Először is, Katie Ffordot úgy emlegetik, mint a romantikus női irodalom egyik új csillagát. Kíváncsi voltam rá, megérdemli-e ezt a csillagot. ;o)
Másodszor pedig, nagyon tetszik a borító! Annyira szép, hogy hívogatott, "Niki, olvass el!". A fekvő nő a hintaágyban sugallta nekem, hogy úszni, pihenni fogok az olvasása során. Így is lett.
"- Az élet egy hazárdjáték Dora, és ha nem veszel részt benne, el fog menni melletted."
A történet középpontjában 2 nő áll. A 22 éves Dora, aki az esküvője előtt jön rá, hogy még sem a vőlegénye az igazi és megszökik. A legjobb barátnője anyukájánál, Jo bárkáján talál menedéket. A másik főszereplő pedig ez az 50 éves anyuka, akit a férje 30 év után lecserélt egy fiatalabb nőre, így most egy ismerőse bárkáján él, közel Londonhoz.
Nekem ez egy teljesen más Világ volt. Sose jártam még Angliában, de meg se fordult soha a fejemben, hogy lehetnek emberek, akik ilyen hajókon élnek a folyókon, vagy a tenger-óceán partjain. Nekem ez így kimaradt, így nagyon jó volt erről olvasni.
Szóval a 2 nő felejteni akar, új életet kezdeni, de persze a szerelem kopogtat mind a kettőjüknél. ;o)
Nagyon szimpatikusak voltak a szereplők.
Úgy gondolom Jo talpra állása példamutató, szörnyű lehet elfogadni, hogyha valakit 30 év után lecserél a férje, ráadásul egy fiatalabb nőre, összeomlik az élete, azt se tudja, hogy mihez kezdjen. De Jo tényleg fantasztikus!
Bizonyára rettentően fájhat neki, hisz 30 év, rengeteg idő. Ráadásul ő olyan nő, aki az egész életét a családjára tette föl. És akkor jön egy fiatal nő, romba dől az egész élete, rá kell jönnie, hogy álomvilágban élt, hogy megcsalta a férje, hogy ő már nem fiatal, nem tudna versenyre kelni egy 20-as nővel, amit én butaságnak tartok, de biztos én is ezekre gondolnék egy ilyen szituációban.
Férjecskének kapuzárási problémája van, de Jo így járt jól. ;o)
Ami meg Dorát illeti, egy kicsit magamra ismertem benne. Védett fészekben élte az életét, amikor pont az esküvője előtt robbant, és szerencsére mert változtatni. Tán, ha nem szökik meg, ugyanarra a sorsra jutott volna, mint Jo. Nem lett volna boldog a házasságuk.
Romantikus irodalom, de nem csöpögősen, hanem inkább finoman, szórakoztatóan.
"Mit tegyünk, ha a férjünk lecserél egy szexi, fiatal szőkére? Vagy mit tegyünk, ha az álomesküvő előtt eszmélünk rá, hogy a Nagy Ő mégsem az Igazi?
Jo Edwards sohasem tervezte, hogy hajón fog élni. Még azt sem tudja biztosan, hogy szereti-e a vizet. De amikor a férje kidobja, mégis egy állóhajóra költözik...
Dora Hamilton sohasem tervezte, hogy meglép a tulajdon esküvőjéről. De amikor eljön a várva várt nap, mégis menekülőre fogja – és egyetlen lehetősége, hogy elfogadja Jo ajánlatát, ő is a hajó fedélzetén keres menedéket...
A két barátnő elhatározza, hogy örökre lemond a férfiakról, arra viszont nem számítanak, hogy a pasik hamarosan csőstül rajongják körül őket, sőt, miután kihajóznak, életük legnagyobb kalandja veszi kezdetét."
Tartalom: ****
Borító: csillagos 5-ös
Megjelenés: 2008/2007
Eredeti cím: Going Dutch
A cím magyarázata: először fogalmam se volt, hogyha London közelében vannak, mi köze van ennek Amszterdamhoz. Röviden annyi, hogy a bárkával Amszterdamba kell hajózniuk a szereplőknek, de ez az út amolyan jelképes is, a bátorságot, a változtatást, a múlt lezárását jelképezi.
Az írónőről: Katie Fforde 1952-ben született. Ez a 13. regénye, de magyarul ez jelent meg először.
Borító: csillagos 5-ös
Megjelenés: 2008/2007
Eredeti cím: Going Dutch
A cím magyarázata: először fogalmam se volt, hogyha London közelében vannak, mi köze van ennek Amszterdamhoz. Röviden annyi, hogy a bárkával Amszterdamba kell hajózniuk a szereplőknek, de ez az út amolyan jelképes is, a bátorságot, a változtatást, a múlt lezárását jelképezi.
Az írónőről: Katie Fforde 1952-ben született. Ez a 13. regénye, de magyarul ez jelent meg először.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése