Háttér Juliette Benzoni "Marianne" sorozatához

Juliette Benzoni neve biztosíték arra, hogy bármely regényfolyamába is kezdünk bele, történelmileg hiteles (persze ettől függetlenül él az írói szabadsággal) sorozatot foguk olvasni, egy kis romantikával fűszerezve. Szinte végigkövethetjük Franciaország történelmét a regényeiben. Fantasztikusan ír, sikerül neki elénk festenie a régi korokat, gyönyörűen fogalmaz, történetei fordulatosak.
Valós történelmi szereplők, események tűnnek fel a Marianne sorozatában is, ami a napóleoni idők alatt játszódik. A sorozat 6 részes, magyarul mindegyik 2005-ben jelent meg a Geopen Könyvkiadó gondozásában, de az írónő 1969 és 1974 között írta őket. Egy 15 részes francia TV sorozat is készült belőle 1983-ban. Itt tudtok böngészgetni a képek között. Én őszintén szólva, nagyon nem így képzelem el magamban a szereplőket.

A napokban fejeztem be a sorozat első részét, a Napóleon szerencsecsillagát, de mielőtt írok róla, szeretnék egy kis történelmi hátteret is felvezetni, csak úgy az érdekesség miatt, hátha így jobban kedvet kaptok az olvasásához. Én mindenkit arra ösztönzök, hogy próbálkozzon Benzonival, ha szereti a történelmi regényeket egy kis romantikával. Nekem személy szerint az Államtitok sorozata volt eddig a kedvencem, de a Marianne is nagyon jónak tűnik. ;o)

Történelem tekintetében kezdjük akkor XVI. Lajos korával. 1774-től 1792-ig uralkodott Franciaországban. Felesége Mária Antónia osztrák főhercegnő volt, Mária Terézia legkisebb lánya, aki 15 évesen, 1770-ben érkezett a francia udvarba. A házasságukat 7 évig nem hálták el, szinte barátként éltek egymás mellett. Első gyermekük 1778-ban született meg (Mária Terézia Sarolta), a második 1781-ben (Lajos József), de ő 1789-ben meghalt tuberkulózisban. 1785-ben született Lajos Károly, 1786-ban Zsófia Heléna Beatrix, de 11 hónapos korában meghalt a kislány.
Franciaország már akkor súlyos pénzügyi gondokkal küszködött, amikor a királyt megkoronázták. A nép fokozatosan a pár ellen fordult amikor azt tapasztalták, hogy míg ők éheztek, Mária Antónia milliókat költött ruhákra, ékszerekre, felújításokra és a hozzá közel állókkal is bőkezű volt, a király pedig ehhez segítő kezet nyújtott neki. Gondolom részletesebben nem kell bemutatnom az életútjukat.
A királyt 1793. január 21-én végezték ki, Mária Antóniát pedig ugyanezen év október 16-án.
Lajos Károly 1795-ben halt meg tuberkulózisban, Mária Terézia Sarolta 1851-ben.

A királyi pár lefejezése után a Nemzetgyűlés vette át a hatalmat, de aztán feltűnt a színen a "korzikai" vagyis Bonaparte Napóleon.
1804-ben koronázták császárrá. Ekkor már a felesége volt Josephine de Beauharnais, aki 6 évvel volt idősebb Napóleonnál és 2 gyermeke született az előző házasságából.
Közös gyermekük nem született, ezért Napóleon 1810-ben elvált Josephine-től és feleségül vette a néhai Mária Antónia unokahúgát, Mária Lujza osztrák főhercegnőt. 1811-ben meg is született a trónörökös.
Napóleonnak számtalan szeretője volt és lényegében történelmileg idáig fontosak nekünk az események a sorozat szempontjából. ;o) Ugyanis Marianne a történetben nem más (legalábbis az első kötetben), mint Josephine unokahúga, Napóleon szeretője és amúgy angol emigráns, de kitalált szereplő.