Könyvesem: hazai

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hazai. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. szeptember 4., hétfő

Dombóvári István: Félkemény

Niki szeptember 04, 2023 0 Hozzászólás

Milyen is ez a könyv?

Először is: vicces, aranyos, kedves, szívet melengető.

Másodszor: inkább olyan, mintha egy film szövegkönyvét olvastam volna, mint egy regényt. Nincsenek benne nagy leírások, totál kidolgozott karakterek és maga a cselekmény is olyan, mint az 1*1, minden egy este alatt játszódik le.

Harmadszor: megható volt, ahogy Fecó barátai a bajban azonnal ott voltak és minden hülyeségben benne voltak, csak hogy segíthessenek a barátjuknak. Hülyeség, komikus helyzet pedig bőven volt ebben a történetben.

"Fecó, a jó fej, bár kissé hiú informatikus igazán szereti a feleségét. Élhetnének is boldogan holtomiglan-holtodiglan, ha az ifjú férj nem követne el egy ostoba hibát. De elköveti, ezért Erika megbántódik, elköltözik otthonról, és bejelenti, hogy válni akar. A srácnak egyetlen napja marad, hogy ráakadjon a feleségére, és meggyőzze róla, hogy nincsen vége a házasságuknak. Aznap este ugyanis Erikára élete felejthetetlen kalandja vár: egy nyereményjáték győzteseként együtt töltheti az estét, és talán az éjszakát is bálványával, a világhírű rocksztárral.

Szerencsére Fecónak nem egyedül kell végrehajtania a lehetetlennek látszó küldetést. Mellette állnak barátai: a kigyúrt szoknyavadász, Iván, a javíthatatlan álmodozó forgatókönyvíró, Ákos és az apaszerepre lelkesen készülő Gábor. Őrült versenyfutás kezdődik az idővel, miközben úgy tűnik, minden összeesküdött a négy jóbarát ellen, kőszívű recepciósok állják útjukat, unott taxisofőrök teszik ki őket a puszta közepén, zöld hajú fodrászok titkolóznak előttük, biztonsági őrök tartóztatják fel őket. Szerepet kap még a történetben néhány (jó néhány) pohár gin-tonik, egy bombanő, egy TikTok-influenszer, a város leghírhedtebb sztriptízbárja és egy flitteres fekete tanga is.

Kap-e Fecó második esélyt? Odaér-e a szülésre Gábor? Rátalál-e az igazi párjára Iván? Sikerül-e megírnia élete főművét Ákosnak? Mire a könyv végére érünk, minden kiderül! A Félkemény nagyon mai, hol szívfájdító, hol kacagtató ünneplése a szerelemnek, a barátságnak és a hűségnek."

Olvassátok el! Szórakoztató, könnyed, annyira hülyék a szereplők! 😂 De pont ezért mindvégig tövig rágod a körmödet értük, ahogy abszurdnál abszurdabb helyzetekbe kerülnek és szorítasz Fecónak, hogy sikerrel járjon.

2022. január 27., csütörtök

Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 1.-2.

Niki január 27, 2022 0 Hozzászólás

Kiadta: Libri (2016.)

Oldalszám: 288

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Még 2016-ban olvastam az írónőtől Az utolsó boszorkány lányát, így nagyon megörültem annak, amikor megláttam a könyvtárban ezt a két kötetet. A kötetben található novellák a fentebb említett könyv előzményeiről, később folytatásairól szólnak. Kezdetben e-könyvként jelentek meg, majd végül két kötetben együtt is.

Az első kötet

1735-ben veszi kezdetét a történet Az esztergomi máglya c. novellával. Ebből megtudhatjuk, hogy Felícia kitől örökölte a "boszorkányságot" és mi történt ezzel a rokonával. Végigkövetjük a fiatal lány életét onnantól kezdve, hogy részt vesz élete első boszorkányperében, majd szüleivel Budára költöznek, ott férjhez megy, de nem ahhoz a férfihoz, akibe szerelmes. Ugyanis a reménytelen szerelem ebben a kötetben is fontos szerepet kap, mint ahogy Az utolsó boszorkány lányában is.

Mária Teráziáról is sokat olvashatunk, ugyanis Felícia bejáratos lesz az udvarba.

Szerettem olvasni ezeket a novellákat és azt kell írnom, ha nem tudtam volna, hogy novellákról van szó, melyeket csak megjelentettek egy kötetben, fel se tűnt volna. Összefüggtek, szépen átíveltek egymáson. Olvasmányos volt, érdekes és azt se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Fábián Janka fantasztikus mesélő. Imádom a stílusát! Úgy tudja a múltat megjeleníteni az olvasó előtt, hogy szinte ott vagyunk olvasás közben. Látunk, érzünk, minden annyira élethű. Ez pedig nyilván sok-sok kutatómunkának, munkának köszönhető, ami látszik is a történetek mögött.

Kiadta: Libri (2017.)
Oldalszám: 304
Forrás: könyvtár
Értékelésem:

A második kötet

Ebben a kötetben található novellák kicsit mások voltak, mint az első kötetben levőek.

1748-ban veszi kezdetét a cselekmény és 1795-ig tart. Itt már szerepet kap Felícia lánya, Zsófia is, majd Zsófia lánya, Marie is. És az utolsó sorokban ott a remény is, hogy Marie kislányával, a kis Felíciával folytatódni fog a családi hagyomány.

Ezekben a novellákban már nem éreztem a maximális összefüggést, néhol az átívelés sem stimmelt, mert ugrottunk egy nagyot az időben.

Majdnem 50 év családtörténetét 300 oldalban összehozni nem olyan egyszerű dolog. Az első oldalakon Felícia még fiatalasszony, az utolsón pedig még dédnagymama. Az első kötet 13 évet ívelt át, ez már majdnem 50-et, ebből sejthető azért, hogy vannak nagy ugrások.

A bécsi udvar itt is nagy szerepet kap majd, de ekkor már nem Mária Terézia az uralkodó, hanem a fia, utána pedig I. Lipót.

A reménytelen szerelem eredménye a vége felé központi szerepet fog játszani a törétnetben.

Jó volt, szerettem olvasni ezt a kötetet is, amolyan méltó lezárása az egésznek.

Szívből ajánlom a figyelmetekbe ezt a kötetet, majd Az utolsó boszorkány lányát is! Fábián Janka remekül ír, remekül mesél, mindenképp olvasni kell a történeteit! Imádom!

"– Kegyed mégiscsak boszorkány! – rebegte halkan.
– Talán az vagyok, talán nem – megvontam a vállam. – Szavamra, néha magam sem tudom. "

2020. február 18., kedd

Balogh W. Orsolya: A zodiákus lány

Niki február 18, 2020 0 Hozzászólás

Kiadta: I.P.C. (2018.)

Oldalszám: 448

Forrás: szerző

Értékelésem:

A zodiákus lány egy hazai első könyves írónő sorozatának az indulókötete. Gyönyörű a könyv borítója és nagyon figyelemfelkeltő a fülszövege is.
A fülszövegből kiindulva gondolhatja az olvasó, hogy egy olyan történethez lesz szerencséje, aminek központi eleme a horoszkóp és az asztrológia, megfűszerezve némi romantikával - hisz utalás van arra, hogy a főszereplő 4 különböző csillagjegyű (Kos, Bika, Ikrek, Rák) férfival is kapcsolatba fog kerülni -. A borító pedig nekem amolyan modern ezeregy éjszakai meséi hangulatot keltett, ebből pedig női kalandregényre számítottam. ... És igazán egyik elképzelésem se jött be.

A történet főszereplője Isis, aki egyiptomi származású, de Amerikában él a szüleivel. Egyke, a szülei szeme fénye. Az unokatestvére szerepében felbukkan egy amolyan gonosz mostohatesó-féleség, de komolyabb jelentősége ennek csak a történet végére lesz.
Isis kiskamasz korában a fogadott unokatestvérébe szeret bele (Kos), aztán az egyetemen egy diáktársába (Bika), majd az egyetem után a főnökébe (Ikrek), a kötet végére pedig egy Rák jegyű férfiba. És itt véget is ér a történet erre a kötetre.
A lány a történet kezdetekor még kislány (7 éves), a kötet végére pedig a 20-as évei közepét tapossa. Lényegében az ő életéről, párkapcsolatairól szól a könyv. És ami igazán a lényeg: A zodiákus lány számomra egy erotikus regény.

De álljunk álljunk meg egy pillanatra a horoszkópnál, hisz arra számítottam, fontos szerepe lesz a történetben. Nem vagyok az a fajta nő, aki rendszeresen, akár naponta, hetente vagy akár csak havonta is, rákukkantana arra, hogy mit jósolnak neki. Őszintén szólva nem hiszek abban, hogy a csillagokból, születési dátumokból bármit is ki lehetne olvasni, hisz a sorsunkat mi magunk, a döntéseink irányítják. Persze a döntéseket befolyásolhatják a hormonok (tudom, apály, dagály, telihold, ... azért maradjunk a realitás talaján), de akkor is mi döntünk. Szóval évente 1X olvasok horoszkópot, méghozzá az év elején, hogy az új évre mit "jósol". Ez érdekel, néha szörnyülködök (te jó ég, azt írja nyáron pénzszűkében leszek, na, akkor nem nyaralunk) vagy vidám leszek (huh, áprilisban fellobban a szenvedély, hűha, szólok is a férjemnek, hogy készüljön áprilisra), egyszer elolvasom, elfelejtem és annyi.

Viszont ami érdekes, abban hiszek, hogy bizonyos csillagjegyek megmutatkoznak az emberek személyiségében. Igyekszem nem általánosítani, de pl. a környezetemben azt tapasztaltam, hogy az Oroszlánok eléggé önfejűek és szeretnek uralkodni. A Vízöntők olyanok, mint a csobogó patak, nyugodtak és szeretnek mindent elsimítani. Az Ikrekben egyszerre van meg a jó és a rossz, a víz és a tűz. Képesek egyik percben nyugodtak lenni, a másikban meg mérgelődni. És még sorolhatnám. A Skorpióktól pedig kimondottan tartok. A lényeg, hogy ezekben van valami, de mégis hiba általánosítani. A könyvet olvasva, akaratlanul általánosíthat az olvasó és ez elég bajos, mondjuk az Ikrek férfiak esetében.

Rettentően zavarba ejtően kezdődik a történet, tipikusan olyan dologról szól, amiről nem akarok olvasni, zavarba ejt. Lehet prűdnek nevezni, gátlásosnak, bárminek, de az első oldalakat szeretném elfelejteni.

Azt is joggal gondolhatja az olvasó a fülszövegből kiindulva, hogy fontos, központi elemei lesznek a csillagjegyek a történetnek, erre fog épülni. De ez nem így van. Szó van bennük, kitér rá a szerző, de mindig csak akkor, amikor felbukkan egy újabb pasas a színen. Mint amolyan bevezető, amiben felvezeti pár sorban, hogy mit kell tudni mondjuk az Ikrekkel folytatott párkapcsolatról, majd színre lép az Ikrek és legközelebb akkor lesz említés a csillagjegyekre, amikor jön a következő pasas és pár sor erejéig be kell mutatni ennek a csillagjegynek is a jellemzőit. Hiányoltam ilyen téren a történetbe való belesimítását az asztrológiának. Bele kellett volna valahogy simulnia, többször felütnie a fejét, vissza és visszatérni rá, igazán hangsúlyossá tenni, ha már ennyire ki lett élezve a fülszövegben.

A könyv erotikus történet, mint ahogy fentebb már említettem. Számomra csak a szexről szólt. Ezzel ilyen volt, azzal olyan, az egyikkel langyos lábvíz, a másikkal már BDSM. Sok ágyjelent volt, ami már sokk volt és igazán nem is értem, az a BDSM beleszövése. Az írónő gondolom úgy érezte, hogy sokan szerették a Szürke 50 árnyalatát, így belecsempészte ő is a BDSM-et a történetébe, hogy dobjon a sztorin, izgalmasabbá tegye, kielégítse esetleg egyes olvasók vágyait, de így beleszőve nem nyerte el a tetszésemet. Ráadásul Isis karakterén is rombolt, ami amúgy se volt valami erős. És jön is az általánosítás akaratlanul az Ikrekkel, hogy akkor biztos minden Ikrek pasi ostorral akarja a nőt verni az ágyban.

De térjünk ki egy picit Isisre. Nem érzek a karakterében fejlődést. Persze, teltek az évek felette, de mintha 7 évesen is felnőtt lett volna, nem éreztem fokozatos fejlődést a jellemében. Sőt, maga a jelleme is elveszik a sok erotikus jelenet között. Nem sikerült megkedvelnem a lányt, mert igazán nem sikerült megismernem sem. Ráadásul voltak olyan tettei, amiket egyszerűen nem tudtam megérteni.

A történet végén újra .... nem is tudom .... valami hasonlót éreztem, mint a BDSM beleszövésekor. Miért is kellett? MIÉRT? Újra akart valami újat beleszőni az írónő, de ez nem sült el jól. Nyilván függővéget szeretett volna, jött az ötlet és persze, izgalmas, vajon hogy fog folytatódni, ugyanakkor meg nyilvánvaló és akkor mi értelme volt?

Összességében indulásnak, első könyvnek nem rossz A zodiákus lány. Van benne fantázia, van benne lehetőség és látszik benne a sok munka. Az kitűnik belőle, hogy az írónőt tényleg érdekli az asztrológia, benne van a témában, de nem sikerült ezt kellőképpen átadnia ebben a kötetben még. Még nem kiforrott a történet, a stílus, hogy mi is lesz ebből a végére. Nagyon érezni lehet rajta az akarást, hogy tetsszen az olvasóknak. A váratlan fordulatok, a BDSM, ezek mind az olvasókért voltak. De túlságosan akaratszagú volt, nem pedig ösztönös. Az írónő tud írni, tud mesélni és biztos vagyok abban, hogy szuper hazai író lesz majd belőle, csak még forrnia kell. Indulásnak jó volt!

Ajánlom a figyelmetekbe a könyvet, ha érdekel titeket az asztrológia, kedvelitek az erotikus regényeket.

A történet folytatása A 13. csillagjegy címmel tavaly megjelent. Oroszlán, Mérleg és Skorpió férfiak fognak terítékre kerülni abban a kötetben.

2020. január 29., szerda

Ecsédi Orsolya: Nyanyacraft

Niki január 29, 2020 0 Hozzászólás

Kiadta: Könyvmolyképző (2019.)

Oldalszám: 166

Forrás: szerző

Értékelésem:

Majdnem egy évvel ezelőtt írtam a Banyavészről és most volt szerencsém a második kötethez is. 😊 Míg az első kötetet nehezemre esett hová is tenni, nem tudtam, hogy mi is fog ebből az egészből kisülni, valóság ami történik a gyerekekkel vagy csak álomvilág (?), ... nos addig ilyen téren ezzel a kötettel nem volt problémám. Nagyon olvasmányos, nagyon mai, nagyon aktuális és nagyon jól megírt mese a kisiskolás korosztálynak. Továbbra is a 8-12 évet lőném be a célközönségének.

Na de nézzük akkor a történetet.

A Banyavészhez képest nem folytatásos, teljesen más kalandban van részük a gyerekeknek, Zizuzak, Bátinak és Ankának. És mi is ez a kaland? Manapság hatalmas rajongótábora van a különböző "craft" PC-s játékoknak, a történetünk pedig a Nyanyacraftról szól. A lényege, hogy Báti kap egy PC játékot, ami teljesen beszippantja. Zizu és Anka pedig elhatározzák, hogy kiszabadítják a fiút a játék fogságából. Ők is csatlakoznak a játékban, harcolnak, küzdenek és természetesen a végén kiszabadítják Báti lelkét.

Maga a történet nagyon egyszerű, de továbbra is az egyszerűsége mögött nagyszerűség van. Fantasztikus az üzenete a mesének. Mindennapi és nagyon aktuális, hisz a mai fiatalok egészen kicsinek teljesen rá tudnak függeni a PC játékokra. A könyv üzenete pedig az, hogy ezt nem szabad hagyni. Lehet, hogy az adott játékban olyan karakter vagy, aki a való életben is lenni szeretnél, de ez csak egy játék és nem a valóság. Ha a játékban egy bátor harcos vagy, de a valóságban bátortalannak érzed magadat, csak rajtad múlik, hogy a valóságban mivé teszed önmagadat. Nagyon klassz üzenete van és pont emiatt fontosnak tartanám, hogy szülők is elolvassák a könyvet, aztán beszélgessenek a lurkókkal a tanulságokról.

Ami az üzenetén kívül hatalmas piros pont még, azok az irodalmi idézetek. A Banyavészt is sok-sok idézettel tarkította az írónő és most is így volt ez. Nagyon jó dolognak tartom ezeket a figyelemfelhívásokat, utalásokat, figyelemfelkeltéseket más irodalmi művek irányába.

Ami a karaktereket illeti, kimondottan közel kerültek hozzám ebben a részben. Megértettem a bennünk folyó vívódásukat önmagukkal és egy álomvilággal szemben, ahol minden szebb és jobb lehet. Nagyon aranyosak a gyerekek és nagyon bölcsek is.

"Az iskola nem tart örökké. Utána bármi lehetsz. Érted? Bármi. Rocksztár. Testszobrász. Bázisugró. Macskadivat-tervező. Vagy egyszerűen az első ember, akinek eszébe jut valami őrültség, ami megmenti az emberiséget a kipusztulástól. És akkor pont ugyanazért fognak szeretni, amiért most szidnak."

Miután befejeztem az olvasását, továbbadtam a könyvet a Nagynak, aki az első részt is olvasta. Azonnal felcsillantak a szemei, jó ötlet volt egy Craft világra építeni az egész történetet, hisz leginkább ez áll most közel a mai fiatalokhoz.

Ajánlom a könyvet nem csak a 10-12 (több és kevesebb) éves korosztály számára, hanem a szülők figyelmébe is! Nem folytatásosak a történetek, ugyanakkor érdemes elolvasni az első részt is, mert így értjük meg igazán azt, hogy miről is szól a Nyanyacraft.

"Az iskola csak iskola. Olyan, mint egy fordított tükör. Majd rájöttök ti is."

2020. január 5., vasárnap

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad

Niki január 05, 2020 0 Hozzászólás

Kiadta: Ciceró (2017.)

Oldalszám: 268

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Mint ahogy az előző bejegyzésemben említettem, amint befejeztem a Léggömbök olvasását, azonnal nekikezdtem ennek, a folytatásnak. No nem azért, mert annyira tetszett az első rész, hanem azért, mert kíváncsi voltam hogyan is fog alakulni Dorka élete a kisbabával. Hát nem úgy, ahogy elképzeltem, pedig az első kötet után mindenre gondoltam. Legalábbis azt hittem.

SPOILER LESZ A BEJEGYZÉSBEN!

Szóval a baba megszületik, Dorka hazaviszi a szüleihez, ahol inkább az édesanya foglalkozik a kicsivel, mert Dorka enyhe gyermekágyi depresszióval küzd. Vagyis totál alkalmatlannak érzi magát az anyaságra.

Végül az anyagiak miatt úgy döntenek, hogy Dorka a fővárosban vállal munkát, odaköltözik és hétvégente jár majd haza. A kicsi Matyiról pedig addig az édesanyja gondoskodik majd.

A fővárosban újra összefut az egyik volt osztálytársával, Janival, akiről kiderül majd, hogy egy ideje szerelmes volt a lányba már és mivel happy endnek kell lennie, így összejönnek majd, de előtte lesz azért a sztoriban egy kis izgalom. Mint pl az, hogy felbukkan a színen Matyi bátyja, Jani pedig hazautazik Romániába.

"Egyedül leereszt az ember, mint a gumimatrac."

Hát .... kész vagyok!

Sajnáltam Dorkát, hogy ennyire alkalmatlannak érezte magát az anyaságra, pusztító érzés tud lenni, ha valaki tényleg ezt érzi. De olyan volt az egész, mintha az írónő felütött volna egy lexikont és azt mondta volna, hogy aha, ilyen a gyermekágyi depresszió, akkor pont ezt írom le! Aha, ezt kell csinálnia egy 5 hetes gyereknek, akkor ezt írom le, ezt fogja csinálni! Aha, ezen megy keresztül az anyuka, akkor ezt is beleírom! Néha olyan érzésem volt, mintha tankönyvet olvastam volna, amin nyilván nem tudnak keresztüljönni az érzelmek. De lehet csak azért éreztem így, mert én már édesanya vagyok, nem pedig egy tinilány.

Nehéz volt megértenem, Dorka hogy a fenébe is tudta a pár hetes gyerekét az édesanyjával hagyni és távolra elmenni dolgozni, ugyanakkor értem, hogy a pénz nagy úr. Csak nem világos az egész. Közelebb nem volt munka? Gazdag "após" nem tudott volna közelebb melót szerezni, ahol nem kellett volna távol lenni a gyerektől? Mi történt a fordítói munkával, amit terhesen otthon tudott csinálni? Furi volt ez a fordulat.

A Janis dolgot sejteni lehetett már az első részben is, hogy ebből bizony lesz valami. Ami szintén furi, mert 4 évig egymásra se hederítettek. Mondjuk elsőben Jani megtréfálta a csajt és tudjuk, hogy a kisfiúk a suli udvarán mindig azt a lányt kergetik, aki tetszik nekik, de azért ez nem középiskolai szint már.

Matyi bátyjának a felbukkanása meg. Hát, komolyan megfordult a fejemben milyen poén lenne, ha összejönnének.

A történet vége? Az lett, aminek lennie kellett. Dorka megint otthagyta a gyereket az anyjáékkal, hogy a szerelme után loholjon. Kíváncsi lennék egy olyan novellára, hogy 10 év múlva, benne egy Dorka fogalmazással: Miért használjatok gumit, ha még nem vagytok kész az anyaságra? címmel. Remélem ez a történet elrettentő példa a fiatal tizenéveseknek.

2020. január 2., csütörtök

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök

Niki január 02, 2020 0 Hozzászólás

Kiadta: Ciceró (2016.)

Oldalszám: 270

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Nagyon rég kerülgettem ezt a könyvet már. A könyvtárba szinte minden alkalommal belebotlottam (ami mondjuk lehetett volna jel is, hogy nem sokan kíváncsiak rá és vajon miért), a bloggerek közt is több helyen felhívták a figyelmemet rá, így végül egy alkalommal kivettem.

Nem voltak illúzióim, nem számítottam semmi extrára, ráadásul szkeptikus vagyok a mai hazai szerzőkkel kapcsolatban, leginkább a viselkedésük miatt és azért, mert nem bírják a kritikát. Tisztelet a kivételnek, persze.

Röviden ez a könyv arról szól, milyen is lett volna egy olyan Szent Johanna Gimi, amiben Reni mondjuk Ricsibe szeret bele és minden balul sül el.

SPOILERES LESZ A BEJEGYZÉS!

A történet főszereplője Indián, aki végzős középiskolás. Nincs sok barátja, az osztályába se sikerült 4 év alatt beilleszkednie, de nem is nagyon dolgozik azon, hogy ez megváltozzon.

Az utolsó osztálykiránduláson kezdődik a történet, ami ottalvós, messze vannak a szülők, nagykorúak, lehet piázni, miközben este a tanár alszik. Ez a menetrend zajlik le a történetben is, ami kicsit másképp végződik, de ekkor toppan a színre Indián egyik osztálytársa, Matyi, akibe aztán Dorka=Indián szerelmes lesz majd.

Szóval összejönnek, dúl a lamúr, szüzek mind a ketten, egymással el is veszítik, közben kiderül, hogy Matyi nagyon beteg és szegényke meg is fog halni. Nem sokkal ezután pedig az is kiderül, hogy Dorka kisbabát vár.

A történet pedig ott ér véget, hogy baleset éri Dorkát és sürgősségi császárral meg kell szülnie a picit. És vége.

Huh.

Elég mozgalmas az első kötet. Úgy érzem, hogy simán a két kötet helyett, inkább trilógiát kellett volna az írónőnek létrehoznia, mert nagyon sok volt az első rész. Szerelem, szex, aztán halál és még a terhesség is! A terhességet inkább a következő kötetre hagytam volna.

Több volt a sztoriban a zavaró elem, mint amire azt mondanám, hogy tetszett.

Először is, nekem kicsit fura a 4 évig egy osztályba járunk, de eddig rám se hederítettél, de aztán hipp-hopp meglátod, hogy létezem és essünk szerelembe szál. Nekem ez nem túl hiteles.

Dorka rettentően gyerekes addig, amíg el nem veszíti a szüzességét. Márpedig senki sem lesz hirtelen felnőtt gondolkodású csak azért, mert túl van rajta.

A szex .... nem is tudom. Olyan volt a történetben, mint amikor a kicsi gyerek belenyal a cukorba, rájön, hogy milyen édes és titokban is azt kanalazza. Na ilyen volt a szex. Mindenhol, bárhogy, de ment. Féltem, hogy túl sok lesz belőle, vagy inkább sokK, de nem tudom eldönteni, hogy pont elég volt, de azért majdnem sokK vagy sokK volt már.

Matyi betegsége, halála nehéz fordulat volt a történetben, nyilván falhoz vágja Dorkát, ami teljesen érthető. A lány kiborul, azt se tudja mi, merre, hány méter, ez érthető volt.

De aztán jött a terhesség! Mint ahogy ezt említettem már, pöttöm 35 éves lelkemnek ez is sokK volt. Persze ment a mizéria, hogy megtartsa vagy elvetesse, nem lövök le poént, főleg mert már fentebb lelőttem, megtartotta, mert mégis Matyi gyerkőce és egy életről van szó.

Nem volt szimpatikus Dorka és Matyi sem, ez a nagy helyzet. Nem tudta az írónő megszerettetni velem őket. Sajnáltam a lányt, mert elveszítette a szerelmét; sajnáltam szegény Matyit, mert hát beteg volt és meg is halt, de nem kerültek hozzám közel.

Ami ráadásul nagyon kiverte a biztosítékot nálam, ez a lefekszem veled, hogy érezd fontos vagy nekem dolog. Nos, a tizenéves fiúk előszeretettel terrorizálják a barátnőjüket ezzel a szöveggel, vagyis pasi vagyok, szükségem van a szexre, ha te nem, akkor majd a szomszéd Juliska. Ez volt az én koromban is, ez van biztos most is. Amint ilyet kinyög egy pasi, azonnal lapátra kell tenni! Ez érzelmi zsarolás. Aki igazán szeret, az meg fog érteni téged, nem fog sürgetni akkor sem, ha a nap 24 órájában áll a pöcök és naponta 88X kell Jancsika fejét megsimogatni. Meg fogja érteni, mert neki is ugyanolyan fontos az egész, mint neked! Aki érzelmileg zsarol, az egy önző ember és az ilyet el kell hajtani, majd jön a következő, aki ennél már csak jobb lehet! Higgyétek el! Ha ilyennek engedtek, hiába érzitek akkor úgy, hogy ő a nagy szerelem és féltek elveszíteni, tuti nem ő az igazi és később megbánjátok majd, hogy engedtetek neki és nem vártatok egy jobbra. Dorka engedett Matyi érzelmi zsarolásának, lefeküdt a sráccal. Aztán mondjuk rákattant a dologra, de azért nem így kellett volna.

"– Majd egyszer rájössz, hogy egy pasi miatt se érdemes bőgni."

Számomra ez egy közepes történet volt, Szent Johanna Gimi másképp. Viszont, nagyon kíváncsi voltam a folytatásra, hisz ott ért véget, hogy Dorkának megszületett a pici. Kíváncsi voltam arra, hogyan folytatódik a történetük, így azonnal nekikezdtem a második kötetnek. Hamarosan arról is írok, de annyit megsúgok, szerintem gyengébb lett még ennél is.

2019. december 26., csütörtök

Farkas Nóra: Apa szeret!

Niki december 26, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Manó Könyvek (2019.)

Oldalszám: 32

Ez egy nagyon édes könyvecske, tündéri illusztrációval!

Történt, hogy a Nagy épp könyvet keresgélt magának az Alexandrában és gondoltam, addig megnézem a mesekönyves részleget. Elég hamar a kezeim közé akadt ez a könyvecske és el is olvastam, amíg várakoztam. Tudom, csúnya dolog, de ez van. Amúgy meg fogja kapni a Kicsi, mert nem hiányozhat a könyvespolcáról. 💓

Rengeteg könyvecske szól arról, hogy az anya milyen kincs, mennyire szereti a gyerkőcét, stb. De igazán olyannal még nem találkoztam, aminek a középpontjában az apai szeretet áll. Pedig ez sem elhanyagolható, hisz az apai szeretet ugyanolyan fontos, mint az anyai, csak így lesz kiegyensúlyozott felnőtt a gyerkőcből, ha mind a kettőből kap.

Na de a könyv.

Pötyinek hiányzik az apukája, aki épp dolgozik és még várnia kell, amíg hazaér a munkából. Ezért az anyukája kitalálja, hogy keressenek olyan jeleket a házban, amikből Pötyi tudhatja, hogy az apukája mennyire szereti. Gondoljatok pl. arra, hogy ott a labda, amit az apukájától kapott; vagy épp az eper a hűtőbe (vagy málna volt?), amit az apuka vett Pötyinek, mert tudja mennyire szereti; stb.

Nagyon édes könyv! Bájos, könnyed, aranyos és olyan igaz! Nagyon megható volt számomra. Szerezzétek be ti is!

2019. december 20., péntek

Bartos Erika: Bogyó és Babóca karácsonya

Niki december 20, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Pagony (2004.)

Oldalszám: 48

Forrás: könyvtár

Emlékszem, mikor a Nagy megszületett egyfajta divat volt ezt a sorozatot nem szeretni. Ennek ellenére kikölcsönöztem 1-2 kötetet neki a könyvtárból, de sose kötötte le igazán, én pedig abba is hagytam a hazacipelését egy idő után.

Aztán jött a Kicsi, aki teljesen más, mint a Nagy. Ebben is. 😏 Ő ugyanis szereti a Bogyó és Babóca könyveket és mindig örül annak, ha egy újabb résszel állítok haza a könyvtárból. Van ilyen.

Közeledve a Karácsonyhoz, mi mást is vehettem volna ki, mint a karácsonyi kötetet.

Szokásosan 2 mese található a kötetben (Télapó, Karácsony) és Bartos Erika hozta a sorozat szokásos stílusát. Egyszerű történetek, egyszerű fogalmazásmód, ami a szülőnek néhol idegtépő lehet, egyszerű és nagy illusztráció.

A Télapós mesében nagy galiba történik, ugyanis a Télapó nem jó helyre teszi Bogyó ajándékát, aki persze emiatt nagyon megharagszik és világgá megy. De minden jó, ha jó a vége, a végén kiderül, hogy rossz ablakban kereste. Ejnye Bogyó, hát miért nem néztél szét jobban? 😆

A Karácsonyban a csigafiú és a katicalány egy százlábúra akad egy fenyőfa alatt. Hazaviszik, adnak neki ajándékot, majd frissen, üdén, hazamegy a százlábú. Hát ja. Bele tudnék kötni, de nem akarok. 😅A Kicsinek tetszett és ez a lényeg. Bár én egyszerűen nem értem, hogy a fenében élhetnek ezek a csiga, katica, lepke és stb. gyerekek egyedül az erdőben. Hol a fenében vannak a szüleik? 😳

2019. december 11., szerda

Zsidákovits Dávid: A kalapos róka

Niki december 11, 2019 2 Hozzászólás

Kiadta: Pannora (2019.)

Oldalszám: 118

Forrás: saját

Értékelésem:

A mai fiatal korosztály nagyon odáig van a hazai videójátékos youtuberekért, amin eléggé meg vagyok lepődve. Nem is azon már, hogy 6-7-8 éves gyerekek mit keresnek fent a neten, hanem azon, hogy mi az, ami tetszik nekik.

Nálunk a Nagynak saját laptopja van, de szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy mit nézhet rajta és mikor használhatja. Ezeket ő be is tartja, a korától szerintem érettebb és megbízhatóbb is. Ugyanakkor elég nehéz az a helyzet, amikor azzal állít haza az iskolából, hogy Pistike ezt és ezt látta, ő is megnézheti-e, mert ciki, hogy nem tudott róla. Ilyenkor a szülő mérlegel, mi az amire azt mondjuk, hogy inkább maradj ciki és mi az, ami egye-fene, nézd meg te is. Így kezdődött nálunk a Minecraft őrület, amit még jó dolognak is találtam, mondván, hogy fejlődik a gyerek kreativitása. Aztán jöttek a videósok, Anya, ebben a videóban azt mutatják meg, hogy mit építettek. Jól van fiam, nézzed. És ennyi is volt, megszületett a kedvenc youtubere, rákattant a videójátékokat bemutató videósokra. Különösebben nem is foglalkoztam ezzel, időkorláttal nézhette ezeket a videókat.

Aztán tavaly a születésnapjára azt kérte, hogy menjünk el az akkor aktuális Minecinema-ra. Gondoltam legyen, a gyerek boldog lesz, kibírom azt a pár órát, bíztam abban, hogy nem egyedüli szülő leszek. Aztán leesett az állam.

Tömve volt a mozi és ez már a sokadik előadásuk volt, ráadásul esti. Rengeteg gyerek volt és többnyire 8-12 éves korosztály, ahogy saccoltam. Mint az Istenekre, úgy néztek a személyesen is megjelenő kedvenc videósaikra és azt kell mondanom, hogy elkapott engem is a hév. Aranyos volt a lelkesedésük és éreztem rajtuk, mennyire is fontos nekik, hogy személyesen láthatják őket, kérdezhettek tőlük, dedikálhattak, hogy ott lehettek.

A Nagy egyszerűen ragyogott a boldogságtól. És képes volt 1 órát sorban állni, csak hogy a kedvence dedikáljon neki egy posztert. Hihetetlen élmény volt az egész!

És akkor a könyv. Limitált példányszámban, dedikálva megjelent ez a kis kötet, és névnapjára ezt kérte illetve kapta is meg. Azonnal nekiesett és utazva a Balatonra, pár nap alatt el is olvasta. Nagyon tetszett neki, áradozott róla és mivel a Minecinema-n láttam élőben is a fiatal srácot (aki a normálisabbak közül van, mert volt olyan videós, aki bejött és szó szerint megijedtem, hogy gyerekek nézik, hallgatják amit mond és leginkább döbbenetemre, lányok. Fura egy srác volt.), a normálisabbak, stílusosabbak közül való szerintem. Nem beszélt csúnyán, szerintem tényleg felfogta, hogy a fiatal generációra mekkora hatása van és ebből mennyit tud kaszálni még pár évig.

Szóval én is belekezdtem a történetbe és olvastatta magát.

A kalapos róka egy másik bolygóról érkezett, akinek az űrhajója lezuhant a Földön. Ervin, az emberfiú, aki épp most ballagott el a nyolcadikból, találkozik a rókával és segít neki megtalálni egy kütyüt. Cserébe a róka felajánlja neki a lehetőséget, hogy utazhat vele egy kört az űrhajójában, amivel persze Ervin él.

Nagyon egyszerű a sztori, két nap alatt játszódik le, de összességében aranyos volt. Kimondottan olyan, ami a kisiskolásoknak szerintem bejöhet. Nem akarok a történetben okosságokat, tanulságokat keresni, de piros pont azért, mert Zsdav szőtt bele szólásokat, mondásokat, próbálkozott a "neveléssel".

A Nagynak nagyon bejött, várja a folytatást.

Nekem nyilván a korom miatt kevés volt már, de kellemes csalódás ért, aranyos sztori volt, minden egyszerűsége ellenére is.

2019. december 6., péntek

Viola Stern Fischer · Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

Niki december 06, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Animus (2019.)

Oldalszám: 368

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Mindig leírom, ha olyan könyvről írok, ami a holokausztot érinti, hogy: rettentően érdekel ez az időszak. Egyszerre rettent el, ugyanakkor érdekel, hogy mi történt és egyáltalán hogyan történhetett meg. Hogyan tudták a németek elkövetni a koncentrációs táborok szörnyűségeit. ... És akkor most meg kell állnom egy pillanatra. Azt írtam, hogy németek. Ez a könyv viszont nagyon jól felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok mit tettek a magyar zsidósággal. ... Sokszor szégyelltem magamat az elkövetett bűnökért. Nagyon sajnálom és nem értem. Nem értem hogy tehettük meg ezt a saját népünkkel. ...

Stern Ibolya Losoncon nőtt fel a szüleivel és a két bátyjával. Jó életmódban élhettek volna, de az édesapja nem csak értük dolgozott, hanem a rokonaiért is. Eltartotta a testvérét, az édesanyját is rajtuk kívül.

Ibolya élte a gondtalan fiatal lányok életét, tanult, szerelmes lett. De aztán szidó származása miatt ő se kerülhetett el a sorsát.Több koncentrációs tábort is megjárt, Mengele egyik kísérleti alanya volt, sorra veszítette el a családtagjait, de neki sikerült túlélnie.

A könyvet az ő elbeszélései alapján írta meg Veronika H. Tóth.

Annak ellenére, hogy a könyv sokkoló és döbbenetes, hiányérzetem maradt. Tudom, fura ezt így olvasni, hisz mindez a szörnyűség megtörtént valakivel, de akkor is el kell ismerni, hogy a könyv címe becsapós és hatásvadász. Igen, Ibolya Mengele-lány volt, vagyis Mengele kiválasztotta kísérleti alanynak. DE! Szerintem joggal gondoltam arra, hogy részletesen fogok majd olvasni a kísérletről, ugyanakkor ez nem következett be. A történetben nyúlfarknyi szerepet kaptak a kísérletek. Lényegében párszor sor került különböző beavatkozásokra, de egyáltalán nem voltak hangsúlyosak. Ugyanakkor nyilván átélni ezeket nem "nyúlfarknyi" lehetett egy nő életében. Beszélni se lehet könnyű róla, inkább elfelejtené az ember.

Egyszerűen csak Ibolya életének része volt és a könyv Ibolya életét szerette volna bemutatni.

Ami számomra nagyon hangsúlyos volt, az az, hogy mi magyarok mit tettünk a magyar zsidókkal. Szörnyű. Persze hallottam, tanultam ezekről, de így leírva és jól leírva, olvasva sokkoló volt. Főleg amit a nyilasok tettek a Duna-parton a zsidó kisgyerekekkel. Szörnyű. Olyan volt, mint egy ébredés. Ha a zsidók ellen elkövetett szörnyűségekre gondoltam, mindig a németekre gondoltam. És hirtelen rá kellett döbbennem, el kellett ismernem, hogy mi se sokkal voltunk jobbak. Mi magyarok is szörnyűségeket követtünk el embertársaink iránt és ezt szégyenlem. Sajnálom.

Olvassátok el a könyvet, mert nagyon részletesen bemutatja Ibolya életén keresztül ezt az időszakot! Milyen volt a 30-as, 40-es évek, hogyan működött akkoriban a szerelem, milyen volt a koncentrációs táborok pokla, milyen volt Mengele és a kísérletei és hogyan lehetett ezt az időszakot túlélni emberileg. Aztán olvashatunk arról is, hogyan alakult a vgh. után Ibolya élete. Férjhez ment, gyerekei lettek. Nem járt sikerrel Mengele kísérlete. Hála az égnek!

"El akarták venni a méltóságunkat. De mi nem adtuk. Ami velünk történik, az önmagában nem jó vagy rossz. Azon múlik minden, hogy állunk hozzá."

Nagyon jól van megírva Ibolya visszaemlékezése. Sokszor olyan érzésem volt, mintha regényt olvastam volna, nem is visszaemlékezést. A könyvben néhol felbukkanó képek pedig nagyon valóságossá tették az egészet.

2019. december 5., csütörtök

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

Niki december 05, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Libri (2019.)

Oldalszám: 216

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Olyan érzésem volt a könyv megjelenése után, hogy mindenki azonnal olvasni kezdte. Folyamatosan belebotlottam a blogokon, mindenki ezt olvasta a molyon, képeket osztott meg róla az Instán, Facebookon, jártamban-keltemben is láttam, hogy emberek cipelték magukkal, vették ajándékba, olvasták a vonaton.

Nagyon kíváncsivá tett, így előjegyzést kértem rá a könyvtárban, majd amikor kikölcsönöztem, a könyvtáros finoman közölte velem, hogy nem fogom tudni hosszabbítani a kölcsönzését, ugyanis kismillióan kértek rá utánam előjegyzést még, hosszú a sor. De nem is állt szándékomban hosszabbítani, még aznap este nekikezdtem az olvasásának és hajnali 1-ig le se tettem. Egyhuzamban olvastam el a könyvet. Nem tudtam letenni.

Nehéz arról írni, hogy miről is szólt, hisz undorító, zavarba ejtő és mérhetetlen haragot érzek, hogy valaki képes ennyire kihasználni egy gyereket. Ugyanakkor a könyv azt is mutatja, hogy sokszor pont az áldozatból válik később az elkövető.

A 20-as években a 8 éves Károly és a 4 éves Anna árvaságra jut. Apácák nevelik őket egy árvaházban, ahol nem lehet szépíteni, farkastörvények uralkodnak a fiúk között. (Persze lehet, hogy a lányok között is, csak erre épp nem tér ki a szerző.) És mik is ezek a farkastörvények? Nos, az idősebb fiúk éjszakánként erőszakot tesznek a kisebb fiúkon, Károlyon is.

Egy idő után a testvér nevelőszülőkhöz kerül, ahol meg a nevelőanya kezd furcsa kapcsolatot Károllyal, ami sok-sok évig fog tartani.

Ez a történet egyik szála. A másik pedig a 80-as években veszi kezdetét, amikor Eszter édesanyja észreveszi, hogy a kislánya kezd nagylánnyá serdülni és figyelmezteti őt, hogy "Apád előtt ne vetkőzz!". Persze a kislány semmit se ért, összezavarodik, hisz az édesapja semmi rosszat nem tesz, szereti őt. Nem is az édesapával van a baj, hanem a nagypapával. Ő az, aki beteg dolgokat tesz a kislánnyal és elhiteti vele, hogy mindezeket csak azért teszi, mert szereti őt.

A történet nagyon jól van megírva. Nagyon jól átjön, hogy Eszter mennyire szereti a nagyapját és elhisz neki mindent. A kislány nem kételkedik az idősebben, elfogadja, hogy amit mond, tesz, az helyes. És mindeközben az olvasó lelke háborog, sajnálja a kislányt, akit egy felnőtt, beteg állat képes így kihasználni.

Aztán a történet végén jön a sokk. Hogy a könyvben leírtak megtörtént események összemosása. Hogy mindezek megtörténtek. És belegondolni se akarok. ....

Miután letettem a könyvet szinte pánikrohamom lett. Bekapcsolt az anyaösztön és az anyapánik. Hogy tehet ilyet egy felnőtt egy gyerekkel? Egyáltalán hogy vonzódhat egy felnőtt egy gyerekhez? Hogy lehet, hogy senki nem vett észre semmit? Hogy lehet hogy az apácák is szemet hunytak az erőszakok felett? Pont az APÁCÁK, értitek! Hogy lehet, hogy a nagymama, anyuka nem vett észre semmit? Hogy lehet, hogy a nagynéni hallgatott ilyen dologról főleg akkor, amikor megtudta, hogy unokahúga született? Miért hallgatott? Miért nem tett senki semmit? Hogy tudta a kislány ennyire tartani a titkot? Hogy tudta ezt tenni a nagyapa? .....

Olvassátok el! Szörnyű, gyomorforgató, de nagyon jól van megírva! Pár óra alatt befaltam, letenni se tudtam.

2019. november 28., csütörtök

Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett

Niki november 28, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Naphegy (2019.)

Oldalszám: 48

Forrás: kiadó

A Naphegy Kiadónak van egy kis könyvsorozata, melyben híres magyarok életét mutatják be meseként a gyerekeknek. A sorozat első része A fiú, aki imádta a matekot volt, ami Erdős Pál életét dolgozta fel. A második kötet A lány, aki orvos akart lenni pedig az első magyar orvosnőről szólt. A harmadik A fiú, akit elvarázsolt a zene, Bartók Béla életét mutatta be. És most jön a negyedik, ami az első magyar női csillagász, Balázs Júlia emlékét eleveníti fel.

A kötet nagyon szépen végigviszi Júlia életét egészen az idős koráig. Hogyan nevelkedett, hogyan lett belőle csillagász, hogyan élt aztán a családjával, hogy élték meg a II. vgh.-t, majd az 56-os forradalmat, hogyan öregedett meg.

Úgy érzem, hogy nagyon méltó emlék ez a könyvecske.

Nem csak azért különleges, mert gyönyörű az illusztrációja, hanem azért is, mert ennek a könyvnek köszönhetően egy olyan magyar nő életét mutathatjuk be a gyerekeknek, akik tán nem is hallottak még róla. Pedig hallani kell, hisz csodálatos dolgokat vitt véghez. Volt egy álma és valóra váltotta. Márpedig a gyerekeknek pont ez kell. Egy álom, amit aztán valóra váltanak.

2019. november 26., kedd

Fekete Judit: Időkapszula

Niki november 26, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Partvonal (2017.)

Oldalszám: 72

Forrás: kiadó

Értékelésem:

Többször említettem már a blogon, hogy nagyon sokáig nagy napló író voltam és valamilyen szinten vagyok ma is, csak nem rendszeresen. Nagyon fontosnak érzem, hogy megörökítsünk az emlékeket és ezeket továbbadjuk majd, ha eljön az ideje.

13 éves voltam, amikor először kezdtem naplóírásba, egy régi vonalas füzetbe. És a mai napig sajnálom, hogy ezt a füzetet nem sokkal a kezdete után összetéptem. Végül 15 évesen kezdtem el újra naplót írni és hosszú-hosszú évekig írtam.

A Nagy lassan 11 éves lesz és pár hónapja teljesen magától, semmilyen ösztökélés nélkül elkezdett naplót vezetni. Nem tudom miről ír benne, maximálisan tiszteletben tartom, hogy az az ő naplója, meg se fordult soha a fejemben, hogy beleolvassak, pedig nem dugja el, szem előtt van a könyvespolcán. 😅 A lényeg, hogy maximálisan támogatom, hogy a gyerekek is írjanak naplót. Szerintem ez nem lányos vagy épp fiús dolog, nemtől függetlenül jó dolog kiírni magunkból a történteket, leírni a gondolatainkat, az emlékeinket. Persze, nekem is fura 35 évesen elolvasnom, hogy mit írtam 15 évesen, mert olyan gyerekes, néha kicsit szánalmas is vagyok benne 😂, de ugyanakkor jó, mert szinte visszarepülök a múltba és átélem azokat a dolgokat. Az első szerelmet, az első csókot, az első szakítást, amiről azt hittem, hogy nem lehet túlélni. .... Már másképp látom a dolgokat nyilván, mint akkor, de mégis jó olvasni azokat a sorokat.

És akkor az Időkapszula! A Nagynak kerestem emlékkönyvet, naplót, amikor megláttam ezt a könyvet a Partvonal Kiadó kínálatában.

Tökéletes és aranyos emlékkönyv, szerintem kimondottan gyerekeknek, iskolásoknak. Én a 8-15 éves korosztályt lőném be a célcsoportjának.

Mi is az Időkapszula? Egy olyan könyvecske, amiben meg van adva oldalanként, hogy miről írjon az írója, milyen emléket osszon meg magáról, miről fejtse ki a véleményét, mit örökítsen meg. 69 oldal emléke, lenyomata egy gyereknek és üzenete is a felnőttkori énének. Hisz az első oldalon meg kell adnia, hogy mikor nyithatja ki újra a könyvet, mikor olvashatja el az üzenetét magának a jövőben.

A Nagy nagyon várta, hogy nekikezdhessen a kitöltésének és megmondom őszintén kicsit féltékeny is vagyok, hogy ez a könyv nem létezett 25 évvel ezelőtt már. Vajon hogyan töltöttem volna ki? Ki is volt ekkor és ekkor a kedvenc tanárom? Mi is akartam lenni gyerekként? Mi volt az akkori kedvenc filmem? ... Mit üzentem volna magamnak, hogyha most nyithattam volna ki a könyvecskét? Jó lett volna, ha nekem is lett volna ilyen Időkapszulám, emlék magamnak a múltból!

Ha van gyerkőcötök, szerezzetek be neki egy kötetet! 20-30 év múlva adjátok meg neki a pillanatot, amikor kinyithatja ezt a könyvet és visszarepülhet a segítségével a gyerekkorába! 💓

2019. november 24., vasárnap

Hajós-Wisinger Borbála: Barátkönyv

Niki november 24, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Hajós-Wisinger Kft. (2019.)

Oldalszám: 112

Forrás: kiadó

Értékelésem:

Emlékkönyvem Rólatok, akikre mindig emlékezni fogok

A Nagy épp iskolaváltás előtt áll és emiatt az egyik szeme sír, a másik nevet. Örül az új barátoknak, az új helyzetnek, az új kihívásoknak, viszont nagyon sajnálja, hogy búcsút kell vennie a jelenlegi osztálytársaitól. Ráadásul másik településen fog tanulni, nem valószínű, hogy sűrűn összefutna majd velük az utcán. 😓
Amikor épp emiatt kesergett, eszembe jutott, hogy a gyerekkoromban (90-es évek) nagy divat volt az emlékkönyv. Minden lánynak, de még fiúknak is volt emlékkönyve. Idézeteket, verseket írtunk bele, rajzoltunk. Volt akinek csak egy füzet volt, másnak kemény borítós, kimondott emlékkönyv, nekem pl. illatos lapú volt, imádtam! Épp elkezdtem a neten böngészgetni, hogy jelenleg milyen emlékkönyvek kaphatóak, amikor belebotlottam a Barátkönyvbe.

Már böngészgetés közben is láttam, hogy a könyv borítója nagyon szép, barátságos és igényes. Kellemes színek, aranyos illusztráció és ez jellemzi belül is. Az egész könyvecske aranyos, olyan édes!
25 barát tud emléket hagyni magáról benne. És azért írom, hogy "emléket hagyni", mert ebben a könyvecskében magáról kell írnia a barátoknak. Ki milyen, mit szeret csinálni, miben jó, miben nem, stb.
Inkább ovis korosztálynak szól, van benne egy olyan rész is, hogy "Ovis jelem", de szerintem egy kis átírással kisiskolásoknak is szuper emlékkönyv lehet.

Mutatok pár képet róla, az Instagramos oldalamról:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Múlt héten egy nagyon cuki #emlékkönyv-et kaptam a @baribook-tól. 😍 A Nagy iskolaváltás előtt áll, egyik szeme sír, a másik nevet emiatt. Örül az új barátoknak, de szomorú amiért a jelenlegi osztálytársaitól el kell válnia. Eszembe jutott, hogy gyerekkoromban nagy divat volt az emlékkönyv. Idézeteket írtunk bele, rajzoltunk. Ilyen könyvet kerestem, amikor rátaláltam a Barátkönyvre. 😊 25 kis barát tud emléket hagyni magáról a könyvecskében. Inkább az ovisoknak szól, de szerintem egy kis átírással iskolásoknak is szuper! Ovis ballagásra, iskokaváltásra vagy csak úgy, nagyon ajánlom a figyelmetekbe. 😊 Hamarosan írok róla a blogon bővebben is! #emlekkonyv #konyv #book #bookstagram #intabook #mik #emkek #ovisoknak #gyerekeknek #kinder #kinderbook #gyerekkonyv

Niki (@nikikonyvesem) által megosztott bejegyzés, Nov 20., 2019, időpont: 11:26 (PST időzóna szerint)

Nagyon ajánlom a kötetet a figyelmetekbe, ha ovis ballagás vagy akár iskolaváltás előtt álltok, mint mi vagy csak úgy, hisz jó dolog a kis barátoknak emléket hagyni magukról. Eljön majd az ideje annak, amikor örülni fog ennek a könyv birtokosa, amikor átlapozza az oldalakat! 😀

A Barátkönyvet ITT tudjátok megrendelni vagy jobban utánaolvasni!

2019. október 29., kedd

Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi iskolás lesz

Niki október 29, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Naphegy (2019.)

Oldalszám: 48

Forrás: kiadó

Tamás Zsuzsa "Kicsi Mimi" sorozatának sokadig része, amikor a kis nyuszilány iskolás lesz.

A kötetecske két mesét tartalmaz. Az elsőben Mimi az óvodai ballagására készül és ajándékot szeretne adni az óvó néninek, de mi legyen az; a másodikban pedig az első iskolai napját mutatja be.

Kettősséget érzek a két kis mese olvasása után.

Egyrészt az van benne, hogy aranyos két történet van a kötetben. Kimondottan olyan, ami az ovis korosztálynak tetszhet. Sok kis állat szerepel benne, Kicsi Mimi aranyos, megvan a "kaland" is benne.

Ugyanakkor, amiről szól: ovis ballagás, első nap az iskolában, ez már a nagycsoportosoknak szólna. Igen ám, de szerintem a 6-7 éveseknek viszont ezt a történet már kevés és túl babás.

Úgyhogy lényegében nem tudom eldönteni, hogy mely korosztálynak is szól a kötet. A könyv hátulján az van, hogy 3+ és ez így rendben is van, de nem tudom, hogy egy 3-4-5 éves gyereket mennyire hoz lázba az ovis ballagás és az iskola, hisz számukra ez még olyan távoli.

Ha viszont a nagycsoportosokat szerette volna az írónő megszólaltatni, nekik viszont szerintem már kevés, amit ez a mesék nyújtanak. Visszaemlékezve, hogy a Nagy milyen meséket igényelt ebben a korban, hát már nem ilyeneket.

Visszanézve a sorozat előző köteteit a címek alapján, nekem ez a rész egy kicsit kakukktojás. Sokkal jobb lett volna egy Kicsi Mimi ovis lesz rész.

De ejtsünk szót az illusztrációról is. Aranyos, bájos, színes. Nagyon kellemes volt a rajzok aránya, a kidolgozása. Azt kell mondanom, hogy az illusztráció jobban tetszett, mint a történetek.

2019. október 20., vasárnap

Mészöly Ágnes: A fiú, akit elvarázsolt a zene

Niki október 20, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Naphegy Kiadó (2019.)
Oldalszám: 48
Forrás: kiadó

2014-ben a Naphegy Kiadó egy sorozat kiadásának állt neki. A céljuk az volt vele, hogy híres magyarok életét mutassák be a gyerekeknek meseként.
A sorozat első része A fiú, aki imádta a matekot volt, ami Erdős Pál életét dolgozta fel.
A második kötet A lány, aki orvos akart lenni pedig az első magyar orvosnőről szólt.
A harmadik pedig?

Vajon ki is lehet az a fiú, akit elvarázsolt a zene, akiről a mese szól? Nem más, mint Bartók Béla.

Mészöly Ágnes ebben a gyermekkönyvecskében szeretné a kisiskolás gyerekeknek bemutatni a világhíres zeneszerző életútját.

Anno sok-sok évvel ezelőtt ének órán tanultuk Bartók Béla életét. Még emlékszem, ahogy körmöltük a füzetbe a száraz adatokat, évszámok, stb. Sajnálom, hogy akkor még nem volt ez a könyv, hogy kicsit emberibb alakot tudott volna ölteni a száraz tananyag.

A könyv végigveszi Bartók Béla életét a születésétől kezdve, a haláláig. Megtudhatjuk, hogy milyen volt a gyerekkora, miben volt már akkor is különleges, hova járt iskolába, hogyan alakult a felnőtt élete és lett belőle világhírű zeneszerző. És mindemellett színes, aranyos és nagy illusztrációk tarkítják a kötetet, ami Bertóthy Ágnes érdeme. Ő az a fiatal illusztrátor, aki 2017-ben az Aranyvackor pályázaton első helyezést ért el.

Szívből ajánlanám minden kisgyerekes család figyelmébe a könyvet! Zeneszerető családoknak a polcáról nem hiányozhat ez a kis mese. És ajánlanám zenetanároknak is, kisiskolások ének-zene órájának tananyagának kiegészítésére is.

2019. május 28., kedd

Szentesi Éva: Hamvaimból

Niki május 28, 2019 0 Hozzászólás

Kiadta: Athenaeum (2016.)

Oldalszám: 168

Forrás: kölcsön kapott

Értékelésem:

Kemény fába vágta a fejszéjét az írónő, amikor megírta egy könyvben a tapasztalatait és az emlékeit a rákkal folytatott harcával kapcsolatban.

Úgy gondolom, hogy igen, írni kell erről a témáról, fel kell hívni a figyelmet rájuk, fel kell rázni az embereket, hogy hahó, ha élni akartok vigyázzatok magatokra és járjatok szűrésekre! Nem csak méhnyakrák, mellrák, tüdőrák létezik, nagyon sok alattomos betegség van, amit egy kis odafigyeléssel, ha időben elkapnak, még van remény. Mondjuk sok múlik azon is, hogy a fantasztikus magyar EÜ-s dolgozók felismerik-e a betegséget. Példának tudnám mondani az édesapámat, akit fél évig tüdőgyulladással kezeltek reménytelenül, aztán kiderült, hogy hoppá bocsi, ez nem tüdőgyulladás, hanem rák. Nos, fél év nem megfelelő kezelés egy daganatos beteg esetében felér a halálos ítélettel. Egy évet élt még ezek után. De a mai napig nem tudok elsiklani afelett, hogyha azt a fél évet nem vesztegetjük el a tüdőgyulladásra, akkor lehet, hogy még ma is itt lenne, látná a legkisebb unokáját. ...

Vagy ott van egy barátnőm. 28-29 éves volt emlékeim szerint, rendszeresen, évente járt méhnyakrákszűrésre, ahol soha semmi problémát nem találtak nála. Aztán az egyiknél közölték vele, hogy hoppá, minél előbb megműtjük, mert gikszer van. Igen, 1 év alatt a nulláról tudott nála kialakulni a gikszer. Belegondolni se akarok, mi lett volna ha megrántja a vállát, idén nem megyek el rákszűrésre, mert tavaly voltam, meg amúgy is 28-29 éves vagyok. Ma már nem biztos, hogy itt lenne.

De visszatérhetnénk a magyar EÜ-re, ismerősöm eredménye a méhnyakrákszűrésen P4-es lett, mire az orvosa vitaminokat írt fel neki és elbocsátotta ennyivel: Fél év múlva kontroll. P4-el vitaminok, fél év múlva ellenőrzés? Hol szerezted bakker az orvosi diplomádat? A Józsefvárosi piacon annó?

Szóval igen, beszélni kell, írni kell erről a témáról! Nyilván minden olvasó másképp éli meg. Máshogy jön le a benne leírtak annak, akinek a környezetében volt ilyen-olyan daganatos megbetegedés már és másképp annak, aki csak a hírekben látott ilyen beteget. De ettől függetlenül nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy nekem nem jött be a Hamvaimból, másra számítottam.

"Hálás vagyok a sorsnak, hogy megkaptam ezt a betegséget, mert nem is alakulhatott volna ennél jobban az életem. Hálás vagyok ezért a tanulásért, és nem másik ember lettem, hanem igazi. Olyannyira igazi, akinek nincs szüksége többé álarcokra és maskarákra, aki képes arra, hogy boldogan éljen. Nem másvalakitől, vagy egy rajtam kívül álló dologtól függ többé a boldogságom."

Állítólag az írónőnek volt/van blogja (nem néztem utána) és sok mindent onnan ollózott át a könyvbe. Eléggé olyan érzést keltett így, mintha csak másoljuk át az egészet papírra, mert a blog elég olvasott, hátha a könyv is hoz egy kis suskát. Feleslegesnek tartom és dühítőnek. 168 oldal az egész! És még ebbe másolgatni?

Nagyon sokszor ingadozást figyeltem meg a történetben, ami alapjáraton elképzelhető. Hisz nem lehet mindenki mindig csak pozitív, néha a padlóra kell kerülni, de sokszor ellentmondott saját magának. Nem félek, de jaj, mégis félek. Akkor most félsz vagy sem? Mert ha félsz, az is maximálisan érthető, én összepisáltam volna magamat a helyedben már 10 oldallal korábban.

"Nagyon nehéz legyőzni önmagad! Nagyon nehéz abbahagyni a harcot, és úgy győzedelmeskedni, hogy közben nincs háború. Meg kellett értenem, hogy egyetlen lehetőségem van a gyógyulásra, mégpedig az, ha szembenézek minden hülyeségemmel, és megengedem végre, hogy olyannak szeressenek, amilyen vagyok."

Ami pozitívuma, hogy úgy érzem őszintén írta le Éva a vele történteket. Miken ment keresztül, a vizsgálatok, a műtétek, hogyan élte meg, ki állt mellette, stb. Emberileg minden elismerésem, mert a halál torkából jött vissza. És biztos vagyok abban, hogy sok akarat és erő volt ebben.

Olvasó szempontjából viszont nem vagyok elégedett. Annak ellenére sem, hogy nem olvastam a bizonyos blogot, ismeretlenek voltak számomra a bejegyzések, de mégis ott motoszkált a fejemben végig: lehetett volna külön tartalmat gyártani, nem pedig ide-oda ollózni. Megfogalmazni, átírni ezeket a bejegyzéseket, nem csak másolgatni, miért nem lehetett így összehozni?

Ugyanakkor mégis azt mondanám, hogy olvassátok el ezt a könyvet és tanuljatok a benne leírtakból!

2023. szeptember 4., hétfő

2022. január 27., csütörtök

Az első kötet

A második kötet

2020. február 18., kedd

2020. január 29., szerda

2020. január 5., vasárnap

2020. január 2., csütörtök

2019. december 26., csütörtök

2019. december 20., péntek

2019. december 11., szerda

2019. december 6., péntek

2019. december 5., csütörtök

2019. november 28., csütörtök

2019. november 26., kedd

2019. november 24., vasárnap

Emlékkönyvem Rólatok, akikre mindig emlékezni fogok

2019. október 29., kedd

2019. október 20., vasárnap

2019. május 28., kedd

Rólam

Keresés ebben a blogban

Jelenlegi olvasmányaim

Rendszeres olvasók

Régebbi bejegyzések

Népszerű bejegyzések

Összes oldalmegjelenítés

E-mailes elérhetőség

Műfaj szerint

Egyéb

Rovatok