Könyvesem

Eredeti címe: L'appel de l'ange (2011.) Kiadta: Park (2016.) Oldalszám: 412 Forrás: könyvtár Értékelésem: 4

Miről szólt?

New York. Kennedy repülőtér. A zsúfolt csarnokban egymásnak ütközik egy férfi és egy nő. Némi vita után mindketten folytatják útjukat. Madeline és Jonathan korábban soha nem találkozott, és soha nem kellett volna viszontlátniuk egymást. De a holmijukat összeszedve véletlenül elcserélik a mobiljaikat. Mire észreveszik a tévedésüket, már 10 ezer kilométer választja el őket egymástól: a nőnek virágboltja van Párizsban, a férfi egy San Franciscó-i éttermet vezet. Kíváncsiságuknak engedve mindketten átnézik a másik telefonjának tartalmát. Kettős indiszkréció és egy nagy felfedezés: életüket összeköti egy titok, amelyről azt hitték, sikerült örökre eltemetniük.

Hogy tetszett?

Egy időben szinte faltam Musso magyarul megjelent történeteit. Volt bennük valami elgondolkodtató, valami szép, megható. Többször a fiatal Coelho-ként is emlegettem.
Most viszont Az angyal hív után azt kell mondanom, hogy inkább már egy sablonos romantikus, szórakoztató történetecske, mint olyan, ami megfogja, elgondolkodtatja az olvasót.

A női főszereplőnk egy virágboltot vezet Párizsban.
A férfink egy éttermet San Franciscoban.
Aztán véletlenül találkoznak egy reptéren és véletlenül telefont cserélnek. Elég sablonos, nem? Hazamennek, majd egy idő után persze leesik nekik, hogy nem a saját kütyüjük van náluk. Felveszik a másikkal a kapcsolatot, vissza akarják cserélni, de mindeközben a kíváncsiságuk is hajtja őket, hogy milyen ember a másik és elkezdik átnézni a telefonokat.
Így derül ki, hogy a nő valamit titkol.
A férfi múltja se egyszerű. Remek szakács volt, de valamiért most a háttérbe húzódott.
És akkor a főszereplők nyomozni kezdenek, kiderülnek a titkok és mindeközben egyre inkább kezd a történet krimivé átalakulni.

Műfajilag eléggé vegyes a történet. Mert hol sziruposan romantikus, hol pedig egész jó krimi. Mintha Musso nem tudta volna eldönteni, hogy krimit írjon vagy a tőle megszokható könnyed, romantikus sztorit, de ez nem zavart. Egész klassz történet kerekedett ki belőle.

Eredeti címe: Confessions of Marie Antoinette Kiadta: Tericum (2015.) Oldalszám: 466 Forrás: könyvtár Értékelésem: 4

Mária Antónia #3

Miről szólt?

1789, Versailles. A lázadó nép már közeledik a királyi palota kapuihoz. Mária Antónia békés és fényűző élete fenekestül felfordul. Akik nemrégen még a királyi család hű alattvalói voltak, most az életére törnek.

Eredeti címe: Hollow City (2014.) Kiadta: Kossuth (2014.) Oldalszám: 384 Forrás: könyvtár Értékelésem: 4

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei #2

Miről szól?

1940. ​SZEPTEMBER 3.
A KÜLÖNLEGES GYERMEKEKET SZÖRNYEK FENYEGETIK.
EGYETLEN EMBER MENTHETI MEG ŐKET – DE Ő MADÁRTESTE FOGLYA MARADT.
A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeinek hihetetlen, kalandos története folytatódik. Jacob Portman a barátaival Londonba indul. A gyerekek szeretnének biztonságra lelni egy időhurokban, ahol nem fenyeget sem öregség, sem betegség, sem ellenség. Azt remélik, hogy gondviselőjükön, Vándorsólyom kisasszonyon is segíteni tudnak, hogy visszanyerhesse emberi alakját. Mielőtt barátait biztonságos helyre vezeti, Jacobnak meg kell hoznia egy fontos döntést szerelméről, Emma Bloomról. Közben a háború sújtotta Londonban vérszomjas lidércek és éhes üresrémek fenyegetik őket…
Ransom Riggs különleges hősei, a szörnyeket látni képes Jacob, a puszta kezével tüzet gyújtó Emma, a láthatatlan Millard, a halottakat feltámasztó Enoch és társaik visszatérnek a fantasztikus fordulatokkal teli regényben.
A régi fényképekkel illusztrált könyv rendkívüli világba vezeti az olvasót.
Ransom Riggs Floridában nőtt fel, és Los Angelesben él. Diplomát szerzett a Kenyon College-ban és a Dél-kaliforniai Film- és Televíziós Egyetemen, megnősült, és készített néhány díjnyertes rövidfilmet. Másodállásban blogger és újságíró, Strange Geographies című utazási cikksorozata az entalfloss.com vagy a ransomriggs.com oldalakon olvasható. Ez a második regénye.
Első könyve, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei világszerte sikert aratott, és film is készül belőle.

Hogy tetszett?

A széria első része hatalmas csalódás volt számomra, így igazából sose hittem volna, hogy a folytatást valaha is kézbe fogom venni. Mégis akkor hogy hogy?
Történt, hogy gondoltam egyet és megnéztem a könyvből készült adaptációt és mindent megváltoztatott bennem.
A könyvvel az volt a legnagyobb bajom, hogy egyszerűen nem tudtam hová tenni. A fényképek teljesen összezavartak, nem tudtam eldönteni, hogy tényleg léteznek-e és ha igen, akkor trükk amit látok vagy a valóság. A másik nagy problémám az volt, hogy mese az egész és nem mesére számítottam.
De aztán most láttam a filmet, ami szerintem remekül sikerült és helyretett bennem mindent. Nagyon tetszett és nagyon élveztem, így nem is volt kérdéses, hogy akarom a folytatást.

Tetszett a folytatás, igaz a vége felé már eléggé untam. Tán jobb lett volna, ha rövidebb, kicsit tömörebb. És tán néhol vontatott is volt.

Eredeti címe: Luckiest Girl Alive Kiadta: Libri (2016.) Oldalszám: 496 Forrás: könyvtár Értékelésem: 3

Miről szólt?

 „Megláttam, milyen oltalmat nyújt a siker, a sikert pedig a mobiltelefonos beszélgetés végén található beosztott megfenyegetése, a nagyvárost terrorizáló drága körömcipő definiálja, az emberek egyszerűen akkor állnak félre az utunkból, ha úgy tűnik, hogy nekünk fontosabb helyekre kell igyekeznünk, mint nekik… Úgy döntöttem, hogy csak ezt kell elérnem, és soha többé senki sem bánthat.
 Jessica Knoll vezető szerkesztő volt a Cosmopolitan magazinnál. Jelenleg New Yorkban él férjével, és második regényén dolgozik. A szerencse lányából Reese Witherspoon forgat filmet.
 2015 legsikeresebb első regénye, már 27 országban bestseller!
A huszonéves TifAni FaNelli a kiváltságosok életét éli. Egy körülrajongott női magazin megbecsült munkatársa, aki a drága ékszerek és márkás ruhaköltemények mellé még egy sármos és jó pedigréjű vőlegénnyel is rendelkezik. Mindazt elérte, ami másoknak csak álom.
 DE A TÖKÉLETESSÉG LÁTSZATA VALÓJÁBAN ÁLCA!
Ani múltja kimondhatatlan titkot rejt. Tizennégy évvel ezelőtt a Bradley középiskolában borzalmas dolgok történtek. Meggyalázták, meghurcolták, kinevették. A kis Ani aznap megsemmisült. Az erős TifAni lépett a helyébe, aki mindent meg akar kapni az élettől…
 A szerencse forgandó; a bűnösökből is lehet áldozat. A bosszú lehetősége TifAnié; vajon leveszi az álarcot, vagy örökre bezárja magát a múlt börtönébe?”

Hogy tetszett?

Hm, kicsit bajban vagyok most ezzel a történettel, mert nem épp mostanság olvastam és az emlékeim megkoptak. Azt tudom, hogy élveztem az olvasását, tetszett, bár a vége felé enyhült az olvasási kedvem a könyv irányába. De hogy miről szólt? Na itt a bibi, nagyon erősen kell gondolkodnom. 

Rémlik, hogy volt egy csaj, aki új középiskolába kezdett járni, szeretett volna menő lenni (mint melyik tini nem?), viszont ezzel egy olyan lavina vette kezdetét, amire nem lehetett számítani.
Rémlik, hogy volt egy fiú, aki kicsit fura volt és ismert egy olyan srácot, aki anno szintén ebbe a suliba járt és a többiek öngyilkosságba kergették (nem jött össze neki).
Rémlik, hogy megvoltak a mondhatni szokásos klikkek a suliban. A menők és a lúzerek.
És rémlik, hogy a menő srácok szörnyű dolgot tettek a főszereplő, akkor még tizenéves lánnyal.
És akkor szörnyű dolog történt az iskolában. …

Majd eltelt pár év, a tini lányból sikeres felnőtt nő lett. Mindent elért, amit szeretett volna. Jó állás, sikeres élet, gazdag vőlegény, fényes jövő. De a múlt kísérteni kezd és újra fel kell eleveníteni, hogy mi történt vele a középiskolában. Lényegében maga a történet a jelen és a múlt váltakozásából állt össze. 

Tényleg nagyon izgalmas és olvasmányos volt, mert kíváncsi voltam, hogy a múltban mi történt a lánnyal, de azt el kell ismernem, hogy aztán egy idő után nagyon kiszámítható lett a történet. Én a szerző helyében egy nagy csattanót beleszőttem volna a végére, mert amivel ő próbálkozott az minden volt, csak csattanó nem. Max langyos lábvizecske.

Kiadta: Könyvmolyképző (2016.) Oldalszám: 86 Forrás: könyvtár Értékelésem: 5

Ambrózy báró esetei 2,5 

 Miről szólt?

 „1900 verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre.
Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog? Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik!
Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami A Rudnay-gyilkosságok-ban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik!”

Hogy tetszett?

Teljesen odáig vagyok Böszörményi Gyula eme sorozatáért, imádom! Annyira zseniálisan az olvasó elé festi a történelmi Magyarországot, hogy látom magam előtt a régi épületeket, szinte érzem az orromban az akkori illatokat, átjár a borzongás a másik kortól, egyszerűen zseniális! Az pedig, hogy valós eseményeket, valós személyeket vonultat fel a történeteiben, fantasztikus húzás tőle. Ettől minden csak még valóságosabb, még jobban elképzelhetőbb.

Ez a rövid kis kötet, amolyan széljegyzet is lehetne a sorozat margóján. Egy kis félrekacsintás, egy kis történet, mely szorosan nem kapcsolódik a történethez, de azért mégis csak a két főszereplőnkkel történik meg.
Perzsia uralkodója látogatást tesz Budapesten, de szörnyű gyilkosság történik a közvetlen közelében. Természetesen kit kérnek fel az ügy felgöngyölítésére? Hát a bárónkat! És ő kinek a segítségét kéri? Hát természetesen Miliét. És ezzel kezdetét is veszi a kutakodás, majd az ügy megoldása.
Gondoltam-e a tettesre? Nem igazán. De a bárónk szépen kiteregeti a történet végén a lapjait és minden annyira nyilvánvaló, egyértelmű lesz.

Ha olvastátok a sorozatot, akkor ne hagyjátok ki ezt a kis kötetet sem! De ha nem olvastátok, akkor is bátran nekikezdhettek.

Eredeti címe: Eleven Scandals to Start to Win a Duke's Heart Kiadta: Könyvmolyképző (2016.) Oldalszám: 414 Forrás: könyvtár Értékelésem: 4

A csábítás kilenc szabálya 3.

A fülszöveg

„Egy botrány beláthatatlan következményekkel járhat…
Juliana Fiori éltető eleme a szenvedély.
Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt; ő aztán tényleg nem egy affektáló angolkisasszony. Esze ágában sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz, amikor behúz valakinek.
Botrányos természete miatt kedvelt témája London fő pletykafészkeinek, és pontosan az a fajta nő, akit a jó hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető legtávolabb szeretne tudni magától.
A férfi jól rendezett életébe legkevésbé a botrány hiányzik. Gúnynevén a Hencegő herceg szinte csak azzal van elfoglalva, hogy rangjához méltón feddhetetlen maradjon és a titkai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ám amikor egy késő este felfedezi a kocsijában rejtőzködő Julianát, akkor minden, számára kedves dolgot kockára téve megfogadja, hogy leckét ad jólneveltségből a zabolátlan szépségnek.
Julianának azonban más tervei vannak: csak két hetet akar, hogy bebizonyítsa, még egy rendíthetetlen nyugalmú herceg is a mindent elsöprő szenvedély rabjává válhat.”

Hogy tetszett?

És igen, végre kimondhatom, hogy befejeztem egy újabb sorozat olvasását. Nagyon büszke vagyok magamra. Az igaz, hogy elég sokáig olvastam ezt a kötetet, mielőtt befejeztem volna több más könyvet is elolvastam, így nem tudom azt írni, hogy maximálisan magával tudott sodorni, de ettől függetlenül amikor olvastam, akkor kellemes olvasmány volt. Ha összességében nézem a 3 kötetet, akkor tán ez sikerült a leggyengébbre, de így se lett vészes.
Kellemes, humoros, jó kis történelmi romantikus volt.
Ha olvastátok már az előző 2 kötetet, akkor ne hagyjátok ki ezt sem, ha pedig még nem kezdtetek neki a trilógiának és kedvelitek az aranyos történelmi romantikusokat, akkor nektek készült a trilógia.

Eredeti címe: The Duchess War Kiadta: GABO (2016.) Oldalszám: 388 Forrás: könyvtár Értékelésem: 4

Sinister fivérek 1. 

A fülszöveg

„Néha a szerelem csak véletlen.
Ám ez esetben: taktika.
Minerva Lane csöndes, szemüveges nebáncsvirág, és mindent elkövet azért, hogy észrevétlenül meghúzódhasson a sarokban. Amikor legutóbb a figyelem középpontjába került, csúnyán megjárta – olyan csúnyán, hogy nevet változtatott, és elmenekült botrányos múltja elől. Lehet, hogy nem a nebáncsvirág a legpompásabb növény, de legalább nem szakítják le. Ezért amikor egy jóképű herceg érkezik a városba, a legkevésbé sem szeretné felhívni magára a figyelmét.
Ám végül pontosan ez történik.
Mert Robert Blaisdellt, Clermont hercegét nem lehet lóvá tenni. Amikor Minnie kitalálja, hogy a férfi miben mesterkedik, a herceg azonnal rájön, hogy a csöndesség és a szemüveg mögött valami egészen különleges dolog rejtőzik. Elhatározza, hogy felfedi a lány titkait. Ám ezúttal kiderül, hogy egy szégyenlős hajadon képes keresztülhúzni minden számítását…”

Hogy tetszett?

Igazából nem is tudom már, hogy végül miért emeltem le ezt a könyvet a könyvtár polcáról, mi tette fel az i-re a pontot, de nem csalódtam magamban, nem volt rossz választás. Aranyos kis történelmi romantikus tingli-tangli, egy kis semmiség, amit jó volt olvasni, kellemes volt, de már másnapra el is felejtettem, hogy miről szólt, miután befejeztem.
Kedveltem Minervat, bár teljesen más titokra számítottam vele kapcsolatban, mint ami végül kiderült.

„A nevem Wilhelmina Pursling, de szólítson csak Hellnek, a pokolba is.” 

De kedveltem Robertet is, ami ritkaság, mert többnyire a romantikus történetekben a pasik fajankók, de őt nem találtam annak. Vagy csak egy kicsit. Néha.

 „Elérkezett a pillanat, hogy kitárja a szárnyát, miközben a föld felé zuhan. Ha meg sem próbálja, a talaj egyre csak közeledik.” 

Aranyos volt a történetük, kellemes, de nagy extra nem volt benne.
Hogy el fogom-e olvasni a második részt majd? Kapkodni biztos nem fogok vele, ugyanolyan hirtelen felindulás lesz az elolvasása szerintem, mint amilyen hirtelen felindulás volt ennek a résznek az elolvasása is.

Eredeti címe: Voyager Kiadta: Könyvmolyképző (2016.) Oldalszám: 1136 (csak az első kötetet olvastam el) Forrás: könyvtár Értékelésem: 4 (az első kötet alapján)

Outlander 3.- Az I. kötet 

A fülszöveg

„A nagy sikerű sorozat harmadik kötete nemcsak az időben repít vissza, de távoli, egzotikus tájakra is elvezet bennünket. Kétszáz évvel korábban történt szenvedélyes találkozásukkor a halálra szánt Jamie Fraser végül lovagiasan visszaküldte a gyermekével várandós Claire-t a saját idejébe, mert meggyőződése volt, hogy el fog esni az 1746-os véres cullodeni csatában. Lányuk mostanra felnőtt, és Claire rádöbben, hogy Jamie túlélte a csatát. Visszavágyik hát az idő szakadékán keresztül, hogy újra megkeresse a férfit, akit soha nem tudott elfelejteni, és a sorsot, amit soha nem tudott figyelmen kívül hagyni…”

Hogy tetszett?

Sajnos a könyvtárban a harmadik rész két kötetét külön szedték és csak az első volt benn, a második kölcsönzés alatt állt, amikor rábukkantam. Ennek ellenére kivettem és úgy voltam vele, ha lehetőségem lesz megkaparintani a második kötetet, akkor folytatom majd azzal. Azt már az elején kijelenthetem, nem semmi, hogy mekkora mennyiségű oldallal hozta össze ezt a részt az írónő.
Bár a második részt évekkel ezelőtt olvastam, ennek ellenére ismerősként köszöntek vissza a főszereplők és problémamentesen fel tudtam venni a cselekmény szálait.
Tetszett az ide-oda ugrálás a múltban élő Jamie, a jelenben utána kutató Claire és lányuk szála között, majd a múltba visszautazó Claire szála között. Nem tudom, hogy a második kötetben mi fog történni, de izgatottan várom a folytatást, mi történt Clairrel, miután sikerült visszajutnia a múltba és végre újra együtt lehetett Jamievel.

„– Jézus – suttogta végül. – Claire… te vagy a leggyönyörűbb nő, akit valaha láttam.
– Neked meg – mondtam teljes meggyőződéssel – romlik a látásod. Valószínűleg zöldhályog lehet; a szürkehályoghoz túl fiatal vagy.” 

Eredeti címe: Days of Splendor, Days of Sorrow Kiadta: Tericum (2013.) Oldalszám: 444 Forrás: könyvtár Értékelésem: 4

Mária Antónia 2. 

A fülszöveg

 „Franciaország tragikus sorsú és fényűző életviteléről elhíresült királynéjának tizenöt évnyi uralkodásáról szól ez a lebilincselően és történelmileg hitelesen megírt regény, amely a Mária Antónia életét megörökítő trilógia második kötete.”

Hogy tetszett?

Bár nem olvastam a trilógia első részét, ennek ellenére bátran levettem a könyvtár polcáról a második részt és a kosaramban landolt. Nagyon kedvelem a történelmi regényeket és Mária Antónia története is azok közé tartozik, melyről szóló könyveket érdeklődve veszek mindig a kezembe. Megdöbbent szerencsétlen nőnek a sorsának az alakulása.
Úgy gondolom, hogy aki minimális történelmi ismeretekkel is rendelkezik ezzel a korral kapcsolatban, annak nem feltétlenül jelent problémát, ha ugyanúgy a második résszel kezdi az olvasást, mint én, hisz az előzményekről hallott már.
Ez a kötet történelmileg ott veszi kezdetét, hogy Antónia már a francia udvarban van, de a házasság még nem került elhálásra, így a királyné kap hideget-meleget, hogy még nincs örökös. Aztán jönnek a botrányok, a fényűzés, a gyerekek, Antónia észhez tér, de túl későn és a kötet vége felé sejteni lehet már, hogy bizony vészesen robog a bárd alá.
Tetszett Grey stílusa, véleményem szerint egész jól megelevenítette ezt a történelmi kort, élveztem az olvasását és ajánlom a figyelmetekbe. De azért egyszer az első kötet is ki fogom kölcsönözni.

Eredeti címe: Blackmoore Kiadta: Könyvmolyképző (2016.) Oldalszám: 340 Forrás: saját Értékelésem: 4

A fülszöveg

„Kate Worthington jól tudja, hogy soha nem mehet feleségül kiszemeltjéhez, ezért elhatározza, Indiába utazik, hogy megzabolázza nyughatatlan lelkét, és megszabaduljon kellemetlen családjától. Kotnyeles édesanyjának azonban más tervei vannak. Az asszony alkut köt Kate-tel: elutazhat Indiába, de csak akkor, ha egymás után három házassági ajánlatra is nemet mond.
Kate, hogy teljesítse a megállapodást, az impozáns Blackmoore-i kastélyba utazik, és kedves gyerekkori pajtásához, Henry Delafieldhez fordul segítségért. Ám ha szívügyekről van szó, nincs helye alkudozásnak, és a legalaposabb tervek is dugába dőlhetnek. A zord, szeles észak-angliai partvidéken Kate végül kénytelen szembenézni az igazsággal, amit még saját maga előtt is titkolt.
Lehet, hogy éppen az a házassági ajánlat szabadítja meg a szenvedéseitől, amit feltett szándéka elutasítani?
Az 1820-as években játszódó Blackmoore igazi romantikus regény, egy fiatal nő magával ragadó története, aki komoly áldozatok árán tanulja meg, hogy a szívére kell hallgatnia.”

Hogy tetszett?

Moniquetem-től kaptam Karácsonyra ezt a könyvet és mint mindig, most is remek ajándékot választott számomra.
A Blackmooreról elmondható lenne, hogy a szokásos kis történelmi romantikus tingli-tangli, de mégis van benne olyan bájosság, ami miatt kiemelkedőbbnek tartom, mint a megszokott történelmi romantikusokat. Bátran kijelenthetem, hogy kedvelem Donaldson stílusát annyira, mint Quinnét. Maximálisan kiszámítható a történet már csak a fülszöveget olvasva. Sokat szerintem senkinek se kell azon agyalnia, hogy vajon Kate titkos szerelme ki lehet és mi lesz a történet vége. Túl sok titokzatosság, meglepetés nem volt a sztoriban, na de ismerjük el, van amikor nem is kell. Van amikor pont a kiszámíthatóság miatt jó olvasni egy romantikus történetet. Amikor tudjuk előre, hogy történjen bármi is, de ez a nő és férfi az utolsó oldalakra tuti össze fog jönni, mert már az első sorokból sejteni lehet.
Kedveltem, szerettem ezt a történetet és bízom abban, hogy olvashatunk magyarul még mást is az írónőtől.

Eredeti címe: Salt to the Sea Kiadta: Maxim (2016.) Oldalszám: 384 Forrás: kiadó Értékelésem: 5

A fülszöveg

„A háború a végéhez közeledik Kelet-Poroszországban. Több ezer kétségbeesett menekült igyekszik a szabadság felé. Viszik magukkal a szenvedés és megpróbáltatás terhét, remélve, hogy egy jobb élet vár rájuk. De vannak páran, akik rejtegetnek valamit… Három élet, három sors keresztezi egymást: Joanáé, a szép és segítőkész litván nővéré, aki súlyos bűntudattal küzd; Floriané, a titokzatos fiatalemberé, aki mindenáron szeretné eltitkolni valódi kilétét, és Emiliáé, a várandós lengyel lányé. Egyetlen közös van bennük: menekülniük kell. Joana, Florian és Emilia úti célja a kikötő, ahol a Wilhelm Gustloff hajóra akarnak feljutni, amely civileket és sebesült katonákat menekít a front elől. A biztonság felé megtett minden lépéssel egyre erősebbek, bátrabbak és egyre jobban bíznak egymásban. A szerelem, az összetartozás és az emberség érzéseibe kapaszkodnak. De ezzel együtt egyre sebezhetőbbé is válnak.
Már úgy tűnik, hogy közel járnak a szabadsághoz, amikor megtörténik a tragédia. Nem számít sem nemzetiségi hovatartozás, sem kultúra, sem rang; a fedélzeten lévő mind a tízezer embernek – felnőtteknek, gyerekeknek – ugyanazért kell harcolni: a túlélésért.”

Hogy tetszett?

Eddig minden magyarul is megjelent történetét olvastam az írónőnek, így természetesen kihagyhatatlanná vált számomra a Tengerbe veszett könnyek is. Imádtam. Alig tudtam letenni. Egyszerre faltam volna, ugyanakkor húztam volna az olvasását, hogy még tovább tartson.
Nagyon megható történet, melyben egyszerre szerepel a halál, a veszteség, a kiábrándultság és az élet, a remény.

„Sírtam mert nem volt cipőm, aztán találkoztam egy emberrel, akinek lába nem volt.” 

Három olyan fiatal élete kereszteződik a történetben, akik valószínűleg ha nincs háború, nem nagyon találkoztak volna. De a sors összehozza őket, bajtársakká válnak és együtt próbálnak menekülni a szovjetek elől. Ugyanis ebben a történetben a betörő szovjetek a rémek, akik nőket erőszakolnak meg, gyermekeket ölnek meg. Mind a hárman ugyanarra felé menekülnek, a céljuk az, hogy feljussanak egy hajóra, ami reményeik szerint megmenti őket. Nem könnyű az útjuk a kikötőig, de végül elérik. És itt jön el az a pont, amikor az olvasó szíve összeszorul. Bíztam abban, hogy ennyi megpróbáltatás után végre minden rendben lesz a főszereplőkkel, de a fenéket. Jön az újabb sorscsapás, olyan hajóra szállnak fel, mely halálra van ítélve. Hallottatok már a Wilhelm Gustloffról? Nem? Hát én sem. És a Titanicról? Igen? Én is. Miért van az, hogy a Titanic katasztrófájáról nincs olyan felnőtt, aki nem hallott még, de a Wilhelm Gustlofféról, mely katasztrófájának során 6X annyian vesztették életüket, mint a Titanic katasztrófájaként, szinte alig-alig lehet hallani? A hajót egy szovjet tengeralattjáró elsüllyesztette 1945. január 30-án. Több, mint 9000 ember végezte a jeges vízben, ugyanis naná, hogy szintén nem volt elegendő csónak. …

Eredeti címe: Nerve Kiadta: GABO (2016.) Forrás: könyvtár Értékelésem: 3

A fülszöveg

„Amikor a kissé visszahúzódó Vee egyszer csak belecsöppen egy interneten követhető bátorságpróba-játékba, hirtelen azzal szembesül, hogy a névtelen irányítók mindent tudnak róla. Olyan nyereményekkel kecsegtetik, melyek után az EzVagyokÉn oldalán vágyakozott, majd a számára tökéletes pasival, a dögös Iannel szervezik egy csapatba. Először jó mókának tűnik a dolog – a rajongók buzdítására egyre kockázatosabb feladatokat hajtanak végre, egyre értékesebb jutalmakért. De az események komoly fordulatot vesznek, amikor öt másik játékossal egyetemben egy titkos helyszínre irányítják őket, ahol a fődíjért kell harcba szállniuk, s a mindent vagy semmit játékban már az életük a tét.”

Hogy tetszett?

Amikor elolvastam a könyv fülszövegét nekem az jött le, hogy a Nerve amolyan ValóVilág/Big Brother és az Éhezők Viadala keveréke. Kíváncsi lettem. Aztán csalódtam.

A könyv műfaja YA. Lehet, hogy ezért nem tudott megnyernie magának, mert mostanság ez a műfaj egyre távolabb kerül tőlem, egyre inkább kevés az, amit nyújtani tud, kiszerettem belőle. De az is benne van a pakliban, hogy tényleg elég gyenguska, jó indulattal közepes a történet.
Kezdjük akkor ott, hogy valakik, valahol (kilétük nagyon titokzatos), kitalálnak amolyan Youtube játékot. A játékosoknak mindig valami hülye feladatot kell teljesíteniük, majd az erről készült felvételeket megosztani, melyeket aztán a nézők like-olni tudnak. És aki teljesíti a feladatot, szintről szintre egyre értékesebb ajándékokat kap. Vee bár amolyan szürke egérke, gondol egy merészet és benevez a játékba. Kezdetben heccnek fogja fel, de hamar ráérez a játék ízére és az értékes, hőn vágyott ajándékok ízére. Így szintről szintre halad, egészen a főjátékig, ami aztán kicsit más, mint az addigiak. Komollyá, véressé, halálossá válhat. És itt jött el az a pont, amikor nagyon elképzelhetetlenné vált számomra a történet.
Elismerem, hogy a TV-nek, netnek butító hatása van, sok hülyeségre képesek az emberek és sajnos nem csak a fiatalok, hogy pár perc hírnévre tegyenek szert, sokan pedig egyszerűen like függők.

„MINDIG LESZNEK, AKIK SZERETNEK NYERNI. ŐK JÁTSZANI IS FOGNAK.” 

Ettől függetlenül elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy valóságos világban bármely szerv engedélyezte volna, senki se próbálta volna megakadályozni egy olyan játékot, melyben tizenévesek egymás életével játszhatnak a kamerák előtt. A szerző nagyon próbált rámenni arra, hogy mindez valóságos, megtörténhet (amúgy maximálisan elképzelhetőnek tartom, hogy a közeljövőben lehet ehhez hasonló játék), de úgy érzem, hogy a történet vége felé átlépett egy határt és ezzel azt érte el, hogy pont nem lett valóságos az egész.
Összességében annyira nem rossz a sztori, mert egy részét kimondottan élveztem -kb. az 1/3-át-, de közepesnél jobbra akkor se tudom értékelni és inkább fiatalabb, tizenéves olvasóknak ajánlanám, szigorúan azzal a kikötéssel, hogy tanuljanak a történet adta hibákból és tanulságokból.

Eredeti címe: Finding Rebecca  Kiadta: Maxim (2016.)  Oldalszám: 280  Forrás: kiadó  Értékelésem: 4

A fülszöveg:

„Christopher és Rebecca szerelmének semmi sem állíthat akadályt. Ám amikor berobban a második viláháború, a lányt pedig elszállítják egy koncentrációs táborba, Christophernek minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy megmentse…” 

Hogy tetszett?

Sokszor tettem említést már arra, hogy nagyon szeretem a II.vgh. ideje alatt játszódó történeteket, különösen a koncentrációs táborok poklával foglalkozóakat. Így nagyon hangsúlyoznom sem kell, mennyire is kíváncsi voltam erre a könyvre. Nem csalódtam. A Rebecca nyomában könnyed hangvételű, romantikus történet, mely nagyon komoly témát dolgoz fel. 

Először is ott van Rebecca, aki bár maga nem zsidó, de zsidó származású és nem kerülheti el a koncentrációs táborok poklát. 
Aztán ott van Christopher, aki német, de angol területen lakik és szerelmes Rebeccaba. Természetesen nem hagyja annyiban a dolgot amikor megtudja, hogy a szerelmét koncentrációs táborba szállították, a nyomába ered. Sikerül bekerülnie egy táborba, ahol megjátssza, hogy tökéletes náci, hű Hitlerhez, de közben próbál segíteni a rabokon és Rebecca nyomára akadni. 
A történet vége egyszerre szomorú, ugyanakkor nagyon megható is. Ha én lettem volna a szerző lehet, hogy másképp keverem a szálakat, mert nem tartom „igazságosnak” a véget, na de ez az írói szabadság és sajnos maga az élet se mindig igazságos. Olvassátok el! Nem az a fajta történet, ami tényleg nagyon tárgyilagosan és tényszerűen dolgozza fel a koncentrációs táborokat, maga a műfaj inkább szórakoztató irodalom, de akkor is mélysége van és elgondolkodtató.

Kiadta: Napraforgó (2015.) Oldalszám: 128 Forrás: kiadó Értékelésem: 5

„Ezek a csodálatos kivitelű, ugyanakkor praktikus könyvek a kismamákhoz szólnak: a naplók segítségével akár napról napra is dokumentálhatják előbb a magzatuk, majd a kisbabájuk fejlődésének minden mozzanatát. A könyvek a napló funkció mellett rengeteg érdekes tudnivalót is tartogatnak, amelyek a váradós és kisgyerekes anyukák számára fontosak vagy érdekesek lehetnek, praktikákkal, ötletekkel segítik átvészelni ezeket a csodaszép, de néha embert próbáló napokat.”

Hogy tetszett?

A pocakos napló folytatása lehet ez a napló. Nagyon hasonló a kivitelezése és a felépítése, sőt, egészen pontosan ugyanarra a sémára épül.
Gyűrűs, színes, masszív, szép.
Naponként lehet pár sorocskát írni a piciről és ugyanúgy információk, okosságok találhatóak benne, mint a pocakos verzióban. 
Viszont az egyetlen negatívum is ugyanaz: hiányolok pár kis helyet a fényképeknek. Azzal lett volna igazán tökéletes, de így is szerintem nagyon jó választás, aki emellett a napló mellett dönt. Bátran merem a szülők figyelmébe ajánlani, nem fogtok csalódni benne! ;o)

Kiadta: Napraforgó (2015.) Oldalszám: 128 Forrás: kiadó Értékelésem: 5

„Ezek a csodálatos kivitelű, ugyanakkor praktikus könyvek a kismamákhoz szólnak: a naplók segítségével akár napról napra is dokumentálhatják előbb a magzatuk, majd a kisbabájuk fejlődésének minden mozzanatát. A könyvek a napló funkció mellett rengeteg érdekes tudnivalót is tartogatnak, amelyek a váradós és kisgyerekes anyukák számára fontosak vagy érdekesek lehetnek, praktikákkal, ötletekkel segítik átvészelni ezeket a csodaszép, de néha embert próbáló napokat.”

Hogy tetszett?

Igazán jó, praktikus és szép kivitelezésű várandós naplót nem egyszerű találni. Mert vagy túl kicsi vagy túl csúnya vagy olyan a minősége, hogy az kriminális. Nos, a Napló a babavárás 9 hónapjáról szerintem majdnem tökéletes várandós napló. 
Gyönyörű a kivitelezése. Masszív, erős, gyűrűs, élénk, jó ránézni, egyszerűen szép.
Tetszettek a kis információs szövegek benne, melyek tényleg nagyon praktikusak és hasznosak főleg azoknak a kismamáknak, akik az első gyermeküket várják.
Nem hetekre, hónapokra, trimeszterekre van osztva 1 oldal, hanem napokra. Így akár minden nap tud a kismama pár sort megörökíteni a pocakosságáról.
Egyetlen problémám volt csak a naplóval: nincs hely az ultrahang képeknek, pocakfotóknak. Jobban mondva egy kis ügyeskedéssel, illusztrációk letakarásával megoldható, de tán praktikusabb lett volna ha 4 hetente lett volna hely kihagyva az ultrahang képeknek, pocakfotóknak is.

Mivel már a második babánkat várom elhihetitek, hogy sok babanapló megfordult a kezeim között az évek során, de bátran merem állítani, hogy eddig ennek van a legszebb és legpraktikusabb kivitelezése. Ha babát vártok, akkor ne hagyjátok ki!