Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás

Az év hazai botránykönyve- mondják ezt Szepesi Niki könyvéről.
Még csak a várható megjelenések közt volt, de persze már robbant a hír, hogy majd ír az olimpiai orgiákról, arról, hogy kikkel volt együtt, ezek közül páran családos férfiak lesznek, aztán jött a legnagyobb durranás: a masszőr rendszeresen molesztálta a tizenéves lányokat. Innentől kezdve rendszeresen belefutottam a könyv miatt írott cikkekre, botrányokra. Hogy megfenyegették a csajt, hogy a molesztáló tagad, hogy X magára ismert a könyvben, hogy Y perelni fog, na meg vajon ki lehet Z. Aki eddig nem tudta, hogy ki is az a Szepesi Niki, ha máshonnan nem is, hát a Blikk címoldalairól tuti képbe került.

Nem vártam a könyvtől sokat, így ilyen téren nem is csalódhattam. Viszont értékelni se tudom. Mert nem tudom mi alapján.

Nézzem azt, hogyan írt? Kiről is van szó? Egy volt úszónőről. Nem újságíró, nincs mögötte több könyv, totál kezdő. És ennek megfelelő a könyv is. Sőt, mondok egy merészet: van egy hazai írónő, aki újságíró, több évvel a háta mögött, több könyvvel a nyomában és nyilván még előtte is, és hát a tőle eddig olvasott 2 könyvét, nem lehet ehhez mérni. Ciki vagy sem, az illető "profi", de ehhez képest, mégis sz*r amit összehozott és akkor Szepesi Niki amatőr.
Lényegében stílusilag a könyv *hogy is fejezzem ki magam?* nagyon modern, lázadó, tán felháborító is, egyszerű. Olyan, mint amikor valaki nekiül este a naplójának és csak ír, ír. Könnyed, gördülékeny, de néhol zavaró. Mert vulgáris, mert butácskának akar tűnni, ugyanakkor úgy érzem, hogy ez a "hülye tyúk vagyok" jelző, mintha csak megfelelés lenne. Az vagyok, mert annak akartok látni.
Ez a fiatal lány többszörösen sérült élete során, több trauma érte, amiken nem tudott túllépni és szerintem azok vezettek ahhoz, amivé lett. Nem vagyok pszichomókus, meg nem akarok okoskodni, de szerintem gyermekkori trauma indította el ezt az egészet. Ha akkor máshogy alakul az élete, tán nem siklott volna ki ennyire.
Szóval a stílusról ennyit, igazából egyáltalán nem rossz, szerintem ezt követelte meg a könyv története, de néhol túljátszott a szerep.

Ami viszont benne van, amiről szól. Ezen a téren két irányba ágazik a véleményem.
Szó van molesztálásról, fizikai, lelki bántalmazásról, családos, "híres" férfiak félrelépéseiről.
Nézzük a molesztálást. Állítólag a masszőr, éveken keresztül molesztálta (nem is tudom, hogy molesztálás-e ez, vagy pedig ennél durvább jelző illik rá) a 12-13 éves kislányokat. Ha csak ebből a szemszögből nézem, akkor ideje volt, hogy mindez kiderült és a bűnös, bűnösök, igenis kapják meg a büntetésüket! Mert ezt nem szabad hagyni! Főleg, ha ez tényleg jelezve volt az edző felé és nem tett semmit. (Edző az interjúkban tagad amúgy.)
Ha viszont azt nézzük a molesztálástól függetlenül, hogy Niki kipakol, ezzel durván családokat tehet tönkre, hát bizony nem értem ezt az egészet. Mintha csak a bosszú vezérelné. Bosszú az exeken, az edzőn, a saját sorsán, hogy nem tudta elérni az álmait, ami történt vele, bosszú az egész férfi társadalmon, vagy tök egyszerűen, bosszú az apán, aki elhagyta, akinek nem kellett. 
Nincs konkrétan senki se megnevezve a könyvben, de egyfelől sok emberről már kiderült (mert biza úgy vannak leírva a sztoriban, hogy elég csak a net, egy kis kutakodás és ki is dobja ez a szuper találmány, hogy ki is az adott vízilabdázó, focista pl.), hogy ők is helyet kaptak a történetben (pl. Turi György, Kucsera Gábor, Liptai Claudia, Kovács Norbert, Kozma Dominik, Danny Blue, Katus Attila, Dzsudzsák Balázs, Voksán Virág, ...), szóval itt komoly pereskedésre számítanék Niki helyében. Lehet, hogy kapott 7 milcsit, de hogy egy részét pereskedésre, kártérítésre fogja kifizetni (hacsak nem kerül mínuszba), az szerintem megjósolható. És akkor itt jön képbe az illetők családja. Amikor magára ismer X, felismeri őt a felesége, aztán számon kéri rajta, hogy "Figyelj már apukám, mikor is dugtál ezzel a csajjal? Nem akkor, amikor épp terhes voltam a gyerekeddel? Igen?", na ide a fele házat és a többit. Családok mehetnek szét, gyerekek nőhetnek fel ugyanolyan csonka családban, mint amiben ő felnőtt. És senki se mondja erre, hogy "Na de ő csak az igazságot mondta el, nem ő lépett félre!", mert az igazság elmondásának is van egy határa ebben a szituációban. Ez nem másról szól, mint a családi béke felrúgásáról. Hogy nagyon sok feleség élete megváltozott a könyvével, az tuti. És ilyen téren jobb lett volna, ha csöndben marad.

Amúgy rettentően zavart, hogy ide-oda ugrált az időben és fogalmam sincs, kik is a Facebook generáció tagjai. Ráadásul a kerettörténet, hogy elrepül egy ismerőséhez és közben a repülőn emlékszik, .... ez elgondolva rendben, de leírva nem jött össze.

Ajánlom-e a könyvet? Igen. Hogy miért? Mert azt elhiszem, hogy a hivatásos sportolóknak olyan kemény az életük, amilyennek leírta. Elhiszem a pofonokat, a megaláztatást. Sőt azt is, hogy az Olimpiák után tivornyáznak, mindenki mindenkivel "könnyebbül meg". Elhiszem. Ugyanakkor más kérdés, hogy mindennek helye volt-e egy könyvben.

Ami meg a molesztálást illeti. Több helyen olvastam, hogyha megtörtént volna, a kislányok jelezték volna már a szülőknek és rég botrány lenne. Erre csak azt tudom mondani, mennyi olyan nő van, akiket megerőszakoltak, rendszeresen ver a párjuk és nem mernek szólni, nem fordulnak segítségért. Mert szégyellik. És ők felnőttek. Akkor mit várunk 12-13 éves kislányoktól?

_____________
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 348
Ára: 3999
Forrás: könyvtár

19 megjegyzés:

Dora írta...

Hm, érdekes amiket írtál erről, én is sokszor belefutottam a sztoriba, de engem valahogy nem érdekelt annyira hogy el is olvassam.

Igazándiból elhiszem, hogy kemény a sportolók élete, erről talán jó is olvasni, vagy tudni, hogy ők min mennek keresztül, de nekem akkor is fura, hogy a megkönnyebbülés végén esetleg orgiába torkollik a dolog. Miért? Ha én is leadok a munkahelyemen egy nagy melót, és tartunk egy ünneplő bulit, nem csinálunk orgiát, mert megkönnyebbültünk. Lehet persze hogy nem összehasonlítható az én stresszem az övével, de szerintem ez valahol elvi kérdés is.

Amit mondtál a családokról, hogy ezzel tönkretesz esetleg jópárat, hát valahol van benne valami, hogy ezen azért kellett volna elgondolkodnia, mert ezek szerint ő is azzal kezdte, hogy csonka családban nőtt fel. Másfelől meg nem tudom hogy a feleségek helyében én mit szeretnék. Kicsit úgy érzem, hogy tudni szeretném, ha megcsalt a férjem, míg terhes voltam. Szeretném tudni hogy miért tette. Szeretném tudni hogy egy pasi miért akkor tesz ilyet, amikor a felesége áldott állapotban van. Persze a párkapcsolatot magát nehéz kivülállóként ismerni. Lehet, hogy egy ilyennek alapvetően semmi köze a terhességhez. De ha két ember akart pl egy gyereket, és összehozták, akkor nem tudom mi lehet az oka a pasinak arra, hogy pont olyankor megcsalja.

A vége pedig, teljesen igazad van. Engem is molesztáltak gyerekkoromban. Nem tudnak róla a szüleim. Sohasem mondtam el nekik. Úgy éreztem tényleg folyton, hogy én tehetek róla, illetve a testvéreimet akartam védeni vele.

Niki írta...

@Dora: Nem azt írtam hogy normális, hogy az Olimpiákon orgiáznak, hanem azt, hogy elhiszem. És csak abból a szempontból, hogy rengeteg a női, férfi sportoló, össze vannak zárva, én totál el tudom hinni, hogy sokan ilyenkor összemelegednek, kimondottan csak arra az időszakra.
Ami a feleségek helyzetét illeti. Igen, természetesen én is tudni szeretném, ha megcsaltak, jogom is van tudni, de azért nem mindegy hogyan tudom meg. Lehet úgy is, hogy Pistike odaáll Jolánka elé, hogy "Figyi már, megcsaltalak!", meg lehet úgy is, hogy megveszi Jolánka barátnője a könyvet, elolvassa, felismeri a barátnője párját, majd felhívja Jolánkát, aki így tudja meg az egészet. És persze a hír gyorsan elterjed az ismerősök közt, mindenki rajta röhög, meg a szituáción. Nem mindegy, hogy egy szűk kör tud erről, vagy pedig ország-világ. Erre gondoltam amikor írtam, hogy inkább csendben maradhatott volna. Nem könyvben van a helye a megcsalásnak. Ha annyira ki akart pakolni, miért nem kereste fel az illető feleségeket és mesélte el nekik a szitut, miért nagyközönség előtt "szégyenítette meg" őket?
Persze, értem én azt is, hogyha valakit már megcsaltak, az a kapcsolat már nem az igazi, de szerintem vannak olyan házasságok, ahol pl. a pasi félrelép, de odáig van a feleségéért, vele akar megöregedni, de szüksége van arra, hogy félrelépjen. A miérteket nem értem, de biztos van ilyen kapcsolat is.
A molesztálás pedig remélem ki fog derülni, mert senki se úszhatna meg büntetlenül ilyen dolgot!
(Sajnálom, hogy neked is át kellett élned.) :o(

Dora írta...

Igen, ez mondjuk teljesen jogos, hogy ne egy könyvből tudja már meg valaki. Arról nem is beszélve igen, hogy mások mit reagálnak akkor erre, hogy esetleg kiröhögik. Mert ez tényleg nyilvános megszégyenítés, amihez nincs köze ennek a nőnek, mármint hogy ezt megtenni más családdal. Igazad van teljesen.

Niki írta...

@Dora: Azon is agyaltam -mivel pont tegnap este láttam egy műsort a szexmániásokról (ez alapján amúgy Niki szerintem totál nem az, mert maga a szexmánia nagyon durva "betegség", ami sok kellemetlenséget okoz az egyénnek)-, hogy azt is el tudom képzelni, Nikinél a könyv egyet jelent a megtisztulással. Amolyan öngyógyítás vagy nem is tudom minek nevezzem. Hogy szembenézett a dolgokkal (látszólag) és merte felvállalni.
Ettől függetlenül sose fogom elfogadni a feleséges részeket. Szerintem már akkor is "sikerkönyv" lett volna, ha csak arról ír, hogyan élnek a hivatásos sportolók, nemi élettől függetlenül. Mert erről is nagyon kemény dolgok voltak leírva, és plusz persze a molesztálásos ügy, ami mindenképp nagyon jó, hogy kiderült. (Már ha tényleg igaz persze.) Ha csak ezt a két dolgot vette volna bele, már akkor is nagyon ütött volna itthon.

Dora írta...

@Niki
Igen, a szexmánia az valóban betegség. Egyszerűen ott nem is okoz örömet vagy kielégülést az illetőnek a dolog, és ezért hajszolja újra és újra.

Az orgiákról jutott még eszembe, hogy pl mi is voltunk egy projekten kint Amerikában, hónapokig, kb 10-15-en. És sokan otthon hagyták párjukat, feleségüket, gyereküket, még sem volt semmi orgia dolog. Egyetlen pár jött össze, de ők hivatalosan, sokáig együtt jártak, nem egy éjszakás kalandjuk volt.

Igen, egyébként valószínűleg igazad van, Nikinek ez jelentette a tisztulást, hogy kiírta magából a dolgot. De talán ettől még nem kell kiadni :) Pl én is azért írok naplót, mert így a rossz dolgokat kiírom magamból, összegzem, és le tudom zárni.

A molesztálós részt tényleg jó hogy leírta. Szerintem az ritkán hazugság. Arra annyira nehezen szánja rá magát egy nő, hogy ez csak akkor hazugság szerintem ha tényleg valami alapvetően gonosz emberről van szó, aki valami más célt akar elérni a dologgal. Egyszerűen már az rossz érzéssel tölti el az embert, hogy azt elmondja, hogy kihasználták, rossz érzéseket okoztak neki, és ő nem tett ellene semmit, hogy nem tudta elkerülni.

Dorka írta...

Még annyit a megcsalós dologhoz (azon kívül, hogy tök egyetértek azzal, hogy ezt nem ország-világ előtt kéne elmondania), hogy nem csak a pasi a szemét, aki megcsalta. Azért hékás, ott az a nő, aki tudta, hogy a pasi nős (ebből nekem úgy jött le, hogy tudta), és lefeküdt vele. Szóval ő se mossa kezeit.
Ha pedig beteg, menjen orvoshoz, nem feltétlen kell erről könyv, vagy nem így. Rossz élet/gyerekkor ide vagy oda, most már felnőtt, dönthet a saját életéről.
Teljesen egyetértek azzal, hogy nem feltétlen kellett volna kiadnia :) ha maga az írás jót is tett neki. Persze mondom én mindezt úgy, hogy nem olvastam, és azt hiszem, nem is fogom.

Dora írta...

@Dorka

Ott a pont! Ez mindig valahogy elsikkad, mindig először azt szidják az emberek, akiről mesél a történet. De pontosan így van, hogy ha a mesélő tudta, hogy nős, akkor pontosan ugyanolyan hibás a történetben, mint az aki valójában él házasságban.

Niki írta...

@Dora: viszont ha úgy nézed, hogy ti voltatok 10-15-en, 1 pár összejött (igaz hosszabb távon, de ez ugyanúgy az Olimpiákon is megtörténhet), az Olimpiákon pedig több ezer versenyző van, akkor azért arányosan totál elképzelhető, hogy jó pár ember összegabalyodik. Persze nem zárja ki a hosszabb távú kapcsolatot ez az egész.

Niki írta...

@Dorka: igen, totál igazad van: nem csak az a hibás, aki félrelép a kapcsolatban, hanem az is, aki belemegy ebbe azzal a tudattal, hogy tudja, otthon várja a párja a másikat. Igen, efölött se szabad elsiklani.

Dora írta...

@Niki

Persze, bárhol összejöhet két ember, én ezt nem mondtam hogy nem :) De semmilyen szexorgia nem volt ezzel egyidejűleg :) csak ezt akartam mondani.

Niki írta...

@Dora: értem én. :o) De itt se azt képzeld el azért, hogy 50 ember egy helyen, mindenki mindenkivel. ;o) Sőt, jobban visszaemlékezve tán csak 1 olyan szitu volt leírva, amikor tényleg többen voltak. Utána már csak egy 4-es felállás volt, de akkor is külön-külön, a többi szimpla kettes. (Tudom, ezt jól megfogalmaztam most.) ;o)

Dora írta...

@Niki

Ja, nem feltétlen arra gondoltam, hogy akkor a 15 ember együtt :) Csak nem feküdt le senki senkivel ott a társaságból, csak úgy, kettesben sem :)

Niki írta...

@Dora: Nos igen, ha az embert otthon várja a párja, akkor ez a normális.
Én úgy vagyok vele, hogy amíg szeretjük azt akivel együtt vagyunk, addig nem tudunk másra ránézni úgy, mint egy férfi/nő. Legalábbis, ha szembe sétál velem egy jóképű pasi az utcán, felfogom, hogy jól néz ki, de nem reagálok rá úgy és meg se fordul a fejemben. Ha reagálnék rá, akkor szerintem az már régen rossz lenne a kapcsolatomra nézve.
Szóval a megcsalás erről az oldalról nézve tán egyszerű. De ugyanakkor vannak olyan kapcsolatok, amikor a fél tényleg rajong a párjáért, de mégis félrelép. Ezt annyira nem értem, inkább skalpvadászat tán az egész.

Dora írta...

@Niki

Tudod mire lennék kíváncsi? Hogy ha van valaki ilyen, akkor hogy tudja az illető éreztetni azt a párjával, hogy tényleg őérte rajong? Nem tudom hogy engem mi tudna meggyőzni egy ilyen esetbe, hogy tényleg én fontos vagyok, tényleg értem van oda, csak mégis valamiért kell néha valaki más.

Niki írta...

@Dora: nem tudom. Nem voltam még ilyen szituban szerencsére, de szerintem én sose tudnám megbocsátani a félrelépést. Ez egy olyan fokú árulás, ami számomra megemészthetetlen és nem fér bele a kapcsolatomba. Aki egyszer megtette, megteszi másodjára is.

Dora írta...

@Niki
Szerencsére én sem. Remélem nem is leszek. Csak tényleg ez járt a fejemben, hogy lenne-e olyan mondat, cselekedet, vagy bármi, amiből elhinném, hogy attól még én vagyok a jó neki.

Niki írta...

@Dora: nem tudom. Viszont gondolj bele abba, hogy miközben mi arról beszélünk lenne-e ilyen mondat, több feleség a könyvnek köszönhetően szembesült a tényekkel és gondolkodhatnak a hogyan továbbról. Nekik az egész valósággá vált.

Dora írta...

@Niki
Meg tudod mi ebben a durva? Hogy az ember azért kicsit kételkedik, hogy mi van ha kitaláció. Mi van ha őket is belekeverték és nem is igaz. Mert más az ha a csaj odajött volna a családhoz és azt mondja ez volt. Az elég konkrét. Persze, nem azt mondom, biztos megtörténtek. De simán lehet ilyenkor is valami tévedés, mondjuk a célozgatás két emberre is igaz, aztán mind a kettő család felbomlik.
Egyébként nagyon gáz így megtudni valamit. Ez kb olyan mint azok a hülye szembesítő show-k.

Niki írta...

@Dora: igen, benne van a pakliban, hogy a leírás illik Pistikére és Sanyikára is, de hiába ártatlan Sanyika, ezt nem tudja bebizonyítani a párjának. És ha befészkelik a bizalmatlanság magát egy kapcsolatba, akkor bizony jaj. :os Semmiképp se volt fer Nikitől, leírni ezt a részt az életéből.