Angolul olvastam- Katie Hamstead: KIYA: Hope of the Pharaoh

Angolul megjelent 2013.

KIYA Trilogy #1

Nem sok olyan történetet olvastam, mely az egyiptomi fáraók idejében játszódik, de azt el kell ismernem, hogy mindegyik megbabonázott és lekötött. Bámulatosnak tartom, hogy míg Egyiptomban hatalmas piramisokat építettek, ugyanabban az időben Európában még megközelítőleg se tartott ott az emberiség. Hogy lehetettek ennyire különböző fejlődési stádiumban? És akkor ott vannak a piramisok rejtélyei. Hogyan építették őket, milyen eszközökkel és egyáltalán mi célból? Emlékszem, hogy a 90-es években még úgy tanultuk, hogy kerekekkel szállították a hatalmas tömböket és faragták meg, majd rakták egymás tetejére a rabszolgák. Nem fordult meg gyermeki fejünkben a kérdés, hogy na de honnan és milyen eszközökkel hozták azokat a hatalmas kőtömböket és hogyan tudták egymásra tenni őket olyan mértani pontossággal, ami még manapság is ámulatba ejti a kutatókat.

Egy szó, mint száz, érdeklődve kezdtem neki a Hope of the Pharaoh olvasásának és nem csalódtam.

Naomi egy zsidó lány, akinek a húgát szánták Ehnaton fáraó egyik feleségének/ágyasának, de Naomi úgy érezte, hogy a húga annyira sérülékeny, hogy nem élné túl a palota intrikáit, így inkább ő vállalta a feleség/ágyas szerepét. Azt azért tudni kell, hogy ezzel belépett a fáraó több, mint 300 felesége/ágyasa soraiba, ami számomra eléggé elképesztő. Ráadásul a fáraónak kötelessége volt naponta 3 vagy több feleségével együtt lenni, melyek között ott voltak pl. a saját lányai is. A vérfertőzés ebben az időben teljesen elfogadott volt a fáraók között, így őrizve meg a tiszta családi vérvonalat, ami viszont egészségügyi problémákhoz vezetett egy idő után. (Nézzük pl. a Habsburgokat, ahol szintén népszerű volt a családon belüli házasság, majd vérszegény, beteges gyerekeket hoztak Világra vagy épp őrülteket.) Szóval Naomi elindul a palotába, ahol felkészítik a feleség/ágyas szerepére. Haját leborotválják, parókát kap és a nevét is megváltoztatják, ő lesz Kiya. 

Ehnaton anyja, Nefertiti az első perctől kezdve gyűlöli Naomit/Kiyat. Nefertiti gonosz, unszimpatikus szereplő, olyan, mint egy boszorkány. Áskálódik, utálkozik, igazi hárpia. Naomi/Kiya viszont pozitív szereplő. Erős, bátor, okos és erényes. Egyre inkább megkedveli a fáraó és kiemelt szerepet, helyet kap az életében. 

Természetesen, mivel ez nem szerelmi kapcsolat, Naomi/Kiya is szerelemre lobban egy őr iránt. 

Azt nem merném biztosra mondani, hogy történelmileg is hiteles a történet, de magáról erről az időszakról olyan keveset tudunk, hogy ez a történelmi fikció akár valóság is lehet. Állítólag Kiya létezett és felmerült a kutatókban az a kérdés is, hogy nem lehetséges-e, hogy ő volt Tutanhamon igazi édesanyja. Olvasmányos történet a Hope of the Pharaoh, melyet szerettem olvasni, lekötött.