2012. április 4., szerda

"Waiting On" Wednesday (4.)- Várólistára ...

április 04, 2012 3 Hozzászólás
Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ.

Ahhoz képest, hogy múlt héten úgy éreztem nem fogok tudni választani a várható megjelenések között, most rendesen vadásznom kellett, hogy találjak olyat, amit szeretnék kiemelni, de megvan. ;o) Méghozzá nem is akármi! Nalini Singh új atológiája.

Az Angyali vadász sorozatot nagyon szeretem tőle, így amikor olvastam, hogy ebben a könyvben 4 novella található majd, amikben egy-egy mellékszereplőt mutat be jobban, nagyot dobbant a szívem: Vajon kik lesznek azok? Aztán amikor láttam, hogy Ashwini, Sara (igen!), Nimra (Az Angyal és farkasa olvasható A sötétség angyaliban is.), Jessamy (Sara után rá vagyok a legkíváncsibb. A tanár, aki csonka szárnnyal rendelkezik.), hát nem mondom, hogy könnybe lábadt a szemem a gyönyörűségtől, de az tény, hogy izgatottan várom a megjelenését. :o)

Nalini Singh: Angyali szárnyalás 

Eredeti címe: Angel's Flight
Várható hazai megjelenés: április 17.
Oldalszám: 376
Ára: 3990
Kiadó: Egmont Kiadó
"Az Angyali vadász könyvsorozat lenyűgöző, vad és gyönyörű világa még részletesebben tárul fel a regények mellékszereplőit bemutató négy novellában.
A pompás angyalok múltjának titkai, rideg játszmái és forró szerelmei; a vadászok emberpróbáló küldetései és emberi érzelmei; a veszélyes vámpírok félelmei… A négy történet feltárja a sok részletet, titkokat, amelyeket a regények csak sejtetnek.
Angyali játszmák
Sosem származik jó abból, ha egy vámpírvadász és egy vámpír együtt dolgozik. Pláne, ha a vámpírvadász egy nő, a szóban forgó vámpír egy tapasztalt, őrjítően csinos férfi, aki már többször kicsúszott a vadász markából. De vajon Ashwini képes lesz ellenállni Janvier-nak, miközben elsimítanak egy igen kényes ügyet, amelybe vámpírok, vámpírvadászok és angyalok is belekeveredtek?
Angyali próbatétel
Sara, a Vámpírvadász Céh egyik legjobb vadásza választás előtt áll: Simon, a Céh vezetője felajánlja neki az igazgatói széket. Vajon egy vérbeli vadász elfogadja-e, hogy a jövőben a diplomáciával kell foglalkoznia, és soha nem lehet magánélete? És mit tegyen, ha éppen ebben a kényes pillanatban találkozik a férfival, aki minden vágyát képes valóra váltani? Meg tud-e küzdeni a kísértéssel? Kell-e egyáltalán?
Angyal és farkasa
Egy megtört vámpír a veszélyes és vonzó angyal nő udvarába kerül. Új megbízatása látszólag a pályája és élete végállomását jelenti, de Nimra birodalmában semmi sem az, aminek tűnik. A pusztulás helyett talán mégis a gyógyulás és a boldogság vár a vámpírra..
Angyalszárny
A Tanár évezredek óta látja felcseperedni az angyalokat. A legveszélyesebb harcosok és arkangyalok is tőle tanultak mindent. Jessamy a hosszú évszázadok során csonka szárnyú, röpképtelen angyalból érett, nyugodt, sorsába beletörődő nővé vált. Az angyalvilág krónikása ellen azonban merényletet kíséreltek meg. Ki lehet az, akinek a nő útjában áll? Ki lehet az, aki megvédi nemcsak a támadók, hanem önmaga ellen is? Galen, a nyugtalanító, védelmező harcos nem köntörfalaz: Jessamy kell neki, úgy, ahogy van. De el lehet-e söpörni a nyers vággyal két és félezer év szenvedéseit?"
Oldala
Nalini Singh Új- Zélandon született. 3 évig élt és dolgozott Japánban, de aztán visszaköltözött Új- Zélandra.
Az első könyvét 2002-ben vette meg az egyik kiadó. Jelenleg 2 sorozata van, The Psy/Changeling series és The Guild Hunter series. Mind a kettőt itthon az Egmont Kiadó kezdte el kiadni. Az első az Egy világ, két faj, állandó küzdelem, ami a mentálok világáról szól, a második pedig az Angyali vadász, főszerepben az angyalokkal.
Az írónő szereti a romantikát és a happy endet, így a történeteiben ezekre lehet számítani.

2012. április 3., kedd

Top10 Tuesday (3.)- Leg-leg-leg

április 03, 2012 2 Hozzászólás
Mi is az a Top10 Tuesday?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani könyvekből. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ lenne.

Top10 könyv, amit 1 nap alatt elolvastál.

Tény és való, hogy elég gyorsan szoktam haladni egy-egy könyv olvasásával -ha épp rákattanok-, de azért nem mondhatnám, hogy olyan sűrűn fordul elő velem, hogy 1 nap alatt be is fejezzem az olvasását. Így aztán agyaltam rendesen, milyen könyvekről is lehet ma szó.
Van köztük gyermekirodalom, ifjúsági irodalom, manga, elmélkedősebb történet ... egy a közös bennük: rövidek (vagy ha épp nem is, de nagyon rájuk lehet kattanni), könnyen, gyorsan olvashatóak. Bár az előfordulhat, hogy nem 1 nap alatt, hanem másfél vagy 2 nap alatt végeztem velük, így utólag annyira biztos nem vagyok az 1 napban, de az tuti, hogy gyorsan befaltam őket. :o)

1. Jane Yolen: Csipkerózsa: a holokausztról szóló történeteknek megvan a maguk hátborzongató varázsa, amiért egyszerűen nem tudja az olvasó letenni őket. A Csipkerózsa is ilyen. Amikor a mese keveredik a valóssággal.
2. Susan Elizabeth Phillips: Apafogó: ha az írónő neve az eszembe jut, akkor nem ez a könyv az, ami egyből felrémlik, de ez az, amit nagyon vártam és épp emiatt be is faltam.
3. Timo Parvela: Ella és barátai: nos, ez egy hihetetlen édes könyvecske gyerekeknek, szakadtam a röhögéstől, de szó szerint rajta.
4. Anna Gavalda: 35 kiló remény: elég rövid, szóval 1 nap alatt tényleg végezni lehet vele.
5. Christopher Stevens- Nicola Stevens: Egy kisfiú: igaz, hogy nem épp a nagyon rövid kategória, de én egyszerűen nem tudtam letenni. Valós történet, a szülők egy autista kisfiút nevelnek és a tapasztalataikat öntötték könyv formájába.
6. Johanna Adorján: Exkluzív szerelem: ez az a könyv, ami után csak a csendet éreztem, miután befejeztem.
7. Fehér Klára: Bezzeg az én időmben: nem tudom ki hogy van vele, de ez az idézet nekem mindig könnyet csal a szemembe.
"Ne pityeregj, leányzó - mondja Laci. - Hiszen visszajövök.
- Küldjük Balambért repülni - mondom hirtelen. - Küldjük a jövőbe. Húsz év múlva, huszonöt év múlva...
- És mit akarsz látni ott? - kérdezte Laci.
- Egy szép házat, kertet... és béke van... és hat gyerekünk lesz. És lesz köztük egy tizenhat éves lányom is, és egyszer el akarom majd mondani neki ezt az estét, de akárhogy mondom is, nem figyel rám, csak bámul udvariasan, mintha moziban látná az egészet, vagy olvasná egy régi könyvben... És én mondjam majd tovább, hogy a járdákat fehérre meszelték, és a Dunán szomorúan, hosszan, reménytelenül búgott egy gőzhajó, és álltunk, álltunk az Erzsébet-híd íve alatt, egymás kezét szorítottuk, és úgy éreztük, hogy a szívünk meg fog szakadni... És a messzi jövőben, ezerkilencszázhatvanban vagy ezerkilencszázhetvenben, a kislányom csodálkozva hallgassa ezt a történetet, és ne értse meg... ne értse meg... ne értse meg."
8. Eric- Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke: nem egyszerű, de mégis letehetetlen.
9. David Safier: Pocsék karma: ezt pedig annyira humoros, hogy pont emiatt nagyon gyorsan lehet haladni az olvasásával, na meg nem egyszerű letenni. Hajlamos az olvasó akár hajnalig bújni, még ha tudja is, hogy reggel nehezen fog felébredni. ;o)
10. Svetlana Chmakova: Esti tagozat 1.: ez egy manga, azokkal meg gyorsan lehet végezni, főleg akkor, ha még nagyon bejövős is, mint például ez.

ITT pedig böngészgethettek a hazai könyves bloggerek Top5- Top10-es bejegyzéseik közül!

2012. április 2., hétfő

Musing Mondays (3.)- Kérdezz! Felelek!

április 02, 2012 0 Hozzászólás
Mi is az a "Musing Mondays"?: ez az esemény a Should Be Reading blogról indult. Lényege az, hogy minden Hétfőn a blog írója -MizB- feltesz egy kérdést, amire aztán válaszolhatsz a blogodban, majd pedig a linkeled a bejegyzésedet az adott bejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ.
Íme akkor a mai:

Tagja vagy valamilyen könyvklub[1]nak? Ha igen, akkor mióta? Ha nem, akkor miért nem?

A fenti kérdés a "face-to-face" és az "online" verzióra kérdez rá, tán jobban a "face-to-face"-re. Ilyen klubnak nem vagyok a tagja. Már csak amiatt sem, mert tudtommal a környékünkön nem létezik ilyen "kis" csoport, de őszintén szólva ha létezne is, nem tudom, hogy részt vennék-e rajta.
Az egyik felem azt mondja, hogy nagyon jó lehet leülni olyan emberekkel beszélgetni, akik szintén szeretnek olvasni, de mivel én alapjáraton nem vagyok egy társasági emberke, így azt hiszem inkább hallgatnék. :o) Ráadásul elég könnyen zavarba tudok jönni, utálok szerepelni és ha izgulok, akkor még hadarok is és sose úgy fogalmazom meg a gondolataimat ahogy szeretném, hanem úgy, mint egy idióta. :oP 
Szóval én inkább a csendesebb, magának való olvasó vagyok. Akinek az a legjobb, ha szépen át tudja gondolni miről és mit akar írni, akit nem "kényszerítenek" arra, hogy az adott szituációban ha már ott van, kifejtse a véleményét egy-egy könyvről, főleg mivel lehet olyan, hogy épp totál nem is mozgatott meg, nincs mit mondanom róla. 
Másrészt meg mivel ezeknek a könyvkluboknak a lényege az, hogy mindig kiveséznek egy adott könyvet, vagyis X napra el kell olvasni Y-t, ez nekem a kötelező olvasmányokat juttatja eszembe, már ha épp amúgy nem nagyon lenne kedvem elolvasni az áldozatot. Úgyhogy én teljesen jól elvagyok így online, a moly, más blogok és az e-mailek nekem bőven elegek, hogyha eszmecserét akarok folytatni valamiről. :o)


[1] Először is tisztázzuk, hogy mi is a könyvklub? Igazából 3 verziója fordul elő. 
Az egyik a "face-to-face", vagyis szemtől szembe, amikor a résztvevők személyesen találkoznak bizonyos időközönként és eszmét cserélnek egy-egy elolvasott könyvről. (Mint pl. A Szent Johanna gimiben az olvasókör a könyvtárban.)
A másik az online könyvklubok, amik ugyanezen az elven működnek, csak a tagok nem találkoznak személyesen. Ide tartozik szerintem a moly is.
A harmadik pedig különböző vásárlói klubok (pl. Micimackó Könyvklub, Magyar Könyvklub, stb.), de ez teljesen más kategória, nem tartozik most a tárgyhoz.

In My Mailbox (1.)- A postás mindig kétszer csenget...

április 02, 2012 0 Hozzászólás
Eljött az ideje, hogy megjelenjen az első In My Mailbox- A postás mindig kétszer csenget... bejegyzésem. Eddig a hó végi összegzésekben számoltam be arról, hogy milyen könyveket kaptam, cseréltem, vettem, kölcsönöztem a könyvtárból, kaptam kölcsön, de mostantól egy külön bejegyzésben fogok beszámolni róluk.

Mi is az az In My Mailbox?: ez az esemény Kristi blogjáról indult. Akik részt vesznek benne, azok hetente, havonta -kinek hogy-, beszámolnak egy bejegyzésben a szerzeményeikről, majd az adott bejegyzésüket linkelik Kristi aktuális bejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ lenne.

Íme akkor a márciusi szerzeményeim.:

Forrás: Egmont Kiadó (recenzió)
Julianna Baggott: Tiszták- igaz, hogy annyira, de annyira nem ájultam el tőle, de nagyon olvasmányos történet, aminek kíváncsian várom a folytatását és csak ajánlani tudom mások figyelmébe is.
Asa Schwarz: Halott angyal- még nem olvastam, jelenleg az első részénél tartok.

Forrás: Animus Kiadó (recenzió)
Jussi Adler- Olsen: Fácángyilkosok és Hjorth & Rosenfeldt: Ingovány- még egyiket se olvastam, de sorra fognak kerülni. :o) Az biztos, hogy áprilisban Jussi Adler- Olsen korábbi krimijéről a Nyomtalanulról írni fogok.

Forrás: könyvtár
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. és 4.- még mindig nem tudom elhinni, hogy ilyen szerencsém volt. :o) Nem elég, hogy mind a kettőt beszerezte a könyvtár, de egyszerre tudtam kivenni őket! Már végeztem is velük, nagyon tetszettek! Az Egyedülről már írtam, a Bárotokról is hamarosan fogok.
Gordon Dahlquist: A sötétség könyve- ezzel sajnos nem volt már szerencsém. Nagyon érdekesnek tűnt a fülszövege, biztos jó kis könyv lehet, de sajna utólag tudtam meg, hogy van egy első része, amit még nem olvastam. Állítólag önálló kötetként is élvezhető, de így elment a kedvem tőle. Tán majd akkor, ha szerencsém lesz az első részéhez.

Forrás: könyvtár
Melissa Hill: Érted mindent!- a Kívánj bármit! után nagyon örültem annak, amikor megtaláltam az írónő egyik másik regényét, de sajnos ez nem jött be annyira. :o( Hamarosan írok is majd róla.
Bertrice Small: Királyok szeretője, királyi szeretők- nem tartom nagy durranásnak, de @Elhaym felhívta a figyelmemet arra, hogy ez egy sorozat, így ha a könyvtárban egyszer belefutok az első részébe (ez ugyanis a sorozat vége felé van már), mindenképp el fogom olvasni. :o)
Marina és Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a Teremtés növendékei- egy nagyon különleges regény. Még nem írtam meg róla a bejegyzést, nem is tudom, hogy egyáltalán sikerülni fog-e rendesen összefoglalni a gondolataimat róla.

Forrás: könyvtár
Kate Furnivall: Lydia Titka; Michelle Moran: Nefertiti; Herta Müller: Lélegzethinta- Jelenleg a Lélegzethintát olvasom, a másik kettő még várat magára. :o)

ITT pedig olvashatod, hogy más könyves blogger miket szerzett be ebben a hónapban. 

2012. április 1., vasárnap

Márciusi összegzés

április 01, 2012 0 Hozzászólás
Csak én érzem úgy, hogy mostanában még gyorsabban telnek a napok? Véget ért a március, íme az újabb hó végi összegzés.

Amikről márciusban írtam:

Ifjúsági irodalom tekintetében A Szent Johanna gimi 3. része és a Tiszták került terítékre. Leiner Laura sorozatáról eddig is csak jót tudtam írni, az Egyedülről se tudok mást. Újdonságot a 4. résszel kapcsolatban se fogtok itt olvasni, a Barátokért is odáig voltam és nagyon reménykedek abban, hogy amikor legközelebb megyek a könyvtárba, bent lesz az 5. is, mert még azt is beszerezték.
A Tiszták tényleg nagyon izgalmas, jól felépített történet. Kellőképpen borzongató is, izgatottan várom a folytatás megjelenését. 

Természetesen a gyermekirodalom se maradhatott ki ebben a hónapban. :o)
Továbbra is Thomas (Megy a vonat zakatol; Thomas, a hős) a nagy kedvenc (olyan szinten, hogy most épp nátházunk és bizony nehogy már csak Gyerkőc szenvedjen az orrszívás miatt, előtte megszadizzuk Thomast is, mert hát naná, hogy ő is náthás), de márciusban Gyerkőcömet megismertettem A "klasszikussal" (Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék). A Kispipi és Kisréce az egyik kedvenc lett.
Berg Judit Maszat sorozatának első részéhez (Maszat játszik) is szerencsénk lehetett, én személy szerint kíváncsi vagyok a többire is. Gyerkőcömnek mindegy, csak vonat legyen benne. (Még jó, hogy tudtommal épp a napokban jelent meg a Maszat a vonaton.)

A végére hagytam a vegyes kategóriát. Krimis, humoros és a "szebb" történet.
Jo Nesbo: Fejvadászok c. krimije a második olvasott történetem tőle, eddig ez tetszett a legjobban. Itthon vár már rám a Leopárd, hamarosan az is sorra fog kerülni. ;o)
Végre befejeztem Meg Cabot Locsifecsi királynője sorozatát. Sajnos a befejezés valahogy nem jött össze. :o( (Locsifecsi királynő férjhez megy).
Egy ideje már "szemeztem" Kate Morton nevével, végül Az elfeledett kertet sikerült elolvasnom tőle. Élvezetes, jól felépített történet volt, megvan a maga bája, varázslata, hangulata.



Ami pedig a blogéletet illeti:

Február 26-án volt a blog 2 éves, ebben a hónapban pedig a blogszülinapi játékból kifolyólag nyertest hirdettem, aki a CorLeonis Kiadó jóvoltából a 13 1/2 egy kötetét nyerte meg.
Jelenleg a  2. blogszülinapi játék II. felvonása folyik a tulipános könyvjelzőért. (Őszintén szólva azt hittem nagyobb lesz az érdeklődés, de úgy látszik, nem sok embernek tetszik annyira, mint nekem.) :o) 

Ami nagyobb változás lehet, hogy 5 rovat is bevezetésre került, ebből eddig hárommal találkozhattatok.
Ilyen a Musing Mondays, ami Hétfőnként jelenik meg. Az eseményt kitaláló bloggerina minden héten felvet egy kérdést, amire aztán mindenki válaszolhat a blogjában.
A Top10 Tuesday Keddenként jelenik meg. Könyvekből bizonyos kritériumok alapján Top10-es listát igyekeznek a részvevő bloggerek ilyenkor összerakni.
A "Waiting On" Wednesday lényege az, hogy minden Szerdán 1 várható megjelenésre hívom fel a figyelmeteket.
Eddig ezzel a hárommal találkozhattatok. És akkor ott van még az In My Mailbox- Amikor a postás kétszer csenget.... Ez a bejegyzés mindig a hónap utolsó napján vagy épp a hónap első napjaiban (mikor hogy fog összejönni) fog megjelenni és arról olvashattok majd benne, hogy az adott hónapban milyen könyveket vettem, kaptam recenzióra, cseréltem, kaptam kölcsön vagy vettem ki a könyvtárból.
A Barangolás pedig hazai gyártmány lenne, ami @Zsanó ötletén alapul. A lényege pedig az, hogy az olvasott könyvekben megismerhetett valós vagy képzeletbeli helyszíneket mutathatjuk be leírásokkal, képekkel. Havonta 1X tervezem, hogy jövök egy olyan helyszínnel, amivel vagy az adott hónapban vagy pedig előtte olvasott könyvben ismerkedhettem meg.
És akkor most szeretném felhívni a figyelmeteket ERRE a blogra, ahol ha egy rovatot te is rendszeresítettél az oldaladon, be tudod linkelni. Amolyan gyűjtőhely, ahonnan eltalálhatunk mások hasonló bejegyzéseire is.
A Gyerkőc könyvespolca pedig kap egy szép képecskét. :o)

Az utolsó fontosabb hír pedig, amit lehet, hogy nem is vettetek észre, az az Értékelés alatt található.
A csillagozást megszüntettem, de helyette bevezetésre kerültek ezek a mókás arcok. Ezekkel szeretném segíteni az idetévedő érdeklődőknek az eligazodást, miket ajánlok a figyelmetekbe és miket annyira már nem. :o) Egyelőre a lista még átnézés alatt van!





És mi várható áprilisban?

A Szent Johanna gimi 4. részéről biztos fogok írni. Elolvastam már az Alekszandra és a Teremtés növendékeit; a Királyok szeretője, királyi szeretőket; Érted mindent!
Jelenleg a Lélegzethintát bújom és a Nefilimet. Nagy eséllyel ezekről bejegyzés várható ebben a hónapban, de tervbe vettem Adler- Olsen Nyomtalanul c. krimijét is.

2012. március 29., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3.

március 29, 2012 6 Hozzászólás
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió (2010.)
Oldalszám: 457
Ára: 2990
Sorozat: A Szent Johanna gimi
Az eddigi olvasott részek:
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1.
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2.
Forrás: könyvtár

Kiknek ajánlom?: mindenkinek,
de tényleg. Annak is, aki nincs oda
az ifjúsági irodalomért. Higgyétek el,
ez a sorozat nagyon jó! Még mindig
nem jöttem rá, mivel tudta elérni az
írónő, hogy kortól, nemtől
függetlenül odáig legyenek érte az
olvasói, de majd rá fogok. ;o)
Én egyszerűen imádom!
Mint már a 2. résznél is írtam,
igazán semmi extra, de pont ettől
bájos. Nincsenek benne vámpírok,
vérfarkasok, tündérek, egy egyszerű
fiatal lány naplója a mindennapjairól
és az (egyelőre) plátói
szerelméről. Tán pont ez a titok
lényege is. Mindannyian voltunk,
vagyunk, leszünk szerelmesek
olyasvalakibe, akit csak távolról
merünk csodálni. :o)
A kép forrása
Az írónő oldala
Épp Gyerkőcömnek böngészgettem a könyvtár gyerekrészlegén, amikor csak úgy "hátha szerencsével járok" pillantással odasandítottam az ifjúsági irodalom részlegére és hirtelen szembe találtam magamat "A Szent Johanna gimi" 3. és 4. részével. Egy pillanatra megállt a szívem, izgatottan néztem mennyi mesekönyvet tettem a kosaramba, mert bizony innen maximum csak 6-ot lehet kölcsönözni egyszerre. Össze is szorult a szívem, hogy megvan a 6, nem fér bele a 2 könyv még pluszba. Na de mit tehetett volna a kisgyerekes anyuka? :oP Gyorsan meggyőzte magát, hogy nem fog összedőlni a világ, ha a 2 mesekönyv visszavándorol a helyére és gyorsan lecsapok az "Egyedül"re és a "Barátok"ra, mert hát ki tudja legközelebb mikor lesz ekkora szerencsém. Így mesekönyvek vissza, start a kiszemeltekért, majd pironkodva sorbaállás a könyvtáros néni elé, hogy bevigye a gépbe a kölcsönzést. ;o)

Amint lehetőségem nyílt rá, otthon neki is estem a 3. résznek. Egy picit bennem volt, hogy majd most bizony megfejtem mi az írónő sikerének titka, most aztán kritikus leszek a karakterekkel is. Nos, ezzel egész jól haladtam. Magamban el is mosolyodtam amikor a 17. oldalon Dave kiszállt a suli előtt a kocsiból, persze fontos konferenciahívása volt és beugrott, hogy várjunk csak! Ki a fenével beszélget ez a srác állandóan? Mintha a 2. részben lett volna célzás arra, hogy barátai nem nagyon vannak és az apjával beszélget állandóan. Na de miről? És miért nem otthon? Meg amúgy is folyamatosan? Suliidőben? Engem anyumék miért nem hívtak soha olyankor? (ja, mert tán annyira nem volt elterjedve a mobiltelefon akkor még)
Na szóval magamban nyugtáztam, hogy igen, most sikerülni fog kritikusabbnak lennem. Tartott ez mint már említettem egy ideig. Az első ilyen emlékem a 17. oldalon Dave-es szitu, aztán már csak kb. a 130. oldal környékén tértem magamhoz és persze hűztem, meg háztam, hát én már megint odáig vagyok sóhajtásokkal. ... Ennyit arról, hogy majd most rájövök a titokra és kritikus leszek. :o) Még mindig imádom!

Nagyon örülök, hogy sikerült egyszerre megszereznem a 3. és a 4. kötetet is, mert az első a 10. év első félévét, a második pedig a második félévét mutatja be.
Igazából minden a szokásos. Reni továbbra is epekedik Cortezért, akin annyira eligazodni még mindig nem lehet. Ugyanis barátnője lesz, de közben Renire is sandítgat rendesen. :o)
Arnold továbbra is odáig van Reniért, csak a vak nem veszi észre.
Virág is szerelembe esik. Igen ám, csakhogy emiatt Renivel kezdenek eltávolodni egymástól.
Aztán eljön a Szilveszter éjszakája és bizony nagy fordulat következik be, ami teljesen összezavarja a főszereplőnket. (És itt volt az a pont, amikor elégedetten felsóhajtottam, repesett kis szívem, már reménykedtem, hogy mostantól minden jó és szép lesz. ... Erre meg! B@sszus, Reni anyukájának aztán van érzéke ahhoz hogyan kell a gyereket megbüntetni. Jegyzet magamnak: ha ilyen történne az egyelőre még nem létező lányommal, persze, fejmosás ne maradjon el, de a telefont legalább felejtsem el!)

Thomas a gőzmozdony- Megy a vonat zakatol; Thomas mondókás és verseskönyve

március 29, 2012 0 Hozzászólás
Magyar megjelenés: Egmont Kiadó (2012.)
Oldalszám: 24
Ára: 1499 Ft
Amint megláttam ennek a kis mondókás könyvnek a megjelenését az Egmont Kiadó oldalán, azonnal tudtam, hogy Thomas rajongó kisfiamnak kihagyhatatlan lesz.

Lehet-e jobb ötvözet az óvodás illetve a kisebb korosztály vonatos rajongóinak (na meg persze akár az idősebbeknek is), mint Thomas és a mondókák egy kötetben? Kétlem. ... Aki kitalálta és összehozta, annak minden elismerésem.
20 kis mondóka, versecske található benne, ismertek, kevésbé ismertek és persze Thomas, Emily, Toby, James és társaik illusztrációival.
A könyvecske színes, vidám, nem túl nagy, nem nehéz, nálunk csak az amolyan "várótermes" kategóriába tartozik. Vagyis olyan, ami a legtöbb táskába belefér, nem foglal nagy helyet, nem szakad le a vállunk és mégis van nálunk a Gyerkőcnek egy könyv, ami bármikor, bárhol előkapható (akár váróteremben is) és egy időre leköthető vele az izgő-mozgó csemete.
Thomas rajongóknak kihagyhatatlan szerintem!

2012. március 28., szerda

"Waiting On" Wednesday (3.)- Várólistára ...

március 28, 2012 0 Hozzászólás
Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ.

Bajban voltam ezen a héten, amikor a várható megjelenések között böngészgettem. Csupa izgalmas "reménységbe" botlottam és féltem, hogy nem fogok tudni csak egyet kiemelni. Aztán szembe találtam magamat ezzel a névvel:  
Sofi Oksanen 
és onnantól kezdve más nem is érdekelt.
Eddig csak a Tisztogatást olvastam az írónőtől, de az olyan szinten sokkolt, rejtett rabul, hogy ez a név szerintem örökre bevésődött a fejembe. ... Olvasva a Baby Jane fülszövegét, Oksanen újra nem könnyű témához nyúlt.
Kíváncsian várom a megjelenését!

Sofi Oksanen: Baby Jane

Eredeti címe: Baby Jane (2005.)
Várható magyar megjelenés:
ápr. 2. ?
Oldalszám: 200
Ára: 3250
Kiadó: Scolar Kiadó
"Mi történt Kormival? A magabiztos, mindenkit elbűvölő lány, aki körül csak úgy pezseg az élet, milyen valójában? Milyen akkor, amikor a pirulák és az alkohol mindent elrejtő gőze nem lengi körül? Mi zajlik a ragadós kacagás, a rummámoros éjszakák legmélyén?
Hogyan történhetett, hogy a város legmenőbb, feketebakancsos leszbije saját otthona rabjaként, az éhhalál szélére sodródva tengeti vegetáláshoz hasonlító "életét"?
A kötet elbeszélőjének nagy szerelme, Kormi elszigeteli magát saját lakásában. Nem vásárol, nem mozdul ki, még csak szemetet sem meri levinni, sőt már éjjel sem merészkedik emberek közé. Szorongástól szenvedve még a legegyszerűbb dolgoktól is visszariad. Kormi hosszú éveken át sikerrel rejtette el lelki betegségét - S AMIKOR MÁR FELTÁRULKOZNA, AMIKOR MINDEN IDEGSZÁLA KÖNYÖRÖGNE A SEGÍTSÉGÉRT, SENKI SEM ÉRTI... A SZAVAK ROSSZKOR, ROSSZ HELYEN HANGZANAK EL, ÉS SÜKET FÜLEKRE TALÁLNAK.
A világhírű finn írónő második regényében különös szerelmi háromszög bontakozik ki, és érzéki szerelmi dráma játszódik le a magával ragadó leszbikus lány, Kormi pánikbetegségének az árnyékában. Mámoros nevetés, elsöprő szenvedély, fojtogató féltékenység és könnyek vezetnek a megtörhetetlen magány és a végső lemondás felé.
Sofi Oksanen a "Baby Jane"-ben tabutémákhoz nyúl: az Oksanenre oly jellemző dühvel és szívbemarkoló átéléssel hívja fel a figyelmet a melegek zárt világának emberségére, illetve a lelki betegekről való gondoskodás csődjére, a kirekesztettségükre, a társadalom velük szembeni értetlenségére, az alkoholon, nyugtatókon, drogokon élő Prozac-nemzedék magára hagyatottságára."

"Sofi Oksanen (Jyvaskyla 1977 január 7.) finn írónő. Apja finn, anyja észt. A helsinki Színművészeti Akadámián tanult dramaturgiát. Először a Sztálin tehenei című regényével vált ismertté (Stalinin lehmät, 2003). Két évvel később jelent meg második kötete a Baby Jane (2005). Oksanen első színpadi művét, a Tisztogatás-t (Puhdistus) 2007-ben vitték színre a Finn Nemzeti Színházban. Ebből a műből készült Oksanen harmadik regénye azonos címmel (Tisztogatás, 2008). A kötet kiadása után a finn fikciós irodalmi művek bestseller listájának élére került. A Tisztogatásért 2008-ban megkapta Finnország legnagyobb irodalmi elismerését a majd 2009-ben a Runeberg-díjat és 2010-ben az Északi Tanács Irodalmi Díját." forrás

ITT pedig megnézhetitek, hogy más hazai könyves bloggerek mely könyv/könyvek megjelenéseit várják!

2012. március 27., kedd

Top10 Tuesday (2.)- Leg-leg-leg

március 27, 2012 0 Hozzászólás
Mi is az a Top10 Tuesday?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani könyvekből. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ lenne.

Félő volt, hogy ezzel a listával bebukom majd.
I. probléma: mi is az a "play hooky"? Egyszerűen nem tudtam rájönni, márpedig kulcsszó a kategória szempontjából. Néztem így, néztem úgy, olvastam a bejegyzéseket, de egyszerűen nem állt össze a kép. Aztán szerencsémre eljutottam egy blogra, ahol a bloggerina ugyanolyan tanácstalan volt, segítséget kapott, így én is megtudhattam mit is jelent.
II. probléma: hogy lehetne ezt az egészet megfogalmazni magyarul egy mondatban? Jó pár mondatverziót lefirkantottam, végül úgy döntöttem, tán ezzel sikerült a legjobban összefoglalnom, erre a hétre mi is lenne a "feladat":

Top10 könyv, amit nem tudtál lerakni, ezért beteget jelentettél az iskolában/munkahelyeden, csak hogy be tudd fejezni az olvasását otthon.

III. probléma: melyik 10 könyvet választanám? Már eleve érdekes a szitu, hisz én itthon vagyok Gyerkőcömmel, így lényegében hiába jelentenék "beteget", bizony attól a 24 órás műszak megmaradna. :oP
Próbáltam máshonnan megközelíteni a témát. Igaz, hogy beteget sose jelentettem egy könyv miatt, de olyan fordult már elő, hogy alig vártam vége legyen egy előadásnak és folytathassam az aktuális olvasmányomat vagy épp a munkahelyemen bizony titokban előkerült az "áldozat", mert nem tudtam leszállni róla. :o) Viszont hiába közelítettem meg így, kezdtem el írni a listát, akkor is csak eddig jutottam:

1. J. K. Rowling: Harry Potter és a Bölcsek köve: a Harry Potter sorozatra viszonylag "későn" találtam rá. Ciki vagy sem, olyan 20-21 évesen kezdtem neki az első résznek. A Bölcsek kövét és Az azkabani fogolyt még előadások között faltam ...
2.  J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
3. J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz serlege: ... a Tűz serlegét már ingázva a munkahely és az iskola között ...
4. J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér herceg: ... A Félvér herceg pedig az utolsó ilyen, ekkor már a pocakomban volt a Gyerkőc és a munkahelyemen titokban olvasgattam, ha alkalmam nyílt rá (vagy jobban mondva alkalmam nyílt rá és ezt a lehetőséget inkább nem arra használtam, hogy lehunytam a szemeimet csak egy picikét, mert az első harmadban szívem szerint folyamatosan aludtam volna.). ;o)
Na de visszatérve a problémára, a 4.-nél elakadtam, hiányzott 6 könyv. Újra máshonnan közelítettem meg a kérdést. Igaz, hogy itthon vagyok, de melyik volt az a 6 könyv, amit legszívesebben megszakítás nélkül olvastam volna? Ezek ugrottak be elsőként:

5. Stephenie Meyer: Twilight- Alkonyat: igen, nekem bejött Meyer sorozata, főleg az első két rész. Sőt, ha jól emlékszem az Alkonyat volt az ami segített abban, hogy hosszabb kihagyás után újra elkapjon az olvasási láz.
6. Jay Asher: Tizenhárom okom volt ...: ennek a könyvnek pár perccel később neki is álltam, ahogy megkaptam. Szerencsém volt, mert Gyerkőcöm épp aludt, így falhattam büntetlenül. :o) Magam is megdöbbentem amikor meghallottam a gügyögését (mármint a Gyerkőcömét), kiragadtam magamat a könyv világából és észrevettem milyen rövid idő alatt, milyen gyorsan haladtam az olvasásával.
7. Maureen Lee: Búcsú Liverpooltól: bár az tény és való, hogy nem épp tavasszal kezdenék neki, viszont imádtam!
8. Sofi Oksanen: Tisztogatás: nos hát igen. ... Nem egyszerű történet, nem egyszerű elszakadni tőle. ...
9. Pierrot- Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje: Egri csillagok fanoknak kihagyhatatlan és letehetetlen.
10. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4.- Barátok: ehhez magyarázat se kell. :oP Igaz, hogy erről a részről még nem írtam, de majd fogok. Még mindig imádom a sorozatot, eddig ez tetszett a legjobban.

Úgyhogy így állt össze a mai Top10-es lista, vért izzadtam vele rendesen. :o)
 
ITT pedig böngészgethettek a hazai könyves bloggerek Top5- Top10-es bejegyzéseik közül!

2012. március 26., hétfő

Musing Mondays (2.)- Kérdezz! Felelek!

március 26, 2012 0 Hozzászólás
Mi is az a "Musing Mondays"?: ez az esemény a Should Be Reading blogról indult. Lényege az, hogy minden Hétfőn a blog írója -MizB- feltesz egy kérdést, amire aztán válaszolhatsz a blogodban, majd pedig a linkeled a bejegyzésedet az adott bejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ.
Íme akkor a mai:

Találtál már rá váratlanul egy olyan könyvre, amit aztán elolvastál, meglepően jónak találtad és évekig magával sodort? Ha igen, mi volt az?

Szerencsére gondolkodnom se kellett a válaszon, mert igazán 1 olyan könyv van, amit először elég "rég" olvastam, aztán évről-évre mindig újra és újra, egészen tavalyig. Ez pedig Tornay Judit Halálunk óráján c. regénye, ami 2006-ban jelent meg és még abban az évben rá is találtam.

Tornyai Judit: Halálunk óráján

Megjelenése: Európa Könyvkiadó (2006.)
Oldalszám: 216
Ára: 1900
"Mi kell ahhoz, hogy egy középkorú nő boldog legyen? Sok minden. Például hogy a gyerekei előtt szép jövő álljon, a férje hűségesen szeresse, ő maga pedig anyaként, feleségként és dolgozó nőként sikeres legyen. De ha ez a nő rákos, akkor lehet, hogy mindezek háttérbe szorulnak, sőt egyáltalán nem fontosak, mert csak az számít, hogy meggyógyuljon.
A Halálunk óráján hőse, Éva még abban sem mindig biztos, hogy az számít. Amikor az élet normális folyamát egyik napról a másikra hirtelen megakasztja valami, méghozzá egy ilyen horderejű valami, akkor a felszínre kerül a sérelmek évek óta halmozódó hordaléka. De ezt csak Éva látja, mindenki más, a férje, a két fia, az anyja, a barátnői számára az élet, a saját életük lényegében ugyanúgy folyik tovább, ahogyan eddig, nekik továbbra is meg kell vívniuk a maguk csatáit, el kell végezniük hétköznapi feladataikat. Nem egészen értik, mit vár tőlük Éva, ő pedig nem tudja megmagyarázni nekik.
A Halálunk óráján elgondolkodtató, mélységesen megrendítő lélekrajz. Talán segít átérezni és megérteni a rákkal vagy más súlyos betegséggel küzdők végtelen magányát, elszánt küzdelmét és különleges igényeit. Tornay Judit Miskolcon született, férjével és négy gyermekével Sopronban él. Önkéntesként egy válságterhesekkel foglalkozó alapítvány titkára. Más kiadóknál megjelent három krimije (A. G. Ata néven) és egy romantikus regénye. "Kiskrimiket" is ír a TVR7 című műsorújságba."

Élénken él bennem az a pillanat, amikor először akadt a kezembe. A hétvégi mozi után szokásos módon útba ejtettük az egyik könyvesboltot. Az új megjelenések ki voltak pakolva, hogy a betérő látogatók azonnal kiszúrhassák őket. Bóklásztam előttük, de hogy miért pont ezt emeltem fel, ma már nem tudom. Tán a címe fogott meg.
Elolvastam a fülszövegét és úgy éreztem, hogy ez a történet olyan lesz nekem, mint egy pohár víz a sivatagban rekedteknek. ... Így is lett. Sírtam, emlékeztem, fájt, sebeket téptem fel és meglepő módon a végén mégis valahogy megkönnyebbültem.
Évről évre mindig előkerült egy évforduló közeledtével. Lassacskán azon kaptam magamat, hogy kapaszkodok belé, mert emlékeket idézett fel, elérte, hogy ne felejtsek. Aztán eljött az a nap is, amikor megértettem, hogy el kell fogadnom, vannak akik elmennek és nekünk pedig el kell engednünk őket. ... Így megváltam tőle.

2012. március 25., vasárnap

Kate Morton: Az elfeledett kert

március 25, 2012 0 Hozzászólás

Viktoriánus kor, gyermek utáni vágy, egy titok és egy mesekönyv. ...

Eredeti címe: The Forgotten
Garden (2008.)
Magyar kiadás: Könyvmolyképző
Kiadó (2011.)
Oldalszám: 622
Ára: 3499
Forrás: kölcsön kapott

Kiknek ajánlom?: nőnek, férfinak,
idősebbnek, fiatalabbnak
(bár azt azért ne felejtsük el,
hogy nem ifjúsági irodalom).
Igazából mindenkinek, akit érdekelne
egy régi családi titokról szóló könyv,
ami egy évszázadot ölel át. Mindezt nagyon
jól megírva, néhol érezve a viktoriánus kor
romantikáját, egy kis mesével fűszerezve.

Az írónő oldala
Amikor megjelent Kate Morton Felszáll a köd c. regénye és egyre több elismerő véleménybe botlottam a történetről, már akkor megjegyeztem magamnak, hogy nem szabad elfelejteni az írónőt és egyszer nekem is el kell majd olvasnom valamely regényét. Aztán valahogy ez el is felejtődött. Tavaly megjelent Az elfeledett kert tőle magyarul, újra pozitív véleményekbe botlottam. Végül Mónika meggyorsította, hogy be tudjam váltani a saját magamnak tett ígéretemet. Kölcsön kaptam tőle, mit volt mit tenni, nem halogathattam tovább az olvasását, hisz karnyújtásnyira volt most már csak tőlem a legújabb Morton könyv. ;o)

Kicsit félve kezdtem neki az olvasásának, mint a legtöbb olyan történetnek, amiről sok pozitív véleményt olvastam. Akaratlanul is elvárásaim vannak ilyenkor, úgy érzem, hogyha ennyi embert sikerült megnyernie magának, akkor muszáj engem is. Ugyanakkor persze egyfajta félelem is elfog, hogy csalódni fogok. Vágyom a szépre, arra, hogy tetszeni fog és félek mi lesz ha majd nyugtázhatom magamban, ahhoz képest még se lett olyan jó, mint amennyire számítottam rá? ... Szerencsére most nem csalódhattam, de azt azért el kell ismernem, hogy egy picit jobbra számítottam. Szép volt, jó volt, tetszett, de az a bizonyos plusz, amitől számomra ütős lesz az adott történet, hiányzott belőle.

Kate Morton az ihletet a "saját életéből" merítette. Először is talált egy régi fényképet, rajta egy kislánnyal a kikötőben egy fehér bőrönddel. Másodszor a nagymamája 21 éves korában tudta meg, hogy a szülei nem a biológiai szülei voltak. Nem kutatott a rokonai után, idős volt amikor megosztotta a titkát a három lányával.
Az elfeledett kert szálai már a Felszáll a köd előtt kezdtek körvonalazódni az írónő fejében, de papírra mégis csak később vetette.

A történet ide-oda ugrálásokkal kezdődött az időben, amiket nem volt nehéz követni, mindenesetre megrémültem, hogy ilyen sűrűn fogom magamat hol a múlt egyik, hol a másik részén, hol a jelenben találni és hogy hosszú távon is követhető lesz-e az egész.
Lényegében 3 idősíkon játszódik, amik szinte átszövik egymást, így elég nehéz utólag megmondani, hogy mikor honnan jutunk el egyik pontból a másikba. 
1913-ban veszi kezdetét a regény, amikor is egy hajó fut ki Londonból Ausztrália felé. Rajta egy egyedül utazó kislánnyal, akit egy titokzatos nő bújtatott el a hajón és eskette meg, hogy nem mozdul onnan. Ki a kislány, ki a titokzatos nő és miért kellett egyáltalán elbújtatni őt? A hajó kifut, de a nő már nincs a fedélzeten. Mikor kikötnek Ausztráliában, a kislány magányosan vár a kikötőben. Senki nem tud róla semmit. Végül egy házaspár veszi magához és nevelik fel a saját gyermekükként. Nell 21 éves, amikor megtudja az apjától az igazságot.
A másik szálon a 70-es években vagyunk, amikor is Nell már nagymama és a lánya nála hagyja az unokáját, akit innentől kezdve ő nevel fel. Később ez az időszak még visszatérő elem lesz, ugyanis még ezelőtt történik, hogy meghal Nell nevelőapja és a nőhöz eljut a bőrönd, amit anno vele együtt találtak meg a kikötőben. Ekkor Nell Angliába utazik, hogy kiderítse a múltját.
Innentől kezdve hol 1913-ban vagyunk, hol még előtte, hol 1975-ben, hol pedig 2005-ben.
Amikor Nell meghal, az unokája Cassandra pedig megtudja az igazságot, ő is Angliába utazik felgöngyölíteni a szálakat. Nem érti, hogyha Nell felkutatta a rokonait, akkor mégis miért tartotta titokban a származását? Valamit titkolnia kellett esetleg? 
Ki volt Nell? Ki volt az a nő aki feltette a hajóra és miért? Ki a sokszor emlegetett Írónő? Mi köze a regényben többször felbukkanó meséknek a történethez? ...

Olyan hű de szövevényesnek nem mondanám Az elfeledett kertet, viszonylag elég hamar átláttam, hogy ki kicsoda, milyen kapcsolat van közöttük és mi lesz a vége. Ettől függetlenül élveztem az olvasását, mert nagyon jól felépített, több szálon futó történet.
Amikor pedig kicsit böngészgettem az írónő oldalán és megtudtam, hogy a nagymamájáról mintázta Nellt, maga a kert is létezik, egészen más szemmel néztem vissza az olvasottakra.
Kate Mortonnak sikerült remekül ötvöznie az 1900-as évek eleji hangulatot, a XXI. század elejivel. Mint amikor két világ csap össze -jobban belegondolva hatalmas a hézag közöttük-, de Nell a hidat testesítette meg és neki köszönhetően szinte egy évszázad eseményeit olvashatjuk el.

2012. március 23., péntek

Julianna Baggott: Tiszták

március 23, 2012 0 Hozzászólás

Melyben olvashatunk egy elképzelt világról, amiben csak két időszámítás létezik. A robbanás előtt és után. ...


Eredeti címe: Pure (2012.)
Magyar megjelenés: Egmont Kiadó (2012.)
Oldalszám: 568
Ára: 3999
Forrás: kiadó- recenzió

Kiknek ajánlom?: Igazából mindenkinek,
aki szereti a posztapokaliptikus
történeteket.
Az írónő oldala ITT.
Amikor megjelent Julianna Baggott trilógiájának első része magyarul, őszintén szólva nem remegtek érte a térdeim. Megjegyeztem, hogy a sok posztapokaliptikus történet közé érkezett egy új, de túlságosan nem vonzott. Tán azért sem, mert az utóbbi időben annyi szörnyűséges elképzelésről olvastam, hogy már rendesen kezdek zizizni, ha a jövőre gondolok.
Sorban jelentek meg a pozitív vélemények, értékelések róla, de mindezek kevesek voltak még ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődésemet. Ekkor jött a képbe Gigi bejegyzése- Gigit egy nagyon őszinte könyves bloggernak tartom, aki bizony nem tartozik a lágyszívűek közé. Ergo, ha neki valami tetszik, akkor úgy gondolom, hogy arra tényleg nagyobb figyelmet kell fordítani és próbát kell vele tenni- és határoztam el, hogy bizony a Tisztákat el kell olvasnom és kész!
Mielőtt belevetettem volna magamat, újra elolvastam néhány értékelést róla és bár felidézni fél óra múlva nem tudtam volna, hogy ki mit írt róla, de amolyan kulcsszavak megragadtak bennem. Ilyen volt a "véres", "borzongató", "Az Éhezők Viadala". Ebből azt szűrtem le, hogy egy nagyon brutális, szörnyűséges világról fogok olvasni, csöpögni fog a vér és nyilván azért a szerelmi szál is valahogy bele lesz szőve. Nos, bár tény és való, hogy valamilyen szinten ezek a "kulcsszavak" helytállóak lehetnek, de nem olyan erősen.
Nem csöpögött a vér, nem volt véres olyan értelemben. Borzongatónak borzongató volt, de nem úgy, mint amikor félsz, rettegsz, hanem mint amikor összeszorul a gyomrod, lehunyod a szemedet, el se akarod képzelni, nem akarod látni magad előtt, de közben pedig egyszerűen nem tudsz mit tenni, mert a képek akaratlanul is megjelennek előtted. Ugyanakkor meg "Az Éhezők Viadalához" egyáltalán nem lehet hasonlítani. Az egyetlen közös vonás bennük az, hogy mind a kettő olyan világban játszódik, amely világ létrejöttét szerintem senki se szeretné megélni. De nincs szó arról, hogy egymásnak lennének uszítva az emberkék, kapnak egy baltát és uccu neki, csak egy maradhat. Ha annyira párhuzamot akarnék vonni, akkor inkább Scott Westerfeld sorozatával találhatnék némi hasonlóságot.

Mielőtt rátérnék arra röviden, hogy miről is szólt és milyen is volt, úgy érzem tán jobb még az elején belegondolnia az olvasónak abba, hogy mi történt anno Hiroshimában. Milyen hatással lett az emberekre az atombomba ledobása. Akárhogy agyalok, egyszerűen nem ugrik be mely könyvben olvastam, ha kiderül valakiről, hogy a családja Hiroshimában élt vagy a közelében a szörnyűségkor, akkor nagyon kevés esélye van arra, hogy férjhez tud menni, meg tud nősülni, mert a japánok rettegnek a "hibás" gének átörökítésétől.
Szóval, képzeljétek el a hiroshimai túlélőket, a sérüléseiket, ha tudjátok. És utána fogjatok bele ebbe a történetbe. ... Így nem is tűnnek tán annyira elképzelhetetlennek a szörnyűségek. :o(

Csak két "időszámítás" létezik: a robbanás előtt és után.
Előtte minden olyan volt, mint most. Az emberek reggel szépen felkeltek, megreggeliztek, újságot olvastak, elvitték a gyereket oviba, iskolába, anyuka, apuka elment dolgozni. Utána bevásároltak, ha belefért moziba mentek, nyaraltak, pihentek. (Gondoljunk legalábbis csak a jóra.)
Utána viszont minden kártyavárként dőlt össze. Rengeteg ember meghalt, a túlélők pedig ki könnyebben, ki súlyosabban megnyomorodott. Emberek olvadtak egybe vagy épp tárgyak az emberekbe. Esetleg állatok az emberekbe.
Igen, jól olvastátok. Képzeljétek el, ahogy egy anya a robbanás pillanatában épp a karjaiban tartja a gyermekét. A következő percben már csak azt veszi észre, hogy a gyermeke teljesen beleolvadt, csak a feje lóg ki a testéből és él. Vagy képzeljétek el egy kisfiút, akinek a hátába madarak olvadnak. Csapkodó szárnyak, csőrök. Vagy egy kislányt, aki a kezében épp akkor egy babát tartott és az utána során a kézfeje helyett egy babafej látható csak.
Az emberek egy része meghalt, a másik része ilyen borzalmas dolgokkal kénytelen élni az életét egy olyan világban, ahol teljesen egyedül maradtak. Ahol eltűnt az ipar, a fejlődés, a mezőgazdaság, ahol minden komor, sivár és sötét. Amikor magam elé képzeltem ezt a világot azt láttam, ahogy a romok között emberek élnek, koszosak, éheznek, mindenre képesek lennének az élelemért. Aztán ha egy kicsit oldalra fordulnánk ebben a magunk elé képzelt világban, egy kupolát pillantanánk meg a távolban. Egy kupolát, ahol emberek élnek elzárva, akik megmenekültek, akik nem nyomorodtak meg, akik nem éheznek, akik a történtek ellenére élik az életüket, mintha mi se történt volna.
Vagyis vannak a Tiszták, a kupola lakói és vannak azok, akik kívül rekedtek. Tudnak egymásról, de találkozni esélyük sincs.
Pressia a kupolán kívül él. 7 éves volt a robbanáskor, a történet jelenében 16 éves már. A nagyapjával él, mivel a szülei meghaltak.
Partridge viszont a kupolában tengeti napjait, másfél évvel idősebb a lánynál. Az apja befolyásos ember, az anyja viszont kint rekedt, a bátyja pedig öngyilkosságot követett el. Ő az amolyan örök második, de mégis a kiválasztott. Egy napon a fiú rájön, hogy tán az anyja még sem halt meg, ezért kiszökik a kupolából, így találkozik Pressiaval. Bár más-más világban nőttek fel, de a múltjuk azonos. És hogy a jövőjük is esetleg? ... Nem úgy alakul, ahogy a fülszövegből sejteni lehet. ...

A könyv hol a lány, hol a fiú szemszögéből mutatja be a történteket. És van még 2 szereplő, akik szintén nagyobb teret kaptak: El Capitan és Lydia.
Mint már írtam, olyan értelemben nem véres a történet, az egybeolvadások miatt viszont kellőképpen borzongató. A világkép jól fel van építve, a szereplők is kidolgozottak, igazán minden a helyén van. Olvasmányos, izgalmas, de tán nem annyira hű de nagyon jó. Jó-jó, mindenkinek ajánlom, lazán neki tudnék futni még egyszer az olvasásának és biztos élvezném másodjára is, de az értékelések alapján ütősebbre számítottam.
És készüljetek, trilógiáról van szó. Bár, hogy a folytatások mikor jönnek majd, jó kérdés, angolul és magyarul is szinte egyszerre jelent meg az első rész. A Fox 2000 megszerezte a filmjogokat, így filmre is lehet majd számítani belőle. ;o)

2012. március 22., csütörtök

2. blogszülinapi játék II. felvonás

március 22, 2012 2 Hozzászólás
Mint már említettem a szülinapi játék nyertesének kihirdetésekor, itt vagyok a második felvonással. :o)
Történt ugyanis aznap, hogy épp könyvjelzőket böngészgettem a meska oldalán (könyvjelzőből sose lehet elég. Már csak azért sem, mert egyszerűen hajlamosak felszívódni.), amikor rátaláltam erre a gyönyörűségre és úgy gondoltam, itt a tavasz, blogszülinap volt, meglepnék vele egy szerencsés nyertest, ha nektek is elnyerte a tetszéseteket. ;o)
A feladat nagyon egyszerű, az alábbi kis űrlapot kell kitöltenetek ("Melyik az az 5 könyv, amit szerintetek legalább egyszer, mindenkinek el kéne olvasnia élete során?"), majd rákattintani a megfelelő gombocskára. Most először teszek vele próbát, remélem, hogy rendben fog működni. ;oP A kapott listából pedig közzéteszek majd egy bejegyzést, hogy miket ajánlottatok.
A határidő

április 4. 24:00

A sorsolást újra a Random segítségével fogom elvégezni, a nyertes nevét itt is közzé teszem, de e-mailben is értesítem. A nyereményét pedig postán juttatom el hozzá.
(A nyeremény csak a tulipános könyvjelző, a könyv nem!) ;o)


A játék véget ért, köszönöm a részvételt! A nyertes nevét ITT találjátok! :o)

2012. március 21., szerda

"Waiting On" Wednesday (2.)- Várólistára ...

március 21, 2012 0 Hozzászólás
Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ.

Amikor legelőször láttam meg ennek a könyvnek a borítóját, az Indiana Jones jutott eszembe. Legszívesebben azonnal "lapoztam" volna, hogy inkább a többi várható megjelenésnek tudjam szentelni a figyelmemet, de valami mégis visszatartott. Elolvastam a fülszöveget és már az első egy-két mondattal sikerült "szíven ütnie". II. vgh., titkos szöveg, ami bizonyítja valami létezését, ami mindennél hatalmasabb fegyver lehet, ...  hűűűűű. Izgalmasnak tűnik. ;o)

Tom Harper: Az elveszett
szentély

Eredeti címe: Lost Temple
Várható magyar megjelenés: márc. 28.
Oldalszám: 340
Ára: 2990
Kiadó: Ventus Libro Kiadó
Kategória: kalandregény
"Az izgalmas, pergő kalandregény 1941-ben, a második világháború alatt kezdődik Kréta szigetén, ahol a németek meggyilkolnak egy angol régészt. A haldokló egy kalandorra bízza azt a titkos ókori szöveget, amely egy évezredek óta elfeledett ősi tárgy létét bizonyítja. A háború után németek, oroszok, amerikaiak akarják megkaparintatni e tárgyat, mert mind azt remélik, hogy olyan anyagból készült, amelyből az atombombánál is hatékonyabb fegyver állítható elő. Az ősi titok nem hagyja könnyen felfedni magát: Homérosz szövegei vezetik a főhőst és az olvasót helyszíneken és történelmi korokon át egészen a döbbenetes felismerésig, majd a megnyugtató világunk békéjét megmentő végkifejletig."

Tom Harper 1977-ben született Németországban. Történelmet tanult Oxfordban, jelenleg Yorkban él a feleségével és a két fiával.
Edwin Thomasként történelmi sorozatot írt, ami a napóleoni harcok során játszódik.
Regényei:
- The Mosaic of Shadows
- Knights of the Cross
- Siege of Heaven
- Lost Temple- Az elveszett szentély
- The Book of Secrets
- The Lazarus Vault
Edwin Thomasként:
- The Blighted Cliffs
- The Chains of Albion
- Treason's River
Magyarul egyelőre Az elveszett szentély (lesz) olvasható tőle.
Oldala ITT elérhető.

ITT pedig megnézhetitek, hogy más hazai könyves bloggerek mely könyv/könyvek megjelenéseit várják!

2012. március 20., kedd

Top10 Tuesday (1.) - Leg-leg-leg

március 20, 2012 2 Hozzászólás
A 3. olyan rovat, amire külföldi blogokban találtam és nagyon megtetszett, az a Top10 Tuesday. A kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani könyvekből. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez, ami jelen esetben EZ lenne.
Íme akkor az erre a hétre feladott lista:

Top10 könyv, amit tavasszal szeretnél elolvasni. 

Nos, már az első Top10 Keddemnél rághattam a szám szélét, nem olyan egyszerű csak 10-et kiemelni. ;o)

1. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4.- ez nagy eséllyel tuti össze fog jönni, mivel lassan végzek a 3. résszel
2. Herta Müller: Lélegzethinta- 2009-ben Irodalmi Nobel-díjat kapott, így még szép, hogy kíváncsi vagyok arra, milyen az a történet ami kiérdemelte ezt
3. Michelle Moran: Nefertiti- ahhoz képest, hogy a könyv 2010-ben jelent meg magyarul, eddig nem nagyon hallottam róla, viszont érdekesnek tűnik a fülszöveg alapján
4. Marina és Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a teremtés növendékei- erről a könyvről tavaly sok jót olvastam, így kíváncsi vagyok nekem is el fogja-e nyerni a tetszésemet
5. Kate Furnivall: Lydia titka- bár inkább negatív véleményekbe botlottam róla, de Az orosz szerető után mégis nagyon kíváncsi vagyok Lydia életének folytatására
6. Lisa Lutz: Spellman nyomozóiroda- azt hiszem fenn van a Várólistacsökkentő listámon, nem ártana azzal is haladni
7. George R. R. Martin: Trónok harca- igaz, hogy hamarosan látni lehet a sorozat második szériáját, de könyvben még az elsőt se olvastam. Filmben nagyon tetszett, így kihagyhatatlannak tartom.
8. David Safier: Jézus szeret engem- a Pocsék karma tetszett, kíváncsi vagyok a szerzőnek az újabb regényére is
9. Cassandra Clare: Bukott angyalok városa- mert ő a következő a sorban
10. Kelley Armstrong: Az ébredés- az első rész után kíváncsi vagyok a folytatásra is
Ó és tudnék még sorolni. ;o)

ITT pedig böngészgethettek a hazai könyves bloggerek Top5- Top10-es bejegyzéseik közül!