Nalini Singh: Angyalkard

Eredeti címe: Archangel's blade (2011.)
Itthon kiadta: Egmont Kiadó (2012.)
Oldalszám: 440
Ára: 3999
Sorozat: Angyali vadász
Nalini Singh: Angyalvér
Nalini Singh: Angyalcsók
Nalini Singh: Angyaltánc
Forrás: kiadó (recenzió)

Kinek ajánlom a figyelmébe?: aki olvasta
az előző részt, ne hagyja abba a sorozatot!
De amúgy ajánlom mindenkinek, aki
szereti a romantikus irodalmat egy kis
fantasyval és néhol erotikával fűszerezve.

Angyali vadász 4.

Nagyon szeretem Nalini Singh Angyali vadász sorozatát, ezt már többször is hangoztattam. Így értelemszerűen nagyon vártam, hogy olvashassam a negyedik kötetet is. Igaz, kicsit féltem, mert a megszokottól eltérően ebben a kötetben nem Raphael és Elena heves kapcsolatáról lehetett olvasni, hanem a középpontba most az arkangyal jobbkeze, a vámpír Dmitri került. Bevallom, eddig a pasi hidegen hagyott, túl durva volt az én vérmérsékletemnek, néha faragatlan tuskónak is tituláltam -hogy szépen fejezzem ki magamat-, de ebben a részben minden megváltozott bennem.

Kezdjük akkor az elején.
Vasárnap este volt amikor levettem a könyvet a polcról. Gyerkőcöm már aludt, a ventilátor próbálta a meleget egy picit enyhíteni, nem sok sikerrel. Bekuporogtam a kedvenc olvasós fotelomba, megfordítottam a könyvet és elolvastam a fülszövegét. Megmondom őszintén, direkt kerültem minden bejegyzést az Angyalkardról, annyit tudtam csak, hogy Dimitri lesz benne a főszereplő, de semmi mást.
Szóval elhelyezkedtem a fotelban és belemerültem a történetbe. De olyan szinten, hogy 10 óra körül a kádba is vittem magammal, majd amikor már szivaccsá áztam, kénytelen voltam elszakadni a történettől pár percre, hogy aztán folytathassam az ágyban az olvasását. Rég olvastatta magát egy könyv ennyire- de ennyire. Éjfél körül eszembe jutott, hogy most már abba kéne hagynom, mert lassan kelnem kell és akkor végem lesz, de leintettem magamat azzal, hogy még csak pár oldalt. Ez a pár oldal olyan hajnali 1-2 óra körül következett be, az egyik felem szinte bepánikolt, ha most elalszom azonnal, akkor még aludhatok olyan 5 órát. Hirtelen vágyat éreztem, hogy félretegyem a könyvet, az 5 óra abban az állapotomban felért már 10 óra alvásnak is, de egyszerűen nem ment. Az utolsó emlékem az, hogy 3 óra 20-onvalahány perckor még ránéztem az órára, rémülten végigfutott a fejembe a szitkozódás, hogy mindjárt kelnem kell és nem leszek rá képes, aztán rövidzárlat 3 órára. Nos, ilyen szinten tetszett, tényleg letenni se tudtam. ;o) Arra ébredtem, hogy a nyakam totál elgémberedett, mert a párnának támaszkodva aludtam el, a könyv meg még mindig a kezemben volt. ;o)

A legjobb rész eddig a sorozatból, teljesen Dmitri fan lettem.

Na de ki is ő? Majdnem 1000 éves vámpír, aki Raphael jobbkeze, megszállottan védi az arkangyalt és a területét. Van benne a kezdetektől kezdve egyfajta sötétség, amitől a nők térde egyszerre kezd a vágytól remegni, ugyanakkor a félelemtől is. Ugyanis a férfi képes az illatcsápjaival szinte mindenkit térdre kényszeríteni, de erőszakos hajlamai vannak, emberségének csak szikrája fedezhető fel benne.

És akkor jön Honor, a Céh embere, egy vámpírvadász, aki az első percben felkelti a férfi érdeklődését. Igen ám, de Honor nem akárki. Vámpírok tartották fogva, kínozták meg több alkalommal és ezeket az emlékeket nem tudja felejteni, sebezhetővé vált.

Egy ügy miatt együtt dolgoznak és közben egyre közelebb kerülnek egymásnak. Csakhogy ez nem olyan egyszerű ám. Miközben Dmitri próbálja a nő sebeit begyógyítani, valamilyen oknál fogva a saját múltja felszakad, elárasztják az emlékek. És ebben Honornak is nagy szerepe van. ...

"Akkor is szeretni foglak, ha a testem elporlad és a szél hordja szét."

Nagyon olvasmányos, izgalmas, erotikus rész volt, az eddigi legjobb.
Tetszett, hogy végre olvasni lehetett arról is, hogyan lett a férfi olyan amilyen. Milyen volt azelőtt, hogy átváltoztatták volna. Igaz, a fordulatot kicsinek furának tartottam, na de ha angyalok léteznek, akkor ez is teljesen megemészthető, nem? ;o)
Öröm volt olvasni amikor a kemény páncél lehullt és egy olyan karakter, mint Dmitri, csupasz lélekkel állt az olvasó előtt. Valahol tán megrendítő is.
Sokkoló volt olvasni a családjáról, döbbenetes volt belegondolni, hogy pont ez a férfi mutatta meg, milyen az igazi szerelem, ami majdnem 1000 évig tart. Egyáltalán tényleg van ilyen?
Izgatottan várom az 5. rész magyar megjelenését, bár az is igaz, hogy angolul most szeptemberre várható csak.