Julianne Donaldson: Blackmoore

Eredeti címe: Blackmoore
Kiadta: Könyvmolyképző (2016.)
Oldalszám: 340
Forrás: saját
Értékelésem: 4

A fülszöveg

„Kate Worthington jól tudja, hogy soha nem mehet feleségül kiszemeltjéhez, ezért elhatározza, Indiába utazik, hogy megzabolázza nyughatatlan lelkét, és megszabaduljon kellemetlen családjától. Kotnyeles édesanyjának azonban más tervei vannak. Az asszony alkut köt Kate-tel: elutazhat Indiába, de csak akkor, ha egymás után három házassági ajánlatra is nemet mond.
Kate, hogy teljesítse a megállapodást, az impozáns Blackmoore-i kastélyba utazik, és kedves gyerekkori pajtásához, Henry Delafieldhez fordul segítségért. Ám ha szívügyekről van szó, nincs helye alkudozásnak, és a legalaposabb tervek is dugába dőlhetnek. A zord, szeles észak-angliai partvidéken Kate végül kénytelen szembenézni az igazsággal, amit még saját maga előtt is titkolt.
Lehet, hogy éppen az a házassági ajánlat szabadítja meg a szenvedéseitől, amit feltett szándéka elutasítani?
Az 1820-as években játszódó Blackmoore igazi romantikus regény, egy fiatal nő magával ragadó története, aki komoly áldozatok árán tanulja meg, hogy a szívére kell hallgatnia.”

Hogy tetszett?

Moniquetem-től kaptam Karácsonyra ezt a könyvet és mint mindig, most is remek ajándékot választott számomra.
A Blackmooreról elmondható lenne, hogy a szokásos kis történelmi romantikus tingli-tangli, de mégis van benne olyan bájosság, ami miatt kiemelkedőbbnek tartom, mint a megszokott történelmi romantikusokat. Bátran kijelenthetem, hogy kedvelem Donaldson stílusát annyira, mint Quinnét. Maximálisan kiszámítható a történet már csak a fülszöveget olvasva. Sokat szerintem senkinek se kell azon agyalnia, hogy vajon Kate titkos szerelme ki lehet és mi lesz a történet vége. Túl sok titokzatosság, meglepetés nem volt a sztoriban, na de ismerjük el, van amikor nem is kell. Van amikor pont a kiszámíthatóság miatt jó olvasni egy romantikus történetet. Amikor tudjuk előre, hogy történjen bármi is, de ez a nő és férfi az utolsó oldalakra tuti össze fog jönni, mert már az első sorokból sejteni lehet.
Kedveltem, szerettem ezt a történetet és bízom abban, hogy olvashatunk magyarul még mást is az írónőtől.