetet?
Mely szülő ne feledkezne szívesen bele?
Nagyon bájos, kedves és így felnőtt fejjel sok igazságot fedezhetünk fel benne, amiket át tudunk beszélni a gyerkőcökkel.

Ursula Jones tündérmeséjét- amellyel az írónő 2008-ban elnyerte a Roald Dahl-díjat-, Sarah Gibb különleges rajzai tették varázslatossá.

Az illusztrátornő jellegzetes rajzai több könyvben feltűntek már. Ő illusztrálta többek között Nicola Kraus- Emma McLaughlin The Nanny Diaries c. könyvét (ami magyarul Dadusnapló címmel jelent meg) vagy P.G. Wodehouse Joy in the Morning c. művét, ami Hajómágnás a pácban c.-mel jelent meg magyarul.
Február elején pedig megjelenik a Manó Könyvek gondozásában a Grimm testvérek eredeti klasszikusa az Aranyhaj, az ő illusztrációival. Számomra a neve biztosíték arra, hogy igényes, nagyon szép rajzokat láthatunk majd a mesekönyvben. De addig is, ne hagyjátok ki A királykisasszony, akinek nem volt birodalma c. mesekönyvet! Nem fogtok csalódni. Gyönyörű, bájos, varázslatos, ... mint amilyen a gyermekkor.

2011. január 25., kedd

Timo Parvela: Ella és barátai

kedd, január 25, 2011 4 Hozzászólás
Timo Parvela Finnország egyik legolvasottabb gyermek-és ifjúsági irodalom írója. 1989-ben jelent meg első munkája Poika c.-mel, amivel elnyerte az Andersen- díjat is. 1995-ben publikálta az Ella sorozat első kötetét Ella ja kiristaja c.-mel, és azóta is sikert sikerre halmoz a sorozattal.
A 47 éves író a fiatalok nyelvén mutatja be, hogyan látják a világot. Mindezt nagyon humorosan és szórakoztatóan megfogalmazva, hogy az igazi célközönsége, a gyerekek is odáig legyenek érte, ne csak a felnőtt olvasók.

A könyv 3 kis történetet mutat be egy elsős osztály életéből, szinte végig követve szakaszonként az első tanévüket. Az elbeszélő Ella, az egyik kis osztálytárs. A többiek pedig Pate, Tuukka, Samppa, Hanna és Tiina. Ha megnézitek a borítót, akkor Ella a távcsöves kislány, Samppa a Batman ruhás kisfiú, Pate az Ella mellett álló, Tuukka a szemüveges, Hanna a biciklizős, Tina a szappanbuborékot fújó. A morcos alakra nem jöttem rá. :o)
Mindegyik szereplő képvisel valamit. Samppa érzékenyebb, Pate a csapatban a központi fiú figura, Tuukka a "zseni", aki mindig mindent tud. Hanna, Ella legjobb barátnője, Tina pedig a leggyakoribb lány szereplő a sorozatban.

Egyáltalán nem túlzok ha azt írom, nem is tudom mikor nevettem ilyen jókat utoljára. Kacagós, mogyorót félrenyelős, vihogós, Gyerkőcöt éjszaka felébresztős a hahotázással, jaj de szúr az oldalam a nevetéstől- féle olvasmány volt, nagyon élveztem. Szórakoztatóbb, mint egy vígjáték, csillagos ötös! :o)

De azon kívül, hogy az olvasása során többször is a hasadat fogod fogni a nevetéstől, nagyon jól megmutatja, hogy a gyerekek mennyire másképp látják a világot, mint mi felnőttek.
Úgy érzem, hogy ez a könyv nem hiányozhat egy könyvespolcról sem. Olvassuk, kacagjunk együtt a gyerekekkel, beszélgessünk utána/közben a történtekről és próbáljuk megérteni, hogy számukra a világ jóval egyszerűbb. És néha a segítség, ami számunkra nem az, számukra igenis az. Ártatlan, önzetlen, szívből jövő. Mint amilyen maguk, a gyerekek is.
Timo Parvela nagyon jól meg tudta fogalmazni, elénk tudta tárni a gyermekek belső világát. És bár gyerekeknek íródott, az ő szórakoztatásukra, szülőknek is kihagyhatatlan.

Az első történetben Elláék azt hiszik, hogy a tanító bácsijukat valaki zsarolja, mert furcsán viselkedik. Elhatározzák, hogy lefülelik a zsarolót, kicserélik a tanító bácsi "pénzes" bőröndjét Donald kacsás újságokat tartalmazó bőröndre, majd jól megdöbbennek, amikor szembe találják magukat a zsarolóval.
A második történetben Elláéknak színdarabot kell előadniuk, így fő a tanító bácsi feje rendesen. Persze semmi se úgy alakulna ahogy kéne, betlehemi csillag lezuhan az égről, az egyik napkeleti bölcs eltéved, de minden jó, ha jó a vége.
Az utolsó történetben pedig osztálykirándulásra megy a kis csapat és gondoskodnak arról, hogy a buszvezető bácsi élete legjobb kirándulásának tartsa, szegény tanító bácsi pedig idő előtt ősz szálakat fedezzen fel a kobakján. :o)


Nagyon humoros, nagyon édesek a szereplők, tanító bácsinak kalapot emelek, egyszerűen kihagyhatatlan! Kemény borítós, így bírja a strapát és az illusztráció is nagyon bájos, megmosolyogtató. :o)
A sorozat 2 része már kapható a Pongrác Kiadó gondozásában, köszönöm nekik a könyvet!

2011. január 24., hétfő

Leslie L. Lawrence: Három sötét király

hétfő, január 24, 2011 7 Hozzászólás
Mostanában nem olvastam Lőrincz L. László regényt és lehet, hogy most meg fogtok döbbenni, de én nagyon szeretem a műveit. Így kapva kaptam egy molyos eseményen, amely során hullákat kellett számolni egy adott regényében. Sose figyeltem igazán, hogy hány szereplőjét küldte a másvilágra, így nagyon érdekesnek találtam ezt a játékot.

A 72 éves író 1972 óta publikál. Nem csak a saját nevén, hanem 2 írói álnéven (Leslie L. Lawrence, Frank Cockney) is jelentek meg regényei. Frank Cockney-ként összesen 2. A Lőrincz L. László és a Leslie L. Lawrence néven írt könyvei között a legszembetűnőbb különbség az, hogy a Lőrincz L. Lászlósban E/3 személyben ír, míg a Leslie L. Lawrencesben E/1 személyben és a szereplői itt-ott feltűnnek más-más kötetekben is. Ezek a könyvek amolyan James Bond-osak és mások, mint a "Lacisak".
Én nagyon szeretem, és mindig mosolygok azon, amikor arra gondolok, hogy Leslie L. Lawrence egyszerűen nem öregszik. Az első ezen a néven írt könyve óta eltelt 27 év, de Leslie egy napot se öregedett. Még mindig a lábai előtt hevernek a nők, facér, szívtipró és persze zseni, minden bűntényt megold.

De akkor a regényről. :o)
A 2006-ban megjelent Három sötét király c. regénye jutott nekem és szerencsés vagyok, ugyanis ez az egyik kedvencem tőle. A különlegessége, hogy van 2 előzménye, A gonosz és a fekete hercegnő ill. a Sziget a ködben.
Természetesen hullanak a szereplők, mint a legyek. Összesen 45 halottra tér ki, nem is emlékszem rá, hogy más regényében szerepelt-e ilyen sok.
A történet egy sakkverseny köré épül, aminek a részvevőit titokzatos módon elteszik láb alól. És újabb különlegessége, hogy ez a történet Drakulás, ami tényleg nagyon fura volt az írótól, de zseniálisat alkotott vele. :o)


És akkor ezzel ki is végeztem a molyos eseményt. ;o)

2011. január 23., vasárnap

Alex Flinn: Beastly- A szörnyszívű

vasárnap, január 23, 2011 10 Hozzászólás
Alex Flinn Beastly c. ifjúsági regénye 2007-ben jelent meg angolul és jó pár díjat elnyert vele. Magyarul 2010-ben, a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A könyvből készült filmet, ha minden igaz, márciusban kezdik el vetíteni, a haza mozik pedig júliusban. A két főszereplő a 23 éves Vanessa Hudgens (aki pl. a High School Musical-ben is szerepelt) és a 21 éves Alex Pettyfer (aki a 2006-os Stormbreaker c. filmben is játszott) lesz. Továbbá szerepet kapott Mary-Kate Olsen is a filmben. Mit tippeltek, kit fog alakítani? ;o) (igen, a boszit)

Ha azt mondom A Szépség és Szörnyeteg, mi ugrik be nektek elsőre? Nekem az 1991-es mese Kanna mamával, Csészikével, a kúton ülő könyvet olvasó Belle-lel, a nem tudom milyen állatokból összerakott Szörnyeteggel, a szépfiú (és utálatos) Gastonnal. (Tudjátok, ő volt az, aki meg akarta ölni a Szörnyeteget.)
A történet alapja azok a mesék, amikben megtalálható a "Szörnyeteg", akihez oda kell költöznie a "Szépségnek", akire az átok megtörése vár. Konkrétan nem pont A Szépség és a Szörnyeteg modern változata, hanem ezeknek a meséknek a feldolgozása. Nyilván, sokunknak inkább a mesére fog hasonlítani.

Ha most egy kis vonalas füzetbe írnám az épp olvasott könyvről a véleményemet, akkor itt kopognék a tollal az asztalon. Egy kicsit zavarban is érzem magamat, hisz nagyon sokan dicsérték, a molyon is majdnem tökéletes átlaga van jelenleg és én ebbe most "bele fogok rondítani". :o(
Nagyon kíváncsi voltam a történetre, a pozitív vélemények után úgy voltam vele, hogy ez nekem tuti tetszeni fog. A Szépség és a Szörnyeteg az egyik kedvenc mesém, átültetve a jelenbe, csak nyerő lehet. Ráadásul szeretem az ifjúsági irodalom könnyedségét, szóval én már megelőlegeztem neki az 5 csillagot.

Kyle 16 éves gazdag szépfiú, népszerű, mindenki a lábai előtt hever és úgy érzi, hogy ez mind természetes. Mindemellett lenézi azokat, akik nem szépek és nem riad vissza attól sem, hogy ezt a tudtukra is adja. Aztán kihúzza a gyufát egy boszorkánynál, aki bosszúból szörnyeteggé varázsolja. 2 évet kap, hogy megtalálja az igaz szerelmet és megtörjön az átok, mert különben egész életére szörnyeteg marad. ...

Mi is volt a problémám?
Maga a történet nagyon aranyos. Ez a szó magába foglal mindent. Könnyed, gyorsan lehet vele haladni, szórakoztató, kikapcsol, ott a tanulság benne, mint a mesékben, "ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan".
Próbáltam több oldalról megközelíteni, elvonatkoztatni A Szépség és a Szörnyetegtől, de nem ment. Végig a Szörnyeteget és Belle-t láttam magam előtt, és így egy kicsit komikusra sikeredett a történet.
Igazán problémám a főszereplők korával volt. Tudom, ifjúsági történet, logikus, hogy tinik szerepelnek benne, de ez a mese ezzel a korosztállyal nekem vicces volt. Feladja a boszorkány a 16 éves szörnyeteggé varázsolt fiúnak, hogyha 2 éven belül nem találja meg az igaz szerelmet, örök életére szörnyeteg marad. ( Még ha ez így nincs is leírva, hogy sírig tartó szerelemről van szó, a mesékből kiindulva mégis ezt az érzést kapjuk. Hisz a végük mindig mi? "Boldogan éltek, míg meg nem haltak." Együtt.) Engem ez irritált. Tesóm egyidős a főszereplővel, ahogy magam elé képzeltem őt és az osztálytársait, ahogy igaz, őszinte szerelmet keresnek. ... Ez nem jött össze. Lehet, hogy a koromból kifolyólag vagy hormonváltozásom van, nem tudom, de nekem ez vicc volt. A Szépség és a Szörnyeteg nem klappol 16 éves szereplőkkel. 20-on valahánnyal már jobban, de ilyen fiatalokkal nem.
(Meg az is zavart, hogy néha Kyle úgy volt beállítva, mintha idősebb lett volna. Szexuálisan túlfűtött volt alkalmanként és igen, zavart. Mert csak 16 éves.)
Ez volt az első problémám.
A második, amit az előző bejegyzésemben írtam. Ennek a könyvnek az olvasása során jutottam el arra pontra, hogy nem értem, miért vannak mostanság az ifjúsági regényekben negatív figurává beállítva a szülők. Miért az szerepel a könyvben, hogy apuka eldugta az emberek elől a szörnyeteg fiát, miért nem valami finomabb dolog? Pl. elköltöztek, de ott maradt vele, támogatni őt, stb.?

Próbáltam úgy nézni a történetet, hogy ez nem A Szépség és a Szörnyeteg, csak hasonlít rá. Néhol sikerült is, akkor még kimondottan tetszett is, de hosszabb távon nem tudtam elvonatkoztatni, hisz mindegyik szereplő emlékeztet valakire. Már vártam, hogy feltűnik a színen Csészike meg a Tollseprű (vagy mi volt) és lángra lobbantja a Gyertya a szenvedélyével. Ugyanis a főbb szereplők ugyanúgy megtalálhatóak átvitt értelemben.

Mint Az elcseréltnél már említettem, mostanság az is divattá vált, hogy egy-egy klasszikusra felhívják az olvasók figyelmét. Én ezt nagyon jó dolognak tartom és bízom abban, hogy vannak olyan olvasók, akik emiatt el is olvassák azokat a műveket.
Ebben a történetben többre is felhívták a figyelmet: Jane Eyre, A Notre Dame-i toronyőr, Shakespeare szonettjei, Az Operaház Fantomja, Frankenstein, ...

Összességében aranyos volt, de számomra közepes. Amiért a fél csillagot megadtam az az, hogy a chat-es beszélgetésekért odáig voltam. Nagyon feldobták, olvastam volna több ilyen részt is vagy akár ilyen beszélgetésekből felépült történetet is. Igazán humoros volt, ahogy "Andersen" levezényelte a beszélgetéseket a Kis hableány, a békává változtatott királyfi és társai között.
Úgy gondolom, hogy igazán filmben lehet látványos, igazán úgy tud majd megfogni. Aztán ki tudja, lehet az fog zavarni, hogy a Szörnyeteg nem szőrös, na meg nem épp 16-18 éveseknek néznek ki a szereplők. :o) Ahogy belenéztem az előzetesekbe, inkább egyetemistákra hasonlítanak, nem gimnazistákra.
,5

Beastly Trailer
Az írónő oldala itt.

2011. január 20., csütörtök

Szülő= negatív szereplő?

csütörtök, január 20, 2011 17 Hozzászólás
Láthatjátok oldalt, az olvasott könyveimnek nem kis részét a gyermek és ifjúsági könyvek teszik ki. Gyermekkönyvek Gyerkőc miatt, ifjúsági könyvek meg magam miatt, szeretem őket.
Alex Flinn Beastly-A szörnyszívű könyvét olvasom és most jutottam el arra a pontra, hogy nem értem, miért vannak negatív szereplőknek beállítva a mostanság megjelent ifjúsági regényekben a szülők? Persze, ez megvolt régen is, lásd Jancsi és Juliska, stb. de nekem ez rendesen ütött most.
A szülők nem negatív figurák egy gyerek életében. Inkább azt kéne hangsúlyozni, hogy ők azok, akik mindig kiállnak melletted, akik sose hagynak el, akik mindent megbocsátanak, akik gondoskodnak rólad, akik gondolkodás nélkül feláldoznák az életüket érted, mert a gyermekük vagy, az életük. (Nyilván vannak kivételek, de ne azokat hangsúlyozzuk már.) Erre meg a drogos apa elcseréli a lányát, híradós apa meg eldugja a szörnyeteg fiát. ...
Ezt nem értem. Szerintetek miért van? Hol vannak a napsugaras-szivárványos családok?

2011. január 19., szerda

Jennifer Crusie: Isten hozott Kísértésben!

szerda, január 19, 2011 0 Hozzászólás
"- Vannak dolgok, amiken lehet változtatni...- Sophie feltartotta a bal kezét, rajta a szabad akarat gyűrűvel, és nézte, ahogy megcsillan a holdfényben.- És vannak olyanok, amiken nem tudsz változtatni.- Kiszabadította a sors feliratú kezét a férfiéból."


A Dempsey széria első része 2000-ben jelent meg angolul, Welcome to Temptation címmel. Magyarul 2008-ban látott napvilágot a Kelly Kiadó gondozásában.

Szinte azonnal rávetettem magamat a Fogadj rám után az írónő eme könyvére.
Ugyanúgy érzem magamat, mint SEP második könyvénél. Az elsőért odáig voltam, a másodikat már nem találtam olyan erősnek. Ahhoz elég jó volt, hogyha ezzel kezdtem volna, akkor lendületet adott volna az írónő többi könyvének az elolvasásáért, de ha a kettőt kéne összehasonlítani, akkor alul maradna a Fogadj rám-mal szemben.

Ebben valahogy nem voltak a szereplők annyira szerethetőek, nem tudtak különösebben megfogni és más is volt, hisz egy enyhe krimi szál is bele lett fűzve.
Ami meg a fülszövegben szereplő "Igazán forró szexjeleneteket"-et illeti, hát nem is tudom. ... Több volt benne az ágyjelenet, mint a Fogadj rám-ban, de úgy érzem, a Fogadj rám mégis hevesebb, szexibb volt. A kevesebb néha több. ;o)
Összességében szórakoztató, kellemes kikapcsolódás volt.

Sophie, Kísértés városába utazik, hogy segítsen a húgának leforgatni egy amatőr filmet. Közben megismerkedik a város polgármesterével, Phin-nel és természetesen összegabalyodnak. ;o)
Ezt nem nézi jól szemmel a hataloméhes anyuka, meg még a város többi lakója sem. ...


És van valami, a kimondottan tetszett a könyvben. Többnyire, ha romantikus történetet olvasunk, végre egymásnak esnek a szereplők, akkor csak is eget rengető lehet a szex, hisz ők a tökéletes pár, egymásnak írta őket az írónő, egymásért születtek, stb. Mindenhol csak csodásak lehetnek, az ágyat sem kihagyva.
Jennifer Crusie csavart ezen. Mert arról írni, hogy nem feltétlenül mindig csillagokat látós a szex, lehetnek felsülések, ez most nem jött össze, majd legközelebb, és ez nekem tetszett. Emberibb lett tőle.

A széria folytatása 2002-ben jelent meg Faking It c.-mel, magyarul tavaly, Szerelmes Szélhámosok-ként. Ebben feltűnik Sophie szélhámos öcsikéje.

2011. január 17., hétfő

Valentin napi recenzióíró pályázat az Olvasóterem oldalán

hétfő, január 17, 2011 0 Hozzászólás
Az Olvass bele után az Olvasóterem is recenzióíró pályázatot hirdetett, de most a központban alkalomhoz illően, a szerelmes/romantikus regények állnak.

"A recenzióra vonatkozó követelmények:

- legyen „friss”, még sehol sem publikált recenzió
- terjedelme: 3000 és 7500 leütés között (szóközökkel együtt)
- lehet szó bármilyen régi vagy új könyvről
- egy pályázó több recenzióval is pályázhat
- a recenziókat emailben várjuk a konyveshaz@gmail.com címre, subject: valentin
- az email tartalmazza a pályázó teljes nevét
- a recenziót az e-mailhez csatolva küldjétek, .doc kiterjesztésben"

Beküldési határidő: február 10.
Az első 3 helyezett fejenként 9-9 könyvet nyer majd.
Bővebb információ ITT.

2011. január 16., vasárnap

Showder Klub-osok könyvei

vasárnap, január 16, 2011 4 Hozzászólás
Kovács András Péter és Kiss Ádám után újabb Showder Klub-os könyvének a megjelenése várható idén júniusra, ha minden igaz, és KAP is folytatja. ;o)

"Topor János egy briliáns szélhámos, akit egy közepes képességű behajtó üldöz. Csete Máté egy üldözési mániás, gyanakvó kispolgár, akit ugyebár mindenki üldöz. Új munkahelyük, a Hálózat pedig egy telekommunikációs cégnek álcázott, országos átverés, amely még a saját dolgozóit is az orruknál fogva vezeti: Zarvant, az iráni származású, meleg marketingigazgatót, és Esztit, a trágár, de jólelkű ügyfélkapcsolati vezetőt. Mire Topor és Csete rájönnek arra, hogy nemcsak a cég mottója, de a működése is multigáz, a főbűnösök máris a nyakukba varrtak mindent. Két napjuk marad, hogy tisztázzák magukat, lerántsák a leplet az igazi rosszfiúkról, kifizessék Topor behajtóját, és megszerezzék Csetének Eszti szívét..."

Kovács András Péter első regénye egy elmés krimi-komédia, amely hiteles és szórakoztató képet ad szolgáltatókról és ügyfelekről, multikról és ügyeskedőkről; azokról, akik manapság hajtják a munkát, és azokról is, akik nagy ívben elkerülik.


"Nem azért írtam könyvet, mert kijöttem a villából, és nem azért, mert most bevallok valamit, esetleg mindent. Nem vagyok író, költő, még csak Havas Henrik sem. Csupán egy humorista, akit rengetegen kerestek meg azzal, hogy látták/hallották a műsort, isteni volt, de szeretnének valami kézzel fogható kissádámot otthonra. Úgy gondoltam, ez a Szütyiő lesz az, amit a kezedben, esetleg válladon tartasz. Jobb, mint egy hűtőmágnes. Ebbe a szütyőbe dobáltam írásaimat, elmélkedéseimet, kalandjaimat, véleményemet, fantáziálásaimat, magamat, hogy Te, kedves olvasó, néző, fiú vagy lány, férfi vagy nő és a többiek kapj, kapjatok egy kiss darabot belőlem. Ami szintén én vagyok. Csak nem színpadon, hanem papíron, Nektek, otthonra. A könyv továbbá azért is született, hogy drága jó Anyukám ezentúl tudjon nekem mit venni karácsonyra, névnapomra! Akik nem tudnak olvasni, még mindig föltehetik a hűtőre!"


Várató megjelenés: 2011. 11. 22.
Kovács András Péter: Médialom (Multigáz 2.)
"Kovács András Péter nagy sikerű krimikomédiája, a Multigáz folytatódik. Topor és Csete visszatér, hogy újabb kalandjaikon keresztül a népszerű humorista a multik után a média világának állítson görbe tükröt."


Várható megjelenés: 2011. június
Felméri Péter: A három UFO
Felméri Péter első regénye. Az UFÓk és Magyarország. Egy teljesen komoly és hihetetlenül pörgős regény, a szerző igényes rajzaival.

2011. január 15., szombat

Jennifer Crusie: Fogadj rám

szombat, január 15, 2011 8 Hozzászólás
"... Már úton van a herceged.
- Ja- mondta Min.- Biztos vagyok benne, hogy elindult, de aztán valami kamion szétlapította."


Susan Elizabeth Phillips emberére akadt nálam, Jennifer Crusie személyében.
2004-ben jelent meg Bet Me c.-mel ez a könyve, amivel elnyerte a RITA Díjat is 2005-ben. Magyarul 2009-ben jelent meg a Kelly Kiadó gondozásában.

Imádtam a történetet. :o) Könnyed, romantikus, végig az olvasása során fülig ért a szám a nevetéstől. Nagyon tetszett, tökéletes kikapcsolódás volt.
A szereplők szerethetőek, én legalábbis odáig voltam a nőiesebb formákkal megáldott Min-ért és a délceg "hercegért".
A könyv mottója lehetne, hogy
"Meséld el a tündérmesédet!"

Merj álmodni, és merj lépni érte. ...
Jó volt mind a két szereplő szemszögéből olvasni a történteket.

A 33 éves Min-t dobja a pasija, majd még ugyanazon az éjszakán fültanúja lesz, hogy a pasas fogad a szívdöglesztő Cal-lal, hogy nem fogja tudni Min-t egy hónapon belül ágyba vinni. Cal akcióba lendül, de Min se felejt egykönnyen.
Tanúi lehetünk szórakoztató "egymás agyának húzásai"-nak, miközben tombol köztük a szenvedély.
Beadja a derekát Min?
És a megrögzötten menekülő Cal végre letelepszik egy nő mellett?

Persze ne hagyjuk ki a sorból a mindig jót akaró 2 barátnőt, és Cal 2 barátját sem. Továbbá ott van még a 2 ex, Min húgának esküvőjéről nem is beszélve. (Na meg a vajról és a szénhidrátokról sem.)

Olyan jókat mosolyogtam a civakodásaikon. :o) Amolyan zuru meg huruk, de mégis vonzzák egymást. Egyszerűen aranyosak voltak együtt és heves volt a kapcsolatuk, de egyáltalán nem esett át az írónő a ló túloldalára.
Cal exbarátnőjének a fejtegetését pedig a kapcsolatok szintjeiről érdekes volt olvasni. :oD

Nagyon örülök, hogy ezzel a Jennifer Crusie könyvvel kezdtem. Utána azonnal rá is vetettem magamat a magyarul megjelent másikra, az Isten hozott Kísértésben!-re.

Ami meg a borítót illeti, jobban el tudtam volna képzelni a nyuszis papucsot, mint ezt a sima fehéret. ;o) És a cseresznye úgy látszik visszatérő elem, mert az Isten hozott Kísértésben! a hátsó borítón is szerepel egy.
Az oldala: http://www.jennycrusie.com


És ezzel el is olvastam a Csökkentsd a várólistádat 2011. első könyvét.

2011. január 14., péntek

Újdonságok

péntek, január 14, 2011 2 Hozzászólás
Nézzük csak, mik jelentek meg mostanság. ...

"Újabb tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, bizony deresedik már a haja. A történelem változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot."


"Jamie Reidy 1995 és 2000 között a Pfizer, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártó cégének ügynöke volt. Feladata főleg abból állt, hogy urológusokat győzködött a Viagra jótékony hatásairól. Sok biztatásra nem volt szükség: a kis kék tablettára már a piacra dobása előtt rengetegen vágytak.
A Kemény üzlet bennfentes beszámoló a gyógyszeripar sötét bugyraiból, hiszen Jamie Reidy egészen közelről figyelhette meg az orvosi rendelők, nővérek és orvoslátogatók mindennapi munkáját, nem feltétlen önzetlen és tisztességes módszereit.
Reidy saját magából és az egész iparágból is gúnyt űz, de közben nem tesz úgy, mintha változtatni tudna a világon.
Ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, akinek véleménye van a gyógyszerek árairól és különösen a Viagráról, illetve minden ügynöknek, aki már-már kiábrándult hivatásából."


"A Katherine és Lancaster hercege közt szövődött szenvedélyes szerelem állandó próbáknak kitett titkolt, mégis mindenki által tudott viszony. A tündöklő asszonyt, a büszke tartású nőt óhatatlanul szájára veszi az udvar, mindamellett bujkálásra, állandó várakozásra kárhoztatja. A herceg hónapokig távol van, lopott órákat tölthetnek csak együtt. A kettejüket összetartó izzó kapcsot nemcsak a távolság, a hatalmi és örökösödési harcok, gyermekeik bizonytalan jövője, hanem saját hullámzó érzelmeik is kikezdik. Eközben az országot felforgatja az 1381-es parasztfelkelés, és ez a zűrzavar fordulópontot jelent az asszony életében is. Katherine hite szerelmükben, ha eddig néha el is bizonytalanodott, mindvégig feltétel nélküli volt, ám amikor ráeszmél élete szörnyű titkára, vezeklésre ítéli magát. Hozhat-e ítéletet Katherine a sorsa felett, magára veheti-e királyok, a társadalom bűneit, megtagadva ezzel az öröknek vélt szerelmet?"


"Hová került Otis? Milyen félelmetes világba? Milyen földalatti tömlöc lehet az, amelyik elég nagy ahhoz, hogy hatalmas asztalokon ellopott építményeknek adjon helyet? Otis hamar rájön, hogy egy őrült karmai közé került. Méghozzá egy őrült ÓRIÁS karmai közé!
De valóban minden az, aminek látszik? A fiú szerencsére nincs egyedül - Olivia rátalál, és együtt bukkannak Dzsalira, a perzsára, aki - úgy látszik - tud egyet s mást erről a titokzatos, sosem látott világról.
Hármasban felkerekednek, hogy kiutat találjanak..."


"Rosszullétekkel és éhségrohamokkal köszöntenek rád a reggelek, és megdöbbenve szembesülsz a ténnyel: "Segítség, anya leszek!" Mi mindenre is kell mostantól gondolnod? Könyvünkben számos információt, tippet és tanácsot találsz a témában.
Szabad-e sportolnod? Magas sarkú cipőben járnod? És a hajadat festetned? Mekkora lesz a pocakod három nappal a szülés előtt? És milyen lesz, amikor először meglátod a kisbabádat? Mi történik a szülés után? Mi az a "baby-blues" és a tejbelövellés? Hogyhogy az eddigi A-s melltartód helyett hirtelen C-sre van szükséged? És mindenekelőtt: hogyhogy még mindig terhesnek nézel ki? Számtalan kérdés...
Könyvünkben mindre megtalálod a választ. Különleges útmutató, amely a szülés előtti és szülés utáni tíz hónapban kísér végig."


"Az egerek élete együtt változik az évszakokkal, a tizenkét hónappal. Fáznak, egér táncot járnak, élelmet gyűjtenek,és karácsonykor kibékülnek még a legnagyobb ellenségükkel is."

2011. január 13., csütörtök

Brenna Yovanoff: Az elcserélt

csütörtök, január 13, 2011 6 Hozzászólás
Brenna Yovanoff első regénye tavaly jelent meg angolul, The Replacement c.-mel. Magyarul az Egmont Kiadó gondozásában szintén tavaly.

A könyv borítója nagyon figyelemfelkeltő. Egy babakocsi, ami fölött egy faágról olló, kés, patkó, reszelő lóg le. Borzongató. A zombis filmekben egy ilyen képkocka után szokta a zombi baba kinyújtani a kezét és játszani a "forgójával". Ugyanakkor felmerült a kérdés is bennem, miért tették ezeket a veszélyes tárgyakat a babakocsi fölé?
Ha lejjebb pillantotok a borítón, láthattok egy kis megjegyzést
"Valami rohad Gentry városkája alatt ..."

És akkor itt el is vesztem, leszűrtem ebből, hogy zombis ifjúsági történet lesz, olvasni akarom és kész.

A bejegyzésben előfordulhat SPOILER!
Jól indult a történet, az írónőnek sikerült megteremtenie a borzongató hangulatot, de aztán kb. a könyv felénél csak úgy bevillant, hogy Mit is olvasok? És azon kaptam magamat, hogy nem értem a történetet. Most zombik, szellemek, koboldok, vámpírok, démonok, istenek szerepelnek benne vagy mik? És egyáltalán hogy néznek ki a szereplők, mit tudhattunk meg róluk? Semmit.
Annyi maradt meg bennem, hogy Mackie csúnya, de még sem, Emma kicsi és törékeny, Roswell jó barát a bajban és ennyi. És akkor vannak valami fura lények a föld alatt, akiknek zenélnie kell az embereknek, mert ettől boldogak.

Gentry egy kis város, ahol hétévente titokzatos módon eltűnik egy gyerek és a helyére egy másik kerül. Mackie egy ilyen elcserélt 16 éves fiú, aki igyekszik beilleszkedni a társadalomba. Aztán egy napon eltűnik az újabb áldozat, egy 3 éves kislány.
Mackie rájön honnan származik és úgy érzi, hogy tennie kell valamit.


A fülszöveg, a borító mind nagyon érdekes volt, de ne jött össze.
A szereplők egyszerűen megmaradtak neveknek, nem láttam őket magam előtt.
Izgalmasabb történetre számítottam, de a fő problémám az, hogy valahogy az egész történet"bűzlik". Ha te édesanya vagy és a kiságyban másnap reggel nem a saját gyereked találod, akkor fogod magadat, nyugtázod, hogy ez van, ti kerültetek sorra és neveled a gyereket úgy, mintha a tiétek lenne? Nem nyomozol, nem kutatsz a gyereked után? Beletörődsz abba, hogy eltűnt? Ugyanis ezek a szülők ezt teszik.
Ráadásul a vége felé a hangulatból is veszített a történet, amolyan nyögve-nyelős lett.
A nyomtatási hibákról nem is beszélve. "U" felcserélve a "V"-re, érdekes így olvasni.

Azt nem mondhatom, hogy csalódtam, mert igazán nem rossz a történet. Olyan egyszer el lehet olvasni, aztán gyorsan elfelejteni kategória, a borítója viszont nagyon szép.

És kezd "divattá" válni, hogy az ifjúsági regényekben felhívják a figyelmet egy-egy klasszikusra. Az Alkonyatban pl. az Üvöltő szelek volt az, ebben a könyvben pedig A skarlát betű.

Az írónő honlapját itt találjátok.

2011. január 11., kedd

Baráth Katalin: A fekete zongora

kedd, január 11, 2011 2 Hozzászólás
"Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora.
Vak mester tépi, cibálja, Ez az élet melódiája. Ez a fekete zongora.
Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ez a fekete zongora."


Annyi jót hallottam Baráth Katalin eme regényéről, hogy úgy éreztem kezd kötelező olvasmánnyá válni. :o) 2009-ben jelent meg először magánkiadásban, aztán az Agave Könyvek meglátta benne a lehetőséget és tavaly a Könyvhétre megjelentették újra, kibővítve immár. Nagyon sok dicséretet, pozitív véleményt tudhat magáénak a 32 éves írónő, nekem mégis egy kicsit vegyesek az érzelmeim.

A könyv műfaját tekintve krimi, de úgy érzem, mégsem ez az igazi erőssége. Nem tudott mindig lekötni, főleg az elején és a közepe felé, ide-oda csapongtak a gondolataim. A vége felé éreztem, hogy lendületbe jött a történet, kezdtem élvezni és falni a sorokat, mégis azt kell mondanom, túl sokszor nem tudott magával ragadni.

Az igazi erőssége a korrajz. Egyszerűen zseniális, fantasztikus volt! Nem tudom, hogy csinálta az írónő (kezdek az időutazásban gyanakodni). Mesterien sikerült elénk festenie az 1900-as évek Ókanizsáját. Láttam az épületeket, szinte a szemem előtt szerepeltek a szereplők, láttam az út porát, amit a lovak felvertek. Fantasztikus volt, egy élmény! És olyan fura volt belegondolni, hogy abban az időben, amikor a történet játszódott, még a dédikém se született meg, csak pár évvel később. :o)
Az egyik kedvenc részem az volt, amikor Adyról írt, ugyanis nekem Ady az egyik nagy kedvencem. Láttam magam előtt, fejből szavaltam az Elbocsátó, szép üzenetet. Imádtam, csodálatos volt! Mintha ott lehettem volna, mintha hallhattam volna. Ezt igazán így sorokon keresztül nem is tudom visszaadni, hihetetlen élmény volt. Nagyon ritkán tapasztaltam eddig, hogy egy író ennyire jól át tudja adni a kort. Zseniális volt.

Joggal kérdezhetitek, hogy akkor miért 4-est adtam rá? Ha külön értékelhetném a krimi szálát és a hangulatát, akkor a krimi 3 csillag lenne, a hangulat pedig csillagos 5-ös. De mivel csak összességében értékelek, és bár a hangulata tényleg maximális volt, krimiként annyira nem jött be, így lett 4 csillag.
A korrajz, a leírások, azonban vittek mindent.

Az 1900-as évek elején járunk, Ókanizsán. Dávid Veronika 23 éves eladókisasszony, akinek természetesen mindig mindenről megvan a véleménye és esze ágában sincs férjhez menni, pedig lenne jelentkező. ;o)
Egy napon, épp a szerelmes regényét írja, amikor beesik a boltba Vili, hátából pedig kés áll ki. Ezzel teljesen felborul a kis város nyugodt élete. Veron és "társai" nyomozásba kezdenek, közben a halottak száma csak nő és nő, továbbá képbe kerül Ady Endre egyik verse, A fekete zongora.
Mi köze van a versnek az áldozatokhoz?
És a gyilkoshoz?
Egyáltalán ki lehet az és miért?


Ady Endre emlegetett verse 1907-ben jelent meg a Vér és arany verseskötetben.
"Nem értem, de gyönyörű."
- így jellemezte Ignotus.

Tagadni se lehet, hogy Baráth Katalin nagyon jól ír, élmény volt a könyv olvasása, de elég sokszor nem tudott lekötni, mint krimi. Valószínűleg én inkább úgy fogok erre a regényre visszaemlékezni emiatt, mint egy fantasztikus korrajzra az 1900-as évek elejéről, ami kihagyhatatlan.

Az Olvasóterem oldalán olvastam, hogyha minden igaz, idén olvashatjuk Veron történetének a folytatását, Türkizkék hegedű címmel. Nagyon kíváncsi vagyok, mit fog alakítani a cserfes kisasszony és remélem, hogy az írónőnek sikerül újra ilyen fantasztikus hangulatot teremtenie. ;o)

Az írónő blogját itt találhatjátok meg.