2016. május 7., szombat

Harcos Bálint: A Tigris és a Motyó

Ó, ez a könyvecske nagyon cuki volt, bátran szerezzétek meg, kölcsönözzétek ki a könyvtárból a gyerkőcöknek! :o)

Mely korosztálynak szól leginkább A Tigris és a Motyó?: tán leginkább az óvodásoknak, de akár még nagyobbaknak is aranyos olvasmány lehet, mert tényleg nagyon édes. Nekem legalábbis még így 32 évesen is bejött, fülig érő szájjal olvastam.

Mi az, ami tetszett nekem benne?: nagyon édes volt, ahogy a Tigris szerepében bemutatásra került, hogy az apukák milyen izgatottan várják a kicsinyük (gyerkőcük) megszületését. Tigris nagyon izgatott, nagyon reménykedő, szinte tövig rágja a körmeit, mint a legtöbb édesapa ebben a szituációban. És amikor kiadják neki a batyut! Az olvasó (legalábbis a felnőttek nézve az illusztrációt biztos) már az elején rájön, hogy nem lehet a batyuban egy tigriskölyök, hisz hosszú füle van, nem a megfelelő hangot adja ki, de Tigris büszke, boldog, egyből a sajátjának érzi a picit. A szerző nagyon jól bemutatta a mesében, hogy nem a vér szerinti kötelék, hanem az érzelmek a legfontosabbak. Amikor kiderült az igazság, rendesen összefacsarodott a szívem látva, hogy Tigris mennyire elszontyolodott, hogy a már picinyének hitt kisbárány nem az ő kistigrise, de még akkor is szeretettel fordult felé, holott hát tudjuk, hogy a tigris elviekben felfalná a bárányt, de hát az apai érzelmek. ;o)



Mi az, ami nem tetszett benne?: nem volt olyan. Vagy tán a vége kicsit fura lett.

Gyerkőc véleménye a könyvről?: tetszett neki, aranyosnak találta, megmosolyogtatta. :o)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése