Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2011.) Oldalszám: 200 Ára: 2999 Forrás: könyvtár |
Tóth Olga felkavaró, elgondolkodtató regényt írt anya és lánya(i) viszonyáról, a nővé érés és az anyává válás megéléséről. Családi sérelmekről és kegyetlenségekről, a kitörés, a megváltás lehetőségéről és lehetetlenségéről. És rólunk, kibeszéletlen közös múltunkról.
A szerző elismert szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. A család változásait, a férfiak és nők társadalmi helyzetét, a családon belüli erőszak megnyilvánulásait kutatja. Számos tudományos publikáció után ez az első regénye."
Sokszor nekiálltam ennek a bejegyzésnek, de aztán mindig ugyanoda lyukadtam ki: kezdődött minden a könyv bemutatásával, de aztán átváltott túl személyessé és ez nem tetszett. Valamit viszont mindenképp szeretnék írni róla, hogy megmutassam nektek mennyire jó is.
Amikor megláttam a könyvtárban, a borítója inkább elrettentett, mint kíváncsivá tett volna, de szerencsére felrémlett, hogy eddig pozitív véleményekbe botlottam róla és kivettem. Ti se menjetek el mellette, ha lehetőségetek adódik elolvasni, adjátok meg magatoknak ezt az élményt!
Nagyon nehéz írni róla. A történet a 60-as években játszódik, főszereplője a 22 éves Eszter, aki házasságon kívül teherbe esik, ami persze "nagy bűn" abban az időben. Hét hónapig titkolja az állapotát, amit valahol elképzelhetetlennek tartok, de manapság is bőven lehet ilyet hallani, hogy a szülők nem veszik észre a lányuk titkolt terhességét. A lány fél, hogy mit fognak szólni a szülei és nem is ok nélkül.
Abban az időben a szabályok betartása, az erkölcs, a tisztaság, tán fontosabb volt, mint manapság. A szülei kifelé a boldog családot mutatják, de belül viszont bajok vannak. Apuka félrelép, nem adja haza a pénzt, elissza, az anyuka három műszakban dolgozik, nem túlzottan foglalkozik a gyerekeivel, sőt, néha igazságtalanul bánik velük, főleg a legkisebbel.
Aztán ahogy lenni szokott, Eszter úgy dönt, hogy nem titkolja tovább az állapotát. A szülei persze kiakadnak, az anyja kitagadja. Mit fog vajon a fiatal lány tenni?
A másik főszereplő, Eszter 13 éves húga. Róla, az ő életéről a legnehezebb írni és mielőtt kifakadnék, ezt a szálat le is zárom gyorsan.
"Én magamról azt tudom, hogy nem születtem, hanem csak lettem. [...]
Anyám minden lehetséges alkalommal elmondja, hogy neki három gyerek bőven elég lett volna, sőt sok is. De nem tudott engem elvetetni. Hát így lettem. Előbb tudtam meg, mi az abortusz, mint az, hogy valójában hogyan lesz a gyerek."
"Gyerekkoromban anyám minden évben legalább kétszer elment bábaasszonyhoz. Megmondta, hogy kaparásra. [...] Megbeszéltük Pannival, hogy nekünk sose lesz kaparásunk, mert az undorító. Aztán egyszer nagyon sírt anyánk, hogy az a rohadt Ratkó Anna! És akkor lett még egy testvérem."
De hogy miért is olvassátok el ezt a könyvet? Szerintem nagyon jól bemutatja a 60-as évek Magyarországát és tán sok mindenre magyarázatot kaphatunk. Miért olyan mások a szüleink, nagyszüleink, mint mi? Miért gondolkodnak néha olyan másképp? Miért teszik, tették néha azt, amit?
Szomorúnak, kétségbeejtőnek tartom a Csupasz nyulakat. Szomorú, hogy biztos sok családban úgy nőttek fel a gyerekek, mint Eszterék és nőnek fel tán manapság is. Szeretet, megbecsülés, odafigyelés, tisztelet nélkül. Kétségbeejtő, hogy mindennek mi lehet a következménye. ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése