Adva van három nő.Lisa az ambiciózus újságírónő, akit a sikere csúcsa felé közeledve áthelyeznek Írországba, hogy elindítson egy harmadrangú női magazint. Mellesleg épp válófélben van.
Ashling, aki ennél a női magazinnál Lisa jobbkeze lesz és végre hosszú idő után újra szerelemre lobban.
Clodagh, a főállású feleség és anya, akinek enyhén szólva is romokban hever a házassága.
Majd, kavard megy egy kicsit a szálakat, bukkanjon fel a válófélben levő férj, az otthon ülő anyuka "lázadni" próbáljon és adjunk még hozzá egy szexi ügyvezetőt is. Kavargassuk-kavargassuk, majd jól döbbenjünk meg, hogy tudnak a szálak összekuszálódni és a végén pedig dőljünk hátra elégedetten.
Végülis, mindenki azt kapja, amit megérdemel. ...
Amikor 3 főszereplő van egy történetben, akaratlanul is az egyik valahogy jobban kidolgozottabb karakterű. Ezt éreztem most is. Úgy gondoltam, hogy a fő-fő szereplő Lisa lesz, de nem. Ashling volt az. Ő a mérleg közepe, a jó, aranyos, a másik 2 szereplő pedig a mérleg két végén hintázik.
Lisa az elején az agyamra ment, de mégis Clodagh volt az, akinek a megmozdulásain igazán felkúszott a szemöldököm. Amikor azt olvastam, hogy szegény 2 és fél éves kislányának azt hazudta, hogy meghalt a kedvenc mesefigurája, csak ne kelljen néznie, azt hittem rosszul látok. Hogy jön a gondolat egy anyában, hogy azt hazudja meghalt a mesefigura?
A másik irritáló szereplő Ashling barátja volt. "Jó vagyok?" "Nincs nálam jobb, ugye?".
Az egyik legérdekesebb szereplőnek Boo-t, a hajléktalan fiút tartom, aki Ashling otthona előtt vert tanyát. Bevallom, először azt hittem, hogy álruhás herceg és összejönnek. Úgy látszik sok mesét olvastam mostanában. :o)
Szórakoztató volt a történet, nem az a fajta, aminek mondanivalója igazán nincs. Elgondolkodtat. Mind a 3 nő keresi a boldogságot, de vajon mi lehet az? Megtalálják mindannyian? Hogy fog alakulni az életük?Amikor elkezdtem olvasni, egyből felcsillantak a szemeim, aha, te fogsz összejönni a fülszövegben szereplő ügyvezetővel, aztán jól megdöbbentem, mikor rájöttem, hogy nem.
Egy kicsit hosszúra lett nyújtva a történet, majd a felénél jól összekuszálódtak a szálak és úgy folytatódtak, ahogy igazán nem is számítottam rájuk. Elképzelésem volt mi fog történni a főszereplőkkel, aztán tessék. Egyikőjük sorsa se úgy alakult, hogy gondoltam. :o)
Kellemes kikapcsolódás volt, igazán olvasmányos.
,5
Megjelenés: Sushi for Beginners (2000.)/ Szusi kezdőknek (2003. Ulpius-ház Könyvkiadó)Oldalszám: 519
Ára: 2480 Ft
Az írónőtől olvastam még: Görögdinnye
Nekem Clodagh ment az agyamra a kezdetektől fogva. Fú, a falra tudtam mászni tőle.
VálaszTörlésLisában az tetszett, hogy kemény volt, néha túlontúl bunkó, és mindezektől függetlenül is lehetett kedvelni, legalábbis nekem az ő sorsa volt a legérdekesebb.
Ashlinget kedveltem mint szereplőt, de a nagy depressziós résznél kiábrándultam belőle. :)
Összességében egyébként tetszett a könyv, csak én is túl hosszúnak éreztem.
Ahhoz mit szóltál, amikor szerencsétlen gyereknek azt mondta, hogy meghalt a mesefigura? :oS
VálaszTörlésNekem az nem tetszett, hogy végig sajnálni kellett, amiért neki kettő gyereke van, és mellettük nem ér rá semmire sem, és jaj szegényke... Szóval egy ilyen nő esetében a mesés kijelentés tulajdonképpen már meg sem lepett.
VálaszTörlésDe egyébként szerinted azt a kijelentését Clodaghnak nem poénnak szánta Keyes? Csak nem sikerült túl jólra. :D
Már nincs meg a könyv, így nem tudom újraolvasni, hogyan is volt megfogalmazva, de úgy rémlik, egyáltalán nem éreztem úgy, hogy poén lenne az egész. Bár lehet, hogy csak komolyan akartam venni. :o)
VálaszTörlés