Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Fábián Janka: Emma fiai

Megjelent: Ulpius-Ház Kiadó (2011.-
először 2009-ben)
Oldalszám: maga a történet 339,
 a többi előzetes más könyvekből
Ára: 3499
Sorozat: Emma trilógia
Az előző részről: 
Emma szerelme
Forrás: könyvtár

Kiknek ajánlom?: mindenkinek! De akit
érdekel a történelem, a családregény
és egy kis romantika, azoknak
 mindenképp!
Amikor megkaptam az értesítőt a könyvtárunkból, hogy én kerültem sorra az előjegyzési listán az Emma fiaiért, nagyot dobbant pici szívem. ;oP Szinte azonnal neki is kezdtem és csak faltam-faltam. Amikor sikerült kicsit kiragadni magamat a történtek hatása alól -vagy jobban mondva kénytelen voltam, mert lejárt az olvasásra szánt időm -, akkor azért nyugtáztam magamban, hogy tán nem annyira jó, mint az Emma szerelme, de mégis letehetetlen. És hogy miért? Igazán nehéz is megmondani.

Továbbra is nagyon tetszik ahogy az írónő ábrázolta az adott kort, a szereplők ábrázolása is teljesen élethű lett. A fő történelmi eseményekhez teljesen hű, nyilván vannak benne átírások, de ezek csak a könyv cselekménye miatt fontosak.
Nagyon tetszett, nagyon gyorsan lehetett vele haladni, olvastam minden percben és mindenhol ahol csak lehetett. Egyszerűen alig vártam, hogy folytathassam, tudjam mi történt a szereplőkkel.

Az Emma szerelme lényegében 44 évet ölelt át, 1878-ban kezdődött el és 1922-ben fejeződött be. Az Emma fiai pedig 1922-től 1948-ig játszódik, megismerhetjük a II. világháború előtt, alatt és után történteket.
Bevallom, ez a kor számomra mindig is olyan volt, hogy nyilván megtörtént, de annyira sokat nem tudtam róla. Érettségi előtt történelemből épp csak befejeztük a II. vgh.-t, hogy mi történt utána, csak úgy lóhalálban említettük és ennyi. Persze, tisztában voltunk 56-al, a kommunista rendszerrel, hisz lényegében mi is az anno rendszerben születtünk és töltöttünk gyermekkorunk egy részét, rendelkezünk olyan emlékekkel, amikkel már a rendszerváltás után születettek nem, de mégis igazán egy halvány kis folt volt számomra a történelemnek ezen szelete.
Érdekes volt belegondolnom, hogy míg az Emma szerelménél eszembe jutott, akkoriban még a dédikém se született meg amikor játszódott, az Emma fiaiban pedig már dédikém élt, sőt, a nagymamám is megszületett már.

Emmának és Gábornak 4 gyermekük született: Tamás, Péter, Öcsi (ifjabb Gábor), Éva. A négy gyerek más és más személyiség.
Tamás gyermekkorában tán jobban hasonlított Emmára. Ugyanúgy egy kicsit visszahúzódóbb, szeret írogatni, de felnőtt korára mégis az édesapja hivatását választja.
Péter a szépfiú. Aki után minden lány megfordul, aki a lányos anyák álma lenne, ha a fiú nem lenne annyira hiú, kemény és kicsit elvakult is. Olyan ő, mint a család fekete báránya, valahogy kilóg a sorból. Öttusázó lesz, Hitler elveinek híve és kijut a berlini olimpiára.
Öcsi a művész lélek, a festő. Kíváncsian várja az olvasó, hogy az ő szívét vajon ki fogja meghódítani, mert az nem kérdéses, neki is sorra kell kerülnie, aztán bizony facsarodhat össze a szívünk rendesen.
Évike az egyetlen lány a családban, apuka kedvence, aki tán a legjobban képes Péterrel szót érteni. Színésznőnek készül, de aztán a világháború kicsit közbeavatkozik.
Ami pedig Emmát és Gábort illeti a folytatásban, Emma híres írónő lett, akinek a regényéből filmet készülnek készíteni, Gábor pedig továbbra is elismert orvos, aki egy kicsit betekintget a politikába is.
A szemünk előtt nőnek fel a gyerekek, esnek szerelembe, találják meg a párjukat. Kicsit úgy érzem, mintha Tamás tán nagyobb szerepet kapott volna, mint a többiek, amit én személy szerint nem bánok, mert valahogy őt éreztem a testvérek közül a legközelebb magamhoz.
A történet segítségével nagyon jól át lehet látni, hogy a II. vgh. milyen hatással volt Magyarországra, mi történt előtte és mi vette kezdetét utána. 
Mikor elolvastam a könyv utolsó mondatát, mérgesen felhorkantottam, komolyan, ilyen nincs! Hihetetlen izgalmas résznél ért véget erre tessék, fogalmam sincs mikor lesz lehetőségem elolvasni az Emma lányát. :o(

Bevallom, mielőtt nekiálltam a bejegyzés megírásának, utána néztem, hogy a 36-os berlini olimpián öttusában milyen eredmények születtek, itt egy kicsit átírta az írónő a történteket. ;o)
Öttusában az 1. helyezett Németország volt, a 2. USA, a 3. Olaszország. Magyarország az 5. helyen végzett.

Ja igen, és volt egy jelenet, ami valahogy bele is illett és nem is, az pedig a "rúzsos eset". Eléggé Pearl Harboros volt, bár jobban belegondolva, végülis mivel jelölhetne meg egy nővér egy beteget? Jegyezzétek fel magatoknak, ha ne adj Isten háborúba csöppennétek egyszer (sose!), rúzs legyen nálatok.
Amúgy az írónő nálam még mindig kedvenc!

4 megjegyzés:

hóvirág írta...

Hm, múlt héten én is kivetten egy könyvet tőle ha már benn volt éppen és belebotlottam; gondoltam megnézem, hogy kb. miket ír. Remélem nem fogok nagyot koppanni. :D
Az angyalos házat vettem ki.

Niki írta...

Múlt héten fejeztem be tőle Az angyalos házat, az is tetszett. Igaz, arra tán inkább azt mondanám, hogy szórakoztató irodalom, az Emma trilógia meg inkább szépirodalmi az én szemléletemben. :o) De szerintem tetszeni fog neked, könnyedebb valahogy mint ez a trilógia. Kíváncsian várom a véleményedet majd róla. :oP

hóvirág írta...

Na akkor kicsit megnyugodtam, ha szerinted tetszeni fog. :D Még nem tudom mikor ugrok neki, de 1-2 héten belül valószínű. :)

Niki írta...

Kíváncsian várom majd a véleményedet és szorítok a könyvnek. :o)