Marie-France Botte: Egy ​gyermek ára

Kiadta: Pont (2001.)

Oldalszám: 184

Huh, szerintem életemben nem olvastam ennél a könyvnél "súlyosabbat", (na jó, A nekrofil se volt egyszerű menet) de örülök annak, hogy kézbe vettem. A szerző olyan témát dolgozott fel, amiről szerintem a Világ lakosságának jelentős része nem akar tudomást venni. Homokba dugjuk a fejünket, mintha ilyen nem is lenne, tudomást se veszünk róla. Pedig sajnos létezik. ...

Marie-France Botte egy rendkívüli nő, aki úgy döntött, hogy felveszi a harcot. Nem hagyta magát a maffia által megfélemlíteni, nem tartotta őt vissza az sem, hogy elkapták, majdnem agyon verték, ő csak ment előre. Nyomozott, alámerült a pokolban és leírta mindazt amit látott, a gyerekek elmondtak neki, tapasztalt.

A leírtakhoz nem találok szavakat. ... Döbbenetes. ... Félelmetes. ...

Félelmetes belegondolni, hogy azok a férfiak, akik ebben a rémségben részt vesznek, köztünk járnak. Nem látni rajtuk semmi különlegeset. Családapák, tanárok, orvosok, köztiszteletben álló férfiak, akár az ember szomszédjai, rokonai is lehetnek és fogalmunk sincs erről. 

És még mentséget is találnak a tetteikre, normálisnak találják, véleményük szerint ők csak szeretetet, odafigyelést, arra az éjszakára szállást, ételt, menedéket, pénzt adnak és nem értik, hogy Amerikában, Európában az általuk egyszerűen csak "új/más fajta szerelemként" nevezett kapcsolatokat miért tiltják. Sokkoló.

Hatalmas gyomor kell ennek a könyvnek az elolvasásához és egyfajta készség arra, hogy olyan messziről tudd olvasni, amennyiről csak lehet. Mindig amikor folytattam az olvasását, igyekeztem kikapcsolni magamat és nem gondolni arra, hogy anya vagyok, mert amint a gondolat végigfutott bennem, elöntött a pánik, a rettegés és legszívesebben egy lakatlan szigetre költöztem volna családostul. Tudomást kell venni a leírtakról, de belegondolni még sem, mert bele lehet kattanni.

Ocsmány egy Világban élünk. Rengeteg a degenerált állat. Én nem is tudom, hogy ezeket a rémségeket hogyan lehetne megállítani, hisz a kormányuk is tud a történtekről, a hatóságok se tesznek semmit ellene, mert pénz van benne. És amire a szerző is felhívta a figyelmet, hogy a "krokodilok" jelentős része gyermekkorukban maguk is áldozatok voltak. Egy ördögi kör az egész.