Follow Us @nikikonyvesem

2018. szeptember 30., vasárnap

Változnak az idők, változik a blogvilág

Forrás
Érik már bennem egy ideje ez a bejegyzés, de ma nagyon mesélős hangulatomban vagyok. 😅
2010 februárjában jött létre a blog, könyves blog formájában. Így jövőre már 9 éves lesz. Akárhogy nézzük, de 9 év hatalmas idő. 
Ennyi idő alatt egy általános iskolás elballag. 
Egy gimnazista elvégzi a gimnáziumot, leérettségizik és befejezheti akár az egyetemet, főiskolát is. 
Ennyi idő alatt egy újszülöttből harmadik osztályos lesz az iskolában. 
Ennyi idő alatt egy ember 9 évet öregszik. 
25 éves voltam, amikor elkezdtem vezetni az oldalt. Ma 34 éves vagyok. Leírni is szörnyű. 😝 9 év alatt rengetegek változnak az emberek. Rengeteg változás történik az életében. Változhat az ízlése olvasás terén is, változhat a bloghoz való viszonya is.
Ha úgy nézzük, veszünk egy ma blogoló 15 évest, amikor én elkezdtem, akkor ő még csak 6 éves volt. Gondolt vajon arra, hogy egyszer blogolni fog? Ha veszünk egy 18 évest, 9 éves volt akkor. Ha veszünk egy ma 25 évest, 16 éves volt akkor. És én már blogoltam akkor is, amikor ők még lehet bele se gondoltak ebbe.

9 év alatt rengeteg minden történt velem.
Elkezdtem a blogot, habzsoltam a könyveket. Az első évben 300 bejegyzésem született, de a csúcs 2013-ban volt, akkor 424 bejegyzés volt. Persze nem mind könyvről szólt, de ilyen-olyan formában köze volt a könyvekhez. Aztán 2014-ben, 4 évvel később ahogy indult a blog, a feje tetejére állt az életem és onnantól kezdve nem hozom éves szinten a 300- 400 bejegyzést, de nem is bánom.

Az első 4 évben nagyon központi szerepet játszott az életemben a blog. A minél gyorsabban frissülés, kövessenek minél többen, halljanak rólam. Feltűnési viszketegség? Lehet. Mindenesetre valamilyen kompenzáció szerintem, ha valaki túlságosan hajtja a blogját. Az más tészta, ha valaki munka miatt van rákattanva, de az is más, ha valaki azt hajtja mániákusan, hogy minél többen kövessék. Ott igazából mélyen valami baj van. Velem is az volt, csak nem voltam hajlandó észre venni.

Lényegében 2016-ban tértem vissza és hirtelen azon kaptam magamat, hogy a könyves blogvilág felbolydult.
Amikor 2010-ben elkezdtem vezetni a blogot, mondhatni maréknyi ember írt könyvekről itthon. Szerintem a legolvasottabbak akkor Lobo, Amadea, Csenga, Pupilla, Miestas és Nima volt. Ők voltak azok, akikről a többi ilyen blogos tuti hallott, esetleg olvasta is őket. Őket tartom az első generációs könyves blogosoknak.
Aztán jöttünk mi, az én "generációm". Többen lettünk, de azért nem rakásnyian. Az "elsők" kijárták az utat nekünk a recenziók felé, elindult itthon is, hogy a kiadók könyveket kezdtek el osztogatni a bloggereknek. Kezdetben szerintem szűrtek, nem kapott mindenki könyvet, ránéztek az oldalra, kérték a bejegyzés linkjét, kíváncsiak voltak a statisztikára. 
2016-ban viszont azt vettem észre, hogy gomba módon elterjedtek a könyves blogok. Fű, fa, virág ma vagy könyvet ír vagy könyves blogot vezet. Mindenki könyves blogozik egy kis túlzással, aki szeret olvasni. És hogy ez jó-e?

Egyfelől igen, mert nagyon szuper "friss" blogosokra lehet bukkanni. Akik tényleg jól írnak, őszintén és az oldalukra is jó ránézni.
Másfelől nem tartom jónak, mert baromira terjed az igénytelenség és a pofátlanság. De ebben a kiadók is hibásak! Fűnek, fának osztogatnak könyveket. Tisztelet a kivételnek, de szerintem rá se néznek az oldalakra, meg se nézik a statisztikát, nem is érdekli őket, hogy milyen bejegyzés született. Nem egy olyan oldalra bukkantam, ahol Jolánka 1 hónappal ezelőtt kezdett blogolni, 3 könyvről írt, de a harmadik már recenziós volt. Miért kap ilyen könyvet? Még akkor se adnék, ha brutál bejegyzései lennének! Először tegyen le valamit az oldalra, legyenek mögötte hónapok, sok bejegyzés, látogatás egyáltalán és utána. A másik, hogy minek adnak olyannak, aki elintézi 3 mondatban az egész bejegyzést? Én se írok kisregényt, de 3 mondatból nem fog kiderülni, hogy elolvassam-e a könyvet vagy sem. Ránéznek egyáltalán a bejegyzésekre? Tisztelet a kivételnek, de tuti nem. Adnak fűnek, fának, mert viszonylag ingyen reklám és mostanában nagyon menő blogolni, blogosokat követni. És mindez hová fog vezetni?

Az elkorcsosuláshoz.

Kezdődött minden anno egy maréknyi blogossal, akik kitaposták az utat a következő generációnak.
Jöttünk mi a kitaposott úton és tapostuk tovább.
És itt az új generáció, akik nem taposnak már, hanem latyakossá verik, dagonyáznak benne, mint a kis röfikék. 

Ami egyfelől nem baj, mert így kerülnek tudatba azok, akik képesek tovább menni és taposni.
De ugyanakkor rengeteg röfike fetreng a sárban, kergeti a kunkori farkincáját és örül, hogy ott lehet, ahol van.

Akinek nem inge, nem veszi magára. Aki meg magára veszi, gondolkodjon el azon, hogy miért vette magára. Lehet változtatnia kellene. Felállni a dagonyázásból és valahogy előre haladni.

Pár napja láttam egy filmet. 40-es pasi mellett állt egy 20-as csaj, csaj pólóján Roxette (80-as években alakult zenekar) feliratú póló. Pasi ránézett és mondja:
- Fiatalságom zenekara! Imádtam az It Must Have Been Love-t tőlük. Micsoda szám volt.
Mire a csaj:
- Nem tudom, egy számukat se hallottam. Csak azért vettem meg ezt a pólót, mert jól néz ki benne a mellem.

Na igen. 😤

26 megjegyzés:

  1. Érdekes, amit írsz, én, mint olvasó is ezt tapasztalom. Plusz, van egy csomó minden, ami zavar egy jó ideje a könyves blogokban, az pl. pont az, hogy mindenki a friss megjelenésekről ír/akar írni, gondolom ez a recenziók miatt van, és 5-ből 3 blogon ugyanazt a félmeztelenpasis borítós könyvet látom a topbejegyzésben, ami egy idő után uncsi, bár nyilván nem én vagyok a célközönség :-) pláne, hogy én nem feltétlenül hajtom az új megjelenéseket, évek óta, ha csak tehetem könyvtárból olvasok, ott pedig nem mindig a frissek kerülnek a kezembe. Nem azért olvasok, hogy minden új könyvet kipipálhassak, hanem az élményért. Nekem nagyon hiányzik, hogy nagyon keveseknél tudok pl klasszikusokról olvasni, pedig milyen jó lenne mondjuk a fiatalabb generáció véleményét/benyomásait olvasni mondjuk egy Jókairól, vagy egy Victor Hugóról. :-) De tudom, hogy ez egy hiú ábránd :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem általánosítok, mert mindig vannak kivételek! Így amit most írok, az se minden blogosra lesz igaz, de a legtöbbre szerintem igen. A friss megjelenésekről, a mostanság menő könyvekről (legyen az erotikus) való írás (mármint ha leginkább ilyen bejegyzések vannak a blogon) nem feltétlenül a recenziókhoz köthető, inkább a látogatottság növeléséhez. Látom a saját statisztikámon, ha pl olyan könyvről írok, ami már vagy 10 év megjelent, elolvasták kb 100-an, ami mondjuk 1-2 hónapja jött ki, azt meg kb 1000-en. A friss megjelenésről írt bejegyzések vonzzák a látogatókat és igen, ha nagy a látogatottság, akkor az vonzza a kiadókat is, könnyebben kap az illető recenziókat. :)

      Törlés
    2. A legolvasottabb könyves bejegyzés nálunk Timothy Snyder: Fekete föld c. könyvéről szól, több, mint 40 ezres megtekintéssel. Ettől függetlenül soha többé nem fogok írni a témáról, mert még egyszer nem akarok olyan hozzászólásokat olvasni, amilyeneket olvastam. (És nem volt vadi új könyv akkor, amikor írtam, pár hónappal korábban jelent meg nálunk, azt hiszem, a könyvfesztiválra, én meg decemberben írtam róla). Az Álomgyár könyvek ajánlói ehhez képest alig érdekelnek párszáz embert :D

      Törlés
    3. Erről a könyvről még nem is hallottam, de most utána néztem és kíváncsi lettem rá. :) Sajnos nem lehet, hogy minden bejegyzésünk egyformán bejöjjön mindenkinek, hisz nem vagyunk egyformák. Ennek ellenére mélyen tud érinteni, ha valaki nagyon durván reagál valamire.

      Törlés
  2. Szia! A legelső blogomat én is 2010-ben kezdtem és idén leszek 25, úgyhogy rávilágítottál arra, hogy 1) milyen fiatalon kezdtem a blogot, 2) milyen gyorsan öregszem. :D
    Már én is egy éve tervezek egy ilyen típusú posztot, de hát én nem írtam még meg, lehet, hogy nem is fogom. :) De nagyban egyetértek azzal, hogy most már túl sok blog van és én engem például már ráz a hideg a huszadik outfit poszttól... Persze vannak olyanok, akik a sablon posztokban is ki tudnak tűnni, csak szerintem a többség így is ugyanazt a tartalmat nyomatja az olvasóinak.
    Egy időben én is könyves blogoltam, de mivel beleestem egy komolyabb olvasási válságba, így a könyves tageken kívül nem tudtam mást "gyártani", így be is fejeztem. Könyves blogokat is már csak ritkán olvasok, a fenti kommenthez csatlakozva én is azt látom, hogy félmeztelen pasi után félmeztelen pasi és hát az nem az én stílusom. Egyszer-kétszer, amikor olyan könyvet látok, ami érdekel vagy amit olvastam, akkor elolvasom róla a kritikát, de amúgy inkább a könyves vloggereket követem. Én rájöttem, hogy videó formában sokkal jobban szeretem ezeket a könyves tartalmakat fogyasztani, mint írásban.
    Amúgy nekem nincs nagy olvasótáborom, úgyhogy eszembe sem jutott, hogy reciért "kuncsorogjak" egy kiadónál. Hogyha ilyen könnyen lehet recit kapni, szerintem nem jó, mert akkor egy csomóan azért kezdenek majd egy blogba, hogy kapjanak ingyen könyveket és az meg egyáltalán nem tesz jót a blogger világnak. De túl sokat írtam már, úgyhogy most be is fejezem. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig én kíváncsi lennék arra, hogy te hogyan fogalmaznád meg ezzel a témával kapcsolatban a gondolataidat. :) Szerintem nincs abban semmi, ha X már írt egy adott témáról, mert Z az nem X, máshogy gondolkodhat, más dolgokat tapasztalhat meg. :)

      Törlés
    2. Néha amúgy úgy érzem magam, mint az idősek, hogy "bezzeg az én időmben" ez meg az volt. Lehet, hogy igazából velem is van a baj, mert én jobban szerettem a klasszikus blogolást, amikor az emberek azért írtak, mert szerettek és szerették megosztani a szenvedélyüket másokkal, manapság pedig sokszor a népszerűségért, a pénzért meg az ingyen dolgokért kezdenek bele egy blogba az emberek (még ha nem is vallják be nyíltan). Persze ez csak egy nagyon szűk réteg szerintem, de így is megbélyegzik a közösség többi tagját.

      Törlés
    3. Szerintem amúgy újabb 9 év múlva vissza fog térni a blogolás a régi blogoláshoz. Mostanában egyre menőbbek a youtuberek, szerintem a blogolásnak ez a jövője. Így akik a sikerre hajtanak apránként át fognak térni erre, a blogoknál meg maradnak azok, akik a blogolás szenvedélye miatt pötyögnek.

      Törlés
  3. Szia :)
    Érdekes a bejegyzés és a szemszög is,amelyből írsz. Én körülb lül 4 êve blogolok, de nem ugyanazon a felületen. A bejegyzéseim nagy része könyvekről, olvasásról, írásról szól(t). Ennek ellenére nem mondanám magam könVesbloggernek, ugyanis egyetlen egyzser kaptam recenzióra felkérést, aztán sajnos megszűnt a kapvsolat: nyilvánvalóan nem voltam elég tapasztalt/tehetséges/népszerű ahhoz, hogy folytassam, holott rendkívül élvez(t)em ezt az egészet: tanulmányaimhoz is kötődik picit a dolog. A bejegyzéseim gyakran szólnak szépirodalmi, komolyabb művekről (és itt nem a Mielőtt elmegyekez értem, hanem pl. A Mester és Margaritát vagy a Máglyát, ilyemsiket iis olvasok). Én azt tapasztaltam, hogy ez a kutyát sem érdekli. Van olyan írásom, ami 36(!) megtekintêst kapott, úgy, hogy reklámoztam, és kint van már hónapok óta. Lehet, hogy az én alkalmatlanságom miatt van ez, de az is ogaz, hogy azok a könyvek, amiket kedvelek, olvasok nem azok, amire az olvasóközönség kíváncsi. Nincs nagyon motivációm "könyvkritikát" írni (pedig egy időben a városi könyvtárnak is írtam, pályázatokon is indultam, jutottam tovább...),hiszen nem jut el olyanokhoz, akik ténylegesen érdeklődnek eziránt.
    Üdv: Kriszti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Kriszti!
      Én is négy éve kezdtem, kétszer váltottam, mire megtaláltam azt a felületet, amit kerestem, és mire én is elkezdek hasonlítani ahhoz, amit szeretnék.
      Érdekes, amit a klasszikusokról írsz, nekem fordított tapasztalatom van. 11 hónapja indult a blogom, és 86 bejegyzésből van pár klasszikus is, amiket mindig nagy érdeklődés övezett. A top 10-emben van Jane Eyre, és egy verseskötet is, mindkettőt több, mint 2000-en látták. Korábbi blogban írtam a Nyomorultakról, azt is sokan olvasták.
      Szerintem minden bloggernek vannak olyan bejegyzései, amit szépen fogalmazva a kutya sem olvas el. Még rosszabb, ha ez egy személyes kedvenc, egy dédelgetett írás, amit nagyon szeretetett csinálni. Ez szerintem mindig probléma lesz ezekben a körökben, nem lehet vele mit csinálni.

      Törlés
    2. Jó lenne egyszer olyan felmérést látni, hogy milyen korosztálybeli összetétele van a könyves blogok olvastótáborának. Szerintem a "fiatalságot" nem nagyon érdeklik a komolyabb művek (gáz ezt leírnom, de 34 évesen én se sok ilyenről írok), inkább mennek a könnyen emészthetőbbekre és könnyebben felejthetőekre. Na meg inkább a mennyiség, mint a minőség a fontosabb az életükben. DE újra csak tisztelet a kivételnek, mert kivételek mindig vannak. :)

      Törlés
  4. Sajnos részben egyetértek az írásoddal. De találkoztam nem egy üdítő kivétellel, és sajnos azt kell mondjam, azok szerények, és dolgosak, akiknek nagyon jó az oldala. Ők nem mernek kérni általában.
    De ebben a helyzetben még nagyobb szó, ha az embert megkeresi egy nagy kiadó, és felajánlanak neki egy könyvet anélkül, hogy kérte volna. Vagy egy ellenőrzésen átesve kap meg egy példányt. Az így még nagyobb ajándék, és még jobban megbecsüli.
    Szerintem azért lassan a kiadók is elkezdtek változni. Most már többen külön embert vesznek fel online marketingre, blogokkal kapcsolatot tartani, recenziókat szűrni, közösségi oldalakhoz. Ha lassan is, de érkezik viszontválasz. Szerintem a kiadók egy része igényesebb lesz, válogat. És bőven van miből válogatni. De egy idő után már csak észreveszik azok, akik mindenkinek adnak recenziót, aki kér, az veszteséges lehet nekik. De fene tudja.
    De szerintem nem minden kiadó ad receneziót szó nélkül, ahogy nem minden blogger kér...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, megvannak azok az emberek, akik menedzselik a blogos kapcsolatokat. De ennek is lehet hátulütője. Nem nevezem meg az adott kiadót, de pl rettentően unszimpatikus, hogy folyamatosan kapom a köre-mailjeiket a recenziókkal kapcsolatban és versenyeztetik a bloggereket. Az első 3 leggyorsabb megkapja. Ne már! Hol vagyunk? Az Éhezők Viadalában? Már csak emiatt se kérnék az adott kiadótól.

      Törlés
    2. Ez csak a még meg nem jelent könyveikkel van így. Körmailt sok kiadó küld, afféle kiajánlót. (Ettől még nem jók a könyveik, mármint az általad nememlített kiadónak... sosem olvastam még igazán jót. Pedig egyébként kedvelem őket, emberileg, de a könyvek, háát... :D)

      Törlés
    3. Igen azoknál, de akkor se tartom fernek. Akkor keressenek meg a kapcsolataik közül 3 olyan blogost, akikkel kapcsolatban úgy érzik, hogy bejöhet nekik az adott könyv. Nem pedig így versenyeztetni. :) Engem is meg tud keresni X kiadó, hogy hamarosan megjelenik egy könyv és az illetékes szerint elnyerheti a tetszésemet, elolvasnám-e. :) Ez sokkal szimpatikusabb hozzáállás.

      Törlés
  5. Szia, ha lehet akkor én is írnák néhány gondolatot. Jó az írás, csak nem pontosan értem az okát.
    - ha értéktelen egy blog, akkor idővel el fog "halni"
    - mindenre van vevő, van aki Győzikét nézi, és van aki Márait olvas
    - mindennek megvan a felvevő köre, nagyon sok könyv megértéséhez, bizonyos életkorra is szükség van
    - mást olvas az ember húszévesen, és mást ötven évesen
    - én egy éve kezdtem el blogolni, előtte néhány éve már volt egy másik de több minden miatt abbahagytam, az eltelt egy évben is változott a kinézet, és ha lesz jobb ötlet akkor arra is vevő leszek
    - pontosan ki lépte át nálad azt a küszöböt, ami miatt most jött el az idő, hogy megírd ezt a posztot? Az hogy akinek nem inge ne vegye magára, azzal csak az a gond, hogy pont az nem fogja olvasni akinek szól.
    - néhány szót rólam, közel járok a hatvanhoz, rokkantnyugdíjas vagyok és rákkal küzdök - ez fontos mert az öt évvel ezelőtti Kölyökképes fényképem miatt, néha érdekes hangú válaszokat kapok, a mostani arcképem a gyógyszerek miatt kissé eltorzult, ezért azt nem rakom ki - a férjem áttétes, és amúgy gyakorló nagymama vagyok.
    Azért kérdeztem hogy mi váltotta ki nálad a poszt megírását, mert érdekel hogy ha nem érint közvetlenül, akkor mi a konkrét ok? Egyébként és soha nem kaptam recenziót, szerintem nem is fogok, de ez érdekel a legkevésbé. Maga az olvasás az élmény, a többi nem fontos. Hogy jól vagy rosszul látom nem tudom, de én ebből a nézőpontból látom a poszt lényegét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem írtam, hogy értéktelen egy blog. Aki a sárban dagonyázik, az is talál olvasótábort magának. Többnyire ugyanolyat, aki mellette fetreng. Na meg azért vannak módszerek arra, hogy az értéktelen blogot is fel lehessen futtatni.
      Úgyhogy igen, mindenki megtalálja a saját olvasótáborát.
      A bejegyzés nem azért született MOST meg, mert valaki átlépte nálam a küszöböt. Rég óta terveztem, hogy egyszer írni fogok erről, de nem jött össze. Megszületett a Kicsi, költöztünk, stb. most jött meg a kedvem és lett időm arra, hogy írjak róla. Millió téma van, amiről írni szeretnék majd. Ha jön a kedv és lesz időm hozzá.
      Mi a konkrét ok? Hogy hátha valaki magához tér. Hátha a kiadók is magukhoz térnek. És az, hogy véleményt lehessen megosztani a témáról.

      Törlés
  6. Két éve van meg a mostani blog, az első pillanattól kezdve kapunk recenziókat is (más kapcsán álltunk kapcsolatban a kiadókkal, megvolt a kialakult bizalom), és azóta olyan kiadók is megkerestek, akikkel korábban nem voltunk kapcsolatban, és volt olyan is, amit visszautasítottunk. (Én részemről kiszórnék két kiadót azok közül, akiktől van kapcsolatunk, de hárman csináljuk, nem csak rajtam múlik.)

    Mindenre van igény. Szeretek régi könyvekről írni, és nagyon szeretek művészetről, tudományról vagy történelemről is írni. És ezeknek néha többszöröse a látogatottsága, mint egy új regény ajánlójának. Részemről egyébként mint olvasó, összesen két darab blogot követtem régebben rendszeresen, és egyik sem a fent említettek közül való.

    A kiadók egyébként olvassák (és szeretik) az ajánlóinkat, elsősorban azért, mert őszinték de korrektek vagyunk, nem magasztalunk egekig érdemtelenül, de nem is húzzuk le a sárga földig. Elmondásaik alapján az őszinteséget többre értékelik, mint azt, amit sokan csinálnak, hogy szólnak a kiadónak, hogy nem írnának róla, mert nem tetszett nekik. Sok könyv nem tetszik, amibe belefutunk (nem mindegyik recit kérjük, van, hogy a kiadó rak hozzá a pakkhoz, amiről szeretné, ha írnánk, de azok között is futunk számunkra rosszba, amit kértünk), de eddig mindről írtunk, elmondtuk, milyen volt, mi tetszett benne, mi nem. Mert olyan nincs, hogy tiszta sz*r legyen. (Illetve de, van... írtunk már egy olyanról is, de az már annyira rossz, hogy jó kategória :D) Részemről az, hogy a nyilvánosságnak írok, abban segít, hogy objektívebben ítéljem meg a könyvet, de nem elfeledve a szubjektív érzéseimet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legfontosabb szerintem a kiadókkal és az olvasókkal kapcsolatban, hogy a blog szerkesztője mindig önmagához és az olvasóihoz legyen hűséges. Szakadt meg az évek alatt azért kapcsolatom egy kiadóval, mert mertem leírni, hogy sz.r az adott könyvük, amit recenzióra kaptam. Kérték, hogy írjam át a bejegyzést, nyilván nem tettem meg, így könnyes búcsút vettünk egymástól. Úgy gondolom, ha recenziós egy könyv, ha nem, a blog olvasóinak tartozom felelősséggel. Hisz ha egy sz.r könyvet vaklaki az egekig magasztal csak azért, hogy következő alkalommal is kapjon könyvet, más meg az ő hatására kiad azért a könyvért kb 3.000 Ft-ot, az gerinctelenség. Úgyhogy ahogy te is írtad, az őszinteség nagyon fontos és becsülendő is szerintem.

      Törlés
    2. Teljesen egyetértek :) Szerencsére nem futottunk soha olyanba, aki ezt kérte volna... (szerzőbe néha igen, de az is inkább csak egy érzés volt, hogy ezt szeretné...) Ha érdekel, itt írtam erről az egészről kicsit bővebben (más kapcsán, miután valaki kijelentette, hogy ő sosem olvas recenziós ajánlót, mert az nem őszinte) https://kulturpara.blog.hu/2018/06/17/kiadokrol_es_recenziokrol

      Törlés
    3. Jó az írás!
      Azért se nagyon szoktam mostani magyar, feltörekvő íróktól olvasni, mert egyesek olyan szinten be tudnak pipulni, ha valakinek nem tetszik az alkotásuk, hogy utána nyomdafestéket nem tűr a viselkedésük.

      Törlés
  7. Sziasztok! Én is indítottam egy blogot nem olyan rég és most nagyon elszomorodtam. Teljesen új vagyok még és nekem eszembe sem jutott, hogy ingyen könyvekért csináljam ezt az egészet. Lehet naiv vagyok, de én tényleg az olvasás szeretetéért csinálom. Rengeteg könyvet olvasok és régieket is, nyáron végeztem ki az Észak és Dél trilógiát. Az ok, amiért belekezdtem, hogy mindig meséltem az ismerőseimnek, barátaimnak családomnak egy egy könyvről, amit olvastam. Azután jött a gondolat, hogy egyszerűbb egy helyen összegezni az olvasottakat és ők akkor tudják követni. Lehet ez nem jó ok arra, hogy blogot vezessek, de én szeretném azt hinni, ha egy-egy könyv felkelti valakinek a figyelmét és elolvassa, akkor nekem már megérte, hiszen sajnos olyan kevesen vagyunk mi olvasók. Legalábbis én azt tapasztalom. Egyébként 28 éves vagyok két kisfiú anyukája. Lehet nem profik az értékeléseim, hiszen most kezdtem, de szenvedélyem az olvasás és szeretném azt hinni, hogy van értelme. :) A te blogod tényleg nagyon szép és összetett. Köszönöm, hogy elolvastad! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsánat, hogy csak most válaszolok, de most vettem észre a hozzászólást. :) Amit leírtál, hogy azért indítottál blogot, hogy egy helyen legyenek az olvasmányélményeid, szerintem igenis jó ok a könyvesblog létrehozására. Már csak azért is, mert én is ezért hoztam létre 2010-ben az enyémet. ;) Vannak azért sokan, akik szintén ezért kezdtek bele, úgyhogy ne kenődj el! Sok szuper olvasmányélményt és bejegyzést kívánok! :)

      Törlés
  8. Nekem is könyves blogom van, és rengeteg más blogot olvasok (fejlődési célzattal is), és az a meglátásom, főleg az új blogok esetében, hogy kevés a visszajelzés. Szerintem, ha egy-két tapasztaltabb blogger kifejezné a nemtetszését, akkor a "sárban dagonyázók" talán átgondolnák, hogy folytassák-e a blogolást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tőled is bocsánat a válasz késése miatt.
      Igen, én is azt tapasztalom, hogy kevés a visszajelzés. Olvassák a blogokat, tán az FB oldalakon nyomnak rá valamilyen gombot, de igazi visszajelzés, hozzászólás nincs az oldalakon. Mintha csak csendes megfigyelők lennének az olvasók.

      Törlés