Könyvesem

Mi is az a Leg-leg-leg?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez. 

10 szerző duó, akiktől szívesen olvasnék egy közös könyvet.

Lássuk, lássuk, kiket kéne összehozni egy kis közös munkára? ;o)
Például:

1. Susan Elizabeth Phillips- Rachel Gibson
2. Takami Kósun- Suzanne Collins
3. Julia Quinn- Nicole Jordan
4. Simone Elkeles- Stephenie Meyer
5. Nalini Singh- Tiffany Reisz
6. Romain Gary- Paulo Coelho
7. C. S. Lewis- J. K. Rowling

És kifogytam az ötletekből.
Mit szólnátok a fenti párosításokhoz? ;o)

Kiadta: Álomgyár (2014.) Oldalszám: 224 Forrás: szerző Értékelésem:

Levia Anne első könyves hazai szerző. Amikor anno kívánságlistámra tettem A múlt árát a molyon, nem tudtam, hogy hazai szerző munkájáról van szó. Aztán megkeresett az írónő, hogy elolvasnám-e a történetét, én pedig kaptam az alkalmon. ;o)

Nem tudtam elsiklani a könyv olvasása közben afelett, hogy első könyves szerző munkájáról van szó. Akaratlanul más első könyves hazai írók könyvei jutottak eszembe és akaratlanul összehasonlítást végeztem a fejemben.
Úgy érzem, hogy Levia Anne jól startolt A múlt árával. Nem hibátlan a történet, de első könyves lévén indulásnak egészen jól sikerült.

A történet főszereplője Carolina, akit baleset ér és egy kórházban tér magához. Nem emlékszik arra, hogy kicsoda, honnan jött, mi történt vele, de hirtelen emberkék bukkannak fel mellette, akik próbálnak neki abban segíteni, hogy összeszedje a kis darabkákból a múltját. A kérdés csak az, hogy ezek a darabkák igazak vagy pedig próbálják megvezetni őt?
Csakhamar Carolina rájön arra, hogy semmi sem az, aminek látszik, megszökik a kórházból és nyomozásba kezd, próbálja a múltját feltárni önmaga előtt is és elkezdenek az emlékei visszatérni.
Eszébe jut, hogy kapcsolatban állt egy maffiavezér fiával, hogy fontos titkok tudója volt és miközben kezdi felgöngyölíteni a szálakat rájön, hogy mi miért történt és igazán kire számíthat, kire nem. ...

A történetet leginkább egy brazil szappanoperaként tudnám jellemezni. Ezt most ne negatív értelembe vegyétek, egyszerűen csak olyan volt, amiből akár filmsorozat is készülhetne. Maffia, gyilkosságok, titkok, szerelmi háromszög, baleset, stb., lazán el tudnám képzelni egy brazil sorozatban.

Az írónő logikusan építette fel a cselekményt, fokozatosan bontakozott ki minden. Különösebb probléma a karakterekkel se volt, bár megelevenedni nem tudtak annyira előttem. De nem tudott mindezek ellenére maximálisan lekötni. 
A szerelmi háromszög kimondottan zavart. Egyik percben az egyik pasiért volt oda a nő, a másik percben egy másikért, de aztán csak visszatért az elsőhöz, de pár oldallal később már a másodikon gondolkodik újra, a végén annyira elveszítettem a fonalat, hogy már azt se tudtam kinek kell szimpatikusnak lennie és kinek nem és már nem szorítottam egyik pasinak sem. Beletörődtem, hogy nyer amelyik nyer, elment a kedvem a sakkozástól, hogy végül ki mellett fog dönteni. Ilyen téren a kevesebb jobb lett volna.

Összességében milyen volt akkor A múlt ára? Indulásnak első könyv lévén egész kellemes, de nem hibátlan olvasmány. Megmutatta az írónő, hogy tud írni, jól írni, tud cselekményt fordulatosan, jól vezetni, a tapasztalat és a fejlődés pedig nyilván javít majd az elkövetett hibákon a későbbiekben.

Forrás

Egész héten teljes havazódásban voltam -így friss könyves bejegyzésekkel se tudtam jönni-, de a nyereményjáték végét és a sorsolást nem felejtettem ám el. ;o)

A mai napon véget ért a "Lányom" nyereményjáték, mely során 1 példányt nyert az adott könyvből egy szerencsés a General Press Kiadó jóvoltából.
Rafflecopterrel sorsoltam, a nyertes pedig:




Akik pedig nem nyertek ne szomorkodjanak, jövő héten újabb nyereményjáték veszi kezdetét. ;o) Figyeljétek az oldalt!

A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján. 

Angolul megjelent: 2015. aug.

Cathy Lamb: My Very Best Friend 

Charlotte Mackintosh egy nemzetközileg elismert romantikus író. Az életét a munka teszi ki és magányosan él Washingtonban. 
Bridget, Charlotte legjobb barátnője, aki Skóciában él. A két nő még gyerekkorukban ismerkedett meg, de Charlotte 15 éves korában az édesapja meghalt, így a fiatal lánynak el kellett költöznie Skóciából, így kötött ki végül Amerikában. 20 éve nem találkoztak, de folyamatosan tartották a kapcsolatot levelek útján, ám a válaszok megszűntek. Charlotte-nak fáj a csend, de lehetősége nyílik megtudni, hogy Bridget miért nem ír neki.
Visszatér Skóciába, hogy eladja az apja házát, de a terve szertefoszlik, amikor megpillantja az elhanyagolt, de szép házat és Bridget testvérét.  

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre. 

Van olyan író, akivel találkoztál már személyesen is?

Jó pár évvel ezelőtt teljesen véletlenül belefutottam egy dedikáláson Lőrincz L. Lászlóba. Akkoriban szinte faltam a könyveit, így naná, hogy nem hagytam ki a legújabb történetének a dedikálását. ;o) Kedves, érdeklődő, nagyon szimpatikus volt személyesen is. 

Eltelt egy újabb hónap. Lássuk csak mikről írtam októberben a blogon. :o)

7 könyvről írtam, méghozzá róluk:

Ava Dellaira: Kedves halottak!
Kiera Cass: The One – Az Igazi
Lakatos Levente: Feltörő ösztönök
Jane Shemilt: Lányom
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam
Paula Bomer: 9 hónap
S. J. Watson: A másik én

Az értékelések alapján:

5*►1 db- Feltörő ösztönök
4*►6 db- Kedves halottak!, A másik én, Mengele boncolóorvosa voltam, 9 hónap, Lányom, Az igazi
3*►0 db
2*►0 db
1*►0 db

Ami a blogéletet illeti:

"Leg-leg-leg" bejegyzései:

Leg-leg-leg (24.)- 10 könyv, melyeket félbehagytam 
Leg-leg-leg (23.)- 10 könyv, melyet szeretnék ősszel elolvasni

"Ti kérdeztétek" bejegyzései:

Ti kérdeztétek (67.): E/1 vagy E/3 személyben íródott könyveket szereted jobban?
Ti kérdeztétek (66.): Nem nagyon kommentelsz más blogokon, ahogy látom. Ez miért van így? Nem olvasol másokat?
Ti kérdeztétek (65.): Mennyi idő alatt írsz meg egy bejegyzést?
Ti kérdeztétek (64.): Olvasol recenziós példányokat? Hogy kerültél kapcsolatba a könyvkiadókkal?

"Várólistára" bejegyzései:

Várólistára (109.)
Várólistára (108.)

"Kitekintő" bejegyzései:

Kitekintő 18.
Kitekintő 17.

És még:

Jelentkeztem egy új rovattal a hónapban, mely a Borítóleleplezés lenne. (Borítóleleplezés (2.)- Anne-Charlotte Voorhoeve: Liverpool Street , Borítóleleplezés (1.)- Kylie Scott: Lick- Taktus)
Díjat kaptam, melyet köszönök újra. :o) (Liebster Blog Award)
Igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy a General Press Könyvkiadó romantikus könyvklubot indít.
Véget ért a "Frissítsük fel a rovatokat!" nyereményjáték és sorsoltam is.
Jelenleg a "Lányom" nyereményjáték folyik. November 7-én lesz a sorsolás, szóval ha még nem vettetek részt rajta és szeretnétek megnyerni a Lányom c. regény 1 példányát, akkor hajrá!
Ebben a hónapban volt az Olvasás Éjszakája III. is. Részt vettetek valahol a rendezvénysorozaton?

És mely történetekről várhattok bejegyzéseket novemberben?

Erre a 2 könyvre biztosan számíthattok:

• A babaház úrnője
• A múlt ára

Eredeti címe: Love Letters to the Dead (2014.) Kiadta: Cicero (2015.) Oldalszám: 270 Forrás: kiadó Értékelésem:

Aki már veszített el váratlanul hozzá nagyon közel álló szerettét az tudja, hogy a ki nem mondott szavak mennyire tudnak fájni. Nem csak azok, melyeket mi nem mondtunk ki, hanem azok is, melyeket nem hallhattunk.

Laurel a fülszöveg elolvasása közben belopta magát a szívembe. Egy fiatal lány, aki elveszítette a nővérét, nem tudja feldolgozni a hirtelen halálát, majd egy irodalom dolgozatnak köszönhetően elkezdi papírra vetni a gondolatait, a vele történteket. Ami egy kis plusz dolog a történetben, hogy ezek a levelek nem a nővérének, Maynek szólnak, hanem tragikus halált halt zenészeknek, színészeknek, hírességeknek. Mindegyikben megtalál valamit önmagából, mindenki ad neki valamit és így elindul egy olyan úton mely ahhoz vezet, hogy fel tudja dolgozni a vele történteket és elfogadni szeretett nővére halálát. ...

Most így hirtelen nem is tudom hol kezdjem a történet mesélését. Tán ott, hogy volt egy család. Apuka, anyuka, az idősebb lányuk és a 2-3 évvel fiatalabb másik lányuk. A legidősebb lány volt a család csillaga, aki a jelenlétével próbálta összetartani azt, ami széthullóban volt már, de végül veszített. A szülők elváltak, a gyerekek pedig ingázni kezdtek a két otthon között. Tán lehetne mindennek ez az induló alapja, a földrengés, ami elindítja a lavinát, de jobban belegondolva a problémák jóval mélyebben gyökereznek. May gyerekkorában, az állandó megfelelési vágyának, hogy összetartsa a családját. Ez vezetett tán a halálához.
May mindenhol hamar a figyelem középpontjába tudott kerülni. Fiatal, szép, okos volt, csillogó. De aztán jött egy idősebb fiú és elindult a lejtőn lefelé, majd pedig bekövetkezett az, aminek nem kellett volna.
Az édesanya elmenekült a családjától, így Laurel és az édesapja egyedül maradtak a bánatukkal. A lány elkezdte a középiskolát, barátokra tett szert, sőt, szerelmes lett, az emlékek pedig elkezdtek feltörni. ...

Bár Laurel nagyon szimpatikus volt a fülszöveget olvasva, a történetben elmélyülve már elég közömbös lettem vele szemben, de ugyanezt tapasztaltam az összes karakterrel szemben is. Egyszerűen egyik se fogott meg, nőtt közel a szívemhez. Persze maga a történtek felkavartak, tudni akartam az igazságot, de valahogy a történet stílusa annyira .... nem is tudom kellőképpen megfogalmazni .... olyan távolságtartó, rideg, olyan semmilyen, ami gátolta bennem azt, hogy igazán élvezni tudjam a Kedves halottak!-at. Pedig annyira szerettem volna ha kedvenc születik belőle, de nem így lett.

Szerettem olvasni, kellemes, megható olvasmány volt, de néhol mégis el tudott juttatni arra a pontra, amikor már untam. Olvastam a leveleket, de nem kaptam semmilyen fontos információt. Titkok tudója akartam lenni, de ezek a titkok olyan lassan bontakoztak ki, hogy emiatt néhol unatkoztam. És hogy végül az történt-e, amire számítottam? Nos nem. Mást sejtettem, másra tippeltem volna. Ennek ellenére még se döbbentem meg, valahol mélyen tán felkészültem erre a verzióra is a történtek terén, csak tán szerettem volna a tudatom mélyén elfojtani, hogy ne, ne ez történjen a szereplőkkel, mert az ilyet nagyon nem szeretem. :o(

Összességében kellemes olvasmány a könyv, melyet csak ajánlani tudok mindenki figyelmébe, de nem vagyok maximálisan elégedett. Látom benne a szépséget, a szép, felkavaró gondolatokat, de én mégis többre számítottam vagy csak túlságosan imádni szerettem volna.

Mi is az a Leg-leg-leg?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez. 

10 könyv, melyeket félbehagytam.

Nagyon ritkán hagyok félbe könyvet, mert imádom magamat kínozni. :oP (Na persze, tök egyszerűen csak nem vagyok normális és szakítanom kéne ezzel a "ha már elkezdtem egy könyvet, akkor tessék is befejezni!" hülye szokással.) Így csak 4 ilyen könyv jutott eszembe most:

• Sylvia Day: Átverve/ Átölelve 
• Lainey Reese: Asztal három főre 
• Peter Prange: Égből lopott szerelem
• Maya Banks: Édes megadás

Díjat kaptam Beától és Zsófitól, az Egy könyvfüggő vallomásai blogtól és Shanaratól, amit még egyszer köszönök. :o)

A díjról néhány fontosabb információ: 

A kezdeményezés Németországból indult, amelyet bloggerek adják egymásnak. Leginkább azt szeretnék vele elérni, hogy az olvasók jobban megismerjék a bloggert, illetve megtudják azt is, hogy ő kiket olvas, és kiket ajánl olvasásra. Éppen ezért van egy marketing háttere is, hiszen a blogger tovább is adja a díjat, nemcsak megkapja.
A liebster szó jelentése egyébként kellemes, értékes, legkedvesebb, amely utal arra, hogy az odaítélő szívesen jár vissza az adott blogra, és éppen ezért is ajánlja. Fontos megemlíteni azt is, hogy a lánclevelekhez hasonló módon terjed, és a jelölés során nincsen semmilyen tartalmi megkötés. Nemcsak könyves, filmes blogok kaphatják meg, hanem ugyanúgy oda lehet ítélni egy kismama blognak, vagy akár egy gasztroblognak. A jelölésekkel is elárulja egy blogger magáról, hogy melyek azok a területek, amelyekről szívesen olvas. A Liebster Blog Award-ot egyébként nem kötelező továbbadni, de felesleges megszakítani a láncot, hiszen ez mindenkinek elismerést jelent, és ha valami tetszik, akkor dicsérjük meg nyugodtan. Díjat adni pedig szép gesztus.  

A díj kötelezettséggel jár, amelynek itt vannak a szabályai. Fontos, hogy a szabályok változhatnak, és maguk a bloggerek is alakítanak rajta: 

- Írd meg, hogy kitől kaptad a díjat, linkeld be a posztodba a blogját!
- Írj 10 olyan dolgot magadról, ami nem köztudott!
- Válaszolj a jelölő személy által feltett kérdésekre!
- Nevezd meg az új jelölteket és tegyél fel tíz kérdést nekik!
- Értesítsd a blogokat arról, hogy díjat kaptak tőled!

Mivel 3X kaptam meg a díjat, így 3X10 dolog, amit tán eddig nem tudtatok rólam. ;o)

1. utálom a pókokat
2. nem tudok úszni
3. nem tudok palacsintát sütni
4. szeretem a pacalt
5. nagyon szeretem a tejfölös ételeket
6. a kedvenc színem a kék
7. egy törpe hörcsögünk van háziállat címén, akit Pihének hívnak 
8. szőkére és vörösre melírozott hajam van
9. szőlő volt a jelem a bölcsiben
10. nem szeretem a tömegnyomort
11. évvesztes vagyok
12. oviban hajó volt a jelem
13. kislányként tanító néni szeretem volna lenni, majd orvos
14. fontosnak tartom a hagyományőrzést
15. szeretem a Colat, de a Pepsit utálom
16. kislányként a saját szórakoztatásomra "regényeket" írtam
17. nagyon szeretem a pipere cuccokat, kisebb vagyont képes vagyok elkölteni mindenféle szépészeti szerekre
18. rosszul vagyok a cigi szagától és a füsttől
19. a kedvenc ünnepem a Karácsony
20. szeretek sütni, főzni
21. télen többnyire csak teát iszom
22. imádom a mogyorós csokit
23. 156 cm "magas" vagyok
24. 35/36-os a lábam
25. szemüveges vagyok
26. műkörmöm van, ami jelenleg halvány rózsaszín annak ellenére, hogy nem szeretem ezt a színt
27. irodában dolgozom
28. a kedvenc téli gyümölcsöm a mandarin. Kiló számra meg tudok enni belőle egy ültő helyemben.
29. nyáron születtem és leginkább ezt az évszakot is szeretem
30. télen zokniban alszom

Forrás

 Bea és Zsófi kérdéseire a válaszaim:

• Egy könyv elolvasása után azonnal megírod az értékelésed, vagy vársz egy-két napot, hogy kialakuljon a véleményed, letisztuljanak a dolgok? 

Csak hétvégente van időm leülni a gép elé és a bloggal foglalkozni, így napok eltelhetnek, mire meg tudom írni egy könyvről a bejegyzésemet. 

• Olvasol-e két, esetleg több könyvet egyszerre? 

Igen, sokszor előfordult már, hogy egyszerre több könyvet is olvastam. 

• Az első könyves kérdést nem hagyhatjuk ki. Mi volt az első (saját olvasatú) könyved? 

Az első kötelező olvasmányom, a Vuk. 

• Kedvenc meséd? Könyvben és filmben is szeretnénk tudni. 

Hű, nem egyszerű kérdés. Mesét ma már csak a kisfiamnak olvasok, azok közül tán a leg-leg-leg a Boribon kötetek. Filmben ritkán szoktam nézni, de a klasszikusok a kedvenceim. Hófehérke, Hamupipőke, stb. 

• Mi a kedvenc zenéd és zenei stílusod? 

Ritkán hallgatok zenét, így erre a kérdésre nem tudok megfelelő választ adni. Ha hallgatok, akkor pedig műfajtól függetlenül, bármi jöhet.

• Van-e olyan családtagod, aki kifogásolja, hogy túl sok időt töltesz blogolással, olvasással? (Mert nekünk van.:)) 

Nem, nincs.

• Van-e hozzád hasonló könyvmoly a családban? 

Nincs. A mamám volt nagy könyvmoly, de ő lassan 20 évvel ezelőtt sajnos elhunyt. 

• Milyen filmet néztél legutóbb? Tetszett-e? 

Nem nagyon van időm filmeket nézni, így ritkaságszámba megy, ha van időm és le tudok ülni megnézni egyet és végig is tudom nézni. De tán legutóbb a Jurassic Word-öt láttam és tetszett is. 

• Kedvenc íróid? 

Sok van. :o) Susan Elizabeth Phillips, Julia Quinn, Rachel Gibson, J. K. Rowling, stb. 

• Van-e valami babonád? 

Nem vagyok babonás, de ettől függetlenül biztos, ami biztos, nem szeretem, ha fekete macska átszalad előttem az úton, ha kéményseprőt látok, megfogom a gombomat és a varjúk károgását se szeretem.

Forrás

Egy könyvfüggő vallomásai blog kérdéseire a válaszaim:

• Melyik az az egy könyv, amit soha nem fogsz elfelejteni?

Harry Potter bármely kötete. Annyira szerettem és vártam az újabb megjelenéseket és persze annyiszor láttam a filmeket is, hogy kétlem, hogy valaha is elfelejteném a történetet.

• Szoktál más könyvesblogokat olvasgatni? Ha igen, melyek a kedvenceid?

Igen, amikor az időm engedi akkor végigböngészgetem azoknak a blogoknak a bejegyzéseit, melyeket itt oldalt kilinkelve láthattok. Ők az én rendszeresen olvasott könyves blogjaim. Kedvencem pedig nincs, mindenkiét okkal kedvelem. :o)

• Van valami sablon, ami alapján felépíted a bejegyzéseidet?

Többnyire pár sorban igyekszem leírni a bejegyzés elején, hogy miért olvastam el az adott könyvet, majd összefoglalom, hogy miről szólt, utána a véleményemet írom le.

• Szoktál valamit gyűjtögetni/jelölgetni a könyvekben? Például idézeteket, irodalmi utalásokat, stb.

Ritkán, de előfordult, hogy idézeteket megjelölök, ha nagyon megfogtak.

• Melyik az a három könyv, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?

Nehéz kérdés, mert hát minden könyvet meg lehet unni egy idő után. Tán az egyik a Biblia lenne. Na nem azért, mert annyira vallásos lennék, hanem pont azért, mert még nem olvastam és ellenék vele egy darabig. ;o) A másik 2? Jó kérdés, nem tudnék dönteni.

• Melyik könyvvel volt a legrosszabb élményed?

A nekrofil tutira benne van a Top10-ben. :oS

• Gondolkoztál már azon, hogy más témában blogolj, mint a könyvek világa?

Régebben vezettem kismama majd babablogot, de jelenleg nem szándékozok más műfajba belekezdeni.

• Szerinted az olyan olvasók, akik egy nyereményjáték miatt kezdik el követni a blogodat, később be fognak még nézni?

Van rá esély, ha megkedvelik a blogot.

• Ha egyszer törlődne a blogod az összes bejegyzéssel együtt, mit tennél?

ITT válaszoltam már erre a kérdésre. ;o)

• Ha egy olyan embernek kéne könyvet ajánlanod, akiről nem tudsz semmit, melyik az a könyv, ami szerinted olyan jó, hogy mindenkinek tetszene, és azt ajánlanád neki? 

Nem tudnék olyasvalakinek könyvet ajánlani, akiről nem tudok semmit. Egy picike információra azért szükségem lenne, hogy ne bukjam be a dolgot. ;o) 

Forrás

Shanara kérdéseire a válaszaim:

• Ha mélyponton vagy, akkor mivel szoktad vigasztalni magad?

Gyors segítség a mogyorós csoki. ;o) Minél nagyobb és több benne a mogyoró, annál jobb.

• Miért kezdtél el blogolni?

Én már a Könyvesem előtt is vezettem blogot. Kezdetben ego, majd kismama, majd babablogot. Miért kezdtem el? Jó kérdés. Tán írni akartam, új emberkéket megismerni, kiadni magamból amit akartam vagy csak valami újdonságra, kalandra vágytam. 7-8 év távlatából ezt már nem olyan könnyű megfogalmazni.

• Mit teszel, ha egy könyvvel kapcsolatban nehezen jönnek a gondolatok: félreteszed a regényt és majd később írsz róla vagy hanyagolod az egészet és inkább írsz másról?

Hanyagolom egy ideig.

• Könyvvásárlás: webáruház vagy könyvesbolt?

Mind a kettő. Idő függő. Ha van időm, akkor könyvesbolt, de ha nincs, akkor webáruház.

• Kacérkodsz azzal, hogy saját történetet vess papírra?

Nem. Kislányként volt egy olyan álmom is, hogy híres író leszek majd, de aztán rá kellett döbbennem, hogy én olvasó vagyok.

• Olvasol idegen nyelven? Ha igen, akkor mennyit?

Igen, az utóbbi időben elég aktívan olvasok idegen nyelven is. Havonta lecsúszik pár ilyen történet is.

• Egy műfaj, amiről biztosan tudod, hogy soha többet nem fogsz olyat olvasni.

Szerintem nincs ilyen műfaj, mindenevő vagyok ilyen téren. A sci-fi pl. nagyon nem az én műfajom, de ettől függetlenül nem zárkózom el előle és pár ilyen könyv is lecsúszott az évek során. ;o)

• Sorozat vagy önálló kötet? Melyiket kedveled jobban?

Inkább az önálló kötetet.

• Hogy viszonyulsz a magyar szerzőkhöz? Szívesen írsz a blogodon a regényeikről?

Persze, nincs problémám a hazai szerzők munkáival.

• Könyvfesztivál vagy könyvhét? Melyik helyen érzed jobban magad?

Nem vagyok túl aktív egyik könyves rendezvényen sem, így nekem mindegy. :o)


A labdát pedig nem dobom tovább senkinek, mert akiknek adnám, már közzé tették a bejegyzésüket ezzel kapcsolatban vagy épp nem szeretnének ebben részt venni. :o)

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre. 

 E/1 vagy E/3 személyben íródott könyveket szereted jobban? 

Számomra lényegtelen, hogy milyen szemszögből olvasom a történetet, nem ezen múlik, hogy tetszeni fog avagy sem. Ha egy történet jól van megírva, ugyanúgy bele tudom magamat képzelni, ha a "saját" szememen keresztül látom a történteket, mintha másén keresztül. :o)

Most pedig jöjjön egy kis reklám, mert a romantikus irodalom kedvelőinek ez egy nagyon klassz kezdeményezés. ;o)

"Kedveled a romantikus könyveket? Hallottál már a Romantikus Regények-sorozatunkról? Még nem találkoztál vele, de szeretnéd megismerni?

Akkor a Romantikus Könyvklubot neked találták ki!

De mi is az a Romantikus Könyvklub?

Egy hely, ahol
– elmondhatod a véleményedet a könyveinkről,
– javaslatokat tehetsz,
– megvitathatod a többi olvasóval kedvenc könyveidet,
– együtt alakíthatod a sorozatot a kiadóval,
– könyveket nyerhetsz,
– találkozhatsz olyan szakemberekkel, akik jártasak a „romantikában”,
– 15%-os kedvezménnyel vásárolhatsz.

Az első alkalommal Catherine Anderson könyveit vesszük górcső alá. Beszélgetünk a szerző legújabb könyvéről, a Felhők felettről, és meglepetéssel is készülünk.

Szeretettel várunk minden hónap utolsó csütörtökjén 17 órától a Líra Fókusz Könyváruházban!

Az első találkozó időpontja: 2015. október 29., 17 óra
Cím: Budapest, VII. kerület, Rákóczi út 14.

Az eseményhez regisztráció szükséges, ezért kérlek, hogy részvételi szándékodat a romantikuskonyvklub@lira.hu e-mail címen jelezd nekünk."

A Könyvklub Facebook oldala: ITT

Eredeti címe: The One (2014.) Kiadta: GABO (2014.) Oldalszám: 346 Ára: 2990 Forrás: könyvtár Értékelésem:

A párválasztó #3

Még 2014. januárjában olvastam a trilógia első részét, (Kiera Cass: A párválasztó), pár héttel később pedig sikerült a könyvtárból kivennem a folytatását is (Kiera Cass: Az Elit). Tán ennyiben is maradt volna a sorozat, ha mostanában a molyon több figyeltemnél is nem bukkant volna fel A párválasztó olvasmányként. Teljesen kiment a fejemből, hogy a befejező kötetet még nem olvastam. :oP Aztán szerencsém volt, sikerült a könyvtárból kikölcsönöznöm, otthon pedig neki is estem.


35 lány indult a versenyben Maxon kegyeiért és bár America kezdetben nem tartozott a rajongók közé, csakhamar azon kapta magát, hogy őt is elvarázsolta a herceg.
Ebben a részben már csak 4-en vannak, Maxonnak pedig hamarosan döntenie kell. Közben a lázadók is "döngetik a falakat", egyre messzebbre mennek, majd egy szomorú esemény ráébreszti a herceget, hogy kit is szeretne választani a Párválasztóban. Igen ám, de aztán minden a feje tetejére áll, kiderül America és Aspen kapcsolata. Vajon mennyire fogja ez befolyásolni Maxon döntését? És mi lesz a lázadásokkal? Egyáltalán mi lesz a történet vége? Happy end vagy pedig a végén csavar egyet mindenen az írónő?

Nos, a borítót látva azért elég sok minden kiderül, hogy mire is számíthatunk ebben a kötetben, ki lesz az a bizonyos egy. Csak egy valamit nem értek: a borítón szereplő lány miért nem olyan ruhában van, ami egy picit is hasonlít America ruhájára?
Ugyanis a ruhája enyhén szólva másmilyen:

"Fehér, csípővonalig a testemre simul, onnan pedig hullámokban omlik a padlóig. Rövid ujja csipkéből készült, nyakamat körülvevő magas, merev gallérja akár egy valódi hercegnőé. Fölötte ujjatlan köpeny, amely uszályként terül el mögöttem."

forrás

A borítón pedig mit látunk? Valószínűleg egy szív alakú, derékban szűk fazont. (Hű, nem titkolom, hogy szoktam nézni a TLC-n  menyasszonyi ruhákról szóló műsorokat.)

Na de visszatérve a történetre. Mit éreztem az olvasása után? Röviden csak annyit, hogy kellemes, üde, fiatalos történet volt. Továbbra is kicsit fura nekem ez "a nagy Ő"-ség, nem tudom elképzelni, hogy valaha is részt tudnék venni egy ilyen "műsorban", meg alapjáraton versengeni egy pasi kegyeiért. Kiera Cass mindezek ellenére bájosan összehozta a történetét.

A lázadók szálának a beleszövése a történetbe, feldobta az amúgy csak simán lájtosan, fiatalosnak induló romantikus történetecskét, adott neki egy friss, üde foltot, izgalmat.

A szerelmi háromszögre is muszáj kitérnem egy picit. Még most se vagyok abban biztos, hogy tudtam volna dönteni a két pasi között és mindez bennem motoszkált mind a 3 kötet olvasása során. Kicsit tán zavart is az egész. Ettől függetlenül nem volt szimpatikus, hogy America lényegében talonban tartotta Aspent. Totál nem fer a harmadik féllel szemben.
Annak viszont nagyon örülök, hogy a végén mindenki élete boldogan alakult. :oP

És hogy a végével elégedett vagyok-e? Bevallom, egy pillanatra megijedtem, hogy semmi se úgy fog alakulni, ahogy számítottam rá, de aztán megkönnyebbültem. Igen, elégedett vagyok. :o) És csak ajánlani tudom a trilógiát azoknak, akik szeretik az ilyen kis lájtos "semmiségeket". ;o)

A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.

Angolul megjelent: 2015. aug.

Barbara Davis: Summer at Hideaway Key 

Lily St. Claire független, célratörő, gyakorlatias életet él. Az édesapja halála után megörököl egy házat Floridában a parton, aminek a létezéséről még az anyja sem tudott.
Lily útra kel és a kis házban talál egy dobozt. Régi lapok vannak benne, melyekben anyja nővére is szerepel, akinek még a nevét se lehetett kiejteni a családjában. A lapokat olvasva egy családi legendárium tárul a szeme elé, melyben megismeri az anyját és annak nővérét fiatal lányokként és végigkísérheti őket a felnőtté válásukig. Ahogy olvas, titkok tudója lesz és sok minden értelmet nyer az életében.
De persze a szerelem se hiányozhat a történetből, egy építész személyében. Vajon Lily összetört szíve képes a gyógyulásra? Megtanulhat újra bízni valakiben?

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre. 

Nem nagyon kommentelsz más blogokon, ahogy látom. Ez miért van így? Nem olvasol másokat?

Természetesen olvasok más könyves blogosokat, de tény és való, hogy ritkán szoktam kommentelni.
Különösebb oka nincs ennek, én alapjáraton csendesebb, visszahúzódóbb ember vagyok, aki inkább a háttérben marad és ritkán szólal meg. Ez mutatkozik meg a kommentek terén is. :o) De ha valahová feliratkoztam rendszeres olvasónak, azt a blogot olvasom is, amikor lehetőségem nyílik rá. ;o)