Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Tari Annamária: Y generáció

"Sokan vágynának biztonságot adó érzelmekre egy olyan életben, egy olyan környezetben, amelyben keménynek és határozottnak kell lenni. Az Y generáció tagjai, a mai huszonévesek és fiatal harmincasok az információs kor gyermekei. Világukban mélyen megváltoztak az érintkezési szokások, és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint értékrend, tudás és tekintély. Kénytelenek megteremteni azt az illúziót, ami a csoporthoz tartozást és a közösségi élményt adja. Ezt pedig sokszor az interneten találják meg: közösségi portálokon, blogokon, hálózatszervezésen alapuló játékokban. Nincs könnyű dolguk.Tari Annamária szerint világunk változásait nem csupán értelmi, hanem érzelmi eszközökkel is követni kell. A szerző gyakorló pszichológusként évek óta foglalkozik a mai társadalomban tapasztalható pszichés jelenségekkel és a személyiség működésének változásaival. Könyvében a társadalomlélektan felismeréseit igyekszik ötvözni a terápiás gyakorlat során tapasztalható mai változásokkal (pl. étkezési zavarok átalakulása, munkahelyi, párkapcsolati problémák stb.), és megpróbál használható tanácsokat adni a régi és új nemzedékek közti szakadékok áthidalására. Hisz talán még sosem volt ennyire fontos, hogy odafigyeljünk egymásra."

A Z generáció előtt is nagyon kíváncsi voltam az Y generációra, de olvasva azt a kötetet, még biztosabb lettem abban, hogy nekem el kell olvasnom ezt is. Annyira eltökélt voltam, hogy még a Várólista csökkentéses listámra is felvettem, biztos ami biztos. Aztán ahogy lennie kell, naná, hogy húzódott az egész, sőt, ki is ment a fejemből.
Végül egyszer csak azon kaptam magamat, hogy ácsi, ácsi, lassan november van, nekem meg még vannak hátra a listáról könyveim, ezt az évet teljesíteni fogom, ha törik ha szakad, hisz a tavalyi nem jött össze. Így összeírtam, hogy mikre nem került még sor, majd pedig elvonultam a könyvtárba a kis cetlimmel. Szerencsém volt, mert az Y generáció benn volt, így gondolkodás nélkül a kosaramban landolt. Nem is bántam meg.

Hogy mi is ez a generációs izé, meg kik az Y generációsok, EBBEN a bejegyzésben már kifejtettem, de röviden: a mai 20-30-asok, vagyis kimondottan az én korosztályom.
Míg a Z generációban úgy éreztem, hogy inkább a technika fejlődésével kapcsolatban történik a "vizsgálat", hogy ez hogyan folyásolta be az adott generációt, az Y generációnál ennél azért átfogóbb a dolog. Minket nem csak a technika rohamos fejlődése tett olyanná, amilyen vagyunk, hanem a történelem, a politika, szóval jóval több rétegűbb az egész folyamat.

Nagyon érdekes dolgokat ecsetelget a kötet. Persze voltak benne olyan fejezetek, amik tőlem elég távol álltak, én máshogy élek, így rám azok az oldalak nagy hatást nem tettek, de többségében nagyon közel éreztem magamhoz a benne leírtakat. És lehet, hogy ez így hülyén hangzik, de kicsit olyan volt, mintha általa jobban megismertem volna egyrészt önmagamat, másrészt pedig a környezetemet is jobban megértettem.

Miután befejeztem az olvasását, úgy éreztem, hogy nem kicsit olyan ez az egész, mint a történelem. Mármint, hogy mi magunk vagyunk a történelem. Cipeljük magunkkal a szüleink életét, a gyermekkorunkban szerzett emlékeket, esetleg sérüléseket, felnövünk és próbálunk szemben állni a széllel és úgy előre jutni. Gyermekeink születnek, akiknek jobb életet szeretnénk. De ott vannak bennünk a gyermekkori sérülések, ezek pedig hatással vannak a nevelésünkre. Így lényegében létrehozunk egy új generációt, ami épp úgy valamilyen téren elcseszett, mint amilyenek mi vagyunk.
A kötet elég erősen kitér az anya-gyermek kapcsolatra. Nagyon nagy szerepet kap benne, mindennek ez a kiindulási alapja.

Egyrészt ajánlom az Y generációs tagoknak az elolvasását, másrészt akár a Z generációsoknak is, hogy megértsék a szüleiket, vagy akár a testvéreiket. Ajánlom az édesanyáknak is, generációktól függetlenül. Sőt, ajánlom mindenkinek, mert szerintem kihagyhatatlan kötet.

10/12
_______________
Kiadta: Jaffa Kiadó (2010.)
Oldalszám: 298
Ára: 2940
Forrás: könyvtár
Értékelésem:

4 megjegyzés:

zakkant írta...

Én néhány dolgot ebből a könyvből bele is tettem a szakdogámba, mert annyira jól összefoglalta Tari Annamária a dolgokat. A következő könyvét még nem olvastam el, de azon leszek, mert az ilyen témák mindig is érdekeltek!

Niki írta...

@zakkant: Szerintem is! Az meg különösen tetszett, hogy kitért a vámpíros lázra is, hogy miért volt akkora sikerük, stb. (Uh, ezt ki is felejtettem a bejegyzésből, de mindegy most már.)
A Z generációt nem olvastad még? Tényleg pótold! Sőt, én tegnap láttam, hogy van neki egy régebbi munkája még, Sejtem ... címmel, azt is el szeretném olvasni.

mayertimi írta...

Tari Annamária mindig érdekeseket nyilatkozik, még nem olvastam tőle semmit, de amint olvasom érdemes lenne.

Niki írta...

@mayertimi: a Z generációt tuti, a gyerekek miatt. Bár már inkább az Alfák közé tartoznak, de mindegy. ;o)