Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3.

Kiadó: Ciceró Könyvstúdió (2010.)
Oldalszám: 457
Ára: 2990
Sorozat: A Szent Johanna gimi
Az eddigi olvasott részek:
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1.
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2.
Forrás: könyvtár

Kiknek ajánlom?: mindenkinek,
de tényleg. Annak is, aki nincs oda
az ifjúsági irodalomért. Higgyétek el,
ez a sorozat nagyon jó! Még mindig
nem jöttem rá, mivel tudta elérni az
írónő, hogy kortól, nemtől
függetlenül odáig legyenek érte az
olvasói, de majd rá fogok. ;o)
Én egyszerűen imádom!
Mint már a 2. résznél is írtam,
igazán semmi extra, de pont ettől
bájos. Nincsenek benne vámpírok,
vérfarkasok, tündérek, egy egyszerű
fiatal lány naplója a mindennapjairól
és az (egyelőre) plátói
szerelméről. Tán pont ez a titok
lényege is. Mindannyian voltunk,
vagyunk, leszünk szerelmesek
olyasvalakibe, akit csak távolról
merünk csodálni. :o)
A kép forrása
Az írónő oldala
Épp Gyerkőcömnek böngészgettem a könyvtár gyerekrészlegén, amikor csak úgy "hátha szerencsével járok" pillantással odasandítottam az ifjúsági irodalom részlegére és hirtelen szembe találtam magamat "A Szent Johanna gimi" 3. és 4. részével. Egy pillanatra megállt a szívem, izgatottan néztem mennyi mesekönyvet tettem a kosaramba, mert bizony innen maximum csak 6-ot lehet kölcsönözni egyszerre. Össze is szorult a szívem, hogy megvan a 6, nem fér bele a 2 könyv még pluszba. Na de mit tehetett volna a kisgyerekes anyuka? :oP Gyorsan meggyőzte magát, hogy nem fog összedőlni a világ, ha a 2 mesekönyv visszavándorol a helyére és gyorsan lecsapok az "Egyedül"re és a "Barátok"ra, mert hát ki tudja legközelebb mikor lesz ekkora szerencsém. Így mesekönyvek vissza, start a kiszemeltekért, majd pironkodva sorbaállás a könyvtáros néni elé, hogy bevigye a gépbe a kölcsönzést. ;o)

Amint lehetőségem nyílt rá, otthon neki is estem a 3. résznek. Egy picit bennem volt, hogy majd most bizony megfejtem mi az írónő sikerének titka, most aztán kritikus leszek a karakterekkel is. Nos, ezzel egész jól haladtam. Magamban el is mosolyodtam amikor a 17. oldalon Dave kiszállt a suli előtt a kocsiból, persze fontos konferenciahívása volt és beugrott, hogy várjunk csak! Ki a fenével beszélget ez a srác állandóan? Mintha a 2. részben lett volna célzás arra, hogy barátai nem nagyon vannak és az apjával beszélget állandóan. Na de miről? És miért nem otthon? Meg amúgy is folyamatosan? Suliidőben? Engem anyumék miért nem hívtak soha olyankor? (ja, mert tán annyira nem volt elterjedve a mobiltelefon akkor még)
Na szóval magamban nyugtáztam, hogy igen, most sikerülni fog kritikusabbnak lennem. Tartott ez mint már említettem egy ideig. Az első ilyen emlékem a 17. oldalon Dave-es szitu, aztán már csak kb. a 130. oldal környékén tértem magamhoz és persze ztem, meg ztam, hát én már megint odáig vagyok sóhajtásokkal. ... Ennyit arról, hogy majd most rájövök a titokra és kritikus leszek. :o) Még mindig imádom!

Nagyon örülök, hogy sikerült egyszerre megszereznem a 3. és a 4. kötetet is, mert az első a 10. év első félévét, a második pedig a második félévét mutatja be.
Igazából minden a szokásos. Reni továbbra is epekedik Cortezért, akin annyira eligazodni még mindig nem lehet. Ugyanis barátnője lesz, de közben Renire is sandítgat rendesen. :o)
Arnold továbbra is odáig van Reniért, csak a vak nem veszi észre.
Virág is szerelembe esik. Igen ám, csakhogy emiatt Renivel kezdenek eltávolodni egymástól.
Aztán eljön a Szilveszter éjszakája és bizony nagy fordulat következik be, ami teljesen összezavarja a főszereplőnket. (És itt volt az a pont, amikor elégedetten felsóhajtottam, repesett kis szívem, már reménykedtem, hogy mostantól minden jó és szép lesz. ... Erre meg! B@sszus, Reni anyukájának aztán van érzéke ahhoz hogyan kell a gyereket megbüntetni. Jegyzet magamnak: ha ilyen történne az egyelőre még nem létező lányommal, persze, fejmosás ne maradjon el, de a telefont legalább felejtsem el!)

6 megjegyzés:

sajtosrolo írta...

:))) én is imádom!
és hehe, ezek szerint vak vagyok, mert nekem nem tűnt fel, hogy Arnold odavan Reniért :D
a szilveszter meg.. ÁÁÁ :// :D

Niki írta...

Nem tűnt fel? Na ne már! :o) Én valahogy éreztem, sőt, valamilyen szinten "törvényszerű" is volt az egész. :o)

sajtosrolo írta...

tényleg nem :DD hát, úgy általában nem tűnnek fel az ilyen dolgok, még az életben sem, talán csak akkor egyértelmű számomra az ilyesmi, mikor egy romantikus vígjátékban van két főszereplő, de hát ott előre lehet tudni, hogyan végződik a film:D
szóval eléggé azt hittem, Arnold csak jó barát akar lenni:DD

Niki írta...

Már látom is magam előtt a kicsi sajtosrolót, ahogy ül a középiskola udvarán egy padon, mellette csöpög "egy Arnold" nyála, de ő csak akkor veszi észre a dolgokat, amikor kicsi Arnold térde borul előtte és örök szerelmet fogad neki. :o) Aranyos. :o)

sajtosrolo írta...

:DD ebben most az a vicces, hogy tényleg volt hasonló, csak nem pont így zajlott:D

Niki írta...

Velem is volt anno valami ilyesmi, de inkább én voltam többnyire Arnold. :oP