Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Szülő= negatív szereplő?

Láthatjátok oldalt, az olvasott könyveimnek nem kis részét a gyermek és ifjúsági könyvek teszik ki. Gyermekkönyvek Gyerkőc miatt, ifjúsági könyvek meg magam miatt, szeretem őket.
Alex Flinn Beastly-A szörnyszívű könyvét olvasom és most jutottam el arra a pontra, hogy nem értem, miért vannak negatív szereplőknek beállítva a mostanság megjelent ifjúsági regényekben a szülők? Persze, ez megvolt régen is, lásd Jancsi és Juliska, stb. de nekem ez rendesen ütött most.
A szülők nem negatív figurák egy gyerek életében. Inkább azt kéne hangsúlyozni, hogy ők azok, akik mindig kiállnak melletted, akik sose hagynak el, akik mindent megbocsátanak, akik gondoskodnak rólad, akik gondolkodás nélkül feláldoznák az életüket érted, mert a gyermekük vagy, az életük. (Nyilván vannak kivételek, de ne azokat hangsúlyozzuk már.) Erre meg a drogos apa elcseréli a lányát, híradós apa meg eldugja a szörnyeteg fiát. ...
Ezt nem értem. Szerintetek miért van? Hol vannak a napsugaras-szivárványos családok?

17 megjegyzés:

Mary Alexa Drown írta...

Én ehez nem tudok mit szólni, mivel én gyűlölőm a faterom azért amitt velem és a testvéremmel tett. Tönkre tette az életem és én ezt sose fogom megbocsátani neki.

Niki írta...

Sajnálom. :o(

Mary Alexa Drown írta...

Ne sajnálj,nem érdemes. Igaz a gyerekeknek nehéz elfogadni, hogy van amikor az apja nem látja hónapokig, telefonon is csak azért hív fel minket, hogy ne mondhassuk azt, hogy nem foglalkozik velünk, nem fizet gyerektartást, stb (de azért mégis az apám akit ha nem is igen, de valamennyire azért szeretek). Persze kívülről sose látszik az ha egy tini lelki dolgokkal küzd (pl. Figyelj rám).Amúgy igazad van a könyvekbe tényleg negatív szereplők szoktak lenni a szülők.

Niki írta...

Nagyon nehéz lehet. Tudod, nálunk a párom apukája lépett le, mikor 3 éves volt a párom és 27 évig felé se nézett. Még csak telefonhívás se volt, semmi egyáltalán. Tudom, hogy nagyon rossz, évekig néztem az őrlődését, meg hogy soha nem fog megbocsátani az apjának, de ő is mondta, amit te a zárójelbe írtál. Mégis csak az apja. Aztán 27 év után megkerestük őt és elválaszthatatlanok azóta. Én azért remélem, hogy tudjátok majd rendezni a kapcsolatotokat. Mert ha nem is mutatja ki, biztos gondol rátok és szeret titeket.

sajtosrolo írta...

Nem tudom, de ez tényleg érdekes.. nekem a Linger olvasása közben jutott hasonló eszembe.

Niki írta...

Azon agyaltam, hogy tán azért lenne ez, mert manapság több a csonka család, mint régebben volt és ezt vetítik ki az írók ilyen formában?

koalány írta...

Vagy talán az író(k)nak ilyen negatívak a szüleikkel kapcsolatos érzések/emlékek?
Amúgy nem tudom, mi lehet az ok... :(

Niki írta...

De szinte mindegyik ifjúsági írónál? A szülő vagy nem foglalkozik a szereplőkkel, vagy úgy kezeli őket mintha felnőttek lennének, vagy totál nem való szülőnek, stb. Ha szerepel is olyan szülő, aki normális, akkor az mellékszereplő és kapott 2 sort, mintha az lenne a ritka.
Igazán nem értem. Vagy pedig ez a nagy átlag, nekem pedig azért fura, mert máshogy nőttem fel.

Mary Alexa Drown írta...

Köszi, Niki, de én igazából nem akarok vele semmit tisztázni, aminek legjobbanm örülnék ha békén hagyna mindeket és nekem még az is jó ha lelép. És őszintén, hogy szeret-e minket? Iagzából nála nem lehet tudni. Amióta anyukám feljelentette még minket se hiv. Ellég jó példa vagyok arra, hogy a szülő(k), hogy cseszik el a gyereküket.
És a könyvekre rátérve szerintem ezekben a könyvekben nagyon így van:Shiver, Az Éjszaka Háza most több nem jut eszembe, csak olyan ahol picit vagy ahol semlegesen. Bár be kell vallanom nem igen van olyan könyv ahol a szülő pozitív szereplő sajnos.:S

elhaym írta...

Nálunk a család az első. Még azt sem tudnánk elképzelni, hogy a szülőktől távol éljünk, sokkal jobb együtt szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérrel, nagybácsival stb.

De sok család nem ilyen. Anyukám óvónő, sok szülő örül ha nincs otthon a gyereke. Beviszi olyankor is amikor nem kötelező és a szülő szabadságon van. Ilyen gyerekek ha felnőnek nem tudnak barátként beszélgetni a szüleikkel, titkolóznak és azt várják mikor költözhetnek el otthonról. :(

Niki írta...

Mary Alexa Drown: Akkor azt kívánom, hogy minden legyen úgy, ahogy nektek a legjobb! :o)

elhaym: Én se tudom elképzelni. Bár, azért a 10 km megvan a 2 lakóhely között, ez pont egészséges is néha. :oD

Timi és Blanka írta...

Szerintem (de lehet, hogy egyáltalán nincs így) a tinik miatt írják meg így a könyveket. Meg ugye ez izgibb téma, mint a szép, boldog család, semmi gond ;)
Sok tini a lázadós korszaka miatt "utálja" a szüleit. Ami persze nem így van, de ellenkeznek, dacolnak, harcolnak a világgal ... szóval így még jobban beletudják élni magukat ezekbe a történetekbe.

Bea írta...

Bennem is az ötlött fel, ami "Timiésbiankában", hogy ezek a könyvek a kamaszoknak íródnak elsősorban, akik között úgymond divat szidni a szülőket,különben ki lesznek közösítve. Ha a szülők a nekik szóló könyvekben pozitív hősök lennének nem biztos, hogy elolvasnák, legalábbis az írók-kiadók szerintem így gondolák, és a bevétel miatt inkább nem kockáztatnak, hanem a bevált sablonra írnak még egy, és még egy könyvet.

Niki írta...

Igen, lehet, hogy ezért. De ha emiatt, akkor ez nagyon "gáz", hisz még jobban rásegítenek a lázadásukra ezzel, nem segítenek egyáltalán a szülő-gyermek kapcsolatokon, csak megerősítik a gyerekben, hogy igen, nem lehet a szülőkre számítani.

Bea írta...

Ezen könyvek íróinak nem is az a céljuk, hogy kapcsolatokat javítsanak, ez színtiszta üzlet, ahol az első sorban az eladási szám és a bevétel áll. Minden már másodlagos.
Persze abban igazad van, hogy ennek nem így kellene működnie, de sajnos így működik.
DEEEE, szerintem, ha a legjobb tudásunk szerint próbáljuk a gyerekeiket normális értékrendre nevelni, akkor talán el fogja tudni különíteni magában az könyvben olvasottakat és a valóságot. És akkor még az is előfordulhat, hogy alapból nem is fog ilyen könyveket olvasni.
Legalábbis próbálok ebben hinni, hogy rajtunk is múlik, hogy merrefelé indulnak majd el, és nemcsak a rossz példát látják majd maguk előtt.

elhaym írta...

Niki: nekünk már 10 km is messze lenne. :)

Remélem azért fognak olyan ifjúsági könyvek is megjelenni, amiben nagyon fontos a család, összetartás.

Niki írta...

Bea: Persze, leginkább rajtunk múlik a jövő, -bár ez már más téma, nem ide tartozik-, de nagy befolyásolótényező a környezet is, ami a szülőkön kívül van.
Ha a könyvekben azt hangoztatják, hogy a szülő letojja a fejedet, ez csak megerősíti őket. Azt igazán nem tudom elképzelni, hogy bevétel miatt lenne így, hisz nem a szülő-gyermek kapcsolat van többnyire a középpontban (mármint van, ahol persze ez a lényeg, de a legtöbbk történetben ez csak mellékszál), ergó nem oszt, nem szoroz. Itt inkább amolyan visszaigazolásról lehet szó, csak nem értem miért.

elhaym: Én is nagyon remélem! Szeretném, ha a Gyerkőc inkább majd az összetartásról, szeretetről olvasna, nem pedig pont az ellenkezőjéről.