Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Jo Nesbo: Csótányok

A skandináv krimikkel úgy vagyok, hogy nagyon kedvelem őket, de ettől függetlenül nem tudok akármikor hozzákezdeni az olvasásukhoz. Rá kell hangolódnom, vágynom kell a hidegségre, a nyomozásra, a skandináv hangulatra, ami egyszerűen utánozhatatlan.
Lehet, hogy sokan úgy vannak vele, a krimi az krimi és kész, de a skandinávok valahogy teljesen mások. Nem tudom megfogalmazni, de egy olyan fajta hidegség veszi körül a történeteiket, ami tipikusan "skandináv" krimivé teszi az egészet, ezzel egy teljesen új műfajt létrehozva.

Nem mondok azzal újdonságot, hogy Jo Nesboért odáig vagyok. Ez a pasi tud írni! És akárhányszor meglátom a képét, ... hát igen. ;o)
A Harry Hole sorozatából eddig 2 részt olvastam. Az eredetileg 7. részként megjelent Hóembert, és a 8. részt, a Leopárdot. Nos, a Csótányokkal "visszautazunk az időben", ugyanis ez a sorozat második rész. Kilenc évvel korábban íródott, mint pl. a Hóember, és ezt érezni is lehet.

A fülszöveg:  
"Harry Holét, a norvég rendőrség legellentmondásosabb figuráját Thaiföldre küldik, hogy végére járjon egy kínos gyilkossági ügynek. Az áldozat a norvég nagykövet, akit azelőtt szúrtak le, hogy a prostituált, akit a motelszobájába rendelt, megérkezett volna hozzá. Ráadásul kisfiúkat ábrázoló pornográf képeket találnak a holmija között. A megölt férfi nem egyszerű diplomata, jó barátja a norvég miniszterelnöknek. Nem meglepő tehát, hogy Harrytől és bangkoki segítőitől gyors és diszkrét munkát várnak. Szerencsejáték-adósság, korrupció, helyi gengszterek és kigyúrt csatlósaik, szexuális perverziók, ráadásul a trópusi hőség, a kultúrsokk, no meg az örökös harc az alkohol ellen adják azt a méregerős koktélt, amelyet Harrynek fenékig kell ürítenie."

A véleményem: Amikor először megpillantottam a könyvet, hát bizony nem találtam sem a címét, sem a borítóját bizalomgerjesztőnek. Utálom a bogarakat, rovarokat. Most is az ölemben van a könyv és ahogy rápillantottam, vakaróznom kellett. A csótányokról nem is szólva, bár szerencsére eddig csak állatkertben volt hozzájuk szerencsém, üvegbúra alatt. 
Na de akkor térjünk vissza a történetre.
Nehéz a krimikről bejegyzést írni, hogy még véletlenül se hintsünk el olyan információt, ami megzavarná a leendő olvasót majd az olvasásában, így igyekszem röviden összefoglalni a benyomásomat a könyvről. 
A Csótányok jó. Izgalmas, olvasmányos. Nagyon tetszett a politikai szál benne és teljesen odáig voltam Thaiföldért, mint helyszín. Az egyetlen problémám az, ami igazából a másik két résznél is felütötte a fejét bennem, hogy túl hosszú, túl szövevényes. Van aki ezt kimondottan szereti, én annyira nem. A sok szálban elveszítem a fonalat és ez ront az olvasás élményén.
Annyira kidolgozottnak se érzem még Harry karakterét. Érezhetően nincs még kész, de figyelembe lehet venni, hogy ez a könyv mégis csak az író pályájának elején íródott. Meg amúgy is, tudom, hogy kicsit elnéző vagyok, na de ha valakit szeretünk, akkor többnyire ez történik. ;o)

Összességében: a Csótányok izgalmas, olvasmányos, szövevényes, tán egy kicsit hosszabb krimi, mint lennie kellett volna. Aki olvasta a sorozat más részeit, azoknak bátran ajánlom a figyelmükbe, de természetesen akik még csak most ismerkednek a skandináv krimikkel, azok se hagyják ki Nesbo valamely történetét! 
A sorozat nem folytatásos, önálló kötetenként is élvezhetőek maximálisan.

Eredeti címe: Kakerlakkene (1998.)
Kiadta: Animus Kiadó (2012.)
Oldalszám: 416
Ára: 3490
Sorozat: Harry Hole #2 
#7 Jo Nesbo: Hóember
#8 Jo Nesbo: Leopárd
Forrás: kiadó
Értékelésem:

0 megjegyzés: