Erin Watt: Papír ​hercegnő

Olyan rég óta szerepelt ez a könyv a molyon a TOP10-ben, hogy eldöntöttem ezek után elolvasom. Még akkor is, ha már annyira nem vagyok oda a YA-ért. 

Valamiért az volt bennem, hogy ez a történet hasonló lesz, mint pl. a Párválasztó. Hogy van egy fiatal lány, akit kiválasztanak a herceg párjának, stb. Ne kérdezzétek, hogy miért hittem ezt, hogy erről fog szólni, mindenesetre jól megdöbbentem, amikor kiderült, hogy szó sincs ilyen történetről. 

Forrás

Miért is Papír hercegnő a könyv címe? Nos, mert lényegében papíron a Royal család tagja lett Ella. Ő lenne a bizonyos Papír hercegnő. És mit is kell tudni róla?

Egy egyéjszakás kapcsolat gyümölcse, akit egyedül nevelt az édesanya, aki sajnos súlyos beteg lett, amikor Ella 15 éves volt. A lány mindent megtett azért, hogy méltó körülményeket tudjon biztosítani a beteg édesanyjának. Amikor a nő elhunyt, Ella magára maradt. Táncosnőként dolgozott egy bárban, de mellette folytatta a tanulmányait. Aztán egy napon megjelent egy férfi az életében, aki azt állította, hogy az édesapja barátja és a gyámja.

Callum Royal magával vitte a lányt a fényűző életébe, a palotának megfelelő házába és az öt fia mellé. A fiúk valamiért nem fogadták szívesen a lányt, különösen Reed, akihez Ella szinte azonnal vonzódni kezdett.

A fiúk kezdetben piszkálták a lányt, de ahogy fokozatosan kezdtek az érzelmek kibontakozni Ella és Redd között, a testvérek úgy fogták vissza magukat. 

Aztán a történet végén ott a nagy csattanó, ami miatt ha az olvasónak egy kicsit is tetszett a történet, tuti  folytatni akarja az olvasást a második kötettel.

"Azt akarod, hogy kimondjam? Rendben, kimondom. Akarlak. Rohadtul akarlak."

Őszintén szólva annyira nem értem, hogy miért is volt benne ez a könyv hónapokig a TOP10-ben. Nem rossz, de engem valahogy nem győzött meg az írónő. Egyetlen dolog miatt vagyok kíváncsi csak a folytatásra: a vége miatt. Mert ott lett egy olyan fordulat, ami kiszámítható volt, de ennek ellenére kíváncsi vagyok arra, hogyan folytatódik majd.

Különösebben nem volt szimpatikus egyik szereplő sem, főleg a főszereplők nem. Becsültem Ellát, amiért gondozta az édesanyját fiatal kora ellenére, hogy bizonyos határig bármilyen munkát elvállalt. De akkor se volt szimpatikus a karaktere. Egyszerű Hamupipőke, akit megtalál a hercege.

Reed se lopta be magát a szívembe különösebben. Igazából nem értettem a fiúk ellenségeskedését. Szegény Ellát nem is ismerték, de már eleve a legrosszabbat feltételezték róla. 

Ha meg kéne neveznem egy szereplőt, aki a "kedvencem" volt, akkor Easton lenne az. Tán még ő volt legszimpibb. Nem tudom miről szólnak majd a további kötetetek, direkt nem olvastam utána, de kíváncsi lennék arra, hogy ki lesz az a lány, aki kiköt majd mellette.

A cselekmény igazán nem nagy szám. Jön Ella a "nyomorból" a fényűzésbe, mindenki szivatja, belezúg Reedbe, a testvérek elkezdik megkedvelni, összejön Reeddel és jön a vége.

Kiszámítható volt a cselekmény, a vége is. Ugyanakkor milyen legyen egy YA? Megadta azt a fajta "izgalmat", szerelmet, amire tényleg szüksége van a fiatal olvasóknak. Nekem már kicsit kevés volt. De el fogom olvasni a második kötetet még!