 |
A Vértestvéreket, A férjem feleségét és A halott exet olvastam eddig tőle, de tuti sor fog kerülni a már megjelent, de még nem olvasott történeteire is.
"Két nő a Willowmead House-ban.
Az egyik menekül.
A másik bujkál.
Mindkettő hazudik.
Emily egyszer rossz döntést hozott, és most lehet, hogy vége a karrierjének. Cornwallban, a tengerparton található családi otthon az egyetlen hely, ahol biztonságban érzi magát.
De amikor megérkezik, egy idegen nő él ott az apjával. Emily nem bízik a szép fiatal nőben, meg van róla győződve, hogy a nő szemrebbenés nélkül hazudik.
Emily kíváncsisága megszállottsággá erősödik: muszáj kideríteni az igazságot.
Azonban vannak titkok, amelyek jobb, ha soha nem kerülnek felszínre."
A történet 3 szálon fut.
Adva van Emily, aki szülésznőként dolgozik, de a sors úgy hozza, hogy hazamenekül a szülői házba. Az olvasó a történet elejétől kezdve tudja, hogy mi történt, de azért a végkifejletben van egy kis kavarodás.
A másik szálon Emily idős apjának fiatalkori történetét ismerhetjük meg, aki a II. vgh-ban harcolt. Azt sejteni lehet, hogy valami rossz dolog történt vele, de hogy mi, az lényegében a történetnek a vége felé derül csak ki. Vele kapcsolatban úgy érzem, hogy az írónő direkt többször is mellékvágányra viszi az olvasót és valahogy a története nem is nagyon illik a keretbe, mert igazán valahogy nem is passzol bele. Nem ad hozzá semmit és nagyon erőltetetten futnak össze a szálak. Ez valahogy fura volt, nem teljesen értettem, hogy miért kellett bele vagy miért így kellett, lehetett volna tán máshogy is a szálakat összekötni, de ez van.
A harmadik főszereplő pedig Francoise, aki ápolja Emily idős édesapját. A fiatal nő valamit titkol, sokáig nem lehet sejteni, hogy mi a valós célja, tett-e valami rosszat, de a végére természetesen ez a szál is kisimul.
Jane Corry rendesen meg tudja kavarni az olvasóját. Úgy érzem, hogy nem is a karakterek, nem is a jelen cselekménye volt igazán hangsúlyos, hanem a 2 (vagy 3) rejtély. Mi történt Emilyvel? Igaz, amit Francoise állít?
Olvasmányos volt, szerettem olvasni, végig sikerült fent tartania az érdeklődésemet, de azért az "aha" érzés elmaradt újra. Jó volt, kíváncsi vagyok a még nem olvasott történeteire is, bátran tudom a figyelmetekbe ajánlani.
Az pedig zseniális húzás volt a szerzőtől, hogy képes volt a legvégén még egyet csavarni az egész történeten. 😉
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése