Könyvesem

Csak lélegezz! trilógia #1

Ha azt olvassátok, vagy halljátok valahol, hogy "családon belüli erőszak", mi fut át bennetek azonnal? Bennem az, hogy egyre több ilyen szörnyűség kerül napvilágra. Nem tudom, hogy évtizedekkel ezelőtt is ilyen brutális mértékeket öltött-e, mint manapság, de úgy gondolom, hogy mindig is volt -induljunk ki abból a régi eszméből, hogy "az asszony verve jó, a férfi az úr a háznál"-, pusztán csak nehezebben derült ki. Ugyanakkor sokkoló, amikor nem telik el egy hét úgy, hogy ne olvasnék, nem hallanék valamely híradásban arról, hogy kit öltek meg, kit vertek agyon, hogyan bántalmaztak gyerekeket, hogy lelőtte a saját gyerekét, megerőszakolta a saját gyerekét ... és ilyenkor csak döbbenten ülök, hogy hol is élünk?

Az Elakadó lélegzet a családon belüli erőszakról szól. Maga a történet hangvétele könnyed, és próbálta az írónő a komoly témát "hétköznapi" lepelbe burkolni, de persze ez semmit se változtatott a tényeken, pusztán csak a fiatalabb olvasóknak így tán jobban megemészthetőbb.

Emmat a nagybátyja és annak a felesége neveli. A tizenéves lányt, valaki rendszeresen, nagyon durván bántalmazza, de Emma hallgat. Takargatja a sérüléseit, összeszorítja a fogait, és csak a remény tartja életben, hogy 600akárhány nap múlva főiskolára/egyetemre mehet, és akkor mindennek vége, elkezdődhet az élete. A továbbtanulás az egyetlen lehetősége. Az iskolában mindent belead a tanulásba, sportol, külön foglalkozásokra jár, mindent megtesz, csak elkerülhessen otthonról. 
A legjobb barátnője, Sara az egyetlen, aki tudja, hogy mi történik Emmaval a zárt ajtók mögött. De hallgat, mert Emma erre kérte.
Aztán feltűnik a színen az első szerelem, ami mindent elsöpör. Emma nem érzi a veszélyt, csak át akarja adni magát az érzésnek, a boldogságnak, de ezzel csak még gyorsabban halad a vég felé. ...

Nem tudok erről a könyvről hosszan írni, mert lélegzetelállító. Többször azon kaptam magamat az olvasása során, hogy elakad a döbbenettől a lélegzetem. Gombóc nőtt a torkomban, a szívem táján a tehetetlenségtől és a tudattól, hogy a családon belüli erőszak nem mese, hanem a brutális valóság.
Nem írhatom azt, hogy egyetértettem a hallgatással, hogy tűrtem volna, de mégis megértettem Emma hallgatását.
És miközben átolvastam a fenti sorokat, beillesztettem a borító képét, újra pillanatokig csak bámultam a képet. Annyira találó. Kívülről egy szép ajtó, de fogalmunk sincs, hogy mi történik mögötte. ... És mennyi, és mennyi ajtó van a Világon. ...

___________________
Eredeti címe: Reason to Breathe (2013.)
Kiadta: Maxim Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 492
Sorozat: Csak lélegezz! trilógia #1
Ára: 2999
Forrás: Könyvfalók blogon keresztül, a kiadó
Értékelésem:


illusztráció:
kép

Harc a szerelemért #1

Mire számítottam, amikor kézbe vettem a könyvet? Sok erotikus jelenetre, gyenge karakterábrázolásra, cselekmény nélküliségre (hacsak nem az ágyról van szó) és ennyi.
Mit kaptam? Igazából ezeket, de mégsem úgy, hogy a falhoz akarjam vágni a könyvet.

A szereplőkről lényegében semmi sem maradt meg bennem. Fogalmam sincs már, hogy nézett ki a csaj, csak azt tudom, hogy olyan ügyetlen, hogy az már hihetetlen, és a történet kezdetén nincs tisztában azzal, mennyire szexi is. A pasiról meg csak annyi, hogy Mohikános haja van (fogalmam sincs, az milyen), izmos, tetkós, szexi "állat", oszt annyi.
A cselekmény? Reid MMA harcos (erről se tudtam semmit), aki lesérül, a gyógytornásza pedig nem más lesz, mint gyerekkori barátjának a húga, Lucie.
Nos, Lucie odáig van az egyik kollégájáért, de persze gyerekkorában Reid-ért volt oda. Szóval a két fiatal találkozik, kötnek amolyan egyességet: Lucie hipergyorsan helyrehozza Reid sérülését, hogy újra harcolni tudjon, ő meg segít a lánynak, hogy elcsábíthassa a másik pasit.
A lecke el is kezdődik, a vége persze nem az lesz, aminek indult az egész. ...

Láthatjátok, nem egy gubancos történet, az már más tészta, fel nem tudom fogni, hogy mehet bele valaki egy ilyen szituba, ez magas nekem. Na de ugyebár könyvekben és filmekben minden előfordulhat, csak épp a valóság néha más. Bár kiakadni se akadhatok ki, mert olvastam már álházasságról, áljárásról, miért ne lehetne szó, tanításról is akkor?

Milyen is az Elcsábítani Hamupipőkét? Egyfelől egy gyenge történet, karakterábrázolás siralmas, de mégis szimpik a szereplők; másfelől meg pont olyan, amilyen történeteket megszokhattunk az Ulpius kiadásában, ebben a műfajban. Vagyis erotika-erotika, aztán ennyi. Lényegében kellemes olvasmány, de természetesen nem fogja megváltani a Világot. Pár kellemesebb óra, és utána pár perc múlva, már azt se tudjuk miről is olvastunk, csak tudjuk, hogy kellemes volt avagy sem. ;o)
________________
Eredeti címe: Seducing Cinderella (2012.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 316
Sorozat: Harc a szerelemért #1
Ára: 3499
Forrás: kölcsön kapott
Értékelésem:

Az utolsó bejegyzésemben Boldog Új Évet kívántam nektek, készültem egy nyugodtabb, minden bulitól mentes, csendes, családias Szilveszterre, és fogalmam se volt még arról, hogyan fog véget érni az a nap, és vele együtt az évem is.
Nagyon nehéz volt a 2013-as évem, a családom éve. Rengetek könny, fájdalom, félelem, küzdelem, aggódás, szeretet, remény volt benne. De mindezek eltörpülnek ahhoz a fájdalomhoz képest, ami várt ránk az év legvégén, és az új év legelején. ... Meghalt az édesapám. ... Miközben tűzijátékok repkedtek az égen, hallottuk a szomszédok boldog köszöntését az új évnek, dudákat fújtak, örültek az emberek, szólt a Himnusz, mi küzdöttünk az édesapám életéért ... majd elengedtük.
Sok testi és lelki fájdalmat átéltem már eddig is, de minden eltörpül ahhoz, amit most érzek. Mintha eddig egy kör lettem volna, egy egész, és most kiszakítottak volna belőlem egy darabot. ... Csönd van bennem és hatalmas fájdalom. ... Mint a fuldokló, amikor elmerül a vízben, majd újra felbukkan, levegőért kapkod, elmerül, újra felbukkan. Így érzem magamat, csak én a csöndben és a fájdalomban fuldoklom.Van, hogy teljesen jól vagyok, teszem a dolgomat, de aztán bevillan egy emlék, újra merülök és fuldoklom. Aztán felhúzom magamat a mélyről, folytatom a dolgomat, de jönnek az emlékek és újra visszarántanak. ...
Nem lehet szavakkal kifejezni ezt a fájdalmat. A hiányt. Azt, hogy soha többé nem leszek egész. ...

Amiért a bejegyzés megszületett az az, mert láttam a maileket, tudom, hogy várnak a válaszokra, és nyilván vannak, akik nem értik a hallgatást. Nem tudok még válaszolni a mailekre. Néha sikerül egy-egyre reagálnom, de ezek is felemésztik az erőmet. Egyelőre nem megy. És az írás sem. Jövő héten, tán már könnyebb lesz. ...

Nem, ne ijedjetek meg, attól még, hogy megszületett a Margóra, nem csak ilyen bejegyzésekkel fogom elárasztani az oldalt, viszont tény és való, hogy a piszkozatok közt 5 ilyen könyv is szerepel, így apránként adagolom majd. ;o)

The Moorehouse Legacy #1

Egyedül J. R. Ward (Jessica Bird) neve miatt vettem ki a Bianca nemtudomhanyadikszámát a könyvtár ilyen "füzetes" dobozaiból. Nagyon rég olvastam ilyen történeteket -kb. 14-15 éve már-, az emlékeim elég erősen megkoptak, hogy mire is számíthatok. Annyi maradt csak meg bennem, hogy olyan 12-13 éves koromban titokban olvasgattam anyukám ilyen történeteit, és biza eléggé bejöttek.
Nagy elvárásaim egyfelől nem voltak, ugyanakkor az FTT miatt mégis, és hát nagyot csalódtam.

Az Égből pottyant szakács egyszerűen katasztrófa. A karakterek nulla, semmit nem tudunk igazából meg róluk, sőt, már arra se emlékszem hogy néztek ki, csak annyi maradt meg bennem, hogy a csajnak fekete keretes szemüvege van. A cselekmény meg! Áááá. :o( Romantika? Uh, ilyen sztorit a 12-13 éves lányok is kitalálnak már, akik az írással kísérletezgetnek. A vége pedig nagyon összecsapott!
Ez valahogy nem jött össze Wardnak és kész szerencse, hogy más néven jelent meg, mert így gondolom sokan nem tudják, hogy a két szerző ugyanaz.

A baba meg a dadát el se olvastam. Nekikezdtem, de kb. 2 oldallal később fel is adtam. 
___________________
Eredeti címe: Beauty and the Black Sheep (2005.)
Kiadta: Harlequin
Sorozat: The Moorehouse Legacy #1
Forrás: könyvtár
fülszöveg
Értékelésem:

"Maszat nem csak a játszótéren és a kertben szokott járni. Most elutazik. Nem is akárhova: a tanyára! Először is jól fel kell pakolni, kis bőrönd, hátizsák, és persze Hóchóc sem maradhat otthon... A pályaudvaron találkoznak Sárival, és felszállnak a vonatra. A vonatozás minden percét kiélvezik, még az unalmasakat, mert azokban is van valami jó! Amikor megérkeznek, bizony van mit felfedezni. Hiszen itt él a kecske, a tehén, a ló, a macska, és mindet másért tartjuk, másmilyen a kicsinye. Végül fáradtan dőlnek az ágyba a nagy utazók, hogy másnap új kalandok várják majd őket... A legkisebbek kedvence, Maszat és barátja Sári igazi tavaszi kalanddal tér vissza."

 
Eddig kedveltem Berg Judit történeteit -mármint amiket olvastam-, Agócs Írisz rajzai pedig elvarázsoltak, de most ... hát igen, nem vagyok valami elégedett.
Ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben, a két történetet olvasva:
- Maszat egyedül utazik a vonattal? Hol vannak a szülei? Miért nincsenek belevéve a történetbe? Még a végén világgá indul minden 4 éves, mert Maszat is egyedül utazott.
- a kalauz meg, mit ne mondjak "gyönyörűen" volt ábrázolva. Ezek után nem csodálkozom majd, ha a gyerekek nem fogják felismerni a kalauzt, mert egy rövid lábú, hatalmas altestű, lapátfülű MÁV alkalmazottra fognak számítani.
- a tehenet látva a Milka reklám jutott eszembe, a lila boci. Bár itt fekete-szürke foltos volt, de mégis egyből a lila boci jutott eszembe.
- aztán amikor kiderül, hogy Hóchóc pulcsija gyapjúból készült, az első gondolatom az volt, hogy tuti a rajzot nézve a gyerek első kérdése az lesz: na de a juh fehér, a pulcsi meg piros, akkor ez hogy is jött össze? És magyarázd meg. ;o)

_______________
Kiadta: Pozsonyi Pagony Kft. (2012.)
Oldalszám: 48
Ára: 1680

"Boribon elhatározza, hogy házikót épít. Először pokróccal leteríti az asztalt, aztán bevisz mindent, ami fontos neki. Csakhogy hamarosan vendégek érkeznek: Bence és Szuszi. És a sok minden mellé már nem férnek be a kuckóba! Ráadásul este el is kell pakolni a kuckót. De nem baj, hiszen másnap újra lehet építeni! - Marék Veronika új Boribon könyve megint a legkisebbek egyik fontos alaptémáját járja körbe. Az egyszerű, letisztult mese jelentése épp olyan többrétű, amilyen sok mindent jelent és jelentett mindannyiunknak egy tökéletes kis kuckó. Hiszen melyik kisgyerek ne azonosulna a kuckót, búvóhelyet, saját kis teret építő Boribonnal? A konfliktus átlátható megoldása pedig megnyugtató erejű a bölcsis-ovis hallgatóknak."

Egyetértek a fülszöveggel: melyik kisgyerek ne szeretne, egy saját kis kuckót? Egy időben a Gyerkőcöm, rendszeresen ilyen-olyan sátrat épített magának, ami csak az ő kis házikója volt. Felépítette, berendezte, ebédet főzött, aludt benne, majd amikor megkért, hogy látogassam meg, akkor kártyavárként omlott rám az építménye. ;o)
Emiatt vettem ki ezt a könyvecskét a könyvtárból. Sikert arattam vele. Másnap újra ott feküdhettem, egy kupac rám dőlt takaró alatt. :oP
_____________
Kiadta: Pozsonyi Pagony Kft. (2012.)
Oldalszám: 38
Ára: 1590

Szívritmuszavar #2

Emlékeztek még a Szívritmuszavarról szóló bejegyzésemre? Ha nem, akkor gyorsan olvassátok el, mert nem fogok belemerülni az első rész történéseibe! ;o)
Amikor nekikezdtem annak a bejegyzésnek a megírásának, írtam pár sort, töröltem az egészet, újra nekiugrottam, újra töröltem és a végén feladtam, mert egyszerűen nem tudtam megfogalmazni az érzéseimet. Zakály Viktória azon kevés mai, hazai írónők közé tartozik, akik képesek az olvasót darabokra törni, majd újra összeragasztani. (Mindig Hidasi Juditot juttatja eszembe, mert ő is ilyen.) Miközben olvastam a sorait, többször is olyan érzésem volt, hogy ez a könyv nagyon jó pillanatban talált meg engem, és mintha nekem született volna.

A Szívritmuszavarnál éreztem, hogy bár a történet nagyon jól van megírva, szépen felépített, elgondolkodtató, ennek ellenére néhol untam. Most viszont ennek az unalomnak nyoma se volt. Faltam a sorokat, bőgtem rajtuk jó nagyokat, és rettegtem a befejezéstől.

A Hanna örök felépítése, nagyon hasonlít a Szívritmuszavaréhoz. Itt is visszaemlékszik Hanna a múltra, és ebből a visszaemlékezésből tudjuk meg, hogy mi történt vele és Ádámmal azután, hogy a férfi újra felbukkant az életében. Emlékeztek arra a pillanatra, amikor Hanna pillantása találkozott évek múlva a férfiéval? Nem vagytok kíváncsiak arra, vajon hogyan folytatódhatott a történetük? Vajon boldogan éltek, míg meg nem haltak, vagy az útjaik újra elágaztak?

"Mindig azt mondtam neked, az utazás maga az élet, és a vonat a mi életutunk, emlékszel?
[...]
... akkor Csönge is egy megálló volt az életemben, te pedig egy útitárs, akihez én ültem be a kabinba. A baj csak az, hogy te nagyon gyorsan kiszálltál, és még csak nem is szóltál, hogy miért ülsz át máshová."

Két olyan fordulat is volt a történetben, amikre nem számítottam. Az elsőre egyáltalán nem, ugyanakkor akkor megfordult a fejemben az, ami a második lett, mégis sokkolt amikor olvastam, hogy jó volt a megérzésem. Jó volt-e így, vagy másképp kellett volna lennie? Nehéz kérdés. Néha igazságtalan az élet. ...

Stílusilag sokkal kifinomultabbnak, felnőttesebbnek, készebbnek érzem a második részt, mint az elsőt, de ugyanolyan felkavaró, sokkoló, telis-tele elgondolkodtató, nagyon szép gondolatokkal.
Nagyon nehéz írni a Hanna örökről épp úgy, mint a Szívritmuszavarról is, mert úgy érzem, hogy ez a történet egy utazás az olvasóval, és mindenkinél más ajtókat, más elfeledett emlékeket tud újra eszébe juttatni.

Egy nagyon szép, nagyon fájdalmas szerelmi történet. Mindennapi, és annyira igaz.
Ajánlom a figyelmetekbe!
_______________
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2013.)
Oldalszám: 214
Sorozat: Szívritmuszavar #2
Ára: 2299
Forrás: kiadó
Értékelésem:

Az idei bejegyzéssel már harmadjára kerül sor, a karácsonyi örömködések beszámolására. 2011-ben ITT írtam erről, 2012-ben pedig ITT.

Többször hangoztattam már, hogy számomra a Karácsony, az év legszebb ünnepe. Nyilván, szülőként más értelmet nyert, mint gyerekként, de mivel próbálom megőrizni az ünnep mesés hangulatát, a varázsát Gyerkőcöm miatt, így ugyanolyan izgatottan készülök, várom, mint gyerekként, csak másképp. ;o)
Idén csendesebb, egyáltalán nem rohangálós volt az ünnepünk. Ettől nyugodtabb, meghittebb lett, kicsit elmélkedősebb. Mivel a 2013-as évünk több dolog miatt elég szomorúan telt, ezért hagy adjak nektek egy jó tanácsot: sose azt nézzétek, hogy mitek nincs, hanem azt, hogy mitek van, és a család a legfontosabb!

Gyerkőcöm nagy izgalommal várta a Jézuska érkezését, és tanulva a tavalyi év hibájából -amikor is hipersebességgel kellett a fát feldíszítenem-, visszatértünk az előtte való évek bevált módszeréhez, vagyis amikor 25-én reggelre érkezik a Jézuska. Így a fa díszítése nyugalommal telt, csak a 24-ét kellett átvészelni, mivel Gyerkőc már nagyon izgatottan várta a Jézuska megérkezését.
És ha ciki, ha nem, de amikor megláttam a fa alatt nekem készített csomagokat, rám is rám ragadt a láz. ;o)

Mónival 2011 óta tartjuk a Karácsonyt, így izgatottan vártam, hogy vajon idén mit rejthetnek a nekem készített csomagjai. ;o)
Először egy kis piros csomagot bontottam ki, amiben az egyik kedvenc csokim volt (hiába, ismer eléggé, hogy mit szeretek), teák, könyvjelzők (telitalálat volt, lévén, hogy nagyon szeretem az Egyiptommal kapcsolatos dolgokat, ha esetleg eddig nem tudtátok volna), saját készítésű karkötő és fülbevaló, és karácsonyfadíszek.
Miután kicsodálkoztam és kiörömködtem magamat, áttértem a zöldbe csomagolt nagyobb csomagra, amiről nem volt nehéz kitalálnom, hogy bizony könyvet rejt. A kérdés csak az volt, hogy vajon melyiket. ;o) Tippem volt, ami végül nem jött be, ugyanis kinyitva a csomagot, Jodi Picoult Vezeklés c. történetével néztem farkasszemet.
Aki egy kicsit is ismer, az tudja, hogy nálam Picoult semmiképp se lehet rossz választás, ugyanis mindegyik eddig olvasott története tetszett. Ennek is már a kibontása után azonnal nekiálltam, és mint ahogy számítottam rá, nagyon gyorsan magával sodort.

Sokan tán nem is tudjátok, vagy elkerülte eddig a figyelmeteket, de bizony van nekünk egy közös könyves blogunk, a Könyvfalók, amit jelenleg 13-an vezetünk. Mindannyian mások vágyunk, más-más könyveket szeretünk, így ajánlom a figyelmetekbe ezúton is az oldalunkat, biztos vagyok abban, hogy érdekes könyvekről olvashattok bejegyzéseket ott is. ;o)
Na de visszatérve a Karácsonyra. Tavaly rendeztünk először közös Könyvfalós karácsonyozást, és természetesen idén se maradhatott ki. Indriya írt erről egy összefoglaló bejegyzést, meg tudjátok nézni, hogy mivel leptük meg egymást. Engem Adri könyvmoly húzott, aki a képen látható szépségekkel és finomságokkal lepett meg. :o)

Idén nem vettem részt a molyos karácsonyozásban, így erről molyok, ne is várjatok beszámolót. ;o) 

És bár nem számítottam arra, hogy fogok még könyveket kapni, ennek ellenére egy hármas csomag, még várt a családtól a fa alatt. Elég érdekesnek tartom a tartalmát abból kiindulva, hogy egy szóval se említettem, hogy miket szeretnék, viszont írtam ezt a bejegyzést, és biza a 3 könyvből 2 szerepel azon is. :oP Még a végén kiderül, hogy titokban olvas a család. ;o)
Szóval megkaptam A párválasztót, Láncreakciót és a Trükkös házasságot. Mindegyiket telitalálatnak tartom (még szép), bár eddig csak a Láncreakciónak álltam neki.

___________
illusztráció forrása

Kívánok minden rendszeres, vagy épp nem rendszeres, vagy épp csak véletlenül idetévedő olvasónak, nagyon boldog és békés karácsonyi ünnepeket! :o)


kép forrása

Kérdezz! Felelek! (46.) 

Tavaly is megmutattam, hogy mely 3 könyvet szerettem volna nagyon-nagyon a fa alá (egyik se jött össze, később kaparintottam meg őket), gondoltam idén is megmutatom nektek. Tudom-tudom, tudok számolni, de nem tudtam dönteni, hogy melyik maradjon le. ;o)
- Bár A párválasztó eddig elég vegyes fogadtatást kapott itthon, engem már a borítójával elvarázsolt azonnal, egyszerűen kell és kész! Olvasva a fülszövegét pedig, nem várok sokat, de jónak tűnik.
- Végre megjelent Elkeles trilógiájának 3. része! Imádtam az előző két részt is, naná, hogy a Láncreakciót se hagyhatom ki! Jelenleg úgy érzem, hogy tán ezt a könyvet szeretném a legeslegjobban.
- A rossz lányok nem halnak meg, már a megjelenése előtt a címével felkeltette a figyelmemet, a borítója pedig csak dobott rajta. Zizisnek tűnik, de nagyooooon szeretném!
- Igazából a Féktelen az, ami 4.-ként került fel a listámra, de levenni se tudom, mert kíváncsi vagyok rá. Bár lehet, nagy szerepet játszik abban, hogy a figyelmem középpontjába került az, hogy a molyon újra fel-feljön a karcokban. És bár nem voltam elájulva az első résztől, ennek ellenére érdekel, hogy vajon hogyan folytatódott Kiera-ék kapcsolata.

Nem tudom emlékeztek-e még rá, de volt egy viszonylag állandó rovatom, Kérdezz! Felelek! címmel, ami a Musing Mondays-ből nőtte ki magát. Nos, a probléma az lett vele, hogy egyszerűen kifogytam a kérdésekből, így a rovat feledésbe merült. A kérésem most az lenne, hogy segítsetek a kérdésekkel! ;o) Adjatok ötleteket, tegyetek fel kérdéseket (amik persze a könyvekhez, a bloghoz kapcsolódnak), amikre válaszolni tudnék jövőre egy-egy bejegyzésben! Segítsetek abban, hogy 2014-ben újra tudjam éleszteni a rovatot! ;o)

Az űrlaphoz nem kell név -névtelen az egész-, egyszerűen csak a kérdést írd be, majd küldd el! Köszönöm! :o)

Az eddigi Kérdezz! Felelek! bejegyzéseket ITT találjátok!

Gamble fivérek #1

Nem írom, hogy nem folyásolt be a könyv kézbevételekor az a tény, hogy az írónő nem más álnéven, mint az Obszidián írónője, de igazából a műfaja, valamint a negatív vélemények miatt voltam kíváncsi a könyvre.
Szegény rövid történetecske, elég negatív visszajelzéseket kapott a molyon, így kíváncsi lettem arra, hogy vajon tényleg annyira rossz-e?

Madison Daniel a húszas évei közepén jár. Hát középig érő mogyoróbarna haja, zöld szeme van, az arcát pedig szeplők tarkítják. 160 cm magas, pillekönnyű, és természetesen okos, vicces, akaratos.
Chase Gamble 28 éves és a Gamble fivérek legkisebb tagja. A legidősebb bátyja Chandler, 31 éves, aki csak amolyan "godzilla", Chad 30, és a mókamester. A trilógia második részének a főszereplője Chad, aki egy olyan szereplővel fog összejönni, aki ebben a részben feltűnt futólag. A harmadik rész jövőre jelenik meg angolul. Amúgy a Goodreadsen jobb értékeléseket kapott, mint a molyon, ott több, mint 24.000 értékelés alapján eddig 3.9.
Na de ott tartottunk, hogy Chase. Magas, sötétbarna haja van, kék szeme. Állati izmos, szexis, gazdag (szórakozóhelyei vannak), stb. A két fiatal, gyerekkoruk óta ismerik egymást, ugyanis egyrészt egy utcában laktak, másrészt Madison bátyjának, Mitchnek a legjobb barátja a férfi. A nő, már hosszú évek óta szerelmes belé, ráadásul olyan 4 éve majdnem össze is jöttek, de aztán a pasi visszatáncolt, ezzel hatalmas sebet ejtve a lányon.
És akkor el is érkeztünk a jelenhez, melyben Mitch épp nősülni készül, az esküvő egy előkelő szőlőskertben lesz. A menyasszony tanúja Madison, Mitché pedig Chase lesz. Így a fiatalok kénytelen együtt tölteni 4 teljes napot. Sőt, ha tudnák előre, hogy milyen szinten kénytelenek lesznek. ;o)

Megmondom őszintén, nem értem a sok hazai negatív véleményt a könyvről. Rendben, elismerem, hogy semmi extra, de ebben a műfajban nem is nagyon lehet kacifántos történetet találni. Egyszerű, kiszámítható, semmi extra, de szimpatikusak voltak a szereplők, valamint magát a történetet is izgalmasnak találtam. Az egyetlen problémám csak annyi, hogy túúúúúl rövid. Ha hosszabb lett volna, akkor tán el tudta volna érni azt az írónő, hogy azoknak is bejöjjön a történet, akiknek nem tetszett. A másik pedig a gyors, szappanoperás lezárás. Ugyanakkor szinte mindig ilyen a lezárás az ilyen sztorikban. Gyors, összecsapott, klisés, úgyhogy másra nem is számítottam.

Milyen is akkor a Vetkőzik a tanú?: kellemes, eléggé rövid romantikus-erotikus történet. Nagy extra nincs benne, de nekem tetszett. Olvasmányos, gyorsan lehet haladni vele, és tényleg olyan rövid, hogy pár óra alatt végezni lehet vele.

Kiknek ajánlom a figyelmükbe a könyvet?: nyilván a műfaj kedvelőinek. De szerintem azoknak is érdekes olvasmány lehet, akik olvasták az Obszidiánt az írónőtől, mert ez annyira más oldala neki.
__________________
Eredeti címe: Tempting the Best Man (2012.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 270
Sorozat: Gamble fivérek #1
Ára: 3499
Forrás: kölcsön kapott
Értékelésem:

Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez.

Na jó, többször láttam már ezt a borítót, de csak most látom rajta, hogy ez a történet is trilógia lesz. ;o)

Várható megjelenése: 2014.

"Ahogy beköszönt a nyár, Belly maga mögött hagyja az iskolai életét, és Cousins Beachre menekül, oda, ahol élete minden eddigi nyarát töltötte. A nyaralóban nemcsak otthon érzi magát, távol az otthontól, de a számára legkedvesebb emberek veszik körül: Susannah, édesanyja legjobb barátnője a fiaival, Conraddal és Jeremiah-val. Belly azóta üldözi a szerelmével Conradot, amióta az eszét tudja, de mindennél jobban reménykedik abban, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Bár megjelenik egy új srác, Cam, aki egy kicsit elvonja a figyelmét, és Conrad testvére, Jeremiah is sóvárgó pillantásokat vet rá, Belly szíve már Conradé. Vajon a fiú is neki szánja az övét? Tényleg olyan nyár áll előttük, amely mindent megváltoztat?"

Igen-igen, már megint a borító fogott meg elsőre. Mint egy régebbi fénykép, és látva a szélben, háttal álló lány alakját, valahogy annyira magányos érzést keltett, hogy muszáj volt elolvasnom a fülszövegét is.

Az UNTIL IT HURTS TO STOP a YA műfaján belül komoly kérdéseket boncolgat. Hogyan lehetne valaki biztonságban, ha nem bízik senkiben?

A 7. osztályos Maggiet az osztálytársai kiközösítették. A lányok piszkálták, bántották, ő pedig úgy érezte, hogy jobb lenne, ha meghalna. 
4 év telt el azóta, de Maggie még mindig nem tud túllépni a történteken, úgy érzi továbbra is, hogy mindenki rajta nevet a háta mögött. Egyedül akkor boldog, amikor a legjobb barátjával túrázik. Igen ám, de méltó-e a szerelemre, ha mások szerint csúnya és szánalmas? 
Ráadásul visszatér a városba az egyik "kísértete". ...

Szeretem amikor egy ifjúsági regény olyan témát boncolgat, ami nagyon is valóságos, és beszélni kéne többet róla.