2018. december 31., hétfő

BUÉK!

hétfő, december 31, 2018 0 Hozzászólás
Forrás
Kívánok minden kedves rendszeres, nem rendszeres, csak véletlenül idetévedő olvasónak nagyon boldog új évet! 🎉 Alakuljon minden úgy, ahogy szeretnétek! 
A könyvmolyok pedig természetesen sok jó könyvet olvassanak az új esztendőben! 😊

Hamarosan jövök friss bejegyzésekkel. 😅

2018. december 28., péntek

Karácsony 2018.

péntek, december 28, 2018 0 Hozzászólás
Forrás
Amikor novemberben elkezdtem készülődni a Karácsonyra, már akkor bíztam abban, hogy az idei igazán különleges lesz. Hisz ez lesz az első Karácsonyunk a saját otthonunkban, ráadásul abban az otthonban, amiről én mindig is álmodoztam.
Az elmúlt kb. másfél hónapom újra nem szólt másról, mint a tervezgetésről, de most mégis úgy éreztem, hogy igazán különleges ünnep lesz. És az is lett.


A jelen Karácsonya

24-én reggelre jött hozzánk újra a Jézuska. Csendes, meghitt pillanat volt. Előző nap már feldíszítettük a fát a tetőtérben (ugyanis ott tudtuk biztonságosan kikötni, biztos ami biztos, hisz van egy 17 hónaposunk), 24-én reggel pedig szépen, türelmesen megvárta a Nagy, hogy a Kicsi felébredjen, kialudja magát, meg is igya a reggeli tejitalát. Aztán felrohantam a fához, felkapcsoltam a fényeket és utánam bandukoltak a többiek.
A Kicsi, amint meglátta a fényeket, döbbentem állt meg a fa előtt és mutogatott rá. Az ide-oda cikázó színek jobban lekötötték, mint a számára becsomagolt két nagy csomag. 😍
A Nagy türelmesen várt továbbra is, amíg a Kicsi csodálkozása alább hagyott, de azért fél szemmel már pásztázta, hogy vajon melyik lehet az ő ajándéka majd. Emlékezetes pillanat volt, amikor kibontotta a dobozt és felfogta, hogy amit lát benne az az a valami, amire a legjobban vágyott, de kérni nem is merte a Jézuskától. Szerencsére pont sikerült a férjemnek megörökítenie azt a pillanatot, amikor elkerekedett szemekkel, két kezével az arcát fogja a döbbenettől, hogy mit is látnak a szemei. 😇 ... Igen, anya gondolatolvasó.

A múlt és a jövő Karácsonya

2017-ben ilyenkor még az albérletben ünnepeltünk és bár reménykedtünk abban, hogy 2018-ban megtaláljuk majd az otthonunkat, de ez nem volt olyan egyszerű menet azért. Ennek ellenére, hála az égnek, sikerült.
Tavaly ilyenkor a Kicsi 5 hónapos volt és el se tudtam képzelni, hogy milyen lesz majd 17 hónaposan. Nos, egy hihetetlen mozgékony kislány, aki akkor áll meg, ha alszik vagy épp eszik. Egész nap rohangál, pakol és vagy fülig ér a szája egész nap vagy épp morcoskodik. Az viszont biztos, hogy nagyon boldog kiscsajszi. ... De nem tudom elképzelni, hogy milyen lesz majd 29 hónaposan.
A Nagy akkor még csak majdnem 9 éves volt. Hihetetlen, ebben a hónapban 10 éves lesz! ... 10 éve született. .... Hihetetlen belegondolni. Nála nem is az okoz problémát, hogy elképzeljem milyen lesz vele 1 év múlva, hanem inkább az, hogy milyen gyorsan repül az idő és milyen lesz vele 3-4 év múlva, amikor elkezdődik a kamaszkorszak. 😅

A jelen Karácsonya ... újra

Hálás lehetek mindenért, amit 2018-ban rám mért a sors. Még azért is, ami rossz volt.
Hálás vagyok a családomért, hálás vagyok az otthonomért és hálás vagyok a szeretteim egészségéért. 

De biztos leginkább az érdekel titeket, hogy lapult-e idén számomra könyv a fa alatt. És hát igen. Kimondottan ezt a két könyvet kértem a férjemtől (ha esetleg könyvvel szeretett volna meglepni) és meg is kaptam őket. Én pedig imádom! A könyveket és persze a férjemet is. 💋

2018. december 24., hétfő

Boldog karácsonyi ünnepeket!

hétfő, december 24, 2018 0 Hozzászólás
Túl vagyunk a reggeli ajándékbontáson, aztán az ünnepi ebéd elkészítésén - majd természetesen az elfogyasztásán (még ha azt is hittem, hogy túl sok lesz, hát úgy tűnik, nem lehet túl sokat készíteni) -, aztán az ajándékok (leginkább persze a játékok) egész napos kipróbálásán, ... de most itt vagyok egy szusszanásnyi időre. 😊
Fura módon bízom abban, hogy ezt a bejegyzést minél kevesebben és minél később fogjátok elolvasni. Mert most mindenki legyen a családjával, töltődjön fel egész évre, egyen finomakat, játsszon a gyerkőceivel vagy csak kucorogjon le egy picit, nyugodjon meg és nézzen egy jó filmet. Most pihenni kell, feltöltődni, elfeledni a gondokat, hisz mégis csak Karácsony vagy. 

Kívánok a blog minden kedves olvasójának nagyon boldog ünnepeket! Sok boldog pillanatot, szép karácsonyfát, finom ételeket, finom sütiket, olyan ajándékokat, melyeket szeretett volna (könyvmolyoknak sok könyvet), de leginkább boldogságot! 🌲

2018. december 19., szerda

moly TOP10 - november

szerda, december 19, 2018 0 Hozzászólás
Mi az a moly TOP10?: Elhatároztam, elkezdem vezetni hónapról-hónapra, hogy a molyon mely 10 könyv volt a legolvasottabb. Biztos érdekes lesz majd visszanézni a polcokat alkalomadtán, hogy mely könyvek voltak itthon a legnépszerűbbek.


Mely könyvektől búcsúztunk novemberben:

Rohadj meg ➤1 hónapig volt a TOP10-ben
Nagyot fogsz nézni ➤ szintén 1 hónapig
Csúf szerelem ➤ fél év után lekerült a TOP10-ből
Ég veled ➤ visszatérő volt 1 hónapra
A kis herceg ➤ visszatérő volt 1 hónapra szintén
Harry Potter és a titkok kamrája ➤ visszatérő volt 1 hónapra

Melyek lettek újak:

Cifra palota
A cél
Tiéd leszek
A döntés
Papír hercegnő
Véletlen szeretők

És amelyek tartották a helyüket:

Maradj velem ➤ 2. hónapja
A kalózkirály lánya ➤ 2. hónapja
A kegyetlen herceg ➤ 2. hónapja
Harry Potter és a bölcsek köve ➤ 6. hónapja

A mostani TOP10-ből csak a Harry Pottert olvastam, mondhatni TERMÉSZETESEN. 😀

2018. december 18., kedd

Keith Roberts: Gőzkorszak

kedd, december 18, 2018 0 Hozzászólás
Eredeti címe: Pavane (1968.)
Kiadta: Metropolis Media (2018.)
Oldalszám: 264
Forrás: kiadó
Értékelésem:
Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, mert a fülszövege kecsegtetőnek tűnt. Abban bíztam, hogy egy olyan történetről lesz szó, mely megmutatja, mivé is vált a Világ, amikor kisiklott a történelem. És bár rápillantást kaphattam erre, de egyáltalán nem olyan köntösben, mint ahogy számítottam rá.

A történet legvégén állt bennem össze egész kerekké a történet, addig olyan volt, mintha több novella lenne fejezetenként. Az egyik szólt X-ről, a másik fejezet Z-ről, a harmadik Y-ról, de a fejezetek között nem láttam átfedést. Lényegében novellák voltak, különálltak. Aztán a könyv vége felé kezdtek ezek a szálak összefutni. X, Z-nek a micsodája, Y meg Z-nek a kicsodája.
A fejezetek főszereplőin keresztül több élethelyzetet mutat be a szerző ebben az alternatív világban. Az egyikük mozdonyvezető, a másikuk egy szemafor kezelő, a harmadik egy pap és így tovább. Vannak nők és vannak férfiak.
Ami nagyon megmaradt bennem az az, hogy mindegyikben ott van a halál, az elmúlás. De mégis valahogy olyan bensőséges és egyáltalán nem rémisztő módon.

George R. R. Martin azt mondta erről a könyvről, hogy

„Mestermű… Az egyik legjobb alternatív történelmi regény, amit valaha olvastam.”
és egyfelől értem, mert hangulata van a Gőzkorszaknak. Lassú, sok benne a leírás (amit Martin is szeret ugyebár), kevés a párbeszéd ... olyan, mint az egyik jelenetben a táj, ahogy leírta. Hó van mindenütt és egy vonat halkan robog az elhagyatott, havas tájon. Ilyen volt ez a történet. Lassan haladó és néhol kicsit unalmas is. Kezdetben szép a havas táj, de amikor mérföldeken keresztül csak a havat látjuk, kezd unalmas lenni már.

Úgy gondolom, hogy a Gőzkorszak azoknak az olvasóknak a tetszését nyerheti el, akik szeretik a lassú történéseket, a hosszú leírásokat, a kevés párbeszédet. Az, aki szereti a pörgősséget, amikor a szereplők szavakkal zsonglőrködnek, nem pedig a szerző a leírásokkal, nos azoknak nem biztos, hogy annyira elnyerné a tetszését.


Amit még hiányolok, hogy mielőtt nekikezdtem a könyv olvasásának, a fülszöveg sugallta, hogy technikai lemaradás lesz, de nem számítottam arra, hogy ennyire. Arra gondoltam, hogy bizonyos részeken lesznek lemaradások, de máshol pedig pont ellenkezőleg, egy kis rápillantást kapunk esetleg a távoli jövőre is.
"…E sorok írásakor, a huszadik században a római katolikus egyház egyeduralkodóként regnál egy rendezett, idillikus világ fölött, de a technológia fejlődése még most is a gőzgépek, az írógépek és a primitív távközlés szintjén áll."

Összességében egy lassú, számomra néha eléggé unalmas történet a Gőzkorszak. De biztos vagyok abban, hogy annak az olvasónak el fogja nyerni a tetszését, aki kimondottan a lassú folyású történeteket kedveli.

2018. december 17., hétfő

A postás mindig kétszer csenget (55.)

hétfő, december 17, 2018 0 Hozzászólás
Mi is az A postás mindig kétszer csenget?: Ez az esemény külföldi blogok mintája alapján indult. A résztvevő bloggerek hetente, havonta -kinek, hogy- beszámolnak egy-egy bejegyzésben arról, hogy az adott héten/hónapban milyen könyveket vettek, kaptak recenzióra, kölcsön, cseréltek, kölcsönöztek a könyvtárból, stb.


Novemberben nem voltam könyvtárban, hosszabbításra kerültek a nálam levő könyvek, mivel nem fejeztem még be a Hamupipőke, menj a búsba! c. könyvet.

Recenzió keretében vándorolt hozzám a Feketén, fehéren 2. része, a Kakebo, Beépített hercegnő, Diana utolsó nyara, Hitler fúriái és a Sivatagi tánc.
A Kakeboról és a Beépített hercegnőről már írtam, de befejeztem a Feketén, fehéren 2. részének és a Diana utolsó nyarának az olvasását is. A Hitler fúriái pedig folyamatban van. Szerencsére egyik könyvben se kellett csalódnom. 
Niki hozta a formáját a Feketén, fehéren folytatásában is és nagy örömömre most nagyobb rátekintést kaphattunk másik két testvérre is.
A Kakebo egyszerűen zseniális! Imádom! Novemberben írtam végig szépen, katonásan a bevételeket, kiadásokat, aztán mondjuk a hónap végén lehidaltam, de pont ezért jó egy ilyen kiadástervező. Megmutatja, hogy mikre költünk feleslegesen.
A Beépített hercegnő egy nagyon aranyos ifjúsági regény, olyan ízig-vérig.
A Diana utolsó nyara nagyon olvasmányos volt, de igazán az az olvasó fogja átérezni a benne leírtakat, akik Diana halálakor átélték azt az időszakot.

Kölcsön kapott könyv A szomszéd pár és az Utazás a mágia történetében.
A szomszéd pár a fülszövege miatt hívta fel a figyelmemet, az utóbbi könyv pedig kihagyhatatlan egy olyan olvasónak, aki imádta a Harry Pottert! Még egyiket se olvastam egyenlőre.

Saját szerzemény a Nem vagyok Miriam, amit már be is fejeztem és nagyon jó olvasmány. Már ha lehet ilyet mondani, de biztos értitek.

2018. december 16., vasárnap

Craig Jelley: Útmutató ​a kreatív módhoz

vasárnap, december 16, 2018 0 Hozzászólás
Kiadta: Bookline (2017.)
Oldalszám: 92
Forrás: kiadó
Értékelésem:
Soha nem voltam nagy PC játékos, nálam kimerült ez az egész a Honfoglalóban és a Farmeramaban. Az utóbbira elég rendesen rá voltam kattanva kb. 6 éve. Aztán persze ahogy nőtt a Nagy, jöttek vele a PC játékok is. Épp mi volt a menő a suliban, mivel játszik Gézuka, miket mesél Pistike és végül Anya, szeretném én is kipróbálni! A férjemre hagytam ezeknek az eldöntését, az adott játékot nézze meg, olvasson utána, tényleg neki való-e és döntsön, mert én ehhez nem értek. 
Aztán jött a Minecraft láz. Ez magával hozta a hazai Youtubereket nem épp nagy örömömre és persze a játékot is. 
Először nem értettem az egészet, számomra minden játék vagy verekedős, vagy vetélkedő vagy kertészkedjünk benne. Nem nagyon értettem, hogy mit is akar a gyerek alkotni ezekből a színes kockákból, amikből sokszor ki se tudtam venni, hogy mik akarnak lenni. De végül unszolásra leültem és elkezdtem nézni a játékát. Pár héttel később pedig a tetőtérben játszott a Nagy, én vagy a férjem pedig lent a nappaliban csatlakoztunk be a laptopon keresztül. És ment az építés, harcolás.

Rájöttem arra, hogy ez a játék több tud lenni annál, minthogy nyírjuk ki a másikat! Ha van elég kreativitása a másiknak és kedve, akkor fantasztikus dolgokat lehet építeni, alkotni. És pont ez a kreativitás ennek a korosztálynak szerintem nagyon fontos. Van aki rajzol, van aki ír, van aki bunkert épít.

Ez a könyv pedig nagyon szuper ötleteket ad a kreatív módhoz. Hogyan tervezz épületet, milyen szerkezettel, hogyan díszítsd, hogyan legyen esztétikus, majd pedig segít a megvalósításban.
Aki kedveli ezt a játékot és szeretné magasabb szinten játszani, szeret építkezni, szeretne ilyen téren fejlődni, ötleteket kapni, annak ez a kötet kihagyhatatlan! Nagyon sok szuper és hasznos ötletet kaptunk! Ráadásul szépen és hasznosan van illusztrálva, ami segíti az eligazodást.

2018. december 14., péntek

Fényes Niki: Feketén, ​fehéren 2.

péntek, december 14, 2018 0 Hozzászólás
Kiadta: EkönyvBazár (2018.)
Oldalszám: 276
Forrás: szerző
Értékelésem:
Májusban írtam a Feketén, fehéren első részéről és már akkor megjegyeztem, ha ez a könyv akkor jelent volna meg, amikor az Ulpiusnak köszönhetően elárasztották a könyvpiacot az erotikus könyvek, egyszerűen tarolt volna. 
Befejezve a második kötet, ugyanígy érzek.

Folytatódott a Navarro fivérek története, de most nem csak Deniével, hanem rápillantást kaphattunk a többiek szerelmi életére is. Leghangsúlyosabban Romeoéra. 
Ő lenne a család nagy mackója, a prostitúció felelőse és pont emiatt ütős, hogy ő szeret bele egy prostituáltba. Na de azért Esta múltja nem ennyire egyszerű. Egyedül maradt a testvéreivel és a fiatal huszonéves lánynak egyedül kellett eltartania a tizenéves húgát és a 13 éves Down-szindrómás öccsét is. Ráadásul a húgát elrabolták, hogy prostitúcióra kényszerítsék, ezért fordult Romeohoz végső elkeseredésében segítségért. A pasi nem csak kimenti a lányt, bosszút áll érte, de még az otthonába is fogadja őket. 
Persze azért vannak itt gubancok is, ugyanis amint kiderült Esta múltja, a pasi próbálja magát távol tartani a nőtől, aki számára be van mocskolva, ugyanakkor nagyon megkedvelte a testvéreit.
Romeo sokkal szimpatikusabb lett számomra a történetben, mint Deni volt az első részben, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy Estat nem kedveltem meg annyira, mint  Elzat. Nagyon becsültem a karakterében amit a testvéreiért tett, nagyon nehéz lehetett neki, de még se tudtam annyira megkedvelni.  
Hangsúlyos volt ebben a részben Roberto és Samuel is, bár az ő szerelmi életükre csak egy pici rápillantást kaptunk. Tán egy harmadik kötetben, Niki fog velük bővebben is foglalkozni, ugyanis rettentően kíváncsi vagyok arra, hogyan fog alakulni Roberto kapcsolata.

Ezt a részt is ugyanúgy befaltam, mint az elsőt. Niki nagyon jól, nagyon közvetlen stílusban ír. A vulgaritás itt is a plafonon van, de mivel a gettóról van szó, annyira hétköznapi is, hogy teljesen át tudtam siklani felette.
Az első részben a párkapcsolat nehézségét  Elza némasága okozta.
Most Esta múltja volt a probléma.
Roberto esetében egy olyan lány lesz majd remélhetőleg a folytatásban, aki most csak pár oldal erejéig bukkant fel. Egy értelmiségi család gyermeke, gyógypedagógus, duci lány. Annyira más, mint Roberto!
Samuel pedig egy házas, gyermekes nőbe szeret bele, akinek tabunak kellene lennie a számára.
Ebből is láthatjátok, hogy Niki nagyon "durva" párokat hoz össze és azt kell mondanom, hogy nagyon jól. Remek karaktereket alkot, a cselekmény egyáltalán nem csak a szexről szól, a történetének van cselekménye is. Megismerjük a családot, az életüket és nem mellesleg van benne erotika is bőven.

A lényeg a lényeg: jól sikerült a folytatás és kíváncsian várom a harmadik kötetet. 😊 Nagyon-nagyon kíváncsian és nem titkolom, hogy Roberto miatt.

Véget ért a nyereményjáték sorozat 2. köre! Sorsoltam!

péntek, december 14, 2018 2 Hozzászólás
Véget ért a nyereményjáték sorozat 2. köre, melyben a megadott polcról a nyertes 2 könyvet választhatott. Az Elvetemülteket Dávid elvitte az előző körben, így azt a könyvet már nem lehetett választani. A megmaradt 12 könyv szabad préda maradt.

A sorsolást a Rafflecopterrel végeztem, a nyertes pedig

aki az Egyetlent és a Sötét édent választotta. 
Gratulálok! Remélem tetszeni fognak a könyvek. 😊

A nyereményjáték sorozat hamarosan folytatódik a 3. körrel, most a blog Instagram oldalán, vagyis ITT. Ne maradjatok le a kezdetéről, ugyanis kezdjük az új évet 3 könyvvel, ennyit választhat majd a polcról a nyertes. 😌

2018. december 13., csütörtök

100 ​érdekesség a világból - Az első szavaim

csütörtök, december 13, 2018 0 Hozzászólás
Kiadta: Kolibri (2017.)
Oldalszám: 18
Korosztály: 12 hó +
Forrás: kiadó
Értékelésem:
Rettentően fontosak a képeskönyvek, a lapozók, az olyan könyvek, melyek a legfontosabb szavakat mutatják be képek formájában egy kisgyermeknek 1-2 éves korában. Viszont tapasztalatból mondom, hogy nagyon nehéz olyan képeskönyvet találni ennek a korosztálynak, ami nem csak az állatokra vagy nem csak a járművekre épül, hanem átfogóan mindenre. Ez a Kolibri Kiadó gondozásában megjelent könyvecske viszont ilyen. Egyszerűen tökéletes!

Külön oldalakat szentel az állatoknak, a járműveknek, az otthoni berendezési tárgyaknak, az étkezéssel kapcsolatos tárgyaknak, játszótéri játékoknak, a ruháknak, a kertnek és a fürdetésnek. 
Míg sok kiadvány ezeket külön-külön veszi, tele felesleges szavakkal ennek a korosztálynak, ebben a kötetben minden megvan, amit tudnia kell egy ilyen korú gyerkőcnek. Fel kell tudnia ismerni, rá kell tudnia mutatni, aztán később meg kell tudnia neveznie.

16 hónapos a kislányom és szerencsére úgy tűnik, hogy olyan kis könyvmoly lesz, mint én. Nagyon szereti nézegetni a könyveket és sokszor csak úgy magától leül a szobájában kialakított olvasós részére vagy épp felmászik a nappaliban levő fotelbe egy könyvvel a kezében és olyan, mintha tényleg olvasna. Ez a könyv is teljesen megbabonázta! Nézegeti, forgatja, mutogat és egyenlőre csak két szót tud funkciónak megfelelően használni a könyv alapján (cicc- cica, hamham- ez jelen esetben a banánt jelentette).

Nagyon fontosnak találom az ilyen képeskönyvek beszerzését! Ha többet nem is szerzünk be, ezt a kötetet minden kisgyerekes szülőnek tudom a figyelmébe ajánlani!

2018. december 12., szerda

C. J. Roberts: Captive ​in the Dark – Fogoly a sötétben

szerda, december 12, 2018 0 Hozzászólás
Eredeti címe: Captive in the Dark (2011.)
Kiadta: Könyvmolyképző (2014.)
Oldalszám: 264
Sorozat: A sötét páros #1
Forrás: könyvtár
Amikor megláttam ezt a könyvet a könyvtárban, egyből bevillant, hogy elég népszerű volt a molyon 2014-ben és akkor nekem is felkeltette az érdeklődésemet. De mivel a borító nekem eléggé azt sugallta, hogy egy újabb Szürke koppintásról lehet majd szó némi változtatással, végül nem került sor az olvasására. Most viszont kikölcsönöztem és az egyik hosszú hétvégén neki is kezdtem az olvasásának.

A történet váza annyi, hogy Calebet gyermekkorában elrabolták és eladták szexrabszolgának. Egy katona mentette meg az életét, akinek megölték a testvérét, az édesanyját és bosszút esküdött emiatt. Rafiq célja, hogy megtalálja a húga gyilkosát és bosszút álljon. Caleb pedig annyira hálás, amiért a másik férfi kimentette őt a nyomorból, hogy 12 éve már azon dolgozik, hogy megtalálják Vladeket, az azóta nagyon befolyásossá vált üzletembert.
A tervük az, hogy megtalálják a tökéletes szexrabszolgát, akit aztán odaajándékoz Caleb a férfinak, apránként a kegyeibe férkőzik, aztán elpusztítják.
Ez a bizonyos szexrabszolga pedig egy amerikai tizenéves lány lesz, Livvie. Elrabolja a lányt és megkezdi a kiképzését. Csak arra nem gondolt az elején, hogy számára fura érzéseket kezd majd el táplálni a lány iránt, aki fura módon, szintén vonzódni kezd a férfihez.

Féltem attól 2014-ben, hogy Szürke koppintás lesz majd ez a sztori is. Vagyis szexi pasi beleszeret az esetlen csajba, aztán előkerül a kerékbetöréstől és az análgolyótól kezdve minden. Lehet, hogyha akkor olvastam volna, akkor csalódottan tettem volna félre, de mivel rég olvastam hasonló könyvet és nem is olyan volt, mint a Szürke, így azt kell mondanom, hogy tetszett.

Izgalmasnak találtam a cselekmény vázát. A bosszút és annak eszközét. Kíváncsi leszek arra, hogy minden úgy fog-e alakulni, ahogy tervezve volt.
Ugyanakkor eléggé visszásak az érzéseim. Én is ugyanannyira össze vagyok zavarodva, mint Livvie, aki vonzódni kezdett a fogvatartójához. Utálnom kellene az egész szituációt, hisz mégis csak elraboltak egy tizenéves lányt (remek tanmese is lehetne a fiatal lányoknak) és szexrabszolgaságra kényszerítik majd, DE még se tudom utálni. Izgalmas volt olvasni, hogy hogyan fejlődik a két főszereplő kapcsolata és végig kíváncsi voltam arra, mivel fog véget érni az első kötet.

A két karakterrel se volt problémát, de Livviet közelebb éreztem magamhoz, valószínűleg az azonos nemünk miatt.
Megfogott a lány karaktere. Próbálta az életében a szépségét elrejteni, hogy túléljen. Átéreztem a zavarodottságát, hisz félnie kellett volna Calebtől és gyűlölnie, de mégis vonzódni kezdett hozzá. Érdekes volt olvasni, ahogy lapról lapra erősödött, majd a történet végén kicsúcsosodott az erős személyisége.
"Bevallom, álmodtam arról, hogy Anne Rice vámpírjai megbecstelenítenek."

Ami Calebet illeti, nem egy őrült fogvatartó, ha lehet ilyet mondani. Felfogja, hogy mit tesz, de egyenlőre nagyobb benne a hűség Rafiq iránt, mint a saját érzései és vágyai. Az egészet feladatként kezeli, ami a céljuk eléréséhez segíti és ennyi. Próbál a lányra tárgyként tekinteni, de azért az olvasó is érzi, hogy nem ritkán fellobban benne az igazi vágy.
"Caleb nem félt. A félelem azoknak való, akiknek van miért élni." 

A történet egyszerre erőszakos, ugyanakkor mégis heves és ott vannak a mély érzelmek is benne.

Ami miatt még sem kapta meg az 5 csillagot az azért van, mert úgy érzem, hogy jobban át lehetett volna hozni az érzelmeket, a gondolatokat, de hátha a következő kötetekben ezt a hiányt pótolva fogom majd érezni. 


2018. december 10., hétfő

Jodi Taylor: Második ​esély

hétfő, december 10, 2018 0 Hozzászólás
Eredeti címe: A Second Chance
Kiadta: Metropolis Media (2018.)
Oldalszám: 336
Forrás: kiadó
1. rész: Egyik ​átkozott dolog a másik után
2. rész: Visszhangok ​szimfóniája
Épp a novemberi hosszú hétvége volt, amikor egy szombat reggel hamarabb vetett ki az ágy, mint a többieket. Gyerekek aludtak még, a férjem is, halkan és óvatosan kicsoszogtam a konyhába, főztem magamnak egy forró csokit, aztán leültem a nappaliba és elkezdtem olvasni. És csak olvastam-olvastam. Gyerekek felébredtek, férj szintén, én pedig azon kaptam magamat, hogy valahogy visszavándoroltam a hálóba, bebújtam az ágyba és olvastam tovább. Nos, aznap este úgy feküdtem már le aludni, hogy be is fejeztem a könyvet. Nagyon-nagyon rég volt már, hogy egy nap alatt elolvastam egy könyvet, de most Jodi Taylor története teljesen beszippantott.

A szerző nem teketóriázott, egyből izgalmasan indított. Vajon miért lettek Max munkatársai hupikéktörpikék? Miután erre választ kap az olvasó és kezd a szája mosolyra húzódni - igen, Taylor biztos most is hozni fogja az angol humort ebben a történetben is -, Max egyből utazik a múltba, méghozzá meglesi a fiatal Newtont, de naná, hogy itt sem alakul minden simán. Mint ahogy a gloucesteri sajtgurító versenyen (hogy jön ez most ide, ugye?) sem. Aztán eljuthat az olvasó a történet legizgalmasabb és leginkább kifejtett múltutazásához, Trójához. Vajon hogy zajlott az egész? Találkoztak a híres Szép Helénával? Létezett a trójai faló? Milyen gubancba keveredik ott természetesen Max?
Visszatérve Trójából pedig semmi sem lesz már olyan, mint előtte volt.

"Ez az, ahová a Történelem iránti szenvedélye ragadja az embert. Egyenesen a frontvonalba. Közvetlen közelről, személyesen tapasztalhatja meg, milyen az, amikor körülötte zajlik a Történelem."

A cselekmény nagyon izgalmas, olvasmányos, fordulatos volt. Nagyon szeretem ahogy Taylor szabadon garázdálkodik a történelemmel és kénye-kedve szerint alakítja, eleveníti meg őket.
Imádtam a Trójáról szóló részt. Szinte láttam magam előtt a földrengéstől sújtott várost, ahogy Akhilleusz megjelenik, a harcot, aztán a menekülést. Úgy érzem, hogy visszatekintve az előző két kötetre, ez a rész volt szerintem a legerősebb és a legolvasmányosabb, legjobban kidolgozott.

Ami a szereplőket illeti, mindig arra várok, hogy Max fejlődjön. Ebben a kötetben is megmaradt számomra egy hebehurgya, szétszórt nőnek. Én amolyan Bridget Jones formának képzelem el. Fura egy csaj az biztos. Mintha pislákolt már volna benne némi felnőttség, de néha nehéz őt hová tenni, lényegében a saját cselekedeteire cáfolt rá ebben a kötetben (is).

Akik olvasták az előző részeket biztosan kíváncsiak arra, hogyan alakult a szerelmi szál. Röviden: úgy, ahogy eddig. Mindig kapunk egy kis izgalmat ilyen téren, aztán annyi is volt. Max és a Főnök kapcsolata tipikusan se veled-se nélküled, de most olyan fordulatot hozott ebben a részben az írónő, amire nem gondoltam. Izgalmas és remélem, hogy fog is tudni ezzel élni, a folytatás is jól fog sikerülni.

Örülök annak, hogy ilyen gyorsan olvashatjuk egymás után magyarul a részeket, remélem, hogy a 4.-re se kell sokat várnunk.


2018. december 4., kedd

Nyereményjáték sorozat 2. kör

kedd, december 04, 2018 0 Hozzászólás
Ahogy ígértem, ennek a könyvespolcnak az összes lakója gazdára fog lelni, így kezdődjön a nyereményjáték sorozat második köre, mely itt a blogon zajlik (hogy ne minden a Facebookon legyen). 😊

Mint ahogy láthatjátok, az Elvetemültek azért van áthúzva, mert az előző kör nyertese azt a könyvet választotta, lekerült a polcról.
És amik még gazdára várnak (felső sortól, balról jobbra):
🎄 Vigyázz rám
🎄 Nagy ívben
🎄 Csók New Yorkban
🎄 Egyetlen
🎄 Tökéletlen szerelem
🎄 Sötét éden
🎄 Az utolsó nyár
🎄 Korához képest
🎄 Aurélia
🎄 A fagyöngy alatt
🎄 Ilyen a boldogság
🎄 Gőzkorszak

Mit lehet nyerni?

Mivel közeledik a Karácsony, a nyertes a megmaradt 12 könyv közül szabadon választhat kettőt.

Mi a feladat?

Az alábbi Rafflecopter doboz feladatainak kipipálása.
① Az egyik az, hogy látogassatok el a blog Facebook oldalára
② majd a következő kérdésnél adjátok meg annak a két könyvnek a címét, melyeket szeretnétek megnyerni.
a Rafflecopter giveaway
Ennyi.

Ami fontos:

↪ a játékot sem a Facebook, sem a blogger.com, sem senki más nem támogatja
↪ csak magyarországi címre postázok
↪ a nyertessel e-mailben veszem fel a kapcsolatot, így olyan e-mail címet adj meg, melyet nézni szoktál rendszeresen
↪ ha 2 héten belül nem válaszol a nyertes a megkeresésemre, akkor új nyertest sorsolok

Karácsonyra még odaér a fa alá a csomag, ha a nyertes időben válaszol a megkeresésemre majd!  😊

2018. december 2., vasárnap

Novemberi összefoglaló

vasárnap, december 02, 2018 0 Hozzászólás
Forrás
A szeptemberi és az októberi bejegyzésem ugyanúgy indult lényegében és most ugyanúgy folytatódik: még mindig brekegek. Igen, szeptember óta. De most még "jobb", mert a köhögés mellé társult ÚJRA a nátha is. Szenzációsan érzem magamat. Az orrom körül már nincs ép bőr. Hiába kenem be, egy perc múlva úgy is törölhetem le, ahogy újra zsebkendőért kell nyúlnom. Ez a fránya ősz teljesen kikészített. Lényegében végig beteg voltam. Vagy náthás, vagy csak köhögtem vagy mind a kettőt egyszerre.
Amúgy semmi extra nem volt novemberben. Leginkább ami a mindennapjaimat szép fokozatosan elkezdte átitatni, az a készülődés volt a Karácsonyra. Kezdetben a tervezés, majd az ajándékok megvásárlása, a menü megtervezése, stb. Ügyes vagyok, ugyanis Advent első Vasárnapján kimondhatom, hogy minden ajándékot beszereztünk már, a menü is a fejemben van, tegnap a házat is feldíszítettük, így nincs más hátra, mint tényleg hangolódni és várni azt a 3 napot, amire több, mint 1 hónapig készül az ember. 😂 De sebaj, a Kicsi is egy évvel nagyobb lett (17 hónapos lesz az ünnepekkor), biztos érdeklődve fogja fogadni a Karácsonyfát (remélem nem dönti fel. Már tervezzük, hogy kötjük ki. Lehet kordont állítok elé.😄) és az ajándékokat. A Nagynak pedig sikerült teljesítenünk a nagy álmát, alig várom, hogy láthassam az arcát, ahogy kibontja a dobozt majd. 
Na de térjünk vissza novemberre!

Míg októberben eléggé kötözködős voltam, a novembert inkább a lustaság hatotta át. 13 könyvet olvastam el, de az írással nagyon megcsúsztam. Lényegében 1 nap alatt hoztam össze az összes bejegyzést, amikor úgy éreztem már, hogy kezdenek a fejemre nőni. 
És ha már bejegyzés, november 5-én közzétételre került az oldalon az 1.000. könyvről szóló véleményem! Tudom, van aki ezalatt a 9 év alatt ennél több könyvet olvasott el, de számomra ez mégis hatalmas szám és mérföldkő. 1.000 könyv már egy könyvtárban is jó pár polcot megtölt. 💓

A Miért nem olvasunk több szépirodalmat? c. felmérést is ígértem, hogy összefoglalom a hónapban, hát ez se jött össze, de ami késik, nem múlik. Max addig is részt lehet venni benne, amíg innen oldalról nem tűnik el a képecske. Ígérem, hogy fogok jönni egy összefoglalóval, de szerencsére nagyon sokan részt vettetek benne (amit köszönök) és nem kis munka lesz összefésülni a válaszokat.

A Facebookon  a hónapban is szavazásra bocsátottam egy kérdést, méghozzá azt, hogy valamilyen kép vagy illusztráció formájában megmutassam-e, hogy épp mely könyv olvasását fejeztem be. Ennek a lényege csak annyi, hogy így nyomon fogjátok tudni követni, hogy mely könyvről fog hamarosan értékelés születni a blogon. A szavazók 93%-a az igenre voksolt 58 szavazatból, így jönni fogok ott ilyen képekkel, illusztrációkkal is. Ha valaki még nem követi az oldalt a Facebookon és érdekelné, hogy mely könyvekről fogok írni hamarosan, akkor ITT fel tudtok rá iratkozni. 
De nem árt követni szerintem a Twitter és az Instagram oldalamat sem. (Kicsit se volt nagyképűség ez most tőlem. Itt a reklám helye.) A Twitteren nem csak könyves dolgokról csiripelek, hanem arról ami épp eszembe jut, ami foglalkoztat. Ott kicsit többet tudhattok meg rólam, jobban ráláthattok arra, hogy épp min kattogok, stb. Kövessetek! 
Ami meg az Instát illeti, ott nyilván képeket osztok meg, de nem csak könyvekről. Szeretem megosztani épp mit főztem, sütöttem és láthatjátok, hogy a gyerekszoba dekorációra is rá vagyok kattanva. 😅

Amiket jelenleg olvasok

Igen, már megint több könyvet olvasok egyszerre. 😝 
Kezdtem a Hamupipőke, menj a búsba! c. könyvvel, ugyanis könyvtári példány, haladnom kellene vele. És haladok is, bár lassacskán. A tetőtérben tartom a gyerekszobáknál és ha a Kicsi épp nem igényel, akkor le szoktam ülni és folytatni az olvasását. Ez kb 2 oldalt jelent egy nap alatt. De azért haladok. 😂 
A második könyv aminek nekikezdtem az Egy koszorúslány naplója volt. Kölcsönkapott könyv és nagyon érdekesnek találtam a fülszövegét. Nem tudom még, hogy mi lesz vele. Említettem, hogy minden könyvnek csak 30 oldalnyi esélyt adok, még nem tartok a 30. oldalnál, de még nem is tudom, hogy mi lesz vele. Még adok pár oldal esélyt neki. 
A harmadik könyv az Életszikra lett. Egy időben faltam Picoult történeteit, mert mindig érdekes témákat dolgoz fel, de évek óta nem olvastam tőle. Végül egy blogbejegyzés keltette fel az érdeklődésemet. 
A Hitler fúriáinak egyből a Diana utolsó nyara olvasása után kezdtem neki. Érdekes, velős olvasmány, nem regény. 

Blogélet a hónapban 

A hónapban a 10 legolvasottabb bejegyzés közül csak egy volt régebbi, 9 novemberben lett közzétéve. A legnépszerűbb a T. M. Frazier: King-e volt, gondolom azért, mert sokan ugrottak rá a Vörös meg ilyen-olyan pöttyös Facebook csoportban. 5X annyian olvasták, mint más bejegyzésemet. Így kell látogatottságot növelni. 😅 
Látogatás tekintetében a TOP3 Magyarország, USA és Románia volt, de az Egyesült Arab Emírségből érkezett 120, Hongkongból pedig 66 látogatás az érdekesség kedvéért. 
Vicces keresőkifejezéssel nem tudok szolgálni, de szeretném felhívni a figyelmet arra: a blogon könyvekről szóló vélemények találhatóak, nem pedig letöltési lehetőségek. 
Nyereményjáték sorozatot is indítottam a hónapban, melynek az a lényege, hogy 13 könyv közül választhatott egyet az első nyertes. Az első kör a blog Facebook oldalán zajlott le, amiben majdnem 300-an vettetek részt, a nyertes pedig Dávid volt, aki az Elvetemülteket nyerte. A sorsolás részleteit megtaláljátok a Facebook oldalon! 
A nyereményjáték hamarosan folytatódik, a megmaradt 12 könyv közül választhat kettőt most majd a nyertes. Hamarosan jövök a részletekkel!