 |
| Eredeti címe: Love Only Once (1985.) Itthon kiadta: GABO Könyvkiadó (2008.) Oldalszám: 358 Ára: 1990 Forrás: könyvtár |
A Malory család #1
Kezdem úgy érezni, hogy bár szeretem a romantikus irodalmat, de van egy szála, ami annyira még se jön be mostanság, ez pedig a történelmi romantikusak.Na de hogy is akadt a kezembe a könyv? Sétáltam a könyvtár polcai között, igyekeztem feltankolni magamat a nyári szünetük alatt olvasnivalóval -naná hogy sikertelenül, mert mire odaértem, kifosztották-, mikor rám kacsintott a polcról.
Igazából nem nagy hévvel kezdtem neki, de valami könnyűre, romantikusra vágytam és akkor tökéletes választásnak tűnt.
Regina Ashton 16 éves gyönyörű, fiatal lány, akit a nagybátyjai nevelnek mióta árvaságra jutott. Már második bálozós szezonját kezdi, de eddig nem sikerült megfelelő férjet találnia magának.
Nicholas Eden jó családból származik, de születési körülményei kicsit bonyolultak. Nagy nőcsábász, aki elköveti azt a baklövést, hogy a szeretője helyett véletlenül Reginat rabolja el.
A fiatal lány azonnal megtetszik neki, a lányt se hagyja hidegen a férfi, aztán ahogy lennie kell, kicsit összegabalyodnak. Ezután a lány elhatározza, hogy őt bizony el fogja venni feleségül a megrögzötten házasságkerülő Nicolas.
Sikerrel is jár, de a házasságuk nem úgy alakul, ahogy eltervezte.
Mi volt a bajom?
Nicolas egy fatuskó, hogy jobbat ne mondjak rá.
Nem szeretem amikor történelmi romantikusakban csak úgy megjelenik az ágyjelenet. Szeretem azt hinni, hogy abban a korban nem adták olyan könnyen magukat a nők. Szeretem elképzelni, hogy volt romantika, gyertyafény,
Erre meg pikk-pakk találkozik a két fiatal, fellobban a szenvedély, majd kiábrándító módon a fiatal lány egy kerti padon elveszíti a szüzességét. Kérem szépen, én ezt nem szeretem. Hol a hatalmas ágy, pihe-puha párnák és takarók, rózsaszirom, gyertyafény, remegő fiatal lányka és a vágyakozó hatalmas -
A másik amivel bajom volt, az a szöveg. Nem tudom megfogalmazni, de valahogy olyan művi volt. Bár ez lehet annak köszönhető, hogy 1985-ös a történet, de valami bibi volt vele.
Röviden összefoglalva: nem tetszett.
______________________________________________
Egyetlen szerelem | Szíved rejtekén | Tengernyi szerelem | Csodatévő szerelem | Mondd, hogy szeretsz | Ajándék | Szívem ellopott kincsei | és még 3 kötet, ami eddig magyarul nem jelent megKinek ajánlom a figyelmébe?: annak, aki szereti a történelmi romantikusakat.
Szerintem megéri elolvasni a többi J.L. könyvet is, hátha megtetszik. A Malory család sorozatban is szerintem vannak különösen kiemelkedő kötetek, nekem az egyik kedvenc írom lett J.L.. És nem csak a neve miatt.:D
VálaszTörlésén az összes könyvét elolvastam, amit csak találtam... egyszerűen imádom.! de persze ízlések és pofonok.:D
@~Johanna.: Egy ideig biztos hanyagolni fogom, de magamat ismerve, pár hónap vagy pár év múlva biztos fogok adni neki még egy esélyt, mert ilyen vagyok. ;o)
VálaszTörlésegyébként, ahogy láttam, még nem olvastál Kresley Cole-tól. ajánlom figyelmedbe!:) a halhatatlanok alkonyat után sorozata iszonyat jó, bár sokan nem szeretik az 1. részét. nekem a a 4. a kedvencem és most olvasom az 5.-et.:D szerintem megéri elolvasni.:)
VálaszTörlés@~Johanna.: De-de, olvastam KC.-t. Az első 2 részét már kivégeztem a Halhatatlanok alkonyat után sorozatnak:
VálaszTörléshttp://azajtom.blogspot.hu/2010/01/kresley-cole-vampirehseg_03.html
http://azajtom.blogspot.hu/2010/10/kresley-cole-vampirszereto.html
Igazából nem is tudom miért nem folytattam, mert tetszettek.
Most a "Szeress, ha mersz!" van fenn a Várólista csökkentéses listámon.
uupsz, akkor bocsi.:D amúgy rájöttem, hogy az 5. az eddigi kedvencem és a 6.at olvasom, csak elszámoltam magam.:D
VálaszTörlésa Szeress, ha mersz-t is érdemes elolvasni, nekem azok is bejöttek.
de visszatérve J.L.-re, szerintem pont az volt a jó benne, hogy amikor a régi korokra gondolunk, akkor azt gondoljuk, hogy nem adják könnyen magukat a nők és van romantika gyertyafénnyel. de ha elolvasod ezt, akkor meg belegondolsz abba, hogy akkor is volt olyan, hogy két ember annyira vágyott egymásra, hogy még az illemszabályokat is félredobták egymásért. aztán persze rájöttek, hogy többet is éreznek a másik iránt puszta vágynál.:D
@~Johanna.: Persze-persze, nem lehet azt mondani, hogy régen mindenki szüzen ment férjhez. Elég csak belegondolni, hogy a királyi udvarokban mik mentek. De mégis szeretek arra gondolni, hogy akkoriban valahogy másképp kezelték ezt a témát és nem lehetett agyba-főbe szexelő párokba botlani.
VálaszTörlésHű, most olyan ódivatúnak érzem magamat, meg begyöpösödöttnek, de valahogy mégis inkább szeretek ebben a tévhitben élni. Hogy a szüzességet kincsnek tekintették, nem csak úgy eldobták maguktól az első találkozáskor egy kerti padon a nők. Érted? :o)
értem, és tök jogos. de szerintem abban az esetben megbocsátható, ha utána ahhoz a férfihez megy hozzá.:)
VálaszTörlés@~Johanna.: na igen, azért úgy egy kicsit más a képlet, de akkor is. ;o)
VálaszTörlés