Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Hohol Ancsa-Boris Juli: Terka, a Világutazó

A jó mesekönyv történetei olvasmányosak, kedvesek, tanulságosak és az adott korosztálynak megfelelő a tartalma. Gondolkodásra késztetik a kicsiket, kíváncsivá teszik őket, kérdések vetődnek fel bennük, melyek hatására fejlődik a szülő-gyermek között a kommunikáció.
Többször is hangoztattam már, hogy a beszélgetés nagyon fontos. Persze egy óvodás korú gyerkőccel nem a világpolitikai helyzetet kell megbeszélni, de ha elővesszük a Terka, a Világutazó c. mesekönyvet, elég sok olyan témát találhatunk, amikről utána beszélgetni lehet, nincsenek határok.

Egy sorozatról lenne szó, aminek eddig 3 kötete jelent meg a Manó Könyvek gondozásában.
Az első a Terka a piacon, a második a Terka és a varázscsizma, a harmadik a Terka, a Világutazó, amiről most írni is fogok.

Hohol Ancsa a mesekönyvek írója, aki angol-magyar szakosként végzett az egyetemen. 10 éve barátok Boris Julival, a sorozat illusztrátorával, így adott volt nekik a munkafelosztás. ;o)
Mivel a sorozat másik 2 részét még nem olvastam, így csak erről tudok nyilatkozni, de bátran állíthatom, nagyon jó kis történetet hoztak össze.

Terka 4 éves, óvodás, cserfes, megvan a véleménye, kíváncsi, barátságos, tüneményes, mint a legtöbb vele egykorú kisgyerek.
Hohol Ancsa nagyon jól meg tudja szólaltatni a szereplőjét, igazán szerethetővé teszi.
Boris Julis pedig tündérien megrajzolta a történetet. Vidám színek, nincsenek túlbonyolítva a rajzok, kedves figurák, viccesek.

Ebben a kötetben Terka, álmában bejárja a fél Világot a repülő óvodai ágyán Grétával és Flórával, az új óvodai társaival együtt. (Még jó, hogy neki nem olyan összebicsakló ágya van mint anno nekem. Nem egyszer úgy kellett szétfeszíteni, mert beleszorultam.)
Nincsenek túlbonyolítva a történetek, röviden, egyszerűen, 2-2 oldalban (a rajzokkal együtt) megismertethetjük a gyerekekkel Afrikát, a sarkvidéket, Kínát, Ausztráliát, Finnországot, Hawaiit, Indiát, Hollandiát. Mindegyik helyszínen az ottani gyerekeken keresztül próbálják finoman bemutatni, hogy nem az számít, ki hol lakik, milyen nemzetiségű, milyen a bőrszíne, milyen nyelvet beszél, hanem a belső tulajdonságok.
Úgy gondolom, hogy egy nagyon jó kis beszélgetés kezdete lehet ez a könyv.

A sorozat hivatalos oldala megtekinthető itt.
A Csodaceruza oldalán pedig olvasható egy interjú az írónővel és az illusztrátorral.

0 megjegyzés: