Könyvesem

Eva házassága romokban hever, majd kiderül, hogy a férje csalja is. Méghozzá nem mással, mint a 6 éves kisfiúk óvónőjével.
A nő bosszút esküszik, semmitől se riad vissza, hogy visszaszerezze a férjét. Közben egy "egyéjszakás" kapcsolatba is fejest ugrik, maga se tudva, hogy ezzel mit indított el. ...

Mostanában nagyon népszerűvé váltak az olvasók körében a skandináv krimik. Nálam eddig az első ilyen olvasott könyvem Camilla Lackberg: Jéghercegnő c. regénye volt, szintén az Animus Kiadó gondozásában. Míg annak a könyvnek a borítóján a fehér és a jeges szín uralkodott, ennek a szürke és a rozsdavörös. Mintha egy régi fekete-fehér fényképet néznénk.

Van egyfajta egyedisége a skandináv krimiknek, amit igazán nem is tudok megfogalmazni, de éreztem mind a két könyvnél a másságot.
Az Árulás igazán nem is krimi. Nincs vérengzés, holttestek, nyomozás. Inkább egy lélektani dráma, ami a felszín alatt súlyos kérdéseket taglal.
Hogy tudják a szülők tönkretenni a gyermekük életét?
Mivé tud fajulni egy megromlott házasság?
Mire képes az ember, ha veszélyben érzi magát?
Egyáltalán van-e olyan, hogy mindig biztonságban vagyunk?
És előfordulhat, hogy néha pont az üldöző válik üldözötté?

A történet elején nem értettem, hogy fog Jonas szerepe kapcsolódni Eva-éhoz, de azt már az elején érezni lehetett, hogy a fiatal férfival nincs minden rendben.
Igazán a történet 2 párhuzamos szálon fut. Jonas szálán olvashatjuk, hogy a szülei tettei mihez vezettek, mennyire voltak hatással az életére.
Eva szálán pedig a megcsalt feleség reakcióiról tudhatunk meg többet, majd ez a két szál összekapcsolódik. Faltam a sorokat, tudni akartam, hogy mindez hová fog vezetni. Nem hittem volna, hogy az lesz a vége, ami.

Nem krimi. Ne számítsatok vérengzésre, inkább egy nagyon jó lélektani ábrázolásra.
Lebilincselő volt. Jonas karakteréről sokat nem tudok írni, egyszerűen beteg ember. Eva pedig. ... Nehéz eset. Nem tudom mire lennék képes egy hasonló szituációban, de úgy érzem, hogy nagyon elítélendő a tette. A vége pedig döbbenetes. Mint egy örök körforgás, amikor a rémálomnak sose lesz vége.
Izgalmas, fordulatos, lebilincselő volt.


Megjelenés: Svek (2003.)/ Árulás (2010. Animus Kiadó)
Oldalszám: 197
Ára: 2390 Ft
Az írón oldala ITT.

Tegnap elkezdtem az Aranykönyvre leadni a szavazataimat, de jó pár könyv besorolásánál enyhén szólva is megdöbbentem. Ez mióta szépirodalom? Ez miért nem az ifjúsági irodalomnál van? És így tovább.
Botlottatok már bele olyan könyvbe, ami a webáruházak honlapján teljesen más műfajba volt besorolva, mint ahová ti tettétek volna?
Én jó párszor és néha az agyérgörcs kerülgetett ettől.

Szubjektív vélemény következik, senkit se akarok megbántani és független az Aranykönyvtől.
- Libri oldala. Fejős Éva: Csajok. Több Fejős Éva könyvet is olvastam (eleve, ha már azt írom többet, nyilván az első nem verte ki a biztosítékot, mert akkor nem vettem volna kézbe más könyveit sem, összesen 3-at, ha jól emlékszem), az Eper reggeli után mondtam, hogy ezt ki kell még hevernem, de a Csajok tetszett. Na de milyen műfaj? Szerintem egyértelműen szórakoztató irodalom. Ezen belül persze lehetnek albesorolások, azokba mélyebben nem mennék bele, a lényeg, hogy szerintem ez szórakoztató irodalom. A Libri szerint szépirodalom. Íme. Ezen úgy rendesen megdöbbentem. Szépirodalom szerintem pl. a Büszkeség és balítélet. Fejős Éva valahogy nem.
- De újabb gyöngyszem, amin eddig a legjobban kiakadtam. Szintén Libri. Laura D.: Szex és tandíj. Olvastam, írtam róla, szórakoztató irodalom szerintem. Erotikus nem, mert annyira nem "durvul". Erre a Libri oldalán: Szépirodalom- Romantikus, kalandos. Íme. Háááát, nem tudom. :oS Ez a könyv sem egy Büszkeség és balítélet. Aki nem olvastam volna, röviden arról szól, hogy Laura prostituált lesz, mert úgy érzi, csak ezzel a munkával tudja elérni, hogy tanulhasson és meg is élhessen. Romantikus szerintetek? Nagyon nem. Legalábbis remélem, hogy a fiatal lányok nem erről álmodoznak. Kalandos? Nem mondhatnám, de so-so, fogjuk rá, elmegy. Na de hogy szépirodalom?!

Elismerem előfordulhat, hogy egy könyv a szépirodalom és a szórakoztató irodalom határán van, de azért többségben elég egyértelmű. Valahogy jön egy érzés, hogy ez most hova is tartozik. "Szép", vagy csak szórakoztatott.
De összegyűjtöttem a főbb műfajok meghatározását. A lista nem teljes!
fantasy: a fantasztikus irodalom egyik műfaja. A tartalma mitikus, az író fantáziájában létező világot hoz létre, melynek szereplői a vallásokból és mítoszokból születtek.
gótikus regény: a romantika egyik előkészítő ága. Középkor, kísértetek, elhagyott várak, illetve az ezekhez illő légkör.
horror: először a 18. sz.-ban kezdett megjelenni. Célja, a félelemkeltés. Többnyire a végén nincs megnyugtató, happy end-es lezárás.
krimi: bűnügyi regény. Van egy bűntény amit bemutat, lélekábrázolás, a bűnügy felgöngyölítése, rendőrök, nyomozók, stb.
sci-fi: tudományos-fantasztikus mű.
"... legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be."
(forrás: wikipédia)
szépirodalom: Művészi igénnyel készült irodalmi alkotás.
romantikus regény: Erről sokat írni nem nagyon kell azt hiszem. Virágcsokor, bókok, gyengédség, szerelem, stb. Az érzelmek vannak a középpontban. Az erotikus regényben viszont nem az érzelmek, hanem a szex van.
szórakoztató irodalom: Erre pontos meghatározást nem találtam, és őszintén szólva nem is emlékszem rá a tanulmányaimból. A lényeg a szórakoztatás. Olyan mű, amire nem lehet mondani, hogy művészi igénnyel készült volna.

Igazából nehézséget a szép- illetve a szórakoztató irodalom megkülönböztetése szokott okozni.

Én úgy gondolom, hogy a szépirodalom valami pluszt ad. "Szép". Van egy olyan légköre, olyan hatása, amire nem tudod azt mondani hogy ez szórakoztató irodalom, több annál. Tudom, jól megfogalmaztam, de valahogy ez egy érzés. :o) Bár, felvetődik a kérdés, hogy ez akkor mindenkinek más lenne? Hisz mások vagyunk, más úgymond az ingerküszöbünk. Van, aki azt mondja egy olyan könyvre, amire te azt mondod, hogy szépirodalom, ácsi, szerintem meg nem több a szórakoztató irodalomnál. Nem érzem azt a pluszt, amit te igen. Ebben az esetben mi a helyzet? Jókai szépirodalom, mert tanuljuk az iskolában? De van aki azt mondja, hogy ő bizony nem oda sorolná be.
A szórakoztató irodalom szórakoztat. Kikapcsol, amíg olvasod, jól érzed magadat közben, de nem lettél több az olvasásával. Persze lehetnek olyan gondolatok benne, amik elgondolkodtatnak, de nem azon van a hangsúly, hanem a szórakoztatáson.
Büszkeség és balítélet szépirodalom. De miért? Miben különbözik Fejős Éva csajos könyveitől? Egyszerűen többet ad- tudom rávágni. De mi az a több?- tudnám erre kérdezni. És igazán megfogalmazni se tudom, mert egy érzés. Több a szórakoztató irodalomnál. Persze azt is hozzá lehet tenni, hogy a maga idejében a Büszkeség és balítélet ponyvának számított, és tessék. Jó ideje szépirodalom már. Bár kétlem, hogy 200 év múlva Fejős Éva Csajok c. regénye olyan lesz, mint Austené, de időben nem tartunk ott, nem tudhatjuk. Lehet, hogy az ingerküszöb csökkenésével jutunk el oda, hogy a ponyvából 100-200 év múlva szépirodalom válik.

És akkor itt jön egy másik gondolatom is, a tolerancia egymás iránt az olvasott könyvek tekintetében. De ez egy másik bejegyzés lesz már. ;o)

Idén újra kezdetét vette az Aranykönyv-díj szavazása. A tavalyi eredményekről itt írtam.
6 kategóriában lehet voksolni a könyvekre, 3 körben:

Április 11-én megjelenik Paulo Coelho új regénye Alef címmel.

"2006-ban Paulo Coelho spirituális válságba került: úgy érezte egyedül van, és lelki fejlődése megakadt. Ha követi Mesterének tanácsát - menjen egy olyan helyre, "ahová a szíve vágyik" -, talán rátalál a megoldásra és az előre vezető útra.
Több országban megfordult, végül Oroszországban találta magát. Úgy döntött, a hatalmas, 9288 kilométeres távolságot vonaton teszi meg. Három ember kísérte útján: egy Tao mester, orosz kiadója és egy különleges török nő, Hilal...
Útja az első állomástól kezdve spirituális kutatássá válik. A vonaton Coelho és Hilal hamarosan felfedezik, hogy sorsuk egyszer régen, egy másik időben és térben már összefonódott. "Hilal zöld szemébe tekintve" rátalál az "alef"-nek nevezett pontra, amelyben tér és idő egyesül. A vonaton Coelho ismét önmagára talált. Legújabb regényében a világszerte elismert szerző újra felfedezi az életet oly gyönyörűvé tevő csodákat és kincseket. Egy időn kívüli helyre követi a tökéletes szerelmet, és végigjárja a lélek útját."

Nagyon szeretem Coelho műveit, bár szerintem igazán akkor lehet megérteni a történetei üzeneteit, amikor amolyan agyalós korszakunkat éljünk. Amikor képesek vagyunk egy kicsit megpihenni, magunkba nézni és látni a sorok mögé, átvonatkoztatni a saját életünkre.

Részlet a regényből:

Na, ne!
Már megint egy szertartás? Már megint meg kell idézni
a láthatatlan erőket, hogy felfedjék magukat a látható
világban? Mi köze van ennek ahhoz a világhoz, amelyben
élünk? A fiatalok kijönnek az egyetemről, és nem
kapnak állást. Az idősek úgy mennek nyugdíjba, hogy
nincs pénzük semmire. A felnőtteknek nincs idejük
álmodni: reggel 8-tól délután 5-ig azért harcolnak,
hogy el tudják tartani a családjukat, ki tudják fizetni
a gyermekeik taníttatását, és szembenézzenek mindazzal,
amit a „rideg valóság” néven ismerünk.
Soha nem volt olyan megosztott a világ, mint most:
vallási háborúk, népirtások, a bolygó pusztítása, gazdasági válságok, depresszió, szegénység. És mindenki
azonnali megoldást vár legalább néhány problémára a
világban, vagy a saját életében. De ahogy haladunk a
jövő felé, a dolgok csak egyre sötétebbnek látszódnak.
Én meg itt egy olyan spirituális hagyományt akarok
folytatni, amelynek gyökerei a régmúltba nyúlnak
vissza, távol a jelen pillanat összes bújától-bajától?"
forrás:http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/alef

Cammie 15 éves, a Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémiájának tanulója. Az akadémia külsőleg a tehetős lányok magániskolája, de a falak mögött kémek tanítása folyik.
A lány 14 nyelven beszél, hétféleképpen képes puszta kézzel ölni, harcművészetet tanul, kódfeltöréseket, szóval mindent, amire egy kémnek szüksége lehet. Ráadásul nem akárki. Az ő édesanyja az akadémia igazgatónője, maga is kém volt épp úgy, mint a lány édesapja, aki sajnos egy bevetés során meghalt.
Új tanév kezdődik, a lányok szállingóznak vissza az iskolába a nyári szünetről. A 2 legjobb barátnője Liz és Bex is, de az új tanévben új diák érkezik, akit nekik kell a szárnyaik alá venniük. És ahogy lennie kell, egy bevetése során Cammie megismerkedik egy fiúval, aki azt hiszi a lányról, hogy vallási okokból magántanuló. Minden összekuszálódik....

Őszintén szólva, annyira nem hozott lázba a könyv fülszövege, de olyan sok véleményt olvastam arról, hogy milyen humorosnak találták az olvasók, mennyire odáig voltak érte, hogy nagyon kíváncsi lettem.
Már a történet elején éreztem, hogy ez bizony nem az én könyvem lesz. És ahogy haladtam az olvasásával, egyre biztosabb lettem benne.
Egyáltalán nem tartottam humorosnak. Néha mosolyra húzódott a szám, de nem kacagtam könnyesre magamat. Ez a mosoly is inkább az aranyos vagy kategóriának szólt. Ráadásul idegesített, hogy ennyire túlbonyolították a szereplők az egész szituációt. Elhiszem, hogyha a 15 éves lányok úgy érzik, hogy a fiúk viselkedése olyan érthetetlen, hogy tanítani kéne az iskolában a megértésüket (a fiúk is biztos így éreznek. Számukra az első lecke lehetne, hogy miért közösen járnak a lányok mosdóba?), de azért nem volt olyan rég, hogy én is 15 voltam, ennél azért lazábban kezeltem a helyzetet.
Hibák is találhatóak a könyvben, amik jó párszor szemet szúrtak, pedig többnyire ezeken át szoktam siklani.
De ami legjobban idegesített, hogy egyszerűen néha elfelejtették elválasztani egymástól a más időben játszódó részeket. Egyik percben azt olvasom, hogy Cammie a fiúval van, majd utána azonnal a következő sorban már az egyik lánnyal beszél az iskolában. Nem ártott volna legalább egy sort kihagyni, nem pedig így egybefolyva hagyni, mert néha azt se tudtam, hogy akkor most mi van.

Nem találtam sem humorosnak, sem izgalmasnak. Inkább csak egy túlbonyolított történet volt. Aranyosnak, aranyos volt, de nekem nagyon közepes, jóindulattal. Bár, azt is tegyük hozzá, hogy igazán nem is én vagyok a célközönsége. Lehet, hogy a 13-15 éves lányoknak nagyon bejön.
Nekem egy kicsit emlékeztetett Gyerkőc egyik kedvenc mese sorozatára, ami az Olsen ikrek figurájával készült.

A sorozat amúgy nagy sikert aratott világszerte. 4 kötete már megjelent angolul. Elviekben hamarosan magyarul is jön a második, Görbüljek meg, ha igazat mondok c.-mel.

Megjelenés: I'd Tell You I Love You, But Then I'd Have to Kill You (2007.)/ Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek (2010. Kelly Kiadó)
Oldalszám: 253
Ára: 2680 Ft
Az írónő oldala ITT.

"Nem fúj már és nem havaz,
Itt van, itt van a tavasz!
Gyere, tavasz, várva várlak,
Hozz zöld ruhát fűnek, fának!"

Új évszak vette kezdetét, hihetetlen milyen gyorsan telik az idő. Szinte most volt, hogy kézbe vehettem Gábor Emese rajzaival illusztrált Téli mondókákat, vártam a Karácsonyt és íme, már meg is jelent a Tavaszi mondókák, ráadásul aktuális is.

Az óvodás és a kisebb korú gyerekek kedvencei a rövid kis versecskék. Belegondoltatok már abba, hogy azok a versek, dalok, amiket óvodás korban tanultunk meg, igazán sose tudjuk elfelejteni? Elég csak felidézni és utána ugyanúgy tudjuk fejből szavalni, énekelni, mint régen. Vajon ez miért van? Tán azért, mert igazán legközelebb akkor állunk a versek befogadásához tanulás nélkül? Használjuk ki, hogy az óvodás korú gyerekek élvezik a mondókák szavalását. Bátran mutassunk nekik újakat. Mindegyik megjegyzése fejleszti a memóriájukat, a beszédkészségüket és egy életre elkísérheti őket kellemes emlékként.
A Tavaszi mondókák ideális ennek a korosztálynak. Többnyire 4 sorosak, egyszerűek, rímelnek, könnyen megjegyezhetőek. A kicsik kedvenceivé válhatnak.

Gábor Emese színes, vidám, igényes, tavaszias rajzai pedig igazán feldobják a könyvecskét.
És kisgyerekes szülők tudják, hogy a leporelló többfunkciós: kerítésnek, alagútnak, csúszdának is kiváló. ;o)

Megjelenés: Tavaszi mondókák (2011. Manó Könyvek)
Oldalszám: 8
Ára: 690

Az erdő mélyén van egy kis falu, ami kerítéssel van elzárva a külvilágtól. A kerítésen belül, mondhatni átlagosan telnek a lakók napjai. Dolgoznak, megházasodnak, gyereket nevelnek. De kint Elátkozottak élnek. Zombik, akik időnként próbálnak betörni a faluba, friss húsra vágyva.
Mary egyedül marad a bátyjával, miután a szülei is Elátkozottakká válnak. Nincs sok választása, bár szíve Travisért dobog, a testvéréhez, Harryhez készül feleségül menni.
Aztán egy napon áttörik a zombik a kerítést és elözönlik a falut. Egy kis csapatnak sikerül elmenekülnie, de az Elátkozottak a nyomukban. ...

Néha kimondottan vágyom a borzongásra, a zombis filmek keltette feszültségre, félelemre. De én vagyok az a néző, aki ha sejti, hogy valami szörnyű dolog fog történni, a szemei elé teszi a kezeit és az ujjain keresztül kukucskál ki, hogy amint bekövetkezik, azonnal össze is tudja zárni őket, semmi se látva.
Amikor még csak 1-2 véleményt olvastam a könyvről úgy éreztem, hogy a zombis történeteket látni kell, könyvben nem tud úgy átjönni az a fajta félelem és izgalom, amiknek a keltése a céljuk. De aztán egyre több elismerő véleménybe botlottam bele és úgy éreztem ezek után meg kell vele próbálkoznom, hisz ennyi olvasó csak nem tévedhet. Tényleg nem tévedtek. ;o)
Amikor kézbe vehettem, megfordítottam és láttam, hogy az Amerikai Könyvtárosok Szövetsége a 2010-es év legjobb ifjúsági regényei közé válogatta, akkor egyből eszembe jutott, hogy a Hadd mondjam el ...-ben sem csalódtam és izgatottan kezdtem neki.

A könyv ugyanúgy vissza tudta adni a félelmet, feszültséget, mint az ilyen filmek, de mégis úgy érzem, hogy fontos dolgok valahogy kifelejtődtek, nem írt róluk az írónő. Hiányoltam, hogy nem derült ki, hogy is kezdődött ez a vírus, hogyan terjedt el, hogyan menekültek meg a túlélők, egyáltalán hogyan is éltek a kerítés falain belül? Hogyan osztották fel a munkát, hogy telt egy napjuk? Nem sok derült ki erről.
Az egész könyv film-szerű. Mintha ezek a mellékszálak nem lennének fontosak, csak az akció, csak a feszültség keltése. Bár, ez maximálisan sikerült, de úgy érzem a történet igazán így lett volna kerek.

Nagyon izgalmasnak tartottam a történetet. Az írónőnek sikerült a feszültséget folyamatosan fokozni. Hevesen dobogott a szívem, együtt menekültem a kis csapattal, nyomunkban az Elátkozottakkal. Majd lélegeztem fel egy kicsit és jött a végkifejlet.
Sejteni lehet, hogy nem minden úgy van, ahogy a lakók azt tudták, de azért a könyv végén egy kicsit meglepődtem. Olyan fura volt visszaemlékezni, hogy miken mentek keresztül Maryék.

Aki szereti a zombis filmeket, könyvben is olvasna feszültséggel, akcióval teli ilyen történetet, annak nagyon ajánlom, szerintem nem fog csalódni.

A könyvről: egy trilógia első része, remélem a másik kettő is olvasható lesz majd hamarosan magyarul. A második rész The Dead-Tossed Waves c.-mel tavaly márciusban jelent meg angolul, a harmadik kötet, The Dark and Hollow Places pedig most márciusra várható. Nekem eléggé úgy jött le, hogy ezek különálló történetek lesznek, nem pedig folytatások. Ezt pedig érdekesnek tartom a Kezek és fogak erdeje vége után. És állítólag film is lesz belőle? Bár, ezt csak halkan, csicseregve írom, le.

Megjelenés: The Forest of Hands and Teeth (2009.)/ Kezek és fogak erdeje (2010. Athenaeum Kiadó)
Oldalszám: 300
Ára: 2990 Ft
Az írónő oldala ITT.

Nagyon szeretem Robin Maxwell könyveit és már csak a Signora da Vinci hiányzik, hogy elmondhassam, olvastam az összes művét. Zseniálisnak tartom, ahogy meg tudja az olvasó előtt jeleníteni a múltat, a történelmi szereplőket. Ahogy megragad a történet elején és egyszerűen nem enged el. Falod, falod a sorait, szinte kín letenni, elszakadni az olvasásától. Majd mikor befejezed, szomorúan sóhajtasz fel, mert olvastad volna még tovább is.
Ugyanígy éreztem az Ó, Júliával kapcsolatban is. Megfogott és nem eresztett.

Kicsit félve kezdtem neki, hisz nem kis fába vágta a fejszéjét az írónő, újraírta Shakespeare egyik legnépszerűbb drámáját, a Rómeó és Júliát.
A szerelmesek történetének több verziója is olvasható, más-más tollából. Hatással volt a zenére (legalább 24 opera íródott rá), a képzőművészetre (számos alkotást ihletett) és a filmiparra is. Az első hangosfilmben 1929-ben szerepelt a darab. Az alapszálat pedig több regény is feldolgozta. Legutóbb Suzanne Selfors Mentsük meg Júliát! c. ifjúsági regényében olvashattam Júliáékról.
Némi változtatást eszközölt most Robin Maxwell, például a helyszínben, a szereplők vezetéknevében, korában. Néhány szereplőt más névvel tüntetett fel, vagy épp új szereplőket mutatott be, de ezeket valahogy figyelmen kívül is hagytam. Számomra arról a Rómeóról és Júliáról szólt a történet, akikről Shakespeare tollából is olvashattam.

Az Ó, Júlia! története 1443-ban veszi kezdetét és több valós történelmi személyiséget is felvonultat. Többek között Cosimo de' Medicit, Lucrezia Tornabuoni-t, aki Júlia legjobb barátnője volt a történetben és az ő apósa Cosimo. Illetve Júlia vőlegényének a családja, a Strozzik sem kitalált történelmi szereplők.
Úgy érzem, hogy az írónőnek maximálisan sikerült elénk festenie az adott kort.
Nagyon tetszett, maximálisan lekötött és reménykedtem, hátha ebben a történetben más lesz a szerelmesek sorsa, még akkor is, ha már meg vagyon írva.

Különleges volt így egy kicsit átírva is olvasni a történetet. Valahogy jóval emberibb lett. Rómeó férfiként, Júlia nőként viselkedett, nem pedig csak szerelmes bakfisként. Az írónő által kitalált háttérrel pedig egy egész kerek történetet kaptunk, hússá-vérré vált szereplőkkel. Akik vágyakoztak egymás iránt, akiknek a testük is reagált a másikra, akiknek a sorsuk igazán meg volt írva a csillagokban.

"- Dante és az ő Beatricéje-mormolta.- Egy tökéletes világban a lány nem halt volna meg, s ők ketten összeházasodtak volna."

Egy tökéletes világban, tán Rómeó és Júlia sorsa is másként alakult volna.
Szerintem kihagyhatatlan ez a regény. Sőt, én bizony ajánlott olvasmánnyá is tenném, amikor sorra kerül a Rómeó és Júlia a tantervben.

A 18 éves Júliának kilátásban van az eljegyzése, ami rettegéssel tölti el. Viszolyog a leendő férjétől, de tenni semmit se tud. Az apjának és a férfinak az üzleti egyesülésének a megpecsételése lenne ez a házasság, ami mind a 2 családnak fellendülést okozna.
Egy bálom megismerkedik Rómeóval, azonnal szerelemre lobbannak. De a két család haragban áll egymással. Rómeónak köszönhetően a békülési folyamat kezdetét veszi, a szerelmesek bizakodni kezdenek, hátha minden jóra fordul. De a Júliának szánt férj nem retten vissza semmitől, hogy elválassza őket.
Vajon hogyan ér véget a történet?
Az írónő mennyire írta át Shakespeare tragédiáját?

Megjelenés: O, Juliet (2010.)/ Ó, Júlia! (2010. Tericum Kiadó)
Oldalszám: 285
Ára: 3570
Az írónő oldala ITT.

A napokban fejeztem be Robin Maxwell: Ó, Júlia! c. könyvének az olvasását. Aztán eszembe jutott, hogy még nem láttam a Gnómeó és Júlia c. animációs filmet, ami szintén Shakespeare tragédiáját dolgozta fel, csak kicsit másként. ;o)

Nagyon édes mese volt, végig fülig ért a szám. :o)
Képzeljétek el, hogy a kerti törpék élnek (Mármint azok a kis cuki szobrocskák a kertekben. Mindig odáig voltam értük.).
Vannak a piros és a kék sapkások, és a szomszédos ház kertjeit gondozzák. Ahogy lennie kell, egymásba szeret a piros sapkás Júlia és a kék sapkás Gnómeó.
Persze nem maradhat ki a történetből a "gonosz" törpe, plusz az izgalom fokozásáért feltűnik a színen a rettenetes fűnyíró is. Mindez fűszerezve Mátrixos és Rambos elemekkel, de vajon minden jó-e, ha jó a vége?

Adva van három nő.
Lisa az ambiciózus újságírónő, akit a sikere csúcsa felé közeledve áthelyeznek Írországba, hogy elindítson egy harmadrangú női magazint. Mellesleg épp válófélben van.
Ashling, aki ennél a női magazinnál Lisa jobbkeze lesz és végre hosszú idő után újra szerelemre lobban.
Clodagh, a főállású feleség és anya, akinek enyhén szólva is romokban hever a házassága.
Majd, kavard megy egy kicsit a szálakat, bukkanjon fel a válófélben levő férj, az otthon ülő anyuka "lázadni" próbáljon és adjunk még hozzá egy szexi ügyvezetőt is. Kavargassuk-kavargassuk, majd jól döbbenjünk meg, hogy tudnak a szálak összekuszálódni és a végén pedig dőljünk hátra elégedetten.
Végülis, mindenki azt kapja, amit megérdemel. ...

Amikor 3 főszereplő van egy történetben, akaratlanul is az egyik valahogy jobban kidolgozottabb karakterű. Ezt éreztem most is. Úgy gondoltam, hogy a fő-fő szereplő Lisa lesz, de nem. Ashling volt az. Ő a mérleg közepe, a jó, aranyos, a másik 2 szereplő pedig a mérleg két végén hintázik.
Lisa az elején az agyamra ment, de mégis Clodagh volt az, akinek a megmozdulásain igazán felkúszott a szemöldököm. Amikor azt olvastam, hogy szegény 2 és fél éves kislányának azt hazudta, hogy meghalt a kedvenc mesefigurája, csak ne kelljen néznie, azt hittem rosszul látok. Hogy jön a gondolat egy anyában, hogy azt hazudja meghalt a mesefigura?
A másik irritáló szereplő Ashling barátja volt. "Jó vagyok?" "Nincs nálam jobb, ugye?".
Az egyik legérdekesebb szereplőnek Boo-t, a hajléktalan fiút tartom, aki Ashling otthona előtt vert tanyát. Bevallom, először azt hittem, hogy álruhás herceg és összejönnek. Úgy látszik sok mesét olvastam mostanában. :o)

Szórakoztató volt a történet, nem az a fajta, aminek mondanivalója igazán nincs. Elgondolkodtat. Mind a 3 nő keresi a boldogságot, de vajon mi lehet az? Megtalálják mindannyian? Hogy fog alakulni az életük?
Amikor elkezdtem olvasni, egyből felcsillantak a szemeim, aha, te fogsz összejönni a fülszövegben szereplő ügyvezetővel, aztán jól megdöbbentem, mikor rájöttem, hogy nem.
Egy kicsit hosszúra lett nyújtva a történet, majd a felénél jól összekuszálódtak a szálak és úgy folytatódtak, ahogy igazán nem is számítottam rájuk. Elképzelésem volt mi fog történni a főszereplőkkel, aztán tessék. Egyikőjük sorsa se úgy alakult, hogy gondoltam. :o)
Kellemes kikapcsolódás volt, igazán olvasmányos.

Megjelenés: Sushi for Beginners (2000.)/ Szusi kezdőknek (2003. Ulpius-ház Könyvkiadó)
Oldalszám: 519
Ára: 2480 Ft
Az írónőtől olvastam még: Görögdinnye

Jaj nekem. :o)

Tudjátok, minden csak akkor biztos, amikor már a kezetekben is van az adott könyv, de elviekben ebben a hónapban ezeknek a megjelenései várhatóak többek között:

"A hajnalban a templomba siető ministránsfiú állítja, hogy gyilkosságot látott, de a kisvárosi rendőrök nem hisznek neki, hiszen se holttest, se vérnyom, se másik szemtanú. Az éjszaka közepén csöng a telefon a rendőrség központjában. A telefonáló a rendőröket szidalmazza, majd lövés dörren. A nyilvános telefonfülke közelében egy gyémántkereskedő holtteste hever, mellette pisztoly, zsebében gyémántok. Egy családapát lőnek le este az ablakon át, miközben lefekvéshez készülődik. Vagyona és haragosa nincs, ahogy indíték sincs. A párizsi kávézó a szokott időben kinyit, és a korán érkező vendég egész nap nem mozdul a helyéről. Alig fogyaszt, nem beszél, csak ül és figyel, mindössze egyszer telefonál, és rövid időre egy nő ül le mellé. Záráskor nehezen akar távozni, majd abban a pillanatban lövés dörren, ahogy kilép a kávézóból. Az összesereglő járókelők lába előtt azonban egy másik férfi holtteste hever. Négy, eddig magyarul meg nem jelent rejtélyes történet, amelyekben Maigret a tőle megszokott komótos következetességgel gombolyítja fel a szálakat."

megjelenés: március 3.

"Sascha Duncan mentál. Mint fajának minden képviselőre, ő is különleges mentális képességekkel rendelkezik és minden érzelmet, érzést száműzött az életéből. Sascha azonban más, mint népe többi tagja, és ezt a hibáját rejtegetnie kell. Lucas Hunter alakváltó. Egyszerre ember és leopárd; az ösztönei, érzelmei és falkája iránti szeretet vezérli. A két faj eddig békében élt egymás mellett, most azonban háború fenyeget: egy mentál sorozatgyilkos szedi áldozatait az alakváltó nők között. Lucas meg akarja találni a tettest, és ehhez Saschán keresztül szeretné megismerni az ellenség féltve őrzött titkait."

megjelenés: március 3.

"Bogyó és Babóca a hosszú, hideg tél után boldogan áll neki napraforgókat ültetni. De jaj, szegény virágok szárát megrágcsálja a hörcsög. A végén aztán minden jóra fordul, a kis bogarak enni adnak a hörcsögnek, és persze azt sem hagyják, hogy ház nélkül maradjon szegény!
A második mesében a gombának eltűnik a kalapja. Bogyó, Babóca és a barátaik rögtön szaladnak, és szebbnél szebb fejfedőket próbálnak a gombára, de a gomba persze a saját pöttyös kalapját szeretné. A mese végére az is megkerül, a szú bogarak pedig gombacsónak helyett madárháton repülnek látogatóba a bolhákhoz."

megjelenés: március 7.

"A szerteágazó, de elsősorban négy szálon futó cselekmény az angol parlament mindennapjaiba enged bepillantást, miközben négy képviselő családi élete bontakozik ki a szemünk előtt. A grófi származású Charles Seymour, az ügyvédi őssel rendelkező Simon Kerslake, valamint Andrew Fraser, a konzervatív képviselő munkáspárti fia, illetve Raymond Gould párharca jól szimbolizálja az egész angol közéletet, az észak-ír helyzetet, a politikusok, képviselők kisebb-nagyobb üzelmeit, előbbre jutásukhoz igénybe vett tisztességes és tisztességtelen előnyöket, beleértve olykor egymás szemrebbenés nélküli átverését is, lepaktálva bankárokkal, újságírókkal. A mosolyogva gyilkolás árnyéka természetesen családjaikat sem kíméli, az egyszeri és egyszerű félrelépéstől a nagyszabású csalásig, a véletlen gyermekbalesettől a szándékos gyilkosságig. Szerelem, házasságtörés, hagyománytisztelet és botránykövek kísérik a végig hallatlanul izgalmas történetet, amelyben lelepleződik a korrupt politikusok és képviselők harca a tisztelt Házban 1964-től napjainkig."

megjelenés: március 7.

"NEM MINDEN PIRULA KESERŰ…
…ha van egy csodálatos fagylaltszínű öltönyünk, amely megváltoztatja viselőjét.
…ha egy eldugott, sivatagi hotelban várjuk az enyhet adó esőt, amely különös alakban érkezik.
…ha telepesek vagyunk a Marson, és szörnyen hiányzik a Föld. Alkonyatkor a tenger kisodor elénk egy csodálatos lényt, kinek puszta léte is varázslat.
…ha…"

megjelenés: március 10.

"HHhH – a furcsa cím a náci Németországban keringő poén rövidítése: Himmlers Hirn heisst Heydrich, azaz Himmler agyát Heydrichnek hívják. Himmler irányította a náci terror szervezetét, de alárendeltje, Reinhard Heydrich eszelte ki a módszereket; kulcsfigurája volt a wannseei konferenciának is, ahol az európai zsidóság kiirtását mérnöki pontossággal eltervezték. Bizonyára a kivitelezésnél is öregbítette volna mintanáci hírnevét, ha 1942. május 27-én nem esik merénylet áldozatául Prágában; a hitleri Németország által megszállt Csehország "Reichsprotektora" is volt ugyanis. Hónapokig készült a rajtaütésre két ellenálló, a szlovák Jozef Gabčík és a cseh Jan Kubiš. Angliában bízta meg őket a küldetéssel Edvard Beneš, az emigráns cseh kormány feje, s ejtőernyősként érkeztek vissza az 1938-as müncheni egyezmény értelmében megcsonkított hazájukba. A merénylet valóban fordított az eseményeken, de nem úgy, ahogyan bárki gondolta volna előzőleg."

megjelenés: március 11.

"A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású tizenhárom kötetes regényfolyam hatodik kötetében Pierre de Siorac márki, aki hűségével, bátorságával, leleményességével többször kitüntette magát a király szolgálatában, IV Henrik egyik legfőbb bizalmasává válik és kényesebbnél kényesebb megbízatásokat kap tőle. A királynak szüksége is van talpraesett és rettenthetetlen hősünk segítségére, hiszen hiába ismerte el III. Henrik még halála előtt törvényes örökösének, erőszakkal kell elfogadtatnia magát országában. IV Henrik ádáz ellenségei, a vakbuzgó, dölyfös Guise-ek, a pártütő nagyurak, az ármánykodó jezsuiták, az országra törő spanyolok ellen - hol nyílt sisakkal, hol összeesküvő módjára - harcolva a márkinak ismét izgalmas kalandokban van része, míg végre megszületik a békét megszilárdító nantes-i ediktum. Közben lovagiasságával elnyeri a kis Guise hercegné kegyeit, s persze több más főrangú hölgyet és tűzrőlpattant szolgálólányt is sikerrel ostromol."

megjelenés: március 11.

"Calla Tor, a félig ember, félig farkas tizenéves lány egy hozzá hasonló fiatalokból álló falka vezetője. Napközben iskolába járnak, mint bárki más, ám néha farkas alakot öltenek, hogy teljesítsék feladatukat, a hegyen lévő szent helyek védelmét a betolakodóktól. Calla vőlegényét szülei már születésekor kijelölték, egy másik falka alfahímének személyében, és hamarosan sor kerül az esküvőre. A fiatal pár együtt fogja irányítani az új falkát. Egy napon a lány megment egy kirándulót járőrözés közben, és szoros kapcsolat szövődik köztük. Új barátja révén Calla akaratlanul is szembefordul eddigi világával, a szigorú szabályok által kormányzott farkasközösséggel. Kedveli rámenős vőlegényét és büszke rá, ám a titokzatos új fiú is vonzza. Egyre többször találkoznak, kutatásba kezdenek, és kiderítik, mennyi mindent titkoltak el a farkasok elől saját uraik a küldetésükkel kapcsolatban. Calla rájön, hogy eddig biztonságosnak hitt világában minden másképp van, mint hitte. Ráadásul egyre közeleg esküvőjének időpontja, és választania kell a két fiú közül."

megjelenés: március 16.

"A vámpírok köztünk élnek. Az aktuális trendeket figyelemmel kísérni igyekvő újságíróként erre akkor döbbentem rá először, amikor kezdtem úgy érezni, mintha mindenhonnan hegyes fogú, vértől csöpögő mosolyok villannának rám. És ez ma sincs másképp. Ha metrózni akarok, a mozgólépcső két oldalán egymással versengve próbálnak rávenni a legújabb vérszomjas regény megvásárlására cseppet sem burkoltan erotikus címek. Ha autóba ülök, az utamat óriásplakátok szegélyezik, rajtuk vérszomjas szeretőjük karjában üdvözült arccal elaléló lányok. A különféle tévécsatornák jóvoltából naponta akár több vérfagyasztó filmet is megnézhetek, ha pedig feltévedek az internetre, a választék végképp kimeríthetetlen. Szorgos mozirajongók már a világ hetven legjobb vámpíros filmjének rangsorát is összeállították, és ha belegondolunk, hogy ez a hetven csak a termés legjava, fogalmat alkothatunk róla, milyen hatalmas kínálatból válogathat a borzongásra vágyó néző.
A dolog komolyságát azonban akkor fogtam fel igazán, amikor környezetem ifjú hölgytagjait sorra hatalmába kerítette a vérszívó-vírus. Az egyikük, megtekintve az Alkonyat-széria első darabját, csupa nagybetűvel hozta ország-világ, és persze a Facebook-közösség tagjainak tudtára: VÁMPÍR PASIT AKAROK! A másikuk kedvéért majdnem extra díjat kellett fizetnünk a londoni repülőtéren, mert az ajándékba kikönyörgött, magyarul akkor még nem kapható Twilight-könyvek miatt túlsúlyos lett a bőröndünk. A harmadik hosszasan és hősiesen ellenállt a kísértésnek, aztán egy reggel mégis arra mentem be a szobájába, hogy pizsamában üldögél az ágyon és az Alkonyat jóképű főhősének, Edwardnak (pontosabban az őt alakító színésznek) a teljes oldalas fotóit vagdossa kifelé az egyik amerikai magazinból. Kérdésemre, hogy mégis mihez szeretne kezdeni az ágyán máris kupacban gyűlő képekkel, elárulta, eltávolítja a szobájából az összes korábbi poszterét, és helyükre a drága Edwardot aggatja fel. A helyzet azóta annyiban változott, hogy a szívdöglesztő vámpír mellé felkerült a falra a film egyik további szereplője, egy szívdöglesztő vérfarkas személyében. Sajátságos. Mindez számomra világossá tette, hogy a vámpírmánia több átmeneti és mulandó divathóbortnál. Ezért is kérdeztem meg olyan szakértőket a témáról, mint Dr. Csernus Imre, Dr. Szondy Máté, Feldmár András, Jakabffy Éva pszichológus, filozófus, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Soma Mamagésa, Singer Magdolna tanatológus."

megjelenés: március 20.

"A Határvidék-trilógia véres nyitánya
Cormac McCarthy - a Véres délkörök, a "Nem vénnek való vidék" és "Az út szerzője" - "Vad lovak" című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el.
Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért.
A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a "Vad lovak"-at, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világába.
A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon."

megjelenés: március 21.

"Rosemarie Hathaway soha nem a nyugodt természetéről volt híres, de most különösen nagy bajba keveredik. Pedig olyan jól indul minden. A Montana erdejében megbúvó Szent Vlagyimir Akadémián sikerrel és figyelemre méltó eredményességgel teszi le gyakorlati záróvizsgáját, megszerezvén az értettségét és elkötelezettségét bizonyító hűségjelet, mely a morákat vigyázó dampyr testőrök büszkesége. Ezt követően azonban megindul a lavina Lissa Dragomir hercegnő segítségével annak a Viktor Daskovnak a kiszabadítását tervezi, akit ők maguk juttattak a vámpírok börtönébe. A vállalkozást bonyolítja, hogy az élőhalott strigává lett Dmitrij nem csak szerelmével üldözi Rose-t, hanem egyenesen az életére tör. Vajon sikerül-e Rose-nak kiderítenie, miként lehet a strigává vált vámpírokat visszahozni az életbe? S ha igen, eltűnik-e belőlük nyomtalanul a gyilkos ösztön? És vajon képes-e felőrölni a strigáktól való örökös félelem a morák és dampyrok közti szoros kapcsolat erejét? Richelle Mead Vámpírakadémia-sorozatának ötödik, egyben utolsó előtti kötete nem véletlenül szerepelt szerte a világban a sikerlisták élén. Az újabb izgalmak és váratlan fordulatok egészen biztosan lenyűgözik majd a hazai rajongók széles táborát is."

megjelenés: március 24.

"A Cuba Libre hősnője is volt gyerek...:)
Miután megírtam a Cuba Librét, a regény egyik hősnőjétől, Havasi Dalmától nem tudtam "elszakadni”. Kíváncsi voltam, milyen lehetett a gyerekkora – ezért megírtam. Alighogy befejeztem a Cuba Librét, azonnal belevetettem magam ebbe a történetbe, és éjszakákon át ki sem szálltam belőle, addig, míg Dalma gyerekkora ki nem bontakozott a monitoron.
Ajánlom ezt a könyvet minden felnőttnek, aki még emlékszik rá, milyen volt gyereknek lenni (azoknak is, akik már kezdik elfelejteni), illetve minden tininek, aki még az út elején jár... Külön ajánlom a facebookos csapatomnak a Dalmát, azoknak a nőknek-férfiaknak, akik folyamatosan megmutatják ezen az internetes oldalon, hogy a virtuális ismeretségek hogyan alakulhatnak barátságokká, akik mindig tudják, mikor kell a mélyponton lévőknek néhány jó szóval segíteni. Remek érzés, hogy ilyen támogató, elfogadó, segítőkész csapat vesz körül – és nem csupán virtuálisan!"

megjelenés: március 28.

"Tíz évvel ezelőtt Luciana sugárzó szépségű fiatal lány volt – most csak árnyéka önmagának: örökös rettegésben él, mióta meghalt a szerelme, majd őrjítő véletlenek sorozata kezdte elpusztítani mindazokat, akik közel állnak hozzá. Egyre erősödik benne a gyanú, hogy módszeres bosszú áldozata: egyszer durván megsértette Klostert, a híres írót, akinek a gépírónője volt, s aki azóta ördögi ügyességgel álcázza véletlennek a gyilkosságait."

megjelenés: március 28.

"Az élet nem az, amit élünk, hanem az, amiről úgy képzeljük, hogy éljük. Raimund Gregorius berni latintanár egy titokzatos nővel való furcsa találkozástól felzaklatva, önmaga számára is váratlanul elhatározza, hogy kilép addigi életéből. Felül az első Lisszabonba induló vonatra, poggyászában egy könyvvel, amelyre véletlenül akadt rá egy antikváriumban. A könyv Amadeu de Prado portugál orvos és költő-filozófus feljegyzéseit tartalmazza magányról, halálról, szerelemről, hivatásról. Gregorius teljesen a könyv és szerzője hatása alá kerül, és Lisszabonba érve, akár egy detektív, felkutatja Prado családját, szerelmeit, barátait és ellenségeit. S miközben keresztül-kasul bejárja a varázslatos portugál fővárost, egy nagyon tehetséges és érzékeny ember küzdelmes, magányos és boldogtalan élete bontakozik ki előtte, jórészt a Salazar-diktatúra idején. A svájci író különleges hangulatú regénye, amelyet sokan Carlos Ruiz Zafón nagy sikerű könyvéhez, A szél árnyékához hasonlítanak, voltaképpen két férfi, két nem mindennapi egyéniség párhuzamos életrajza. Művében Mercier arra keresi a választ, vajon megérthetjük-e egy másik ember életét, s ha igen, akkor ezáltal közelebb tudunk-e kerülni önmagunkhoz is, vagy végleg elveszítjük addigi énünket. Akár így, akár úgy, a megismerés külső és belső útjai tekervényesek és a nyomozás izgalmas."

megjelenés: március 31.

"Sookie-t kegyetlenül megkínozták a rövid, de véres tündérháborúban, és több rokonát is elvesztette. Most nagyon meg van bántva, és halálosan dühös. Egyetlen vigasza és öröme az a szerelem, amelyet a vámpír Eric Northman iránt érez, akit azonban éppen e miatt a kapcsolat miatt tart szigorú megfigyelés alatt az új vámpírkirály. Ericet más oldalról is nagy baj fenyegeti: felbukkan teremtője és vele új "testvérkéje", aki mindenkinél veszélyesebb. A legrosszabb pedig az, hogy bár a tündérvilág kapuját örökre lezárták, maradt néhány tündér az emberi oldalon, az egyikük pedig haragszik Sookie-ra. Nagyon-nagyon haragszik…"

megjelenés: március (De van, ahol április 11-re van írva.)

"Neferet visszatér Tulsába, hogy beteljesítse bosszúját, de addig nem tudja megvalósítani nagyra törő terveit, míg egyszer és mindenkorra meg nem szabadul Zoey-tól. A Túlvilágon kudarcot vallott Kalona most már a rabszolgája, de nem csak ő az egyetlen fegyvere Zoey ellen."

megjelenés: március vége