Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Abbi Glines: Ha az enyém lennél

"Csábuljon el a vonzás és árulás e forrón sistergő történetétől!
Volt benne valami rosszaság, ami vonzott. Mi ütött belém? Miért akartam annyira vétkezni?
Ashton kezd belefáradni, hogy folyton a jó kislányt kell adnia; alkalmazkodni szülei és barátja, Sawyer Vincent elvárásaihoz. A fiú maga is a tökéletesség élő szobra, a gimnázium bálványozott élsportolója, minden lány álma. Ám amikor elmegy nyaralni a családjával, Ashton szeme megakad udvarlója unokafivérén, Beau-n. Nála szexisebb srácot életében nem látott, és bár a fiú a kisváros rossz hírű fekete báránya, végzetesen vonzódik hozzá.
Beau a testvéreként szereti Sawyert, ezért százszor is meggondolja, mielőtt nyitni merne a tabunak számító Ashton felé. Igyekszik távol tartani magát tőle, noha kölyökkora óta szereti. Amikor Ashton fel akarja eleveníteni a gyerekkori barátságot Sawyer távollétében, Beau tudja, hogy nemet kellene mondania.
Egyikük sem szeretne fájdalmat okozni Sawyernek, ám minél inkább igyekeznek kerülni egymást, annál hevesebb lesz a vonzalmuk. Aminek egyre nehezebb ellenállni..."

A Vincent fiúk #1

A Maxim Könyvkiadó őszi megjelenései közül, szinte az összes várható megjelenésük nagyon érdekelt. Azt gondolom nem kell magyaráznom, hogy miért döntöttem a Veszedelmes sorscsapás mellett (legalábbis a Gyönyörű sorscsapás után sokaknak meglepetést biztos nem okoztam), de tán a Ha az enyém lennél, egy kis magyarázatot érdemel.
Nos, külföldi blogokon ebbe a könyvbe is többször belebotlottam. Igaz, azzal az eléggé érdekes nyalókás borítós változattal, ami annyira a figyelmemet nem keltette fel, de az értékelések róla annál inkább. Aztán jött a hír, hogy várható magyarul is, ráadásul ezzel a borítóval, ami bizony fényévekkel jobb, mint a nyalókás, és hát naná, hogy akarom fázisba kapcsoltam. Így amikor lehetőségem adódott, hogy két kötetet választhattam a Kiadó megjelenései közül, akkor a második helyre került Abbi Glines sorozatának első része.

Lényegében 3 főszereplőnk van, de mégis inkább Beau és Ash az igazi főszereplőnk, Sawyer amolyan fontosabb mellékszereplőként vesz részt ebben a kötetben.
Ő a tökéletesség mintaképe, a szüleit mindenki szereti a kisvárosban ahol élnek, a fiú jó tanuló, sikeres, sportos, tisztelettudó, mindenki odáig van érte, így Ash szülei is. A fiú lenne a tökéletes jövendő mintaférj, a minta családapa, aki mindig tisztelettudóan bánik a nőkkel, szinte hozzájuk érni is fél, nehogy ezzel csorbát ejtsen a becsületükön.

Beau viszont pont az ellentéte, és hát lássuk be, jóval izgalmasabb karakter, mint a tökéletes Sawyer. Beau apa nélkül nőtt fel, ráadásul a kisváros lakói eléggé megvetik az anyját. Így amolyan fekete bárány a fiú. Vad, erőszakos, kemény és nőcsábász. Tipikusan olyan, akibe ugyebár a jókislányok előszeretettel szeretnek bele a romantikus történetekben. (Meg néha a valóságban is.)

Ash pedig a tiszteletes lánya. Igazából vad, tüzes lány, de ezt mégis elnyomja magában, hogy megfeleljen egyrészt a szüleinek, másrészt a barátjának. Ennek ellenére úgy érzi, hogy sose tud teljesen megfelelő lenni Sawyernek, mert ő ezerszer jobb nála.
Számítani lehet arra, hogy mivel elnyomja a valós érzelmeit, ez egyszer kirobban belőle, ami be is következik a fiú távollétében. Beau mellett végre önmaga lehet, de közben küzd azzal is, hogy Sawyer nem ezt érdemli tőle.

A történetünk a bizonyos 7 évvel ezelőttel kezdődik, amikor Sawyer észreveszi, hogy az addig csak kispajtásként kezelt Ashton, a kislányból kezd "nővé érni".
Folytatódik ott, hogy a fiatalok 17 évesek lettek, Ash összejött Sawyerrel, és a tökéletes párt alkotják. Viszont a gyermekkori nagy barátsága megszakadt Beau-val, aki amúgy nem más, mint Sawyer unokatestvére.
Sawyer nyaralni meg a családjával, Ash pedig így egyedül marad. Végül úgy adódik, hogy szép fokozatosan egyre közelebb kerül Beau-hoz és rájön, hogy igazából mellette él igazán. Szenvedélyes kapcsolatba bonyolódnak, de aztán Sawyer hazatér.
Vajon ki mellett fog dönteni Ash? És mi lesz a fiúkkal, ha kiderül, hogy Beau összeszűrte a levet a lánnyal? ...

"Hiányzott. Az is jó volt, hogy valakivel végre őszinte lehetek. Előtte nem kellett megjátszanom magam. És azt is szerettem, ahogyan megborzongtam a tekintetére. Volt benne valami rosszaság, ami vonzott. Mi ütött belém? Miért akartam ennyire vétkezni?"

Maga a történet nagyon kis könnyű, semmi extra. Adva van két fiú, akik unokatestvérek és nagyon közel állnak egymáshoz. Gyermekkorukban mindig hármasban játszottak Ash-el, de aztán a lány Sawyer mellett döntött, ezzel az egységük felbomlott. Aztán a fiú elutazik, és fellobbannak az eltemetett érzelmek. Ezzel kezdetét veszi az édes hármas története, persze a YA vonalán belül.

Hiába YA, hatalmas gubancot éreztem végig a könyv olvasása során. A szereplőink 17 évesek, de mégis olyan heves ágyjelenettel tarkította az írónő a kötetet, hogy bizony sok mindenről "olvastam már", de legszívesebben a szememet behunytam volna. Végig az lebegett a szemeim előtt, hogy "Atya ég, könyörgöm! 17 évesek, ne csináljanak inkább még semmit!". Elfogadom, hogy sok mai 17 éves olyasmit látott és tapasztalt, amiről szerintem én 17 évesen még csak nem is hallottam, de erről még se szerettem volna olvasni. Kicsit olyan volt a kötet, mintha koravének lettek volna a szereplők. 17 évesek, de amiket tettek, amiket mondtak, valahogy nem illettek a korukhoz. Felnőttesek voltak, felnőtt cselekedetekkel, mondatokkal, érzelmekkel, ez pedig nem nyerte el a tetszésemet.
Ami szintén kiverte nálam a biztosítékot, az pedig a védekezés kérdése, ha már szexeltek. Úgy gondolom, hogy egy YA írónak egyfelől felelőssége is kitérni a védekezésre, ha már a szereplői ágyba bújnak. Ehelyett azt olvasom, hogy megszakított közösüléssel védekeznek, de olyan szinten, hogy ezt már csak akkor veszik észre, amikor megtörténik a dolog. Ráadásul egy másik esetnél se nagyon zavarja őket, hogy nincs óvszer, ennek ellenére a csaj már tárja is szét a lábát. Ez nagyon nem tetszett és nem tartom helyesnek. Rendben, essenek egymásnak, valószínűleg sok 17 évesnek ez nem újdonság, de könyörgöm, nehéz lett volna felhívni a figyelmet a védekezés fontosságára?! Főleg, ha ugyebár Beau is amolyan besikerült gyerek lett.
A harmadik nagyon-nagyon zavaró dolog, kimondottan egy szó, ez pedig a "szag" lenne, csakhogy pozitív értelemben. Nos, az igazából "illat", nem pedig "szag". Ennek ellenére a csajnak finom SZAGA van. Érdekes.

Alapjáraton nem rossz a történet, bár jobb lenne, ha a szereplők pár évvel idősebbek lennének. Ha nem YA regény lenne, hanem NA. Ha mondjuk 23-24 évesek lennének a szereplők, nem pedig 17 évesek. Akkor tán sokkal jobban megemészthetőbb lett volna számomra ez az egész. És ha Ash karaktere erősebb lenne. Vele kapcsolatban sokszor azt éreztem, hogy mű, semmilyen, csak a papíron szereplő név és ennyi.
Mindezek ellenére olvastatta magát a történet. Néha kiakasztott a fentiek miatt, de ennek ellenére gyorsan haladtam vele, és kíváncsi vagyok a második kötetre is.

Kiknek ajánlom a figyelmükbe? Leginkább a YA műfajának kedvelőinek, a tizenéveseknek. Ugyanakkor nagyon komolyan mondom, hogy ne hunyjatok szemet a védekezés fontossága felett!

A sorozatról még ITT olvashatsz egy kis kiegészítést!
__________________
Eredeti címe: The Vincent Boys (2011.)
Kiadta: Maxim Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 298
Sorozat: A Vincent fiúk #1
Ára: 2999
Forrás: Kiadó
Értékelésem: 

kép forrása 

2 megjegyzés:

mayertimi írta...

Egyébként az alapsztori nem rossz, de olvastunk már ilyet. Nem? Szóval nincs új a nap alatt.
(Összejön a kis csaj a barátja legjobb barátjával, tesójával ... stb.)
Viszont az tényleg gáz, hogy koravének a szereplők és nem a szexel van a baj, hanem, hogy az írónő így tálalja. Remélem a fiatalok nem így látják és felelősségteljesebben viselkednek.

Az eredeti borító szerintem is gáz. Jobb, hogy lecserélték. :-)

Niki írta...

@mayertimi: ha jobban belegondolsz, szinte mindegyik YA sztori ugyanarról szól, csak más nevekkel és kicsit más változtatásokkal. :o) Aztán van akinek ez jobban sikerül, másnak kevésbé. De szinte mindegyik műfajra el tudnám mondani ugyanezt. ;o)