Könyvesem

Kiadó: Pozsonyi Pagony Kft. (2009.) Oldalszám: 48 Ára: 1680 Ft

Az írónő honlapja

Berg Judit nevébe egyre többször botlok, így úgy éreztem eljött az ideje annak is, hogy próbát tegyek az egyik mesekönyvével. Gyerkőcöm életkorából kifolyólag, na meg Agócs Írisz nevének a megpillantásakor (mert nagyon szeretem ám az illusztrátor munkáit) azonnal a Maszat játszik mellett döntöttem. Utólag jöttem rá, hogy jól is tettem, mivel ez a Maszat sorozat első része.

Na de ki is Maszat? Rápillantva a borítóra, a választ gondolom azonnal sejtitek, ő lenne a lovacskán csücsülő kisfiú. Életkorára rájönni nem tudtam, de olyan 2-4 évesnek tippelném. Ezt erősíti meg az is, hogy a kiadója 2-5 éves gyerekeknek ajánlja a könyvet.

Az illusztrátor oldala

Visszatérve Maszatra. Maszat olyan, mint sok más kisfiú. Motorral közlekedik, szeret homokozni, hintázni, bizony néha rájön az irigység és persze van egy kedvenc nyunyója is (szabad fordításban érsd.: plüss, stb., amit cipel maga után állandóan. Mint a TV macinak a Paprika Jancsi.), Hóchóc.
Ebben a kis piros kötetben 2 mese található. Az egyikben az írónő arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy nem szép dolog irigykedni, a másikban meg a zöldségekre. Nekem a második azonnal a kedvencem lett, már csak amiatt is, mert a zöldségek nevével Gyerkőcömmel mindig hadilábon állunk, de Berg Juditnak sikerült érdekesen beleszőni az informálást a meséjébe.
Az illusztrációk meg. *nagy sóhaj* Elég csak a név szerintem: Agócs Írisz. Imádom a rajzait!

Kép forrása

Ennek a bejegyzésnek az egyik kommentjében említettem már, hogy a "Waiting On" Wednesday-en (Várólistára...) kívül 3 rendszeres rovatot tervezek még, csatlakozva a külföldi blogok "játékaiba".
Most pedig eljött az idő, hogy sorra kerüljön a második, a Musing Mondays (ami nálam mellékcímként Kérdezz! Felelek!-ként fog szerepelni). Ez az esemény a Should Be Reading blogról indult. Lényege az, hogy minden Hétfőn a blog írója -MizB- feltesz egy kérdést, amire aztán válaszolhatsz a blogodban, majd pedig a linkeled a bejegyzésedet az adott bejegyzéséhez. Íme akkor a mai:
Azt azért szeretném kiemelni, úgy fordítottam le a kérdést, hogy szerintem a legmagyarosabb legyen. Előfordulhat, hogy más másként fogalmazta volna meg. Az eredeti ITT olvasható.

Választanál olyan könyvet, aminek a tartalma érdekesnek tűnik, de a borítója rettenetes?

Sokat gondolkodtam ezen a kérdésen, végül tán úgy tudom legjobban megfogalmazni a véleményemet róla, ha két szituációt vázolok fel:

• Ha sok jót olvastam már egy könyvről, olyanok is elismerően nyilatkoztak róla, akiknek bízom az ízlésében, akkor hidegen hagy, hogy milyen a borítója. Ebben az esetben akár lehet az egész hupilila, rikító rózsaszín betűkkel rajta, mert tudom, nagy eséllyel tetszeni fog a "belseje" és ez a lényeg.
• De ha pl. könyvtárban bóklásznék a sorok között, leemelnék két olyan kötetet a polcról amikről még sose hallottam és csak a fülszövegre, illetve a borítóra hagyatkozhatnék (tegyük fel, hogy mind a kettőnek a fülszövege nagyon kecsegtető, de az egyiknek szörnyű a borítója, a másiknak viszont nagyon szép), akkor nagy eséllyel a szép borító mellett döntenék. 

Ciki vagy sem bevallani, de igen, bizonyos szinten befolyásol a borító. Azonban szituációtól függő, hogy döntenék-e egy szörnyű borítójú könyv mellett avagy sem.
Te hogy döntenél? Téged befolyásol?

Kb. úgy 2 napja eléggé belevetettem magamat a külföldi könyves blogok böngészgetésébe. Első körben kicsit furcsának találtam, hogy szinte minden második oldalon ugyanazok a rovatok tűntek fel, amolyan "pattan a labda, elkapom, tovább dobom" elveként, de aztán egy idő után azon kaptam magamat, hogy tetszenek ezek a rovatok, így a közeljövőben néhányat itt is rendszeresíteni fogok. :o)

És íme akkor az első, mert bizony ma van a napja: "Waiting On" Wednesday
Ez amolyan várható megjelenéses rovat. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése az ötletgazda blogbejegyzéséhez.

Laini Taylor: Füst és Csont leánya Eredeti címe: Daughter of  Smoke and Bone Várható megjelenés: május 7. Ára: 3490 Oldalszám: 432 Kiadó: Kossuth Kiadó Kategória: Ifjúsági irodalom

Az Alexandra várható megjelenései között bukkantam a könyvre és ami először szemet szúrt, az a "trilógia", "legfontosabb", "új Harry Potter" szavak voltak. Több se kellett, hogy gyorsan rávessem  magamat a fülszövegre és igen, ez a könyv nekem nagyon kell!
Remélem, hogy nem csak a beharangozója jó, aztán a könyvben majd csalódok, mint pl. a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei esetében.
Az írónőnek már jelent meg egy regénye a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, Csókra várva címmel.

Igen, már megint máshogy nézünk ki. ;o) Tegnap este újra rám jött az alkotni vágyás és ezt sikerült összehoznom. Ebbe szerelmesedtem bele a 16 összehozott fejléc közül, ami fura is, mert valahogy más, mint az eddigiek. :o)
Közben persze folyamatosan kattogok, valahogy a változzunk, fogjunk bele új dolgokban, "Most megcsinálom!" lendületben vagyok, ami nyilván egyrészt köszönhető a tavasznak (ma 19 fokot mutatott reggel a városban a hőmérő 10 óra körül), másrészt meg a világvége közeledtének. :oP
Azt tervezem, hogy lesznek rendszeres rovatok külföldi könyves blogok mintájára, de erre még alszom pár napot.
És nem felejtettem ám el, hogy ígértem blogszülinapi játék II. fordulót is, amint a kezemben lesz a megnyerhető meglepetés, ki is találok hozzá valami okosságot. :o)

Eredeti címe: Hodejegerne (2008.) Magyar megjelenés: Animus Kiadó (2011.) Oldalszám: 287 Ára: 2980 Ft Forrás: kiadó- recenzió Más olvasott a szerzőtől:  Hóember Kiknek ajánlom?: Aki szereti a skandináv krimiket, mindenképp olvassa el! Aki csak próbálkozna velük, az vagy ezzel kezdje vagy pedig Alvtegen   "Árnyak" c. krimijével. De az is bátran vágjon bele, aki annyira nincs oda a műfajért, ez szerintem akkor is el fogja nyerni a tetszését. Sőt, aki állásinterjú előtt áll, annak már csak amiatt is érdekes lehet a történet, mert jó kis tippeket tud adni, hogyan érjük el, hogy minket találjanak legalkalmasabbnak az adott munkakörre. ;o)

A szerző oldala

Jo Nesbo-val az első találkozásom a Hóember olvasásakor történt meg, de már akkor éreztem, hogy sikerült nyomot hagynia bennem. A Fejvadászok után pedig biztos vagyok abban, hogy mindenkinek meg kéne ismerkednie közelebbről a regényeivel.
Nem tekinteném hagyományos kriminek a Fejvadászokat, sőt, a skandináv krimikre jellemző hidegséget sem lehetett annyira érezni rajta. Lebilincselő történet, szakított a műfaj hagyományaival. Van benne gyilkosság, nyomozás, stb., de az egész nem a megszokott bűnügyi regények keretein belül zajlik. Már eleve újdonságnak tartom, hogy itt nem egy nyomozó a főszereplő, hanem egy átlagember (aki persze nem átlagos, de akkor is) és ő is fog nyomozósdit játszani.

Fejvadászok. Olvasva ezt a foglalkozást, kinek mi jut az eszébe? Abból kiindulva, hogy krimiről van szó, én a címből azt a következtetést vontam le, hogy azokról a fejvadászokról lehet szó, akik fizetségért felhajtanak bűnözőket vagy épp nem bűnözőket. Nos, tévedtem. A cím azokra utal, akik bizonyos cégeknek a legmegfelelőbb munkaerőt találják meg.

Roger ilyen fejvadász, méghozzá a legjobb. "Kakas a szemétdombon"- ahogy önmagát jellemezte. Sikeres, elismert, tudja az embereket irányítani, minden az ő elképzelése alapján történik. Gyönyörű felesége van, akivel szeretik egymást, amolyan álom házaspárok, szóval elégedett lehetne az életével, de nem az. 
Van valami, az a bizonyos pont, ami hiányzik még az i-ről és hajkurássza kíméletlenül. Elérni pedig úgy akarja, hogy műkincstolvajlással egészíti ki a jövedelmét. Mindezt persze nagyon ügyesen felépítve, senki nem sejt semmit. 
Aztán megjelenik a nagy hal a vízben, azzal a bizonyos ponttal kecsegtető lehetőséggel és a férfi elvész. Élete legnagyobb lopására készül és csak később döbben rá, hogy ő maga lett az üldözött, az élete veszélybe került.

Faltam. Izgalmas, fordulatos és olyan valóságos is. Élveztem a bepillantást a fejvadászok munkájába. Hogyan vizsgálják a jelentkezőket, hogyan akarnak a fátyol mögé pillantani, mit kéne tenni, ha az álomállásra pályáznánk? Tán, már csak emiatt is izgalmas olvasmány lehet, ha magát a krimit nem is szeretjük annyira.
Volt benne olyan jelenet, amit azért nem volt könnyű megemészteni, amikor akaratlanul is visszatartottam a lélegzetemet, illetve úgy érzem, mintha a vége nem lenne a legmegfelelőbb, de akkor is csak azt tudom írni, hogy a Fejvadászok kihagyhatatlan krimi! Van benne minden: gyilkosság, üldözés, szex (mértékkel és nyersen).
Igaz, hogy csak a második olvasott regényem a szerzőtől, de eddig a legjobb tőle. ;o)

Eredeti címe: Thomas the Hero (2010.) Kiadó: Egmont Kiadó (2010.) Oldalszám: 31 Ára: 2.499 Ft

"Thomas nagyon igyekszik segíteni mindenkinek, mégis hibát hibára halmoz. Vajon sikerül-e hőssé válnia? Az "Együtt olvasni jó!" sorozat könyvei kiválóan alkalmasak arra, hogy a gyermek egy felnőtt segítségével és bátorításával gyakorolhassa az olvasást, egymás mellett ülve, együtt olvasva a könyvet."

Tudom-tudom, újabb Thomas mesekönyv, ez van, nálunk ő a favorit. ;o)
És akkor lássuk, nekem miért tetszik (ne számítsatok ettől függetlenül hosszú listára):

• maga a történet igazán 2 részből áll. Az egyik oldal arra épít, hogy a szülő olvas, a gyerek pedig hallgatja a történetet, így azon hosszabb a bekezdés
• a másik oldal viszont arra épít, hogy vagy egyedül olvassa a gyerek vagy pedig együtt a szülővel, így ott csak 2 sorban van lerövidítve az, ami az előző oldalon olvasható volt a szülő által
• az illusztráció továbbra is vidám, színes, stb.
• az utolsó oldalon pedig 6 kérdés van a szövegértés alapján.

Nagyobbért katt a képre!

Véget ért a szülinapi játék, örülök, hogy érkeztek megfejtések. ;o) Bevallom izgultam, hogy sikerülni fog-e megfejteni, rendesen lehet-e majd látni a képet, érthető lesz-e, stb.
A helyes megfejtés a Párizs fehér fényei volt, itt oldalt a képen remélhetőleg ki lehet venni, hogy milyen útvonalon tudtatok eljutni a könyvhöz.
Ma a sorsolást is megejtettem a Random segítségével és íme a szerencsés nyertes:

Nagyobbért katt a képre!

Gratulálok neki és köszönöm a könyv felajánlását a CorLeonis Kiadónak! :o)
Aki még nem olvasta a 13 1/2-et, annak pedig nagyon ajánlom a figyelmébe, ITT írtam róla.

És bár nem volt betervezve, de ma jó reggelre ébredtem :oP, így hamarosan jövök egy meglepetéssel. ;o)

színes, magyar-német filmdráma, 98 perc, 2012 (12) rendező: Szabó István író: Szabó Magda forgatókönyvíró: Szabó István, Vészits Andrea operatőr: Ragályi Elemér producer: Hábermann Jenő, Sőth Sándor vágó: Lemhényi Réka szereplő(k): Martina Gedeck (Magda) Helen Mirren (Emerenc) Eperjes Károly (Tibor) Börcsök Enikő (Sutu) Nagy Mari (Adél) Szirtes Ági (Polett) Andorai Péter (Mr. Brodarics) Marozsán Erika (Grossmann Éva) Jirí Menzel (Sebész) Szandtner Anna (Emerenc fiatalon) Tóth Ildikó (Orvos) forrás: port.hu

Tegnap mutatták be a mozik Szabó Magda azonos című regénye alapján készült Az ajtó c. filmet, Szabó István rendezésével.

"Különös szépségű film az emberi tartásról, a titkokról, az egymás iránti megbecsülésről és szeretetről.
A Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története.
Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó."

Emerenc szerepét nem más játszotta, mint Helen Mirren, aki 2007-ben Oscar-díjat kapott A királynő c. film főszerepének az eljátszásáért.
A szereplők között megtalálhatjuk többek között Eperjes Károlyt, Szirtes Ágit, Marozsán Erikát is. 

Kritika a Kultúra.hu oldalán a filmről. (Nagyon tetszett a szerző írása.)
A könyvet idén új borítóval újra kiadták.

Kiadó: Európa Könyvkiadó Oldalszám: 264 Ára: 3000

"Ez a könyv több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot.
A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók. A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából eliparkodott seperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak.
Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történet-ben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam."

Szabó Magda történeteit nem feltétlenül sorolnám a könnyen olvasható könyvek kategóriájába. Valahogy úgy vagyok vele is, mint Coelhoval. Meg kell érni hozzá. ...
Az ajtó olvasásának már többször nekifutottam, de a végére ilyen-olyan okokból kifolyólag sose értem. Most viszont kedvet kaptam a könyvhöz és a filmhez is. Szerintem hamarosan próbát teszek mind a kettővel. ;o)
És feltűnt már nektek, hogy mi a blog webcíme? ;oP azajtom.blogspot.com ... Nem véletlen. :o)

Várható megjelenés: március ? Oldalszám: 400 Ára: 4500 Kiadó: Saxum Kiadó

Ranschburg Jenő: Eltévedt gyerekek

"Az első tanulmány a Pszichológiai rendellenességek a gyerekkorban a különböző rendellenességeket vizsgálja a gyerek fejlődésének folyamatában: a biológiai alapfunkciók zavarait /alvás, táplálkozás, kiválasztás/ és a ritmikus, motoros rendellenességeket /ujjszopás, önringatás, tic/. Ezt követően a nemi identitás, a tanulás zavarait, és a súlyos mentális szabálytalanságokat elemzi. A könyv másik tanulmánya az Áldás vagy átok /Gyerekek a képernyő előtt/, a televízió hatását vizsgálja az erőszak, szexualitás témakörében, majd kitér a számítógépre és az internetre."

Várható megjelenés: március 21. Oldalszám: 400 Ára: 3990 Kiadó: Libri Könyvkiadó

Erin Morgenstern: Éjszakai Cirkusz

"A cirkusz váratlanul érkezik.
Jövetelét nem jelzi semmi.
Egyszerűen csak ott van, holott tegnap még nyoma sem volt.
Ez a világ egyszerre ragyogó és sötét. Nem akarsz majd kilépni belőle.
Az éjszakai cirkusz fekete-fehér sátraiban páratlan élmény vár rád: az öt érzék ünnepe!
A varázslat és a füst mögött azonban ádáz küzdelem folyik: a két fiatal mágust, Celiát és Marcót kisgyermek koruktól fogva azért tanították, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másikon. Sokáig nem is sejtik, hogy mestereik egy olyan játszmába kényszerítették őket, aminek a végén csak egyikük maradhat életben. Ám Celia véletlenül rájön erre, s feladva a versenyt, közösen lenyűgöző varázslatba kezdenek. Erejüket onnantól fogva csak arra használják, hogy örömet szerezzenek vele a másiknak, és az új játék közben gyanútlanul egymásba szeretnek. Mély és varázslatos érzéseiktől hunyorogni kezdenek a lámpák, és a helyiséget elönti a meleg. Mestereik azonban megelégelik, hogy kicsúszott kezükből az irányítás, és közbelépnek. Celiáék rádöbbennek, hogy nem kerülhetik el a játszma végkifejletét. Csak egyetlen kiutat látnak, de ahhoz minden tehetségüket latba kell vetniük...
Az Éjszakai cirkusz 2011 szeptemberében jelent meg Angliában és Amerikában, azóta számos nyelvre lefordították. Több héten át vezette a The New York Times bestseller-listáját, 2011-ben pedig jelölték a Guardian legjobb elsőkönyves díjára.
A bestseller alapján 2013-ban elkészülő film forgatókönyvírója a Jane Eyre című filmben végzett munkája révén híressé vált Moira Buffini, producere pedig a Twilight-sorozat mögött álló Summit Entertainment és a Harry Potter-filmek producere, David Heyman lesz."

Várható megjelenés: március 9. (13.?) Oldalszám: 48 Ára: 1680 Kiadó: Pozsonyi Pagony Kft.

Berg Judit: Maszat a vonaton

"A legkisebbek kedvence, Maszat igazi ta­vaszi kalanddal tér vissza! A legújabb részben ugyanis Maszat elutazik. Nem is akárhova: a tanyára -
és nem is akármivel, hanem vonattal! Először is jól fel kell pakolni, kis bőrönd, hátizsák, és persze Hóchóc sem maradhat otthon... A pályaudvaron találkoznak Sárival, és felszállnak a vonatra. A vonatozás minden percét kiélvezik, még az unalmasakat, mert azokban is van valami jó! Amikor megérkeznek, bizony van mit felfedezni. Hiszen itt él a kecske, a tehén, a ló, a macska, a kutya, sőt, még traktorozni is lehet!"

Eredeti címe: Queen of Babble Gets Hitched (2009.) Kiadó: Ciceró Könyvstúdió (2010.) Oldalszám: 345 Ára: 2490 Ft Forrás: könyvtár Az előző részek: Locsifecsi királynő Locsifecsi királynő New Yorkban Kiknek ajánlom?: nyilván azoknak, akik olvasták az előző két részt. -Azért egy trilógia úgy jó, ha befejezzük az olvasását.- Attól függetlenül, hogy sajnos már nem jött be a befejező kötet ajánlom a sorozatot mindenkinek, aki szereti a könnyed, humorosabb, csajos könyvecskéket.

Mielőtt nekikezdtem a bejegyzés megírásának utánanéztem, mikor is írtam az előző két részről. Az elsőről még 2010. áprilisában, a másodikról pedig 2010. júniusában. Nem épp a napokban. :oP Ezt éreztem is, amikor nekikezdtem a trilógia befejező kötetének és hirtelen azt se tudtam hol vagyok.
Annyi maradt meg bennem, hogy van egy locsifecsi 20-onéves csaj, aki sose tud lakatot tenni a szájára, emiatt mindig bajba sodorja magát. Összejött A PASIVAL és boldogan élnek. Munkáját tekintve végre kiélheti magát, a nagyija elszórakoztatja és azt is tök jól fogadta, hogy a pasijának a legjobb barátja nem más, mint az ő legjobb barátnőjének a pasija, akit viszont a legjobb barátnője dob, mert rájön, hogy inkább a lányokat szereti.
Röviden, ennyi maradt meg bennem a történetről és még persze annyi, hogy humoros és jó volt olvasni. (Arra már ki se térek, hogy a 2. részhez hasonlóan, ezt is a gyerekrészlegről vadásztam le, miközben a Gyerkőcömnek a babaolvasójával gyűjtöttem össze pár mesekönyvet.)
Erre meg mivel kezdődik a könyv? Aki nem olvasta a 2. részt, annak SPOILER! Hát azzal (tudom "hát"tal nem kezdünk mondatot), hogy Lizzie egy másik pasi mellett ébred. Én meg csak néztem nagy szemekkel, hogy "Mi van?", "Hogy kerültél te oda?" Jó ideig azt se tudtam hol vagyok, végül aztán kezdtem kapizsgálni, hogy mi is lehetett a második rész vége felé a szitu.

Lizzie és Luke kapcsolata válságba kerül, de aztán a fiú előrukkol az aduásszal és megkéri a lány kezét, aki persze örömmel mond igent a gyémántos gyűrűre. Ugyanakkor érezni lehet, hogy ez az egész nem kerek, hisz pár órácskával előtte a lány még más karjaiban vigasztalódott. Teljesen összezavarodik, Chaz se könnyít a dolgán, ráadásul a munkahelyén is minden a nyakába borul. Mindenre van ideje, csak épp a saját esküvőjére nem, ráadásul érdekes módon, amint a nagy napra gondol kiütések jelennek meg rajta. Biztos az lenne a jó, ha összeházasodnának? Egyáltalán Luke a Nagy Ő? Vagy tán valaki más?
Jó nagyot csavart az írónő a történteken. ...

Totál nem számítottam erre a fordulatra. Persze happy end a vége, de nem úgy, ahogy az első két kötetből kiindulva remélni lehetett.
A humora se volt az igazi, kellemes pár napos kis történet, aminek ezzel vége lett és ennyi.
Lizzie kis szöszei nem érdekeltek, jobban bejöttek az előző részekben az okoskodásai. Ez az egész "Esküvő története" hidegen hagyott és még untatott is. A "Hogyan kerüld el az esküvői katasztrófát" jegyzetei meg erőltetettnek tűntek.

Kiadó: Móra Könyvkiadó Magyar megjelenés: mikor jelent meg először? Abban a kötetben, ami nekünk van meg csak azt látom, hogy a 18. kiadás 2011-ben. Oldalszám: 159 Ára: 2490

Konkrétan nem sok mesekönyvre emlékszem gyerekkoromból. Persze be-beugranak képek, szituációk, történetek, a fényképeken is látom, hogy bőven el voltam látva velük, de kevés az olyan kötet, ami annyira megmaradt bennem, hogy bármikor bárhol felismerném, hogy "Igen, ez nekem is megvolt!". A Vidám mesék viszont ilyen.

Emlékszem a rongyos lapjaira (lehet, hogy még úgy örököltem én is? Vagy én tettem rongyossá?), a rajzokra. Amikor először kézbe vettem édesanyaként, hogy "Na akkor fiam, most megmutatom neked, hogy drága jó anyád miken nőtt fel! Miket alkottak a régi nagyok!", döbbenetes időutazásban volt részem. (Mondjuk alapjáraton már vagy fél éve ide-oda röppködök az időben, sose gondoltam volna, hogy közeledve a 30 felé bepánikolok a kerek számtól, márpedig így van, még a gondolattól is rosszul vagyok és még hol van, mire eljutok a nagy napig.)
Láttam magamat pöttöm kiscsajként rohangálni a nagyszüleim kertjében. Fürtös göndör hajam volt, hatalmas barna szemem, nyár lévén fodros farmerszoknya, fehér fodros (mert a fodrokból egy kislánynak sose elég) zokni, kis cipő, valami felső volt rajtam (érdekes, hogy erre nem emlékszem, de a szoknyára, zoknira, cipőre igen) *itt egy kis filmszakadás* meg egy nagy fehér láda is rémlik, tele játékokkal és benne ez a könyv.
Aztán amikor visszatértem a valóságba, könnyek lepték el a szememet, mert hirtelen azon kaptam magamat, hogy akkori pöttöm méretemhez képest sokat nem nőttem, csak kb. olyan 50-60 cm-ert, fürtös hajam hullámossá alakult és itt-ott ősz hajszálak vannak benne (igen, muszáj újra- és újra megemlítenem, mert egyszerűen nem hiszem el!), soha nem veszek fel szoknyát, utálom a fodrokat, a cipők pedig nem érdekelnek kimondottan, azt pedig hagyjuk is, hogy hány év telt el azóta. A fa láda a mai napig megvan, nem is olyan hatalmas és nem is fehér, de mindegy. ...
Szóval amikor először kézbe vettem édesanyaként és jót bömböltem felette, majd végül lenyugodva átvonultam Gyerkőcömhöz, hogy "Na akkor most Anna, Peti, Gergő eltéve, mutatok neked egy klasszikust!" (aki csak ezt a mondatot szúrta ki az egész szövegből, nem, nem az Íliásszal traktálom a gyereket!) és pöttömöm a maga kb. annyi évével a háta mögött, mint én akkor ott a fodros zoknimmal a múltban, leült mellém és hallgatott.
Pedig nem volt ám olyan érdekes a mesém, mert ahogy kinyitottam a Kispipi és Kisrécénél potyogni kezdtek a könnyeim és semmit se láttam az egészből.  De azért csak meséltem amiket nagyjából el tudtam olvasni, aztán folytattam neki azzal, hogy "Amikor annyi idős voltam, mint te" és beugrott, hogy b.sszus, utáltam gyerekként amikor nekem valaki így kezdett neki a mondókájának, na de mindegy. Meséltem neki a levágott virágom esetéről (kíváncsi voltam, mi lesz ha levagdosom az egyik szobanövény összes levelét. Leesik vajon? Hát le. ... Így visszagondolva nem is értem mire gondoltam. Hogy majd ott lebegnek a levegőben vagy mi?), meg arról amikor gondoltam megkóstolom a tyúksz.rt (Nem fiam, te ilyet sose tegyél! Na nem mintha mesekönyvön kívül találkoznál tyúkkal.), arról amikor világgá mentem 1 db almával, de aztán visszafordultam mert leesett, hogy a desszert puding (vagy palacsinta?) lesz.
És a Gyerkőcöm egy hős volt, végig ott ült mellettem és csendben hallgatott (tuti pszichológus lesz a gyerek), bár azt is el tudom képzelni, hogy azt próbálta felvezetni, hogy szerezze meg az Anna, Peti, Gergőt csak úgy szépen, lazán, sunnyogva. ... Na jó, mesét befejezem, a lényeg, hogy amikor másodszor kezdtem neki a könyvnek, már nem pityeregtem, Gyerkőcöm még élvezte is, repetát is követelt, szóval más generáció ide-vagy oda, nem hiába az én vérem, tudja mi a jó. :oP

Úgy érzem, hogy a januári semmihez sincs kedvem hangulat után, februárban sikerült végre magamhoz térnem. :o)

Nagyon szeretem a történelmi romantikusokat, ebben a hónapban sikerült is betermelni belőlük. ;o)
Sandra Gulland: A Napkirály szeretője:Szerintem rettentő unalmasan indult a könyv. Ha nem Gulland írta volna, akkor nagy valószínűséggel feladtam volna az olvasását, de így egyszerűen nem tudtam megtenni és vártam, hogy csoda történjen. Ez be is jött. :o) Történelmileg hiteles regénynek tartom. Nem nagy durranás, de kellemes olvasmány. Az viszont biztos, hogy nem a legjobb az írónőtől.
Kathleen Winsor: Amber: Mielőtt nekikezdtem a könyv olvasásának, biztos voltam abban, hogy Amber pozitív figura lesz, hát nem jött össze. Rettentően unszimpatikus volt, egy nagyon önző nő, aki igazán csak magával foglalkozik, átgázol mindenkin, semmibe veszi mások érzelmeit és egyszerűen nem veszi észre a fától az erdőt. Sajnos a vége nem került lezárásra, ami eléggé idegesít is, mert persze egy nagyon izgalmas résznél ért véget. Nem tudom, hogy van-e folytatása vagy esetleg be volt tervezve neki, de a hiányzó vége kiakasztó egy kicsit, hiányérzetem maradt.
Annemarie Selinko: Désirée: Annemarie Selinko nagyon jól bemutatta a történelemnek eme korszakát. Néha úgy éreztem, hogy tán kicsit lassan is folydogált a cselekmény, untam pár oldalt, de összességében nézve nagyon élveztem és nagyon imádtam!

Gyerkőc könyvespolca 3. (Thomas a gőzmozdony Nagykönyve 4.)
És mit kaptam? A Fianna egy nagyon különleges történet. Egyszerre romantikus (de ne csöpögősre gondoljatok, inkább amolyan nyers romantikára), ugyanakkor meg krimis is

Suzanne Collins: A kiválasztott: Nem mondhatom, hogy hű de izgalmas rész volt, inkább végig azt éreztem, hogy igen, ez tényleg a vége. Amikor mindenre kérdést kell kapnunk, amikor az egészet le kell zárni, amikor el kell dönteni, hogy ez a világkép működőképes-e és a szereplőink sorsát is el kell egyengetni. Valahogy az elejétől a végéig a búcsú hangulatát éreztem. Jó volt, kihagyhatatlan, igazán nem is számítottam másra, tán csak könnyekre. ... Vége van.
Philip J. Corso: A roswelli titok: Ahogy haladtam a vége felé, egyre magasabbra kúszott a szemöldököm (egyre pihentebb agyú lettem) és nem is tudtam mit olvasok: dokumentumregényt vagy sci-fit? ... Még most se tudom. ...
Justin Cronin: A szabadulás: Izgalmas és magával ragadó történetről van szó. Faltam, élveztem a sorait. Borzongtam, féltem és csak faltam-faltam, nagyon izgalmas volt az egész. Kíváncsian várom a folytatását.

Egy könyvet se vettem ebben a hónapban, nem is cseréltem, nem is kaptam kölcsön, nem is kaptam, szóval beszámolni se tudok ilyen téren semmiről. Ma viszont voltam könyvtárban, úgyhogy az utánpótlás megvan. ;o)

Ami a blog életét illeti, sabloncsere történt, a télit leváltotta a tavaszi és blogszülinapot ünnepelhettem.
(2. blogszülinap + játék)

Eredeti címe: Désirée (1951.) Kiadó: Új Platinus Könyvesház Kft. (2006.) Oldalszám: 664 Ára: 3200 Ft Forrás: könyvtár Kiknek ajánlom?: akik szeretik a történelmi regényeket és egy kis romantika nem riasztja el őket, azoknak kihagyhatatlan! Címszavakban: Franciaország, Napóleon kora, történelem, romantika, Désirée, Bernadotte, Svédország

1914- 1986

Nem is tudom biztosan, hogy mióta fájt a fogam erre a könyvre már, így amikor megláttam a könyvtár polcán, először azt hittem, hogy káprázik a szemem, majd gyorsan utána kaptam mielőtt kinyúl egy kéz a polc másik oldaláról és elhalássza előlem.
Hogy miért is voltam rá annyira kíváncsi? Igazán a pozitív vélemények miatt, amik meggyőztek arról, hogy nekem, aki odáig van a romantikáért és a történelmi regényekért, kihagyhatatlan lesz. Aztán amikor olvastam a hátoldalán, hogy ez a könyv a legnagyobb sikerű klasszikus történelmi szerelmes regény az Elfújta a szél óta- azt pedig nagyon szerettem-, biztos lettem abban, hogy ez nekem tényleg kihagyhatatlan.

Földrajzilag Franciaországban veszi kezdetét a történet, méghozzá az 1700-as évek végén, amikor Napóleon még csak egy egyszerű kis "polgártárs" volt. És Svédországban, 1829. augusztusában ér véget.
A történet főszereplője Désirée, akinek a fiktív naplója maga a könyv. Nem tudom kinek ugrik be azonnal, hogy ki is volt Désirée, én első körben teljes sötétséget éreztem, ugyanakkor meg mégis annyira ismerős volt a neve, csak nem tudtam hova tenni. Nos, Désirée nem más, mint Napóleon "első" szerelme. Bár pontosabban inkább úgy kellett volna fogalmaznom, hogy Napóleon volt Désirée első szerelme. Jegyesek voltak, de aztán a férfi Josephine-t és a felemelkedést választotta.
A fiatal lány persze összeomlott, de egy véletlen folytán megismerkedett Jean-Baptiste Barnadotte tábornokkal, akivel aztán jó ideig nem találkoztak újra, holott a férfi érdeklődését azonnal felkeltette az összetört szívű fiatal lány.
Désirée és Naplóeon sorsa bár külön utakon folytatódott, de mégse tudtak elszakadni egymástól, ugyanis a lány nővére nem más, mint Napóleon öccsének a felesége lett. Így az ő felemelkedése az egész családot érintette.
Közben Bernadotte tábornok is egyre magasabbra jutott a ranglétrán és persze újra összehozta őket a sors, de immár végre házasság is lett a vége.
Minden szépen és jól alakulhatott volna innentől kezdve, csak hát a házasok szinte folyamatosan el voltak választva egymástól a napóleoni harcok miatt. Mint ahogy a történelmet már ismerjük, a felemelkedés után bukás következett. Vajon ez hogy érintette Désirée és Bernadotte sorsát? Mi lett velük? Kik lettek őt? És miért épp Svédországban fejeződött be a történet? Mi köze van Désirée naplójának Svédországhoz?

Nos, aki nem szeretné, hogy a továbbiakban lelőjem neki a választ, az ne olvassa tovább a bejegyzést! (De azt azért megjegyezném, ha valaki megállna itt, hogy nagyon tetszett a könyv és ajánlom mindenki figyelmébe.)

Annemarie Selinko nagyon jól bemutatta a történelemnek eme korszakát. Néha úgy éreztem, hogy tán kicsit lassan is folydogált a cselekmény, untam pár oldalt, de összességében nézve nagyon élveztem és nagyon imádtam!
El se tudom mondani, hogy mennyire szeretem, amikor egy szerző el tudja érni az olvasónál, hogy belecsöppenjen az adott történelmi korba. Hogy tényleg lássa maga előtt, érezze úgy, hogy pl. Napóleon ott áll előtte, hallja a hangokat. Kevés író tudja ezt ilyen szinten elérni és emiatt is úgy érzem, hogy erre a könyvre nagyobb figyelmet kell szentelni.

Mint ahogy már írtam, nem tudtam ki volt Désirée, így értelem szerűen azt se tudtam, hogy ki lett belőle. Amikor pedig eljutottam odáig az olvasásban, hogy a férjét örökbe fogadta a Svéd király, azonnal száguldottam fel a netre, hogy ez most csak az írói fantázia eredménye vagy pedig a valóság. És aztán szembe találtam magamat a tényekkel, az pedig döbbenetes volt. Uralkodótól uralkodóig mentem tovább, míg végül eljutottam a jelenig.
Désirée nem más lett, mint Dezideráta svéd és norvég királyné, a Bernadotte dinasztia megalapítója a férjével. Ez már eleve egy nagyon érdekes fordulat volt, de még nagyobb meglepetés ért, amikor utána néztem, hogy ki lett a fiúk, Oscar felesége. Jozefina nem más volt, mint Josephine (igen, Napóleon Josephine-jéről van szó) unokája. A jelenlegi svéd király, XVI. Károly Gusztáv, Josephine leszármazottja is.


A történet nagyon-nagyon jó, hiteles, aki szereti a történelmi regényeket egy kis romantikával fűszerezve, ne hagyja ki!
Az írónő utolsó regénye volt, amiből 1956-ban film is készült Marlon Brando (!) és Jean Simmons főszereplésével.

Statisztika (Google Analytics alapján): 143. 223 oldalmegtekintés 46. 577 látogató 32. 556 teljesen egyedi látogató. augusztus 22-e: legtöbb letöltés (968),  december 24-e: legkevesebb letöltés (132) 102 rendszeres olvasó 106 FB-s like-oló

Hihetetlen, hogy ma 2 éves lett a blog. 2 év! Néha egyszerűen nem tudom hova tenni az idő múlását, rohan előttem, én meg igyekszem utána loholni, de utolérni jó ideje egyszerűen nem sikerül.
Na de akkor egy kis összefoglalás. ;o) Nem kis dolog volt összeszedni, tuti, hogy 2-3 órát szórakoztam vele, már csak amiatt is, mert mire sikerült mindent összeírnom, naná, hogy a végén vettem észre, hogy február helyett januártól néztem a statisztikát, kezdhettem mindent elölről. Amire pedig hagyatkoztam, az a Google Analytics.

Bár teljesen abban a hitben éltem, hogy idén több könyvről írtam, mint tavaly, ez nem így van, ugyanis az elmúlt 12 hónapban 151 könyv került terítékre, míg tavaly ez a szám 174 volt.
15 könyvet cseréltem a molyon, 15 olyanról írtam, amit vettem (mondjuk azt nem számoltam össze, hogy összesen mennyit vettem, csak azt néztem, hogy azok közül mennyiről írtam), 10-et kaptam kölcsön, 5 volt könyvtári. A többi pedig már vagy évek óta porosodott a polcon vagy pedig recenziós példány volt.

Amikor írtam össze, hogy mely műfajból mennyi került a kezeim közé, kíváncsian vártam az eredményt. Míg tavaly 36 könyvvel a szépirodalom vezetett, idén 37-el az ifjúsági. Utána jött a sorban a romantikus regények ill. a gyermekirodalom 31-31 db-bal. Utána a történelmi regények (30), szépirodalom (27), fantasy (27), szórakoztató irodalom (25), chick lit (11), életmód/stb. (11), erotikus (10), paranormális romantikus (6), sci-fi (5), végül pedig a képregény (2).
Ami a tavalyival összehasonlítva kicsit szembetűnő lehet, hogy kevesebb fantasyt olvastam (fura, mert úgy éreztem, hogy többet, holott 5-el kevesebbet), chick litből is 10-el kevesebbet, képregényből pedig 4-el. Viszont 9-el több történelmi regényt és 16-al több krimit/thrillert végeztem ki.
Tavaly 26 hazai szerző munkáját vettem a kezembe, idén 24-et, ebből 10 volt gyermekirodalom, míg a tavalyi 26-ból 15 volt az.

Most különösen nehéz volt választani, főleg a TOP3 kedvenc kategóriájában.
A TOP 3 kedvenc: A szabadulás (pedig nem épp felhőtlenül indult a "kapcsolatunk"), Jumurdzsák gyűrűje, ... és egyszerűen nem tudok 3.-at beírni ide, mert akkor a szívem szakadna meg a többiért, akiket szintén nagyon szerettem. :o) Jöhetne ide Az Éhezők Viadala vagy az Angyali vadász sorozat, a Párizs fehér fényei, A Szent Johanna gimi és még sokan mások.
Az a 3 regény, amiről azt hittem, hogy nagyon-nagyon tetszeni fog, de annyira nem: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, Adrian Mole és a tömegpusztító fegyverek, Nyakunkon a boldogság
Ami pedig nagyon nem tetszett: 26 éjszaka- Erotikus kalandok, Hamis gyönyör, Megérint a sötétség
Amiről pedig azt hittem, hogy nem (nagyon) fog tetszeni, de még is: 13 1/2 (sima kis ifjúsági irodalomra gondoltam, aztán tessék, földhöz vágott), Az éhezők viadala (a Battle Royale után azt hittem, hogy ezt a sorozatot is gyorsan szeretném majd elfelejteni, de valahogy mégis más volt), A sündisznó eleganciája (mivel "mindenki" odáig volt érte, biztos voltam benne, hogy "Na, majd én leszek az, akinek meg tuti nem fog bejönni!". Nem lett igazam.) :o)

Eredeti címe: Für jede Lösing ein Problem (2007.) Kiadó: Trivium Kiadó (2008.) Oldalszám: 238 Ára: 2790 Ft Más az írónőtől: Rubinvörös Zafírkék Felettébb tisztességtelen ajánlat Forrás: könyvtár

Bár bennem Kerstin Gier neve leginkább az "Időtlen szerelem" sorozattal együtt ugrik be, ettől függetlenül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az írónő nem az ifjúsági irodalommal kezdte pályafutását. Ugyanis a szórakoztató irodalom berkeiből evezett a sorozat kedvéért az ifjúsági irodalom vizeire.
Miután olvastam a Felettébb tisztességtelen ajánlat c. regényét, vártam a percet, hogy a kezeim közé kerüljön egy másik csajos könyve is.

Hosszan erről a történetéről se tudnék írni: csajos volt, humoros volt, egy picit romantikus, de különösebben nem hatott meg. Kikapcsolt arra a pár napra amíg olvastam, de elég felejthetőnek tartom. Jobban belegondolva, tán egy kicsit másra is számítottam.

Gerri kicsit olyan, mint amolyan Bridget Jones, a boltkóros Becki és tán egy pici Locsifecsi hercegnő egyvelege. A szülei negyedik lánygyermekeként született (újra nem fiú jött össze) és hát szegényke elég kirekesztettnek érezte magát egész életében. Mármint kb. úgy a 30. életévéig, amikor is úgy érezte, hogy véget vet az életének.
Elege lett abból, hogy az anyja mindig szekálja, hogy nem akad fenn semmilyen normális pasi a hálóján, ráadásul még a munkája is veszélybe kerül (romantikus füzetecskéket írogat). Lényeg a lényeg, eldönti, hogy öngyilkos lesz. Szépen meg is tervez mindent, minden rokonának, ismerősének búcsúlevelet ír, amiben aztán semmit se titkol el, kiönti a szívét. Igen ám, de aztán az öngyilkossági kísérlete nem jön össze, viszont ezek a bizonyos levelek már úton vannak a címzettek felé és meg is kapják őket.
Gerri mi mást tehetne, kénytelen megjelenni a szülei szeme előtt, majd válaszolgatni az ismerősök végeláthatatlan telefonhívásaira, hogy igen, neki még az öngyilkosság se jött össze. ...

Néhol tán humoros volt a története, de leginkább csak sajnáltam szegényt, szívből kívántam, hogy szerencsétlennek forduljon már jóra a története. És hogy ez bekövetkezik-e? Tessék elolvasni. ;o)