Follow Us @nikikonyvesem

2011. február 24., csütörtök

Patrick Ness: Kés a zajban

Amikor már a Földön az emberek egy része úgy érezte, hogy nincs maradásuk, űrhajókra költöztek, hogy új bolygót találjanak maguknak. Így alapította meg egy csapat az egyik bolygón Prentissvárost.
Igen ám, de ez a város más, mint a többi. Csak férfiak lakják, hallják egymás gondolatait és 13 évesen férfivá avatják a fiúkat. Az utolsó fiú, Todd is betölti hamarosan a 13-at, de megdöbbentő dolog történik, menekülnie kell,
hazudtak neki. Menekülése során vele tart a kutyája és még valaki. ...

Patrick Ness Chaos Walking Trilógiája 2009-ben Guardian Gyermekkönyv Fődíjat és Booktrust Ifjúsági díjat nyert. Ezek után nagyon kíváncsi lettem a trilógia első kötetére.

Már az első oldalakon kiderül, hogy milyen különleges város is Prentissváros. Az állatok beszélnek, hallják egymás gondolatait az emberek, a nők egy fertőzésben meghaltak. Belegondolva, hogy milyen lenne egy olyan városban élni, ahol mindenki hallja a gondolataidat, ahol egész nap duruzsolásokat hallasz (ez lenne a Zaj), hátborzongató. A nők hiányával pedig felvetődött bennem a kérdés, hogy mit fognak tenni a kihalásuk ellen? Valamit csak ki kell találniuk.

Todd az utolsó fiú a városban, de hamarosan ő is átesik a beavatási szertartáson (vajon mi lehet az?) és férfivá avatják. A szülei meghaltak, két férfi neveli őt, nagy-nagy szeretettel. Aztán egy napon furcsa dolgot észlel és ez felforgatja az egész életét. Menekülnie kell a kutyájával és az újdonsült társával, az egész város pedig a nyomukban. Miért üldözik őket?
A történet lényegében erről az üldözésről szól. De hová is menekülhetnének, ha állítólag nincs élet a városon kívül? Menekülésük során feltárul a múlt és egy szörnyű titok is.

Izgalmasnak, olvasmányosnak találtam a történetet és rejtélyesnek.
Azt viszont sajnáltam, hogy Todd anyukájának a naplójából nem olvashattunk többet.
Illetve nagyon zavart, hogy a nincs és a sincs helyett nem van és sem van-t használtak folyamatosan. Nem tudtam eldönteni, hogy elírás-e (a vége felé kiderül), de az elején annyira idegesített, hogy nem sok kellett, hogy emiatt abbahagyjam az olvasást. De kitartottam, fogakat összeszorítva. ;o)
Gyorsan haladtam az olvasásával. Annyira nagyon-nagyon nem sikerült magával ragadnia, de tetszett. A vége pedig igazán hajat tépős lett, hogy érhetett így véget?
Végig kíséri a rejtély is a történetet. Todd nagyon sok gondolatát nyitva hagyja, nem tudhatjuk mire is gondol igazán. Ez pedig feszültséggel tölti el az olvasót.

Nagyon szimpatikus karakter volt a fiú és a társa is, de maga az egész világkép felépítését érdekesnek találtam. Todd az ártatlanság jelképe a történetben, aki néha lobbanékonnyá válik, de tud uralkodni magán. A társa pedig az ésszerűség. Ami pedig a világképet illeti, milyen fura, hogy azért hagyták el a Földet, mert már elegük lett az emberi gonoszságból, agresszióból és íme. Hiába teremtettek új otthont, ugyanúgy minden kezdődött elölről, tán még durvábban is. Tán azért, mert igazán kiírthatatlan az agresszió egy nagyobb társaságból?
A másik nagy kedvencem pedig a kutya volt. Igaz, hogy a szókincse többnyire a "kaki" és a "Todd"-ból állt, de mégis megkedveltem. :o)

Igazából azt kaptam amit vártam, meg nem is. Arra számítottam, hogy véresebb, brutálisabb lesz, de nem. Egyszerű, könnyed kis ifjúsági történet. Volt, hogy elkalandozott a figyelmem az olvasása közben, de többnyire maximálisan le tudott kötni.

A trilógia első része 2008-ban jelent meg angolul, és utána évente jelentek meg az újabb kötetek. Ha minden igaz, magyarul a második kötet nyár elejére várható.

Megjelenés: The Knife of Never Letting Go (2008.)/ Kés a zajban (2010. Vivandra Könyvek)
Oldalszám: 461
Ára: 3500 Ft
Az író oldala.

4 megjegyzés:

sajtosrolo írta...

juj, van benne egy napló is? most már nagyon kíváncsi vagyok rá, remélem, nem lesz csalódás, de szerintem biztos nem.:)

Niki írta...

Van benne, de nem hosszan. Pár oldal az egész.

Mónika írta...

Szerintem a napló még elő fog kerülni a következő részben is. Mert azt szerintem mindenképpen "látnunk" kell, hogy hogyan élte meg Todd édesanyja az utolsó napjait.
Hát igen, a vége... Legyen már a kezemben a következő kötet! :)

Niki írta...

Igen, szerintem is szóba fog még kerülni a folytatásokban. Hisz náluk van, szóval érdekes lenne, ha többet fel sem vetődne miről írhatott még az anyukája.