Várólistára- március

Túl sok könyv nincs a márciusi megjelenések között, melyek felkeltették az érdeklődésemet, de azért hármat ki tudok emelni. :o)

Várható megjelenése: márc. 25.

Kedvelem Jodi Picoult történeteit, de látva, hogy egy társszerzővel íródott ez a könyve -aki amúgy a lánya-, valahogy nem kaptam túl nagy lendületet a könyv elolvasása iránt. Ma viszont olyan pozitív véleménybe botlottam róla, hogy egyszer mindenképp sort kell kerítenem rá. ;o)

"Az igazi tündérmesék nem a nyúlszívűeknek valók. Ezekben a gyerekeket boszorkányok falják fel és farkasok kergetik; a nők kómába esnek vagy éppen gonosz rokonaik áldozatául. Valahogy mégis minden fájdalom és szenvedés megéri, amikor a mese jóra fordul, és boldog vége lesz. Hirtelen nem számít, ha az ember négyest kapott a francia röpdogára, vagy ő az egyetlen lány a suliban, akinek nincs randija a bálra. A boldog vég jóvátesz mindent. De mi van, ha ez mégsem a vége?
Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki - különösen a népszerű lányok közül - megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék... örökre.
Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát... egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet...
A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét - egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra."

Várható megjelenése: márc. 21.

A mai napig nem mondhatnám, hogy kíváncsi voltam erre a könyvre, de szintén olyan véleménybe, értékelésbe botlottam róla, mely felkeltette az érdeklődésemet.

"Egy könyv, ami végzetesen megosztja a könyvrajongók világát.
Az erotikus, lebilincselő és mélyen felkavaró Birtoklás-trilógia olyan történet, amely a test és lélek legsötétebb mélységeibe, és a luxus leghihetetlenebb magasságaiba repíti olvasóját. Amikor a fiatal, szép és ártatlan Radnay Szófia kedvenc kávézójában belebotlik Tamássy Áronba, a fiatal, vonzó, és gátlástalan milliárdosba, még nem sejti, hogy élete véglegesen és visszafordíthatatlanul megváltozik. Az okos és félelmetesen nagy hatalmú férfi képtelen lesz ellenállni Szofi romlatlan szépségének, eszének és szabadságszerető szellemének. Hiába óvja hasonlóan izgató és gátlástalan bátyja a kapcsolattól, a férfi úgy dönt, hogy mégis mindenáron megszerzi a nőt, és bevezeti a magyar milliárdosok kicsiny és mérhetetlenül fényűző világába. Mindennek azonban ára van: a férfi szexuálisan és lelkileg is megpróbálja megtörni Szofit, mindent megtesz azért, hogy a saját képére formálja. A szikrázóan feszült küzdelemben Szofi igazi nő marad: kemény, szenvedélyes, és ha enged is néha, azt is csak saját feltételei szerint teszi. Persze nincs könnyű helyzetben: egyszerre ijeszti és izgatja a két fiútestvér szokatlan szexuális ízlése, mesés gazdagsága, kegyetlensége és vitathatatlan sármja. Tudja, ha fellázadna, elveszítené a kényeztető luxust. Azonban maradni sem akar. Érzi, hogy minél mélyebbre merül Áron és Zsolt veszélyes és szenvedélyes világába, annál nagyobb kockázatot rejt számára a jövő.
Mira Sabo könyvében mindennél tapinthatóbban és hitelesebben jeleníti meg a magyar elit exkluzív világát, merészen és provokatívan ír szexről és szerelemről, politikáról és alvilágról, családon belüli erőszakról, és mindenekfelett egy erős és bátor nőről, aki szenvedélyesen megküzd a szabad választás lehetőségével."

Várható megjelenése: márc. 31.

Ennél a könyvnél nincs "szintén". Egyszerűen csak a fülszövege vett meg magának, de nagyon.

"Homer és Langley Collyer halálukkal egyszerre váltak legendává és az amerikai folklór részévé. A két fivérről azóta is mindenkinek a megszállott, kényszeres gyűjtőszenvedély jut az eszébe. 1947-ben, miután a szomszédok hetek óta nem észleltek mozgást a Collyer-házban, és már a régóta ismerős bűz is felerősödött, értesítették a rendőrséget. Amikor a hatóságok végre elszánták magukat, és feltörték az ajtót, a látvány elképesztette őket, a korabeli újságok pedig nem győzték ontani a szemtanúk beszámolóit.
A sok-sok szoba a mennyezetig tele volt régi újságokkal, könyvekkel, ügyiratokkal, a legválogatottabb kacattal. Mindenféle hangszerek tucatjai, tizennégy zongora, orvosi műszerek, egy kezdetleges röntgengép, babakocsik tömkelege tárult a szemük elé, meg egy teljes Ford T-Modell, pótalkatrészek százaival. Egybehangzó jelentések szerint hetekig tartó munkával száz tonna hulladékot szállítottak el a házból. A két testvér teteme egymástól három méterre feküdt, de Langleyére csak tizenhat nappal később bukkantak rá. Az akkor kamasz Doctorow elhűlve állt e történet előtt, mely aztán évtizedekig foglalkoztatta. A valós események alapján így jött létre az író újabb "hiteles" történelmi fantáziája. A vak zongorista hatalmas történelmi kacatmúzeumának kísérteties labirintusain keresztül vezet az ember psziché legbensőbb zugaiba. A road novel, az utaztató regény egy ritka műfaja: zárt ajtók mögé toloncolt szédületes emberi kaland.
Az elmúlt évtizedek amerikai irodalmának egyik legnagyobb, 2015-ben elhunyt alakja, a Ragtime szerzője utolsó remekművében emberi-művészi szerepvállalását teszi mérlegre párját ritkító méltósággal és eleganciával."