Kiadta: Sanoma (2005.) Oldalszám: 256 Forrás: könyvtár Értékelésem: 4 |
A szülés az élet egyik legnagyobb csodája, ami egyszerre rémisztő, ugyanakkor felemelő is. Szerintem nincs két édesanya, akik egyformán élik át, sőt, ugyanannak az édesanyának mindegyik szülése más. Egy az azonos csak: az a pillanat, amikor végre kibújik a pici, meghalljuk a felsírását és megláthatjuk végre azt a pici lényt, akit 9 hónapon keresztül magunkban hordoztunk. Mi ez, ha nem csoda?
Rengeteg szülésre felkészítő könyv található a hazai könyvpiacon is, melyeket elsősorban tán az első babás kismamák keresnek. Nem tudják mire számíthatnak, mit fognak érezni, milyen lesz az a bizonyos nap és egyfajta segítséget, megnyugvást, támaszt várnak ezektől a könyvektől.
Igaz, hogy én már a második babámat vártam, ettől függetlenül mivel az első szülésem nem volt egy fáklyásmenet, én is megnyugtatásra vágytam.
Miről szól?
"A gyermek születése nem félelmetes esemény, hanem az élet legtermészetesebb csodája. Marie F. Mongan, a hipno-szülés módszerének megalkotója gyakorlati tanácsadójában eloszlatja a fájdalommal kapcsolatos mítoszt, amit eddig a szülés szükséges velejárójaként fogadtunk el. Bebizonyítja, hogyha leküzdjük a félelmet, mely izmainkat görcsben, testünket mereven tartja, akkor gyöngéd szülésben lesz részünk.
A könyvben bemutatott hipno-szülés program a természetes, beavatkozástól mentes szülést támogatja. Segít ellazítani elménket, hogy testünk közben dolgozhasson. A gyakorlatok – pozitív gondolkodás, relaxáció, vizualizáció, légzéstechnika és fizikai felkészülés – boldog, kényelmes terhességet eredményeznek. A megszerzett önbizalmon és hiten alapuló örömteli várakozás békés, természetes szüléssel zárul, amihez minden anyának joga van."
Hogy tetszett?
Nem tudom mit éreztem volna a könyv olvasása után, ha 8 évvel korábban olvastam volna, de azt tudom, hogy mit éreztem most, a második babámat várva.Mint ahogy fentebb már említettem, nem volt könnyű szülésem. Elhúzódott nagyon és mire eljött végre a vége kimerült, fáradt voltam. A fájdalom meg leírhatatlan volt. Mindezek ellenére évekig azt mondtam, hogy életem legcsodálatosabb napja volt. Mert a fájdalom feledésbe merült és csak az a pillanat élt élénken bennem, amikor végre megpillantottam Őt.
Aztán beköltözött a pocakomba a kistesó. Hónapokig gondolni se akartam a szülésre mondván, hogy messze van még az. De ahogy elkezdtünk közeledni a vége felé, egyre intenzívebben törtek fel bennem az elfeledett emlékek. A fájdalom, a kín, a könny, hogy azt hittem nem lehet kibírni ezt a fájdalmat, sőt, ilyen fájdalom egyszerűen nem is létezhet. És szó szerint rettegni kezdtem attól, ami rám vár. A rettegéshez pedig bűntudat társult, hogy milyen anya vagyok, milyen gyenge.
Amikor a fülszövegben olvastam, hogy "hipno szülés", a szemöldököm szerintem lemászhatott a homlokomról. Micsoda? Hipno? Hipnotizálják a kismamát, transzba esik és úgy szül? De mégis hogy? Meg egyáltalán hol engedélyeznek ilyen szülést? Aztán persze olvasva a könyvet rájöttem, hogy nem épp erről van szó.
A hipno szülés egyaránt épül a lelki felkészülésre és a megfelelő légzéstechnikára.
Emlékszem ahogy a kitolási szakaszban a szülésznő kérte, hogy figyeljek oda a légzésemre, de annyira kapkodva vettem a levegőt, annyira fájt, annyira túl lettem volna rajta, hogy nem is értettem mások hogy képesek szépen beszívni fájások közt a levegőt 1-2-3, majd ugyanolyan nyugodtan kiengedni 1-2-3. Nekem nem ment.
Úgy érzem, hogy maga a könyv nagyon jól leírja a szülést és a folyamatát. Részletes, valósághű. Én legalábbis ezeken mentem keresztül, így éreztem. A hipno részéhez hozzászólni nem tudok, bár az tény és való, hogy a vége felé önkéntelenül relaxált állapotba kerültem anno, mert ugyanúgy megszűnt körülöttem minden (tér és idő), mint a hipno szüléseknél, csak én ezt eddig ősi erőnek neveztem. Két kinyomásra született meg így a Gyerkőcöm. Nem tudom, hogyha a vajjúdás során alkalmaztam volna a könyvben leírt légzéstechnikákat, akkor is szenvedésnek éltem volna meg azt a 18 órát, de azt kijelenthetem, hogy a kitolásnál önkéntelenül relaxált állapotba kerültem 8 éve és két nyomásra tényleg kibújt a pici.
Érdekesnek tartom a könyvben leírtakat és szerintem minden kismamának érdemes elolvasnia. Nem hipnotizálásról szól, hanem egyszerűen különböző légzéstechnikák bemutatásáról és a vajjúdás, szülész szakaszainak nagyon jó bemutatásáról. Érdemes elolvasni.
Most megpróbálok majd higgadtabb maradni, annyira nem átadni magamat a fájdalomnak és odafigyelni majd a légzéstechnikára. Aztán jövök majd a beszámolóval, hogy volt-e eredménye. ;o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése