Eredeti címe: Lover Avenged (2009.) Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2010.) Oldalszám: 943 (hála az égnek, ajánlás nincs már a végén) Sorozat: Fekete Tőr Testvériség (FTT) 1. J. R. Ward: Éjsötét szerető 2. J.R. Ward: Síron túli szerető 3. J. R. Ward: Megsebzett szerető 4. J. R. Ward: Életre keltett szerető 5.-6. J. R. Ward: Feloldozott szerető; Megváltott szerető J. R. Ward: Beavatás Ára: 3999 Forrás: könyvtár |
Fekete Tőr Testvériség #7
Az Éjsötét szerető volt az első paranormális romantikus könyvem, amit olvastam, anno még 2009 októberében. Utána 1 év szünet következett, de aztán 2010 augusztusában elkapott a gépszíj és október végéig kivégeztem az FTT sorozatot egészen a 6. résszel bezárólag. Aztán ezzel vége is lett.Tetszett a sorozat, egyre inkább tágult a kép, már nem csak a szex volt benne, de a 6. rész eléggé untatott és elvette a kedvemet a folytatásoktól. Vagy csak egyszerűen túl gyorsan faltam be a köteteket. Eltelt két év, jött az idei várólista csökkentés, elhatároztam, hogy felfrissítem az elfeledett sorozataimat. Így esett első körben a választásom az FTT-re.
Amikor nekikezdtem az olvasásának, kicsit aggódtam, hogy mennyire leszek majd képben, hisz 2 év mégis csak 2 év, felejthet az olvasó közben bőven. A fő szálakkal nem volt problémám, azokra emlékeztem, de bizony felvetődtek bennem kérdések, amikre nem emlékeztem vagy épp nem jól és ezek megzavarták az olvasását. Szerencsére a molytársak válaszoltak a felmerülő kérdéseimre, így egy idő után sikerült képbe kerülnöm és "élvezni" tudtam az olvasását.
A kötet főszereplője Rehvenge, a drogbáró, a manipulátor (aki csak úgy fog megmaradni bennem, hogy a pasi, akinek tüske van a szerszámán). Azt a megbízást kapja, hogy ölje meg Wrathot, de igazán ehhez nem fűlik a foga.
Aztán jön Ehlena, az ápolónő, akibe beleesik a férfi. De miközben próbálja a nőt puhítani, küzd önmagával is, hogy lehet mindezt még se kéne, mert ő rossz, romlott, manipulátor, meg amúgy is, d.gja a féltestvérét, hímringyó, meg zsarolják is, szóval nem egyszerű eset. Ehlena meg olyan, mint valami szent. Ja, és akkor még ott van a tüske is a szerszámán, ami belefúródik a nőkbe az aktusok során. Nem valami bizalomgerjesztő, ugye? Csak hát a sorsát senki se kerülheti el, a kötődés bizony megtörténik.
A kötet nem csak róluk szól, hanem viszonylag elég nagy szerepet kapott benne a néma srác, John is (szegényke úgy maradt meg az emlékeimben, hogy homoszexuális, így nem értettem miért is gerjedt rá a "díjbírkózó" biztonsági főnökre, aki mellesleg nő ugyebár). Ennek azért örültem, mert az ő története nagyon érdekel. Lényegében csak miatta folytattam az olvasását, mert Rehv, meg az egész történet, annyira nem jött be. ...
Azt azért le kell szögeznem, annyira nem voltam elájulva a Megbosszult szeretőtől, mint amennyire az emlékeimben élt, hogy odáig vagyok a sorozatért. Jó volt, tetszett, de valahol vártam már, hogy vége legyen.
Itt is érezni lehetett -amit már az előző kötetekben is-, hogy a mellékszálak kezdenek előtérbe kerülni, egyre kevesebb a szex és a körítés lesz a fontosabb. Így lett ez most is. Engem viszont ez a majdnem 1000 oldal, nagyon untatott néha. Jobban tetszett volna, ha lett volna csak 3-400 oldal, de valahogy pörgősebben, tán nem ennyire szerteágazóan, kicsit tömörebben. Ugyanakkor lehet, hogy van abban valami, azért nem nyerte el a tetszésemet, mert alapjáraton nem voltam oda Rehvért.
Nehéz igazán eldöntenem, hogy tetszett-e a könyv vagy sem. Végülis igen, csak hát néha untam, nem is kicsit. Egyedül John oldalai tartották bennem a lelket, annyira érdekelt, mi is lesz ezzel a sráccal. Az ő kötetét szerintem még elolvasom, de nem tudom, hogy mi lesz a sorozat többi részével majd.
Nem hozta meg annyira a kedvemet a Megbosszult szerető a folytatásokhoz.
3/12 |
* A Kapzsiság előzményének tekinthető ez a kötet, ugyanis feltűnik benne Marie-Terese, aki ekkor még a Zero Sumban, Rehv bárjában dolgozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése