Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Anya Seton: Katherine 1.

Egyszerű kis romantikus történelmi regényre számítottam, erre származások bonyolult útvesztőjében találtam magamat.

1366-ban veszi kezdetét a történet, amikor a 16 éves gyönyörű Katherine elhagyja a zárdát, hogy csatlakozzon nővéréhez az angol udvarba. Szinte azonnal sikerül is felhívnia magára a figyelmet, az egyik lovag addig ostromolja, míg lényegében arra kényszerül, hogy férjhez menjen hozzá. Természetesen a fiatal lány nem ilyen házasságra számított, de elfoglalja magát a lovag földbirtokán, aminek az irányítását próbálja helyrehozni. Aztán minden bonyolódik, ugyanis beleszeret a király fiába és ez a szerelem viszonzásra is talál. ...

Megmondom teljesen őszintén, életemben először most hallottam Katherine és John of Gaunt nevét. Halvány sejtésem van, hogy miért van az ajánláshoz írva, hogy a brit királyi család őseként tartják őket számon, de a történetük teljesen ismeretlen volt számomra.
A fülszövegben szereplő "faragatlan földesúr" akihez hozzáadják a lányt, kicsit félrevezető, ugyanis az a bizonyos földesúr igazából lovag, másrészt nem faragatlan, egyszerűen csak annyira odáig van a lányért, hogy az érzelmeit nem tudja kimutatni neki, zavarba hozza folyamatosan.

Anya Seton az adott kort nagyon jól vissza tudta adni, nincsenek unalmas leírások, úgy érzem, hogy hű is az adott történelmi korszakhoz. Hangulata volt, ami végig magával sodort. Páncélos lovagokat, várakat láttam magam előtt, elképzeltem milyen romantikus is lehetett, amikor a hőn áhított lovag a "játékok" előtt odalovagol szíve választottjához, hogy viselheti-e a színeit. Ó, itt kéne olvadozni. :o)
A szereplők különösebb érzelmeket nem keltettek bennem. Természetesen szorítottam, hogy mindenki boldog legyen, összeszorult a torkom amikor a pestis pusztításairól olvastam, de valahogy annyira mélyen nem érintett meg az egész. Katherine kedves, aranyos, stb., de annyira még sem sikerült megnyernie magának. Valahogy olyan volt, mint egy hűvös szobor. Szép, mosolyoghat, de távol maradt. A király fia meg. ... Igen, haragudtam rá, hogy ilyen hamar túllendült a tragédiáján és a lány karjaiban vigasztalódott.

A történet olvasmányos, érdekes, romantikus, de nem aratott maximális győzelmet nálam. Ettől függetlenül a folytatásra is kíváncsi vagyok és már itthon vár rám.

Katherine életét Alison Weir is megírta, 2007-ben megjelent regényében Katherine Swynford: The Story of John of Gaunt and his Scandalous Duchess c.-mel, de ahogy olvastam, inkább Anya Setonnak sikerült felhívni rá a figyelmet. A regény 1954-ben jelent meg, itthon 2 kötetben kapható (mind a kettő 2010-ben jelent meg). 2004-ben Philippa Gregory (az ő nevéhez fűződik pl. A Boleyn örökség c. könyv) előszavával újranyomtatták a könyvet.

Megjelenés: Katherine (1954.)/ Katherine 1. (2010. General Press Kiadó)
Oldalszám: 429
Ára: 3200

4 megjegyzés:

julcsi írta...

Isten éltessen a névnapodon Niki!!!!
F.Julcsi

Niki írta...

@julcsi: De aranyos vagy, köszönöm! :o)

Timi és Blanka írta...

Nekem ajánlod, vagy engem sem fog szerinted meggyőzni? ;)

Egyébként utólagosan én is boldog névnapot kívánok.

Niki írta...

@Timi és Blanka: Ha szereted a lovagkorban játszódó romantikus regényeket, akkor szerintem próbálkozz vele. Olyan kis könnyedebb romantikus. :o9
*köszönöm*