2018. február 3., szombat

A postás mindig kétszer csenget (47.)

Mi is az A postás mindig kétszer csenget?: Ez az esemény külföldi blogok mintája alapján indult. A résztvevő bloggerek hetente, havonta -kinek, hogy- beszámolnak egy-egy bejegyzésben arról, hogy az adott héten/hónapban milyen könyveket vettek, kaptak recenzióra, kölcsön, cseréltek, kölcsönöztek a könyvtárból, stb


Mivel még el se kezdtem olvasni a múlt hónapban kikölcsönzött A tizenketteket, így hosszabbításra került nálam. Emiatt nem voltam januárban könyvtárban.

Recenzió keretében tettem szert a Hagyjátok repülni az íbiszeket!-re, a Rupáner-konyha első kötetére, valamint az Új Pompejire. Egyenlőre csak a Rupáner-konyha olvasását kezdtem el és fejeztem is be (na jó, egy szakácskönyvet nem nehéz kivégezni), de nagyon-nagyon odáig voltam érte. Amúgy is nagyon szeretem Margó receptjeit és így könyvben is látni őket, nagyon jó volt! Fogok majd jönni a kipróbált receptekkel, illetve az Instán is osztok majd meg képeket a végeredményekről.

Saját szerzemény a Rohadék, Tönkretett vakáció, Kilenc perc, Expedíció. Nos, melyik miért is landolt nálam? 
A Rohadékról többnyire jókat olvastam és nagyon félrevezető volt a cím, valamint a fülszöveg is, így beszereztem. Elég nagy csalódás volt. Röviden: elég Ulpiusos volt a sztori. 
A Tönkretett vakációra a Tökéletes kémia miatt lettem kíváncsi. Hát .... Nos igen, nem lett a kedvencem a sztori, az biztos. 
A Kilenc perc hirtelen felindulásból elkövetett tett. Igazából nem is tudom miért tettem szert rá. De az tuti, hogy a saját kihívásom egyik pontjának a kitételének megfelel: "Egy olyan könyv, aminek a borítója és a fülszövege se fogott meg."
Az Expedíció már rég óta szerepelt a listámon, mert nagyon megmaradt bennem egy 2014 (vagy 2015-ös) blogos értékelés, hogy milyen szuper is a történet és idén ráadásul várható a belőle készült adaptáció is. Így gondoltam, hogy még a film megjelenése előtt elolvasom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése