Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Ciki romantikus és/vagy erotikus könyvet olvasni?

Egy olyan könyv befejezése után vetődött fel bennem ez a kérdés, amiről itt a blogban nem írtam, és nem is fogok. Beatrice Small Tiltott örömök c. könyvéről van szó.
Miért nem írtam róla? Mert egyszerűen siralmasnak tartottam az egészet. Nem tetszett, másra számítottam, csalódtam, nem tudnék mit írni róla, stb. ...

Évekig közlekedtem tömegközlekedéssel: busz, vonat, villamos, metró. Mindig olvastam ilyenkor, hogy elüssem az utazással töltött időt és sose gondoltam arra, hogy el kéne rejtenem az olvasott könyvem borítóját mások ne láthassák, mit olvasok.
Úgy voltam vele, hogy engem se érdekel más mit olvas, biztos másokat se érdekel, hogy én mit olvasok.
A Tiltott örömök-nél viszont éreztem, hogy ezt jobb nem mutogatni. Holott, igazán csak az tudhatja, hogy miről szól, aki szintén olvasta, mert maga a borító egy romantikus regényre utalna. De én tudtam, hogy olyan történetet olvasok, ami felér egy pornófilmmel. Ráadásul nyilvánosan. Akaratlanul pirultam, zavarba jöttem, mintha mások beleláthatnának a fejembe.
Innen jött az ötlet. Ciki romantikus és/vagy erotikus könyvet olvasni? Egyáltalán ki és miért olvas ilyen könyvet?

Először is tegyünk különbséget a 2 műfaj között.
A romantikus irodalom az, amiben Jolánka megismerkedik Pistikével, van benne romantikus szál (rózsacsokor, gyertyafény, vallomások, gyengédség, kedvesség, érzelmek), és természetesen szex is előfordulhat benne, de nem ez van a középpontban.
Az erotikus irodalom az, aminek a középpontjában a szex áll és szinte csak arról lehet olvasni. Ki, kivel, hol, hányszor, hogyan? És van egy olyan ága is, ami igazán romantikus irodalom, de több benne az ágyjelent, mint a sima romantikus irodalomnál.

Jó pár éve meggyőződésem volt, hogy ilyen témájú könyveket azok a nők olvasnak, akik már "évezredek" óta házasok, azt se tudják mi a romantika. Vagy pedig fiatal lányok, akik még nem tapasztalták meg a viszonzott szerelmet, és/vagy nincs szexuális tapasztalatuk.
Erre meg itt vagyok én, "évezredektől" messze vagyok, és hát a Gyerkőc bizonyít valamit ;o) mégis olvasok ilyen könyveket. Miért?
Ha kívülálló lennék, lazán azt válaszolnám, biztos siralmas a szexuális élete, és így igyekszik pótolni a dolgokat. Na de kérem. ;o) Egyszerűen szeretem olvasni. Egyrészt, habos-babosan romantikus alkat vagyok, előző életemben tuti hercegkisasszony voltam, akit a sárkánytól megmentett a barna herceg (igen barna, mert őket szeretem) és azóta se tudok elszakadni a romantikus történetektől.
Az erotikus könyvek meg. Egyszerűen ezek is csak könyvek. Olyanok, mint a többiek, csak egy olyan olvasói réteget szólítanak meg, akik szeretik az ilyen történeteket is.

Mások vagyunk és fontosnak tartom, hogy elfogadjuk, nem mindenki gondolkodik úgy, mint "én", nem mindenki szereti azt, amit "én". De ettől ő még "ő", csak más, mint "én". Hála az égnek. Gondoljatok bele, milyen gáz lenne, ha mindenki olyan lenne, mint "én".

Ciki-e olvasni akkor ilyen könyvet? Nem.
Már csak azért sem, mert senkinek semmi köze hozzá, hogy ki mit olvas. El kell fogadni, hogy mindannyian mások vagyunk. Én imádom Jókait, más nem szereti. Na és? Rosszabb ember emiatt? Kétlem. Leszűrhetek ebből bármit is vele kapcsolatban? Nem. Szeretem Jókait, nem szeretem Bulgakovot. Szeretem a mandarint, nem szeretem az almát. Szeretem a romantikus könyveket (becsúszik néha az erotikus is), de nem vagyok oda a sci-fiért. Min változtatnak a "nem"-ek? Semmin se.

Nem szeretem és botlottam már bele olyan véleménybe is, hogy ilyen irodalmat azok olvasnak, akik a komolyabb történeteket nem képesek megemészteni. Hm. Érdekesnek tartom ezeket a sztereotípiákat. Valahogy én másképp gondolkodom, és soha nem szűrük le messzemenő következtetéseket abból, hogy ki mit olvas.
A könyv szórakozás, pihenés. Mindenki az alapján választja ki az adott olvasmányát, amire épp akkor szüksége van, ami épp akkor érdekli, ami akkor segíti őt, hogy ki tudjon kapcsolni, pihenni.

Nem szeretem, ha cikinek kiáltanak ki egy könyvet vagy egy műfajt, hisz ezzel magát az olvasást is lealacsonyítják. Na meg ki és mi alapján döntheti el, hogy mi a ciki és mi nem?
Fontosnak tartom, hogy a társadalom képes legyen elfogadni, hogy vannak "más"ok. És ez a könyvek terén is így van.

A könyv egy fantasztikus találmány. Rengeteg lehetőséget nyújt. Tanulni, táplálkozni lehet belőle, szélesíteni a látókörünket, új dolgokról olvasni, olyan helyeket bejárni képzeletben, ahol addig még nem jártunk és lehet, nem is fogunk. De a könyv emellett pihenés is.
Lehet folyamatosan csak kőkemény szépirodalmat olvasni, de másokat lenézni, hogyha ő nem így tesz, az szerintem enyhén szólva is nevetséges.
Egyrészt, az olvasás egy kincs. És a mai világban hatalmas dolog, ha valakinek pl. a TV nézés helyett az olvasás a pihenés, függetlenül attól, hogy Bulgakovval fekszik, vagy SEP-el.

Úgyhogy a kérdésemre ez a véleményem. :oD
És nektek?

19 megjegyzés:

Andiamo írta...

De jó ez a felvetés! :) Éppen tegnap kezdtem el Mario Vargas Llosatól a Don Rigoberto feljegyzéseit. Hm, ebben is az erotika van a központban, már az elején találkoztam elég érdekes dologgal... Egyébként ennek a könyvének az előzménye a Szeretem a mostohámat, az kiverte egy kicsit nálam a biztosítékot, de azért megvettem a folytatást :P. Bevallom, velem is előfordult, hogy a buszon azt mondtam magamban, amikor pl.: Danielle Steel-t olvasó leányzót láttam, hogy pff., de most már azt mondom, inkább olvasson DS-t, mint hogy az egész busz tőle/vagy az általa hallgatott zenétől zengjen.
Ciki borítók: a már említett MVL-tól olvastam nyáron A rossz kislány csínytevéseit, aminek a borítóján egy aktfestmény van, előtte meg a Leonardo hattyúit. Nem zavartattam magam, bár az elsőről talán azt gondolná az ember, hogy pornóregény, pedig ez tényleg nem az. :) Egyébként azért éppen őket olvastam, mert érdekeltek, megtetszett a fülszövegük :).

Nancy írta...

Szerintem nem ciki.:) Különbözőek vagyunk, mást szeretünk. Csak az a lényeg hogy olvassunk.
Szerintem általánosítani, meg különböző sztereotípiákat felállítani sem szabad. Bevallom én is futottam már bele véletlenül ilyen könyvbe, de úgy voltam vele, ha már elkezdtem olvasni, be is fejezem.:) Kellemesen csalódtam, teljesen olvasható volt, egész jó kerettörténettel. De nem hinném, hogy ez azt jelentené, hogy ne tudnám megemészteni a "komolyabb" történeteket.
Egyébként meg azt sem hiszem, hogy egy olvasni szerető ember, az alapján ítéli meg a másik olvasót, hogy az épp milyen könyvet fog a kezében. Tapasztalatom szerint ezek az általánosítások olyan emberektől indulnak akik nem is olvasnak.

Timi és Blanka írta...

Az előttem szólónak nagyon igaza van (utolsó bekezdés!) ezek az általánosítások, tényleg semmit sem jelentenek és azok mondják akik könyvet sem vesznek a kezükbe. Én imádok olvasni, és néha ilyen, néha olyan téma esik jól.
Az elmúlt hetekben 4 köteten keresztül romantikus/erotikusat olvastam. De egy picit most hanyagolom, mert úgy érzem csömöröm van tőle. Kell egy kis szünet. Most krimi van a porondon :-))
Mindegy mit olvas az ember csak olvasson. Nagyon sokat számít, főleg egy kis gyerekes családban. Blanka lányom olyan könyvmániás, de szerintem nem véletlen. Azt látja, hogy az apja is, én is olvasunk.

Szanik írta...

Szerintem sem ciki a romantikus/erotikus könyvek olvasása, bár bevallom, nekem az kevés, ha egy könyv nem áll másból, mint intim jelenetekből. Ha már választanom kellene, akkor inkább a romantikusra tenném a voksom, abból is a humorosabb fajtára.
Ahhoz pedig szerintem végképp semmi közöm, ha valaki csak ilyeneket olvas, emiatt biztosan nem szörnyülködök rajta. Az már más kérdés, hogy nekem pl kell a változatosság, egymás után túl sok hasonló kategóriájú könyv (legyen bármilyen műfajú) kicsit megüli a gyomrom. De ha valakinek csak a romantikus irodalom okoz örömöt és kikapcsolódást, hát akkor olvassa csak azt. A lényeg, hogy ő jól szórakozzon.:)
(ui.:valamelyik előző életemben én is hercegkisasszony voltam.:D)

koalány írta...

Hát én eddig csak Vass Virág rikító rózsaszín Franciadrazséját tartottam cikinek olvasni a villamoson :))), amúgy én sem zavartatom magam, szoktam olvasni utazás közben.
Azzal sincs bajom, ha látom, h vki romantikust/erotikust olvas, persze szerintem is úgy jó, ha mást is olvas az ember, én is váltogatom, mikor milyen műfajt olvasok.

csenga írta...

Nekem egy-egy szépirodalom után kifejezetten jólesik egy lazább akár romantikus könyv is.Van egy kategória-kb egy szinten van a Brazil szappanoperákkal-amit nem bírok olvasni,de tudom,hogy van aki meg ezekért rajong.Ennyi erővel húzhatnánk a szánkat a krimi és fantasy rajongókra is.
Az is lehet,hogy legnagyobb fújjoló,otthon titokban milliónyi romantikus kötetet olvas:-) Ahogy minden műfajban ebben is vannak jobb,és rosszabb könyvek.
nekem pl.Jane Green a kedvencem ebben a kategóriában-életszerűek az történetei,és szereplők sem tökéletesek.
Ami pedig az erotikát illeti,hát én nem tudom élvezni az ilyen könyveket...valahogy nem érdekel ,hogy ki,hol,hogyan,hányszor...
nekem egy romantikus könyvben doszt elég ha annyi van írva,hogy Eduárdo behúzta Mari Csubit a szobába és leoltotta a villanyt..snitt...aztán,hogy ott sakkoznak vagy nem már az Ő dolguk,Én meg gondolok valamit.

Niki írta...

Andiamo: A Szeretem a mostohámat c. könyvre te hívtad fel a figyelmemet anno, kíváncsi vagyok rá. Remélem egyszer el is jutok odáig, hogy elolvassam. ;o) DS jó! Egy időben faltam a könyveit, csak az újabbakat nem olvastam tőle, a régebbiek közül az összeset befaltam. :oD

Nancy: Sajnos futottam már bele olyan olvasóba is, aki pont, hogy mindig kőkemény szépirodalmat olvas és ezért szólta le azt, aki meg a könnyedebbeket szereti. :oS
Igazad van, a lényeg, hogy olvassunk.

Timi és Blanka: Ward jó. ;o)
Ez meg, hogyha a szülő olvas, a gyerek is szeretni fogja a könyveket,nem mindenkinél működik így. Szerintem csak egyfajta alapot lehet letenni, de az nem biztos, hogy a gyerek is szeretni fogja a későbbiekben.
Az jó, hogy a kislányotok szereti a könyveket. Nálunk is Gyerkőc, bár neki mindig vannak korszakai, amikor látni se akarja őket egy ideig. :o)

Szanik: Éljen SEP! És igen, a szórakozás a lényeg. Bár kétlem, hogy hosszabb távon lenne olyan olvasó, aki csak romantikus könyveket olvas. Egy idő után tuti mindenkinek kéne egy kis pihenés. ;o)

koalány: Ugyan már, miért lenne ciki? :oD Amúgy még semmit se olvastam tőle. Anno a Vulevut elkezdtem, de nem fejeztem be, nem tetszett.

csenga: Na igen, örök igazság, hogy nem ritkán a legnagyobb fújjoló olvas otthon olyan könyveket. :o)

Szilvamag írta...

Szerintem sem ciki romantikus/erotikus könyvet olvasni. Mindenki olyan könyvet olvas, ami szórakoztatja. Ha már egy könyv elröpít egy más világba, legyen az romantikus, félelmetes, vagy elgondolkodtató akkor az már csak jó lehet. Sokak szerint a romantikus könyvek értéktelenek és csak időpocsékolás az olvasásuk. Meg olyanokat is hallottam, hogy nem tanít semmire. Ilyenkor csak magamban mosolygok és arra gondolok, hogy nekem egy nehéz nap után kifejezetten üdítő romantikus könyveket olvasni és hogy mindebből kimarad az összes "okostojás", aki így gondolkodik.:))

Erika írta...

Én pl. most készülök a Megigézve c. könyvet olvasni, és egyáltalán nem tartom cikinek. Az már más, hogy tömegközlekedésen lehet, hogy én sem mutogatnám lengetve, de ez csak az általad is említett sztereotipizáló emberek miatt lenne. Én sem szeretek beskatulyázni senkit, de engem se tegyenek be semelyik polcra. A szépen sorokba öntött erotikus jelenteket kifejezetten szeretem, nem azért, mert beteges hajlamaim vannak, csak jó érzés olvasni.

Niki írta...

Szilvamag: Igen, én is hallottam ilyen okosságokat. :oS És én is így vagyok vele. Egyszerűen örülök estére, hogy csend és nyugalom van, nincs energiám olyan könyvet olvasni, ami velősebb.

Erika: A Megigézve jó és érdekes volt. Kíváncsi leszek, hogy fog neked tetszeni. ;o)

Nancy írta...

Niki: Sajnos kivételek mindig vannak... De azért többségében szerencsére nem ez a tendencia érvényesül.

Niki írta...

Igen, többnyire szerencsére nem ez a tendencia érvényesül, hála az égnek. :o)

Mónika írta...

Szerintem egyáltalán nem ciki sem romantikus könyvet olvasni (bevallom/bevállalom: visszaeső Alkonyat olvasó vagyok, annak ellenére, hogy általában a szépirodalom felé húzok, és tudom, nem nagyon kellene az Alkonyattal dicsekednem), sem erotikusat. Mondjuk kimondottan erotikus könyvet még nem olvastam, de biztosan fogok, mert egyszer ezt is ki kell próbálni. Egyébként is előfordult már, hogy olyan regényben volt ágyjelenet, amiben nem is számítottam rá, és milyen jó volt^^ Ez is része az életnek, vágyunk rá, gondolunk rá, beszélünk róla, csináljuk(!), miért pont olvasni lenne ciki?

Niki írta...

Igen, ez így van. Tán, aki nagyon elítéli az ilyen könyveket, arra egy bizonyos fokú prűdség is jellemző.

Niki írta...

Alkonyatra visszatérve, nekem is tetszett az utolsó részig. Az már annyira nem jött be.;o)

Angi írta...

Ciki? Sokan annak tartják. Zavar? Igen, egy cseppet, de mostanra megtanultam, hogy ne érdekeljenek a szájhúzogató vélemények.
Kőkemény koncentrációt igénylő munkám van, szabadidőmben kikapcsolódni akarok, s mivel az olvasást imádom, olyat akarok, amitől a lelkemnek jó, és annak a rózsaszín happy endektől jó. Ez van. Persze ezt sem szeretheti mindenki, de szerintem a kultúremberek tartózkodnak attól, hogy bármi írott szót negatívan diszkrimináljanak, mondván ponyva... a maga idejében sok most klasszikus is az volt, nem? Aki tehát szarkasztikusan ércelődik a lányregényeimen, annak fityisz a fülébe.
S egyébiránt: Éljen SEP!
Ward: utálom, amikor vérrel dúsított pornónak titulálják. Akkor ők még nem olvastak igazán erotikusat sem.
Ó, és a téma legújabb gyöngyszeme nálam: "Az intelligens olvasók sikerkönyve." Pfú...

Niki írta...

Igen, ez így van. Sok ma klasszikusnak számító regény, akkor ponyvának minősült.
Ward, mint pornó? :o)Erotikusnak erotikus, de azért a pornótól messze van. :oP
Ez az intelligens olvasók sikerkönyve azért durva.:oS

Elhaym írta...

Én nem tartom cikinek, mindenki azt olvas amit szeret. Így kéne mindenkinek hozzá állnia. Engem egyébként nagyon tud zavarni amikor valaki leponyváz minden olyan könyvet ami nem szépirodalmi.

Niki írta...

Egyetértek.