Könyvesem

Igen, tudom-tudom, a napok, sőt a hetek telnek, de a blog nem frissül. Ennek olyan szintű időhiány az oka, hogy el se hinnétek. :oP Viszont véget ért a második nyereményjáték is, mely során Lakatos Leventének köszönhetően, 1 példány megnyerésére volt lehetőség a Bomlás c. regényéből, mely a Magyar Könyvek Viadalán Az év szórakoztató regénye lett. :o)
A sorsolás megtörtént, a szerencsés nyertes pedig:

Guttyán Évi

A +1-hez a helyes megfejtés: ANDREW
1. Abigél
2. Nora
3. Dallas
4. Rule
5. Eva
6. Will

Holnap pedig kezdetét veszi a harmadik nyereményjáték, figyeljétek az oldalt! ;o)

Következzen a második nyereményjáték, mely során a könyv szerzőjének, Lakatos Leventének köszönhetően, 1 példányt nyerhettek a Magyar Könyvek Viadalán, Az év szórakoztató regénye 2013-ban cím győzteséből, a Bomlásból!
A versenyben nagyon-nagy fölénnyel nyert a könyv, nem hagynám ki a helyetekben a lehetőséget a megnyerésére, szóval hajrá! ;o)


A feladat egyszerű, az alábbi Rafflecopter dobozban iratkozzatok fel, és ennyi is.

a Rafflecopter giveaway

+1

Amennyiben lehetőséget szeretnél magadnak adni, a 4. nyereményjátékban az ott megnyerhető könyv megnyeréséhez, akkor itt van az újabb lehetőség rá. ;o) Bővebb információt ITT olvashattok a +1-es játékokról!

A feladat: 6 könyv szereplőjének a keresztnevét kell megfejtenetek, majd a fehérrel jelölt oszlopban felismert nevet, elküldeni nekem e-mailben az alábbi címre:
konyvesem@gmail.com
A Tárgyhoz írjátok be: Mi a nevem?
Beküldési határidő: március 14. 24:00
Minden e-mail címről, csak 1 megfejtést fogadok el!

1. Szabó Magda azonos című regényének, a női főszereplőjének a neve.
2. Tiffany Reisz magyarul is megjelent sorozatának, a női főszereplőjének a neve.
3. A Luxusmucus c. romantikus könyv, férfi főszereplőjének a neve.
4. Jay Crowner azonos című regényének, a férfi főszereplőjének a neve.
5. A Crossfire sorozat női főszereplőjének a neve.
6. Cassandra Clare Pokoli szerkezetek c. trilógiájának, az egyik férfi főszereplőjének a neve.

Véget ért az első nyereményjáték, mely során a Manó Könyvek jóvoltából, 1 példányt lehetett nyerni, Kalapos Éva D.A.C. c. első regényéből.
A Rafflecopter sorsolt, a nyertes pedig:

Jaklovics Henrik (Harry)

Megkaptam a +1-hez is a kérdéseket, köszönöm mindenkinek. :o)
Holnap pedig kezdetét veszi az újabb nyereményjáték, figyeljétek az oldalt! ;o)

Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez.

Nem rég fejeztem be Az ajánlatot, amit nagyon szerettem ám olvasni. ;o) Kellemes volt, könnyed, romantikus, aranyos. Hamarosan pedig jön a folytatása!

Várható megjelenése: április 14.
Kiadja: Ulpius-ház Könyvkiadó

"Az Aidan árulását követő hetekben Emma minden tőle telhetőt megtesz, hogy továbblépjen. Figyelmen kívül hagyja a férfi számtalan üzenetét, a virágokat, mert nem biztos benne, hogy szeretné, ha Aidan visszahódítaná. Ám Aidan nem adja fel harc nélkül - legalábbis addig semmiképpen, míg Emma nem engedi, hogy fellebbentse a fátylat a múltjáról, arról az eseményről, amely miatt retteg az elköteleződéstől.
A sors azonban közbeszól: a koraszülés veszélye miatt Emma szigorú ágynyugalomra kényszerül két hétre. Aidan meglepő javaslattal áll elő: mivel be akarja bizonyítani, hogy szereti Emmát és születendő gyermeküket, és kész kötelezettséget vállalni, szabadságot vesz ki, hogy gondoskodhasson a lányról. Emma vonakodva beleegyezik, bár magában megesküszik, hogy távolságtartó lesz.
Noha meghatja Aidan figyelmessége és szeretetteljes gyengédsége, elbizonytalanodik, amikor a sürgősségi osztály orvosa, Alpesh "Pesh" Nadeen udvarolni kezd neki. Peshben megvan minden, amire Emma vágyik egy férfiban: sikeres, stabil, kész megállapodni, vállalni a férj és az apa szerepét. Szeretné elnyerni Emma szívét, ám a lány nem biztos benne, hogy képes nekiadni.
Mert lehetséges, hogy a szíve még mindig azé a férfié, aki összetörte azt - azé, aki oly kétségbeesetten próbálja visszahódítani."

És akkor vegye kezdetét ezzel a bejegyzéssel, a 4 hétig tartó nyereményjáték sorozat! :o) Gondolom nagyon kíváncsiak vagytok az első nyereménykönyvre, íme:

Egy szerencsés nyertes megnyerheti, a Magyar Könyvek Viadalán, Az év ifjúsági könyve 2013-ban kategóriájának 3. helyezetét, a D.A.C.-ot, köszönhetően a Manó Könyvek felajánlásának!

Fülszöveg: Unatkozol? Magányos vagy? Vagy csak egyszerűen úgy érzed, az életed egy irtó nagy káosz? Így van ezzel a 16 éves Fellegi Flóra is, aki egy budapesti lakóparkban él elfoglalt apjával és idegesítő öccsével. Kevés barátja van, a pasizásban tapasztalatlan, egyedül a filmekért rajong mániákusan. Amikor azonban megismeri a kicsit fura, de nagyon vagány Zsanit, az élete fenekestül felfordul, és világossá válik az is, hogy idővel minden titokra fény derül...lépj be te is a D.A.C. világába, és éld át velünk a kalandokat! Barátság, szerelem, család, problémák és megoldások D.A.C.! 

Ahhoz, hogy megnyerhesd az 1 példányt, nincs más dolgod, mint a Rafflecopter dobozt "kitölteni"!

a Rafflecopter giveaway

A Kiadó hivatalos oldala megtalálható ITT, és látogassatok el a Facebook, valamint a tumblr és a Twitter oldalukra is!

+1

Ha szeretnél magadnak esélyt adni a 4. nyereményjátékban a nyereménykönyv megnyeréséhez, akkor ennek most van itt a lehetősége! Ismétlem, a +1 feladat végrehajtásával, nem a D.A.C. megnyerésére nő meg az esélyed, hanem a 4. nyereménykönyvre, melynek egyelőre a kiléte még titok!

A feladat: a Kérdezz! Felelek! rovatomhoz, tegyél fel olyan kérdéseket, melyek a bloghoz, az olvasási szokásaimhoz kötődnek! ITT találjátok az eddigi ilyen bejegyzéseimet. 

Szabályok:
- 1 e-mail címről, akárhány kérdés feltehető. Amennyit küldesz, annyiszor fog a neved szerepelni majd a sorsoláskor.
- A kérdéseknek különállóaknak kell lenniük, vagyis nem lehet ugyanazt a kérdést 88X leírni, vagy ugyanazt, csak kicsit másképp! Mindegyik kérdés értelme más legyen, ne ismételd magadat, és olyat ne kérdezz, amiről már írtam!
- Csak azokat a kérdéseket veszem figyelembe, melyek a fenti kritériumoknak megfelelnek!

A feladat teljesítése: küldjétek el e-mailben a kérdésiteket az alábbi címre!
A Tárgyhoz írjátok be: Kérdezz! Felelek!
Jelentkezési határidő: március 5. 24:00

Statisztika (2013. feb.26.- 2014. feb.25.): 143. 881 oldalmegtekintés 76. 226 látogató 48. 260 teljesen egyedi látogató 2013. július 4. legtöbb letöltés  2013. december 24. legkevesebb letöltés 224 rendszeres olvasó 615 FB like-oló

Tudom, unalmas leszek már, de akkor is csak azt tudom írni: hihetetlen, hogy 4 éves lett a blog!
Szeretek vele szórakozni, sablonokkal piszmogni, ezt-azt átállítani, és ami a legfontosabb: szeretem leírni az olvasmányaimmal kapcsolatban az élményeimet. Tudom, hogy van amikor ez jobban sikerül, máskor gyengébben, de olyan számomra a blog, mintha a második gyerekem lenne. Szeretek vele foglalkozni, időt szánni rá, és szeretem, jó érzés látni, hogy sokan látogatjátok rendszeresen, várjátok a friss bejegyzéseket. Nagyon örülök annak, amikor kommenteltek, megosszátok a saját véleményeiteket, gondolataitokat, annak meg pláne, amikor visszatértek és bekommenteltek egy bejegyzés alá, hogy időközben ti is elolvastátok, és nektek mi volt a véleményetek róla. Arról nem is szólva, hogy tud repesni pöttöm szívem ;o) amikor azt írjátok, hogy a bejegyzésem hatására olvastátok el az adott könyvet és nektek is tetszett. (Olyan nem nagyon volt még, hogy negatívat írtam egy könyvről és amiatt olvastátok el, vagy legalábbis ilyen visszajelzésre nem emlékszem.)
Egy szónak is száz a vége: szeretem a blogomat, és köszönöm nektek, hogy ebben az évben is itt voltatok, jöttetek, olvastatok, kommenteltetek, és nagyon remélem, hogy a következő évben is velem lesztek majd! :o)

Most pedig jöjjön a szokásos statisztika. Mivel a Google Analytics-ben hónapokkal ezelőtt valami hülye változás történt, és semmit se találok, így idén nem tudok olyan adatokkal jönni, mint eddig.

2013. február 26.- 2014. február 25.
Tavaly 164 könyvről írtam, idén, ha jól számoltam 159-ről.
(Egyes könyveket több kategórába is betettem, ha több műfajt is hangsúlyosnak éreztem.)
Gyermekirodalom: 24
YA: 30
NA: 17
Erotikus: 26
Romantikus: 50
Szépirodalom: 7
Disztópia, posztapokaliptikus: 3
Életmód, nevelés, stb.: 11
Fantasy: 13
Szórakoztató irodalom: 11
Történelmi regény: 23
Novella: 4
Krimi/thriller: 8
Képregény: 3
Chick-lit: 1
Sci-fi: 2

Jól mutatják a fentiek, hogy míg tavaly a gyermekirodalom nyert, idén legtöbbször romantikus regényekről írtam. Nyilván, ebben nagy szerepe volt a nyáron betörő romantikus-erotikus, és a berobbanó new adult láznak is.
Ami még érdekes lehet, hogy tavalyhoz képest, egy paranormális romantikus regényt se olvastam! Helyette bejött a new adult, valamint képregényekről és novellákról is írtam.
Igyekszem a hazai szerzőket se elfelejteni, de idén 5 könyvvel kevesebbet olvastam hazai szerzőktől, ráadásul ennek a 35 könyvnek jelentős része gyermekirodalom volt.

Ha a blog életét nézem az elmúlt évben, túl nagy változás nem történt.
3 új rovata lett az oldalnak, a Kitekintő, melyben itthon még nem megjelent könyveket mutatok be; az Új sorozat magyarul, melyben értelemszerűen azokat a sorozatokat mutatom be röviden, amik friss megjelenésűek itthon, vagy még csak várható az első rész megjelenése; és a Várható a megjelenésük magyarul is, melyben listaszerűen azokat a könyveket mutatom be, melyeknek a jogait már megvették, de még nem jelentek meg magyarul.

Természetesen nyereményjátékok is voltak, méghozzá 9 könyvet nyerhettetek.
A 3. blogszülinap alkalmából sorsoltam ki a Csodák korát, Kilencet és a Hívogat a fényt, mely utóbbi az írónő felajánlása volt.
Gyereknap alkalmából, két Barátnőm, Bori füzetecske került sorsolásra.
Az Idő Urából is sorsoltam 1 példányt.
A Maxim Könyvkiadó jóvoltából megnyerhettétek a Veszedelmes sorscsapást, valamint Karácsonykor szintén a Maxim és az Athenaeum Kiadó jóvoltából a Ha az enyém lennélt és a Csontszüretet.

Ma pedig 4 héten át tartó nyereményjáték sorozat veszi kezdetét, 4 szuper könyvért! Nem árulom el előre, hogy mik lesznek azok, de bízom abban, hogy örülni fogtok majd a nyereményeknek, melyeket maguk a szerzők, a könyvkiadó, és én ajánlottunk fel az oldal születésnapjának a megünneplésére. ;o)
Kezdés hamarosan!

Köszönöm, hogy velem tartottatok ebben az évben, remélem jövőre is így tesztek majd! :o)

Öregszik a blog, Szerdán a 4. születésnapját ünnepelhetjük majd, ennek örömére pedig 4 héten át tartó nyereményjáték sorozat veszi majd kezdetét, 4 nyereménykönyvért. :o)
Ebben a bejegyzésben a szabályokat, a tudnivalókat szeretném ismertetni.

A nyereményjátékról

4 héten keresztül, minden héten, 1-1 nyereményjáték fog futni. Jelentkezni csak a megadott időintervallumban lehet, a feltételeket teljesítve!


Az adott nyereménykönyv az adott bejegyzésben fog kiderülni, előre nem árulom el, hogy mi lesz az, de tuti örülni fogtok. ;o)

Az első 3 nyereményjáték során, a játékban való részvétel, a Rafflecopter doboz megfelelő "kitöltése" lesz. Az adott szerzőt/ kiadót és a blog FB-s oldalát lehet követni a játékban való részvételhez. 

DE! Minden játéknál lesz egy +1 feladat. 
A 4. nyereményjátékban csak azoknak a neve fog szerepelni a sorsoláskor, akik legalább az egyik +1 feladatot helyesen teljesítették. Vagyis a +1 feladat megoldásával, nem az adott könyv elnyeréséhez nő meg az esélyed, hanem a 4. könyvért. Méghozzá a dolog úgy fog működni, hogy lesz 2 olyan feladat majd, amikor korlátlan számban lehet 1 e-mail címről megoldásokat küldeni, ezekkel növelve a nyerési esélyt.
Összegezve: a 4 db +1 játékból, 2 olyan lesz, melyben ha minél több megoldást küldesz, a neved annyiszor fog a kalapban szerepelni. Ha 1 megoldást küldesz, akkor 1X, ha 88-at, akkor 88X. De ez csak 2 db +1 játékra vonatkozik majd! A másik 2 db +1 játékhoz csak 1-1 megfejtést lehet küldeni!
Illusztrációval bemutatva:

Kérdések és válaszok

Az első 3 könyvet csak a Rafflecopter dobozban feliratkozva lehet majd megnyerni?
Igen.

A 4. könyvet pedig a +1 feladatok elvégzésével?
Igen.

A 4. könyvnél lesz Rafflecopter doboz?
Nem.

Az első nyereményjátéknál levő +1 feladat teljesítésével, az első nyereménykönyv megnyerésére nő az esélyem?
Nem. A +1-ek elküldésével, csak a 4. nyereménykönyv elnyeréséhez nő az esélyed.

Az első +1-nél akárhány "megoldást" küldhetek majd, míg a másodiknál csak 1-et?
Igen. Az első és a negyedik +1 feladat olyan lesz, hogy több "megoldást" tudsz küldeni, és akárhányat küldesz, annyiszor fog bekerülni a neved a sorsoláskor. A második és a harmadik nyereménykönyvnél levő +1-nél viszont, a feladat olyan lesz, hogy csak 1-1 helyes megoldás létezik majd.

Ha csak 1 db +1-et teljesítek, akkor is részt vehetek a 4. nyeremény sorsolásakor?
Igen, de ebben az esetben a neved csak 1X fog szerepelni.

Szabályok a fentieken kívül

• A nyereményjátékban csak a 14. életévét betöltött személy vehet részt!
• Csak Magyarországon belüli postacímre postázzuk a nyereményt!
• A sorsolás után e-mailben megkeresem a nyertest, de amennyiben 14 napon belül nem reagál a megkeresésemre, új sorsolást hajtok végre!
• Az első 3 nyereménykönyv esetében a szerző/kiadó fogja postázni a nyereménykönyvet, a negyedik esetében én!
• Természetesen az adatokat bizalmasan kezelem, harmadik félnek nem adom ki, kivéve a nyertes esetében, hisz akkor a szerzőnek/kiadónak meg kell adnom a postacímét a postázás végett!
• Valamint a nyertes nevét, egy bejegyzésben itt is közzéteszem!

Kérdezz! Felelek! (50.)

Sokszor, amikor egy leg-leg kérdésre kell választ adnom, nem jön spontán a válasz, hanem agyalni szoktam, hogy mely könyv is legyen a kiválasztott. Ezen a válaszon viszont egyáltalán nem agyaltam, elolvastam, és már jött is, határozottan, meginghatatlanul.


Egyértelműen ebben a kérdésben Gabrielle Wittkop: A nekrofil c. könyve győzött. Még írni is alig tudok róla, pedig nem most olvastam, de amiről szólt, uh b*sszus. :oS
Miért is olvastam el anno? Nos, bevallom, totál másra számítottam, mint amivel aztán szembesültem az oldalakon. Undorító, gyomorforgató, felháborító, morbid volt, DE egyszerűen mindezek ellenére, nem tudtam abbahagyni az olvasását. Sokkoló volt, feldolgozhatatlan az egész, de akkor is tudni akartam, hogy mi lesz a vége, és meg akartam érteni, hogy a fenébe tud ilyen témáról írni egy nő (na nem mintha férfitól elfogadhatóbb lenne, de akkor is).
Csak erős idegzetűeknek és gyomrúaknak tudom "ajánlani". Jobban mondva senkinek se ajánlom, de csak azok essenek neki, akikre a fentiek valamilyen szinten igazak!

Eredeti címe: Surrender Your Love (2013.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 302
Sorozat: Vágy-sorozat #1
Ára: 3499
Forrás: kölcsön kapott

A véleményem tömören:

kattintásra megnő!

Az ajánlat #1

Nem gondoltam volna, hogy Az ajánlat ilyen jó kis sztori lesz -mint amilyen lett-, bár Timi annyira ajánlgatta, hogy sejthettem volna, nagyot nem tévedhet vele kapcsolatban. ;o)

No de akkor nézzük a történetet, remélem sikerül úgy megfogalmaznom a bejegyzést, hogy érezzék azok az olvasók, akik szeretik a könnyed, romantikus sztorikat, hogy Az ajánlattal próbát kéne tenniük! :oP

Emma Harrison közeledik a 30. születésnapja felé. Tündéri egy nő, szeretnivaló, aranyos, bájos, szép, igazából nem is értem, hogy miért nem talál magának valakit, miért dönt úgy 30 évesen, hogy spermadonortól szeretne gyereket? Ez a kérdés végig ott motoszkált bennem, és tényleg nem értem, hogy 30 évesen miért dönt valaki a donor mellett ahelyett, hogy inkább próbálná megtalálni azt az embert, akivel családot tudnának alapítani. Persze-persze, volt itt kitérés a biológiai órára, de azért ismerjük már el, hogy 30 évesen még nem épp abban a fázisban van egy nő, hogy kezd kifutni az időből. Elhiszem, hogy nagyon vágyott az anyaságra, én is 29 éves vagyok, van egy gyerkőcöm, értem én, de ha nem így lenne, kétlem, hogy inkább donortól akarnék teherbe esni. ;o)
Aidan Fitzgerald 32 éves, frissen megválasztott alelnök a cégénél. Szexi, gazdag, ráadásul meg van áldva 4 nővérrel, egy rakás unokaöccsel, és akármennyire is próbálja titkolni, de családcentrikus a pasi.
A dolgok úgy alakulnak, hogy Aidan megtudja Emma donoros tervét, és ajánlatot tesz neki. Felajánlja, hogy segít teherbe esni neki, de a feltétele az, hogy a gyereknek természetes úton kell megfogannia. Igen, vagyis le kell feküdniük. :oP Emma kicsit tipródik, na de nagy a gyerek utáni vágy, Aidan amúgy se rossz pasi, ezért belemegy a dologba. Igen ám, de aztán elkezdenek egyre jobban kötődni egymáshoz, és mint ahogy számítani lehet rá, a pasi beparázik. ...

Jó, rendben, elismerem, hogy így röviden a történet ismerős lehet, meg semmi extra, ráadásul el lehet azon agyalni, hogy tényleg normális-e valaki, ha belemegy ilyenbe, meg spermadonor 30 évesen, stb., értem én, de tekintsünk el ettől és akkor érezni fogjuk, hogy jó kis történet ez. ;o) Persze vannak benne furcsaságok, mint pl.
- lemondja a pasi a megbeszélését, mert kiderül, hogy Emmának épp ovulációja van, és ezért meglátogatja az irodájában. A megbeszélés lemondva, dolog elvégeztetve 10 perc alatt, aztán mégis elindul utána azonnal a LEMONDOTT megbeszélésre? Hogy is van akkor?
- Emma először jár az "apósa" házában, rátör a hányinger és kirohan a fürdőszobába. Honnan tudta, hogy hol van a fürdőszoba, ha előtte nem mutatták meg neki?
Szóval vannak benne érdekes dolgok, de mindezektől függetlenül, én imádtam ezt a sztorit! Szimpatikusak voltak a szereplők -főleg Emma-, tetszett, ahogy szép fokozatosan elkezdtek köztük kialakulni az érzelmek, és bár Aidan elszúrja a dolgokat, bízom abban, hogy a folytatásban sikerül majd mindent jóvá tennie. ;o)
A romantika és az erotika is a helyén van, szerintem a kellő egyensúlyt megtalálta az írónő.

Ja, és tanultam egy új kifejezést, figyeljétek csak!:

"– És hányszor élveztél el?
[... ]
– Oké, akkor jó. Négyszer… Nem, várj, ötször. Egyszer a zuhanyzóban is.
[... ]

– Em, ez fan-baszottul-tasztikus!

– Csak te vagy képes arra, hogy orgazmusoknak tapsolj.

– Nem tehetek róla! Annyira boldog vagyok miattad!

Micsoda barátnő! :oP

Romantikus lelkületű olvasók, ki ne hagyják!
______________
Eredeti címe: The Proposition (2012.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 332
Sorozat: Az ajánlat #1
Forrás: kölcsön kapott
Értékelésem: 


kép forrása

Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez.

Azonnal megfogott a könyv fülszövege, szerelem volt első olvasásra. Egyből beugrott, hogy nem rég olvastam egy amerikai esetről, melyben a szituáció hasonló volt. A kismamát gépekkel tartották életben a terhessége 23. hetéig, mert az anyuka menthetetlen volt, de a jog szerint a kezelőorvos dönt arról, hogy ebben az esetben életben kell-e tartani az édesanyát, avagy sem. És ilyenkor jön a magzatnak az élethez való joga. Időközben kiderült, hogy a kicsi súlyos egészségügyi rendellenességekkel rendelkezik. Agykárosodott, és olyan testi deformálódása van, mely miatt a nemét is képtelenség volt megállapítani. Az ügy bíróság elé került, mert az édesapa, az anyuka szülei, a gépek leállítását szerették volna. Végül a bíróság döntött, és a terhesség 23. hetében lekapcsolták a gépeket.

Biztos vagyok abban, hogy ez a könyv is nagyon komoly kérdéseket fog boncolgatni.

Várható megjelenése: feb. 25.
Kiadja: Pioneer Books

"Szerelemből tragédia. Tragédiából remény.
Egy férfi és egy nő. Gyerekkoruk óta ismerik egymást. Matt kétéves, amikor először a karjában tartja az újszülött Elle-t, tizenhét, amikor csillaghullás idején először megcsókolja, és harminchárom, amikor feleségül veszi. Mindenük megvan, amire vágyhatnak. Csak egyetlen űr tátong az életükben, a közös gyerek hiánya.
Ám egy ártatlan baleset mindent megváltoztat. Elle kómába esik, és a végakarata alapján nem szabad gépekkel életben tartani. Egy csoda mégis felülír mindent. Kiderül ugyanis, hogy gyermeket hord a szíve alatt. Vajon mi az erősebb? A jog, amelyre Matt anyja (aki egyben Elle keresztanyja is), Linney hivatkozik? Vagy az új élet reménye?
Az érzések mellett a jogászok is egymásnak feszülnek. A tét: élet vagy halál."

A soha határa #2

Annak ellenére, hogy A soha határa tavaly nem kapta meg tőlem a maximális 5 csillagot (csak 4.5-öt), az egyik legjobban tetsző olvasmányom volt. Így érthető módon, nagyon örültem annak, hogy a Blogturné keretében még a megjelenése előtt elolvashattam Az örökké határát.

Mielőtt nekikezdtem anno A soha határa olvasásának, igazán semmi extrára nem számítottam. Nem voltam teljesen képben, hogy miről fog szólni -mivel szándékosan nem olvastam végig egy bejegyzést sem, ami a könyvről szólt-, így csak annyit tudtam, hogy egy fiatal lány utazgat, közben megismerkedik a nagy Ő-vel, és elgondolkodtató a történet. Aztán nekiestem, és azonnal magával sodort.
Úgy éreztem, hogy nem tipikusan romantikus könyv, inkább szól egy fiatal lány útkereséséről, de mégis úgy, hogy az igazi főszereplő számomra nem Camryn volt, hanem Andrew.
Őszintén szólva nem érzem úgy, hogy mindenképp folytatnia kellett volna az írónőnek a történetet, ettől függetlenül örültem annak, amikor láttam még tavaly nyáron a Goodreads-en, hogy számítani lehet a folytatásra. Természetesen kíváncsi voltam, hogyan fog folytatódni a szerelmesek története, olvastam csicsergésekről, hogy valami nagyon szomorú dolog fog majd történni, és ahogy kell, el is kezdtem tippelgetni magamban, mi is lesz ez a szomorú dolog. ... Hát nem az, amire gondoltam. ....

A borító alsó sávjából kiindulva úgy gondoltam, hogy Az örökké határában Andrew lesz inkább a középpontban, maga az "együtt" pedig, eléggé kis szerepet fog majd kapni. Nos, egyáltalán nem értek egyet a 60% illetve a 10%-al.
Míg az első rész főszereplője elviekben Camryn -nekem mégis inkább Andrew volt az-, Az örökké határáé Andrew lenne, nekem ennek ellenére Camryn volt a hangsúlyosabb. Az ő érzelmi válságán keresztül épül fel az egész történet, őt ismerjük meg igazán jobban.
A 10% "együtt" pedig egyáltalán nem helytálló, mivel a második rész eléggé erotikusra sikeredett, jóval több az ágyjelenet benne, mint az első kötetben. Így nyilván az együtt hangsúlyosabb, meg amúgy is feszt együtt vannak, együtt élik át a történteket, így ez a 10% számomra kevés.
Ha nekem kéne a könyvet százalékok szerint felosztanom, akkor így nézne ki az olvasása alapján:
50% Camryn, 30% együtt, 10% zene, 10% utazás

Az örökké határa újra váltott nézőpontként épül fel. Időben ott tartunk, hogy Camryn 4 hónapos kismama már. 
Nem szeretném lelőni a történet "poénját", hogy mi az a nagyon szomorú dolog, ami történni fog, mert mint ahogy említettem, én másra tippeltem, mint ami végül történt, így csak nagyon röviden vázolnám fel, miről is szól ez a kötet.
Szóval a főszereplőink maradnak, Camryn megünnepli a 21. születésnapját, később Andrew is a 26.-at. Megtörténik a "szomorú dolog", ezen keresztül pedig nagy rápillantást kapunk Camrynre. A lány nagyon törékeny, sérülékeny, a kérdés az, hogy képes lesz-e talpra állni, vagy pedig a gyász maga alá temeti. Andrew egy ideig hagyja, hogy a lány próbáljon a saját erejéből túltenni magát a fájdalmán, majd elhatározza, hogy ez nem mehet így tovább. Megjelenik a ház előtt a már ismerős autó, a lánynak pár percet ad, hogy összepakolja a cuccait, és nekiindulnak újra a nagyvilágnak. Vajon időközben begyógyulnak majd a sebek?

"Vannak pillanatok az ember életében, amikor olyan rettenetes dologgal kell szembenéznie, hogy úgy érzi, soha többé nem lesz már ugyanaz a személy. Mintha valami sötétség csapna le valahonnan a magasból, és elrabolná az összes boldogságot, amelyet valaha éreztél, és te nem tehetsz mást, csak figyeled, érzed, ahogy viszi, és tudod, hogy bármit teszel, soha többé nem leszel képes visszaszerezni. Mindenki legalább egyszer átéli ezt."

Míg A soha határában az utazás kulcsfontosságú tényező volt, Az örökké határában mellékszerepet kapott. A kötet a mély érzelmekről, a szenvedésről, a gyász feldolgozásáról szól.
Mindannyian másképp dolgozzuk fel a veszteséget. Van, akit látszólag nem érint mélyen, más összeroppan. Van aki úgy roppan össze, hogy észreveszi a környezete, más pedig úgy, hogy jól titkolja ezt. Camrynen keresztül arra kapunk rápillantást, hogy a gyász feldolgozása, milyen sok féle lehet.

Azzal nem árulok el nagy titkot, ha megsúgom, minden jó, ha jó a vége. És itt jön az a pont, amikor leszállóágba ereszkedett a történet.
A vége felé egyre összecsapottabbá vált. Mintha a könyv 3/4-ébe akart volna mindent belesűrűsíteni az írónő. Egyszerre csak azon kapjunk magunkat, hogy eltelt X hónap, ez történik, utána meg azon, hogy eltelt 1 év, az történik, majd azon, hogy hoppá, eltelt 15 év (!) és az történik, ami. Miért kellett ennyire sietni, kapkodni? Elhiszem, hogy szerette volna lezárni a történetet, de miért így? És miért kellett a 15 évvel később? Persze, néha jók az előrukkantások, de most kivételesen, szerintem hiba volt belevenni. 

Milyen is akkor Az örökké határa? Érzelmesebb, mélyebb, ugyanakkor erotikusabb is, mint A soha határa. Az igazi főszereplő Camryn, az utazás pedig mellékes. A középpontban a gyász feldolgozása áll.
Jól indult a történet, nagyon tetszett. Lehet, hogy szerepet játszott ebben az is, hogy én magam is, a gyász feldolgozásának egy bizonyos szakaszában vagyok, így teljesen megértettem, hogy min megy keresztül a lány. Kicsit olyan magamnak éreztem a történetét.
Igen ám, de aztán az írónő elkezdett kapkodni, és onnantól kezdve minden megváltozott bennem. Nem kellett volna sietni a lezárással, nem így kellett volna.
Összességében nem olyan jó, mint A soha határa, de másabb is. Nem mondom azt, hogy kár volt folytatni az első kötetet, mert nem, csak nem kellett volna a vége felé ennyire és így begyorsítani. Ettől függetlenül, akik olvasták A soha határát, és tetszett nekik, ne hagyják ki ezt sem, mert kellemes és nagyon elgondolkodtató olvasmány!


__________________
Eredeti címe: The Edge of Always (2013.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2014.)
Oldalszám:
Sorozat: A soha határa #2 
J. A. Redmerski: A soha határa
Ára: 3499
Forrás: kiadó (előolvasás)
Értékelésem:


képek forrása:
1., 2.

Nyereményjáték

a Rafflecopter giveaway

A Blogturnéban részt vevő többi blogger bejegyzései a könyvről:

Fülszöveg: "Joyce Maynard sajátos élethelyzetet ír le ebben a könyvben: azokét a kismamákét, akik még maguk is éppen csak kiléptek a gyerekkorból, de már gyerekük van vagy gyereket várnak - mégpedig egy olyan kisvárosi környezetben, ahol mindenki mindenkit ismer, az élettér szűk, a napi rutinból kitörni jóformán lehetetlen. A gyerek szoptatása, etetése, fürdetése, öltöztetése; a mosoda; a használtruha-bolt; a gyorsbüfé; az otthon: televízió, lemezek, no meg a szex - ezek egy átlagos nap eseményei és színterei.
És minden nap átlagos. Mígnem Sandy, Tara, Wanda, Jill és a többiek életében érni kezd a fordulat - ha másfajta is, mint amilyet szeretnének. Mert az anyaszerepre vágyó Mrs. Ramsay, Wanda gyerekének nagymamája és az abortusz esküdt ellensége kidolgozza tervét, hogyan kaparinthatja meg magának a kicsit és akadályozhatja meg egy másik megölését - csakhogy ennek végül emberélet esik áldozatul. És mert a zavart elméjű Wayne, a szadista gyilkos, szintén kidolgoz egy tervet, amelynek első lépéseit: az újsághirdetést, majd az elmegyógyintézetből való szökést sikerrel végre is hajtja..."

Miért került fel a Baby Love a listára? Nagyon rég óta szerepelt a "szeretném majd elolvasni" listámon. Egészen különleges módon szokták bemutatni az anyaságot azok a történetek, melyek a tini lányok anyaságáról szólnak. Egyszerre van meg bennük a sziruposság, ugyanakkor a komoly valóság is. 

Mire számítottam a könyv elolvasása előtt? Arra, hogy igyekszik felhívni a figyelmet a védekezés fontosságára, hogy a fiatalok lehetőleg ne akarjanak idő előtt szülővé válni.

És mit kaptam? Nos, amit nagyon fontos kihangsúlyozni, a könyv eredetileg 1981-ben jelent meg, maga a történet pedig még korábban játszódik. Teljesen más kor, teljesen más Világ. Érezni lehet végig az olvasása során egyfajta hidegséget, merevséget, nem sok érzelem van benne, inkább minden olyan tényszerű, "ez van és kész", ami miatt néha untam a történetet. 
A főszereplő lányok nagyon fiatalok, teljesen érthető, hogy másképp élik meg az anyaságot, mint azok a nők, akik biztos párkapcsolati, anyagi háttérrel rendelkeznek, évekkel maguk mögött, és úgy váltak anyává. Az érzéseiket vizsgálva nagyon változóak, de egyben megegyeznek: igazán egyikőjük se boldog. Van aki másra vágyott, úgy érzi, hogy nem teljesültek az álmai; más annyira egyedül maradt, hogy emiatt a gyermeke ellen fordul; megint más vágyik az anyaságra, de ezzel igazán csak a kapcsolatát akarja megerősíteni, és így tovább. 
Ami viszont a stíluson kívül zavart, az a szexualitás. A lányok/nők csak amolyan eszközként szerepelnek a történetben, és nincs hangsúly fektetve arra, hogy a szexualitás érzelmekből áll (vagy kéne, hogy álljon), nem pedig ösztönökből, amikor a pasinak jó, a nő meg tűrjön, le van tojva. 

Mi az, ami tetszett a történetben?: Érdekes volt arról olvasni, hogy a lányok mennyire másképp/változóan élik meg az anyaságot, és milyen hatással lett az életükre. 

Mi az, ami nem tetszett a történetben?: Egyszerűen nem értem, miért kellett belevenni az őrült pasi karakterét. Egyáltalán nem számítottam arra, hogy majd feltűnik a történetben egy őrült szereplő, csak a lányok anyaságára és az ezzel kapcsolatos gondolataikra, élményeikre számítottam. Nem értem, hogy ez a pasi mit keresett a könyvben, meg egyáltalán miért is lett beleszőve?

Összességében milyen a Baby Love? Nem tartom a rideg valóságnak. Tény és való, hogy biztos több anyuka is felismeri a szereplőkben a saját érzelmeit, de én túl hangsúlyosnak érzem a negatív gondolatokat. Azért többnyire az anyaság ennél jóval szebb és boldogabb. 
Viszont középiskolás lányok, fiúk figyelmébe, nagyon ajánlanám a könyvet. Számukra szerintem egy kicsit elrettentő is lehet a nem védekezéstől. ;o)
_______________ 
Eredeti címe: Baby love (1981.)

Kérdezz! Felelek! (49.)

Szeretem a könyvsorozatokat, de azt ne kérdezzétek, hogy miért, mert nem tudok rá épkézláb választ adni, egyszerűen csak. Mióta a blogot vezetem, 69 sorozatnak álltam neki (tudom, durva), viszont a töredékét fejeztem be, vagy jutottam el addig, ameddig megjelentek itthon is a részei. Vagyis attól még, hogy nekikezdek egynek, nem jelenti azt, hogy folytatni is fogom. Ha nem tetszett, minden szomorkodás nélkül abbahagyom.


Igazán eddig, egyetlen olyan sorozat volt, amire azt tudom mondani, hogy nagyon-nagyon vártam az újabb részt. Éjféli premieren, beöltözős bulin és társain, sose vettem részt, én csak az amolyan csendes, otthon váró típus vagyok. :o) Ez a sorozat pedig a Harry Potter volt.
Sose gondoltam volna, hogy egyszer majd én is rákattanok a kötetekre, sőt, őszintén szólva ki is nevettem azokat a csoporttársaimat, akik huszonéves fejjel, az előadások közben bújták a részeket. Egyszerűen nem értettem, hogy lehet az, hogy felnőtt emberek, MESÉT olvasnak. Aztán történt, hogy elmentem a könyvtárba és belebotlottam az első részbe, én pedig kivettem az antikönyvmoly tesómnak, hátha elnyeri a tetszését, és megszerettetem vele az olvasást. Röviden, szó szerint kiröhögött, amikor odaadtam neki, esze ágában se volt elolvasni. Én pedig gondoltam egy merészet, este belekukkantottam, de csak "belekukkantás" alapon. Nos, ennek a belekukkantásnak az lett a vége, hogy másnap már nyitáskor ott voltam a könyvtár előtt, és vittem is haza az addig megjelent részeket.
Pár nap múlva, már én bújtam az előadások közben az addig megjelent részeket, és magasról letojtam, hogy mindezt huszonéves fejjel. ;o) Onnantól kezdve pedig, vártam az újabb részek megjelenéseit, és amint kijöttek, már rohantam is értük. ... Kivéve a 7. rész esetében.

Nagyon sokan vártuk a befejező kötetet, én is, de az én várakozásom átcsapott valami egészen másba. Amint kijött a kötet magyarul is (2008 február), egyszerűen nem akartam elolvasni, és kerülni kezdtem minden információt a történettel kapcsolatban. Őszintén szólva nem akartam, hogy vége legyen, és úgy éreztem, ha elolvasom, a történet végére érek, akkor tényleg vége. Ezt pedig nem akartam. Ciki? Lehet, de bevállalom. :oP
Aztán 2008 májusában teherbe estem, és az addig könyvmoly énem szabadságra ment. Egyszerűen nem tudott egy könyv se lekötni, ha nekikezdtem az olvasásnak, a gondolataim azonnal a terhesség, babavárás, gyerekek felé kalandoztak, és azon kaptam magamat, hónapok telnek el úgy, hogy egy sort se olvastam. November-december lehetett már (vagyis közeledett a terhességem vége), amikor végig futott bennem, hogyha most nem olvasom el a 7. részt, akkor ki tudja, hogy a szülés után mikor lesz erre időm, energiám, kedvem. Így beszereztem és nekiestem. Minden egyes oldallal összeszorult a szívem, mert tudtam, hogy közeledik a VÉGE, ugyanakkor valahogy jelképessé is vált számomra az egész. Mert ahogy haladtam, úgy kellett magamban is letisztáznom, hogy akármennyire is jó így 2 az 1-ben, hamarosan ennek vége lesz, és új korszak kezdődik az életünkben.
Bőgtem az utolsó oldalaknál, ténylegesen éreztem egy korszak végét, szinte kibuktam 25 éves fejjel, egy mesesorozat végétől. ;o)

Ezt a fajta "rajongást" (bár nyilván ne képzeljetek bele többet, mint ami, egyszerűen csak a nagyon-nagyon szeretem kategória), eddig más sorozat még nem tudta felülmúlni. Persze vannak még olyanok, amiknek a frissebb megjelenéseit nagyon várom (pl. most Tiffany Reisz Eredendő bűnösök sorozatának 4. részét, és totál kivagyok, hogy mi lesz a sorozattal most, hogy az Egmont kivonul. ... Valószínűleg angolul foguk nekiesni majd.), de valahogy ez a várakozás mégis más.

Az egyik szemem sírt, a másik pedig nevetett, amikor megláttam az egyik újabb Bori sorozatot a könyvtárban, a Bori iskolába megy-et. Egyből beugrott, hogy nem is olyan rég volt, amikor Bori még csak oviba ment, nekünk pedig aktuálissá vált az ovi kezdése, így jól jött a kis füzetecske. Most pedig tessék, a sorozat eljutott odáig, hogy már iskolába bandukol a kislány, nekünk pedig hamarosan ez lesz aktuális! Pedig szinte csak tegnap volt, amikor először indultunk el az oviba!
Annyira tisztán emlékszem arra a napra! Még fényképen is megörökítettem, ahogy Gyerkőc ül az előszobában, épp veszi fel a cipőjét, és egyszerre voltam rettentő büszke, ugyanakkor szorult is össze a szívem. Hamarosan pedig elkattinthatom az iskolatáskás felvételt. ;o)

Iskolába készülő gyerkőcöknek, és a szüleiknek, ajánlom a kis füzetecskét a figyelmükbe!
_____________________
Kiadta: Manó Könyvek (2012.)
Oldalszám: 24
Ára: 690