Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Naomie Hay: A nyeremény

"Gratulálunk! Ön nyert! Nyereménye egy új élet! Kérjük készüljön fel bármire!
Eljátszottál már a gondolattal, mit tennél, ha megütnéd a lottó főnyereményt? Mihez kezdenél, ha bármi elérhető lenne, amitől sorsod eddigi megfosztott? Ha új életet kezdhetnél, mi lenne a régivel? M. napjai úgy teltek,mint bármelyik háziasszonyé. Egy márciusi hétfőn változott meg minden számára, amikor a saját lottószámait látta viszont az újság hasábjain. Nyereményéből egy titkos álomvilágban kezdi megvalósítani vágyait, miközben mit sem sejtő családja előtt tökéletesen játssza mindennapi szerepeit. Az elhallgatott dolgok száma viszont minden nap csak nő."

Nagyon bajban vagyok ezzel a könyvvel, mert felmerült bennem a kérdés, hogy meddig is mehetek el a véleménynyilvánítással, hol van ennek a határa? Nem vagyok az a fajta ember, aki arra menne rá a könyvek értékelésénél, hogy másokat megbántson, megalázzon, ugyanakkor mindig úgy vagyok vele, hogy az olvasóknak tartozom annyival, hogy leírom a negatív véleményemet, tán emészthetőbb formában, mint az a fejemben kavarog.
Bajban vagyok ezzel a könyvvel, ugyanis nem tetszett. És nem igazán az a bajom vele, hogy nem tetszett, hanem az, hogy 126 oldal elolvasható 1990 Ft-ért és olyan, amilyen.

Tudom, hogy nagyon sok írópalánta várja azt a pillanatot, amikor kézbe veheti a történetét. Hogy sokat dolgoznak rajta, rengeteg óra van benne, sok-sok reménykedés, hogy vajon valamelyik kiadó elfogadja-e, ott vannak a visszautasítások, a pofonok, a csalódások. Biztos vagyok benne, hogy nagyon rögös út áll, minden egyes könyv mögött, míg a szerző nem fut be. És épp emiatt vagyok most csalódott. Mert az alaptörténete A nyereménynek jó, de a kivitelezése viszont nagyon nem.

Szerintem nincs olyan ember, aki ne játszott volna el a gondolattal, hogy mihez kezdene akkor, ha ő nyerné meg pl. az 5-ös Lottót. Mit kezdenétek a milliókkal, vagy épp a milliárdokkal? Eltitkolnátok a nyereményt? Ha igen, akkor kik elől és miért? Mire költenétek belőle? Hogyan élnétek utána? Előttem most rengeteg, nagyon színes kép villódzik, hatalmas álomutazásokról, kacsalábon forgó palotákról, ilyen-olyan luxusjárgányokról, szóval rengeteg lehetőség van ebben a témában.
A történet mégis nagyon unalmas és semmilyen. Olyan, mintha egy általános iskolai irodalom órán bement volna a tanár, kiadja a feladatot a diákoknak, holnapra írjatok nekem X oldalt arról, ha megnyernétek az 5-ös Lottót, akkor szerintetek miben változna meg az életetek! Ilyen a könyv. Mint egy iskolai fogalmazás. Unalmas, semmilyen, nincs benne fantázia. A szereplőket nem ismerjük meg, nem maradtak meg bennem, lehet, hogy nem is olyanok, mint amilyennek megszülettek a fejemben, mert lényegében semmit nem tudunk meg róluk.

Csak annyit, hogy van M., férjnél van X éve, a házasságuk ellaposodott, van 2 tizenéves lányuk, otthon van, éli a monoton mindennapokat, aztán bumm, milliomos lesz. Na de a döntései tök logikátlanok! Nincs benne szín, nincs benne élet, nem találja a helyét. Persze, lehet rá mondani, hogy direkt ilyen komor, sötét a hangulata, na de az olvasó másra számít, hisz mégis csak valakiből milliomos lett, meg a fülszövegben ott a kecsegtető "titkos álomvilág", amiben ott a lehetőség, a változás, az izgalom. Ő lett a nyertes, ő vitte el a nyereményt, amiért mittudoménhányan harcba szállnak rendszeresen! Ő a nyertes, és ennyire sötét lenne az élete? A főszereplő végig olyan előttem, mint egy zsíros hajú, kinyúlt pulóvert viselő, totál lestrapált, idősödő nő, akinek vannak álmai, de még sem tesz semmit értük, logikátlan döntéseket hoz. Az egész annyira valószínűtlen. Tudjátok kit képzeltem el magam elé? Nem jut eszembe a film címe, de a 90-es években láttam először. Arról szólt, hogy volt egy fiatal csaj, együtt élt a szüleivel és a nemtudommennyi testvérével, nem volt munkája, tök kilátástalan volt az élete, végig az esküvőjét tervezgette, holott nem is volt senkije, aztán kapott pénzt az apjától egy munka miatt, ő meg lelépett a pénzzel. ABBA slágereket játszottak benne, meg férjhez ment egy sráchoz, de csak azért, hogy az részt vehessen valamilyen úszó versenyen, utána elváltak, stb. Na, ebben a filmben volt az anyuka. Totál ő ugrott be nekem mindig, amikor M.-ről volt szó.
Pedig az alap jó, benne volt a lehetőség a történetben, de nem jött össze.

Az egyetlen pozitívum amit ki tudok emelni, az a könyv megjelenése. A borító egyszerű, de szép, és nagyon tetszenek a fekete lapszélek. A lapok se vékonyak, szóval olyan kis masszív füzetecske. De a betűméret nagy, fogalmam sincs, ha normál betűmérettel lett volna nyomtatva, akkor hány oldal lenne, ha így 126. Igazából ez egy novella. 

Ajánlom-e elolvasásra. ... Hm. ... Nem elégetős egyáltalán, csak nagyobb lehetőség volt benne, mint amennyit kihozott belőle az írónő. Szóval persze, akit érdekel a fülszövege alapján, az olvassa el, de én nem fizetnék majdnem 2.000 Ft-ot érte.

A bejegyzés eredetileg a Könyvfalók blogon jelent meg!
_______________
Kiadta: Álomgyár Kiadó (2013.)
Oldalszám: 126
Ára: 1990
Forrás: a Könyvfalók oldalán keresztül az írónőtől
Értékelésem:

4 megjegyzés:

mayertimi írta...

A könyv fülszövege sokkal izgalmasabban hangzik, mint amit írtál. Ha nagyon nem lenne semmit sem olvasnom, és ingyen megkapnám, talán elolvasnám. De így, hogy 2-est adtál rá, nincs bennem késztetés :-)) Én szoktam olvasni magyar "ismeretlen" íróktól történeteket, vannak jók. A kedvencem: Lana Swan olyan jól ír ... Egy a bajom van vele, hogy a szereplői koravének, 15-16 évesek, pedig az életvitelük alapján simán lehetnétek 19-20 évesek is. Egyébként állítom, hogy egy-két külföldi író kiadott története szánalmasan gyenge Lanaéhoz képest.

Niki írta...

@mayertimi: Bevallom, én még csak nem is hallottam róla. :oS

mayertimi írta...

mi az e-mail címed?

Niki írta...

@mayertimi: konyvesem@gmail.com