Könyvesem

Eredeti címe: Forgive Me, Leonard Peacock (2013.) Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2014) Oldalszám: 268 Értékelésem:

Valami olyat kell véghezvinni, ami egyszer és mindenkorra beleég a szürke átlagemberek agyába. Valami olyat, ami számít.
Hogyan töltenéd a születésnapodat, ha tudnád, hogy az utolsó?
A tizennyolc éves Leonard Peacock pontosan megtervezte az övét: búcsúzkodni fog.
Nem az anyjától, aki másik városba költözött és magára hagyta minden problémájával. Nem is az egykori legjobb barátjától, aki elviselhetetlenül nagy fájdalmat okozott neki. Csak négy barátjától: a Humphrey Bogart-rajongó szomszédtól, egy fiatal hegedűvirtuóztól, egy lelkész lányától és egy tanárától.
Miközben az idő fogy és az igazság pillanata vészesen közelít, sorra fény derül Leonard titkaira.
Talán egy nap elhiszi, hogy nem baj, ha valaki másmilyen, mint a többiek.
Sőt, néha még jó is.
A Napos oldal írójának új regénye titkos zugokba enged betekintést. Egy kamasz fiú elméjébe enged betekintést, amelyben piszkosabbnál piszkosabb és szebbnél szebb gondolatok keverednek… ahogy az a kamasz fiúk elméjében lenni szokott.

 
Nem értem miért van az, hogy igazán katasztrofális könyvekről egy rakás véleményt, bejegyzést lehet találni a blogokon, de az igazán jókról meg csak elvétve lehet hallani. Nos, a  Bocsáss meg, Leonard Peacock! az igazán jó kategóriába tartozik, de alig hallottam, olvastam róla. Leginkább Jay Asher: Tizenhárom okom volt ...- jára emlékeztetett. Tudjátok, az volt az a sztori, melyben a főszereplő lány öngyilkos lett és 13 embert tett felelőssé a haláláért.
A Bocsáss meg, Leonard Peacock! komolyabb, mint a Tizenhárom okom volt, de az üzenete szerintem ugyanaz. Kezdjük viszont az elején.

Leonardnak nagyon elcseszett életet szánt a sors. Az apja lelépett gyerekkorában, az anyja pedig túlságosan nem foglalkozik vele. Igazi barátai nem nagyon vannak és valahogy az egész srác nagyon fura. (Vagy épp ő a normális, és akik körülveszik, azok a furák.) A 18. születésnapja van és elhatározza, hogy véget vet az életének, de nem csak a sajátjának, hanem bosszút is áll valakin.
4 csomagot készít elő, melyeket szeretne átadni 4 olyan embernek, akiket a barátjának tekint. A megajándékozottak között van egy iráni fiú, akit az iskolatársaik kiközösítettek, egy nagyon vallásos fiatal lány, akivel az utcán ismerkedett meg, egy tanára, aki holokauszt órákat tart az iskolában és számomra az egyetlen igaz barátja egy idős szomszéd bácsi, akivel Bogart filmeket szoktak együtt nézni. Őszintén szólva leginkább az érdeklődésemet a tanár keltette fel, mert van egy titka: sose fedi fel a karját, mindig takarja. Nos, mire is gondoltam? Először is nagyon átsiklottam afelett, hogy a tanár fiatal, így arra gyanakodtam, hogy megjárta a náci koncentrációs táborokat és ennek a jelét próbálja titkolni azzal, hogy sose mutatja meg a karját, de erről szó sincs. Igaz, valamilyen szinten köze van hozzá, de nem olyan értelemben.

Na de ott tartottunk, hogy elkészül a 4 csomag és Leonard a 18. születésnapján átadja az ajándékokat a 4 kiválasztottnak. Nem mindegyik átadása sikerül jól, van aki megsértődik, más értetlenkedik, de csak a szomszéd és a tanár kezdi el kapizsgálni, hogy itt valami baj van készülőben.
És vajon kit szeretne a fiú magával vinni a halálba? Egy iskolatársáról van szó, aki valami szörnyűséget tett vele. Csak a vége felé derül ki, hogy mi is történt köztük. Hogy gyanakodtam-e arra, mi történt velük? Egyáltalán nem, teljesen más verzió játszódott le a fejemben.
És hogy mi lesz a vége? Olvassátok el!

Amire a könyv felhívja a figyelmet az az, hogy milyen sok fiatal nem kapja meg otthon a kellő figyelmet, szeretetet, törődést és mindez hová vezethet. Sok-sok "elcseszett" élet van a Földön, akik valamilyen szinten egy-egy ketyegő bombák, amik bármikor robbanni képesek.
Valamint úgy érzem, nem véletlen, hogy egy tanár is központi szerepet kapott a történetben. A tanárokra is nagy felelősség hárul a problémák időben való észrevételével kapcsolatban. Még a gimiben egyszer azt mondta a kémiát oktató idős tanárunk, hogy tanárnak lenni hivatás és úgy érzem, ebben teljesen igaza van. ...

Mi is az a Top10 Tuesday?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez.  

Tíz sorozat, melyet befejeztem.

Mániám sorozatoknak nekiállni, aztán nem befejezni őket, de velük kivétel történt. ;o)

• Harry Potter
• Twilight saga
• Időtlen szerelem
• Tökéletes kémia
• Divergent (na jó, a Négyest nem olvastam még, de az kiegészítő kötet)
• A Szent Johanna Gimi
• Bridgerton család
• Bevelstoke trilógia
• McCarrick fivérek
• A párválasztó (bevallom, itt is csak az első 3 kötetet olvastam, na de trilógia) ;o)

Nem volt ám olyan könnyű ezt a listát összehoznom, úgy kellett a molyon visszanéznem az olvasmányaimat.
Tanulság? Ha valamit elkezdek, jó lenne befejezni is, főleg ha tetszett persze. :o)

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre.

Kedvenc könyvsorozatod?

Ha kedvenc sorozat, akkor nálam egyértelműen a Harry Potter. ;o) Pedig nagyon sokáig úgy voltam vele, hogy én tuti nem fogom elolvasni, hisz nem az én korosztályomnak (20-as évek eleje) íródott, mese, milyen hülyén venné már ki magát, ha felnőtt fejjel mesét olvasnák. Aztán történt, hogy egy könyvtári látogatásom alkalmából kivettem az első részt a testvéremnek, aki elég nagy antikönyvmoly, hátha. Nem jártam sikerrel, még csak ki se nyitotta. Én meg úgy voltam vele egy estén, ha már kikölcsönöztem, akkor belekukkantok. Nos, ennek a belekukkantásnak az lett a vége, hogy másnap már rohantam is a második részért és onnantól kezdve nem volt megállás. :o) Ja, és 20 éves voltam ekkor! (Nem ma volt.) :oP

Nem olyan rég visszanézegettem a régi bejegyzéseimet és konstatáltam: szokásom volt egy időben az évszakok végén egy kis összesítőt készíteni, hogy mely könyvek nyerték el a tetszésemet leginkább abban a 3 hónapban.
Nos, most is szemezgettem nektek, így hát íme:

Kresley Cole: Poison Princess – Méreghercegnő Libba Bray: The Diviners – A Látók Lakatos Levente: Megrepedt álarc Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten Julia Quinn: És boldogan éltek Gabi Gleichmann: A halhatatlanság elixírje Tiffany Reisz: Az úrnő  Mitch Albom: Még egy nap Rainbow Rowell: Eleanor és Park

Olvastátok valamelyiket? Vélemény? ;o)

Eredeti címe: Himmelsdiebe (2010.) Kiadta: GABO (2013.) Oldalszám: 578

Amikor Laura Paddington, egy húszéves festőnövendék és Harry Winter, a negyvenes éveiben járó világhírű avantgard művész egy londoni kiállításmegnyitón találkozik, talán a 20. század egyik legnagyobb szerelmi története kezdődik el.
Szülei akarata ellenére Laura követi a harmincas évek Párizsába Harryt, ahol az élet a művészek között folyamatos ünnep, fiesta, a napok folytonos varázslatban telnek. Amikor a párnak mégis elege lesz Párizsból, a provence-i Sainte-Odile-ban vesznek házat, ami a földi Paradicsomot jelenti számukra, s ahol fantázia és valóság állandóan keveredik egymással. Itt kezdenek neki közös alkotásuknak, az Égi zsákmánynak, szerelmük krónikájának.
De rossz idők járnak Európára, s a szerelmesek elszakadnak egymástól…
Nem tudni, mi az erősebb: a valóság vagy az álomvilág, a barbárság vagy a szerelem.


Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, mert tudjátok: a II. vgh-s történeteket nagyon kedvelem. Ha van benne egy kis romantika, akkor meg pláne. Ha esetleg köze van a holokauszthoz, akkor pedig kihagyhatatlan számomra. Nos, ezzel a könyvvel kapcsolatban számítottam mind a 3 dologra.
Félbehagytam, de senki se mondhatja, hogy nem adtam neki esélyt, mert a 344. oldalon mondtam azt, hogy elég volt, ennyi volt, nem birom tovább.

Mi is volt a problémám? A főszereplőink művészek és magának a történetnek is olyan a hangulata, mintha művészet lenne. Látomások, összemosódások a képzelet és a valóság között, amikor nem tudtam eldönteni, hogy amit olvasok, az tényleg megtörtént vagy épp csak beszívott a főszereplő vagy csak simán nem normális. 

"A művészet – mondta Bernini, mintha Clarissa gondolataiban olvasott volna – hazugság, mely segít felismerni az igazságot. Ez az egyetlen komoly dolog a világon. Ezért nem lehet sohasem komoly."

Tán olyan olvasót, aki művészeti beállítottságú elvarázsolhat ez a történet, de mivel én nem ilyen vagyok, számomra csak fura volt az egész és zavaró.

Mi is az a "Várólistára"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez. 

Lassan külön kategóriát hozhatnék létre a sablonváltásoknak, mert hát igen, újra bekövetkezett az esemény, -mi mindenre jó egy kis dögrovás otthon-. ;o)

Hogy tetszik? :o)

ilyen volt

ilyen lett

Ami újdonság lehet, az "A hónap kedvenc könyvei". Hogy miért is hoztam létre, az egyenlőre titok, de a jövő év elején megtudjátok majd. Figyeljétek és olvassátok a polcon szereplő könyveket addig is! ;o)

Újra elérhető a Nyereményjátékos fül, melyben láthatjátok az eddigi nyereményeket. Jelenleg is folyik egy játék, melyre még tudtok nevezni. 
Igyekszem rendszeresen jönni majd újabb nyereményekkel, érdemes lesz figyelni az oldal frisseit. :o)

Frissítve: 2015.09.27.

Nem hagyott nyugodni, hogy csak egy böngésző jeleníti meg rendesen az oldalt, így visszatértem egy pár évvel ezelőtt már használt sablonhoz. :o)

 

Rég volt már Kitekintő, amikor is olyan külföldön már megjelent könyveket mutattam be, melyek jónak tűnnek, de kis hazánkban még nem jelentek meg. Úgy döntöttem, hogy felélesztem a rovatot, méghozzá váltásban keddenként a Leg-leg-leggel. Egyik héten Leg-leg-leg lesz, a másik héten pedig Kitekintő.

Angolul megjelent: 2015. aug.

Jennifer A. Nielsen: A Night Divided 

Amikor megláttam a borítón a szögesdrótot, nekem egyből a koncentrációs táborokról szóló történetek ugrottak be -ezért is olvastam el a könyv fülszövegét-, majd nem kicsit megdöbbentem.
A cselekmény időben a II. vgh. után játszódik Németországban, amikor is a "birodalom" kettészakadt. Volt ugyebár a "kelet" és a "nyugat".
Gerta családját is kettéválasztotta a fal. A lány, a testvére és az édesanyja  keleten élnek, melyet a szovjetek irányítanak. A másik oldalon pedig az édesapja és a középső testvére. Gerta úgy érzi, hogy fogoly a saját hazájában.
Aztán egy napon, amikor Gerta iskolába megy, megpillantja egy kilátón az édesapját, akinek az a terve, hogy átszökteti a másik oldalra a keleten ragadt családját. Ám ha elkapják őket, annak a következménye halálos. ...

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre.

Mit csinálnál, ha egyszer valami folytán törlődne a blogod? Újraindítanád vagy hagynád a francba?

forrás

Pánikba nem esnék, de indítanék egy újat és kezdeném nulláról. :o) Sajnálni persze nagyon sajnálnám az elveszett bejegyzéseket, mert bár néha legszívesebben homokba dugnám a fejemet a régi bejegyzéseket olvasva, de ettől függetlenül a blog a lényem egy darabja. Én vagyok, a múltam, a gondolataim és néha igenis szeretem visszaolvasni a régi bejegyzéseimet és látni, hogy mely könyveket olvastam már. :o)

Eddig még nem olvashattatok Book Tag-et a blogon, de most Annie könyves blogján belefutottam egybe, ami elnyerte a tetszésemet. Igaz, módosítottam rajta. Mivel nem vagyok nagy film néző, így azokat a kérdéseket kihagytam. ;o) 

Mit szeretsz legjobban az őszben? 

Ahogy a természet átalakul. Imádom az őszi erdőt, gyönyörű! Bár az is igaz, hogy csak addig tartom gyönyörűnek, amíg a latyak, az eső nem mossa el az egészet. ;o)

Melyik az a könyv, ami emlékeztet az iskolás napjaidra? 

Az összes kötelező olvasmány, de leginkább az általános iskolaiak. Vuk, Tüskevár, Egri csillagok, Kőszívű ember fiai, stb.

Melyik az a borító, ami őszi hangulatot idéz számodra? 

Nem rég hagytam félbe Peter Prange: Égből lopott szerelem c. regényét, így ez ugrott be egyből. Gyönyörű a borító, a történetről ugyanezt elmondani viszont nem tudom. :oS

Melyik a kedvenc horror/halloween történeted? 

Ritkán olvasok horror történetet, de kb. 16-17 évesen faltam Stephen King regényeit. Kedvencem nincs, de az Állattemetőn lehet borzongani, ha ahhoz van kedvetek. ;o)

Melyik őszi megjelenésű könyvet várod a legjobban?

Nagyon sok jónak tűnő könyv fog megjelenni ősszel és ha minden igaz, október végén jelenik meg Rainbow Rowell: Fangirl c. regénye is a Scolar gondozásában. Az Eleanor és Park is nagyon tetszett, így ebben a történetében is nagyon bízom. ;o) 

Melyek azok a könyvek, amiket idén tervezel olvasni?  

Ó, ezt nem merem írásba foglalni. :oD Sok-sok könyvet szeretnék még idén elolvasni, de aztán alakul, ahogy alakul. Ember tervez, Isten végez. Többnyire ha betervezem, hogy most elolvasom X könyvet, tuti, hogy más akad a kezembe amihez kedvet kapok, X könyv meg porosodik tovább. ;o)

Kép forrása: 1., 2.

Amikor anyuka lettem, sokáig meg voltam győződve arról, amikor mások emlegették ezt a könyvet, hogy nekem gyerekkoromban nem volt meg. Aztán beszereztük Gyerkőcnek és elkezdtem olvasni.
Nem voltak ismerősek a kis versecskék, DE! az illusztrációk viszont azonnal beugrottak, ezek emlékeztettek arra, hogy de-de, bizony, nekem is megvolt. Láttam is magamat a múltban, ahogy fürtös hajú kislányként lapozgattam a könyvet és a rajzokat nézegettem, találtam ki hozzájuk történetet (igen, egy időben ez volt a mániám, rajzokat nézegettem és történeteket találtam ki hozzájuk a fejemben).

Rövid versecskék, mondókák találhatóak a kötetben, szép illusztrációkkal díszítve. Szerintem egy gyerkőc könyvespolcáról se hiányozhat! ;o)

Eredeti címe: Allegiant (2013.) Kiadta: Cicero (2014.) Oldalszám: 450 Értékelésem:

Darabjaira hullott a csoportokra épülő társadalom, amelyben Tris Prior hitt korábban: erőszakos cselekmények és hatalmi harcok vezettek a széteséséhez, a túlélők veszteségek és árulások sebeit hordozzák. Tris ezért aztán él a felkínált lehetőséggel, hogy feltérképezze a város általa ismert határain túli világot. Hátha ott, a kerítésen túl megadatik neki és Tobiasnak, hogy elkezdjék egyszerű, közös életüket, amelyet nem terhelnek szövevényes hazugságok, érdek-összefonódások és fájdalmas emlékek.
Az új világ azonban félelmetesebbnek bizonyul, mint amelyet Tris maga mögött hagyott. A korábbi felismerések értelmüket veszítik, veszélyes új igazságok formálják át az embereket, akiket szeretett. Trisnek ismét meg kell vívnia a maga csatáját, hogy megérthesse a bonyolult emberi természetet és önmagát: képtelennél képtelenebb döntéseket kell hoznia a bátorság, a hűség, az áldozatkészség és a szeretet próbatételei során.

Divergent #3

Egy időben nagy sorozatfüggő voltam, ezt viszont úgy értsétek, hogy egy rakás sorozatnak nekiálltam, de befejezni nem fejeztem be őket. Így jártam a Divergenttel is. Az első részét olvastam, a másodikat szándékomban állt, de végül csak nem került rá sor, hisz annyi más könyv jelent meg, hogy így elfelejtődött.
Aztán történt, hogy megnéztük filmben A beavatottat, gyorsan utána A lázadókat is és egyszerűen tudnom kellett, hogy mégis mi történt miután kiderült minden, így rohantam A hűségesért a könyvtárba. Szerencsém volt, pont bent is volt. Így történt hát, hogy kihagyva a második rész olvasását, egyből a harmadikkal folytattam a trilógiát.


Bevallom, kicsit értetlenkedve vakargattam a fejemet a történet elején, hisz a film végéből kiindulva hirtelen azt se tudtam hol vagyok és mi történt, mert így számomra a harmadik rész egy nem várt fordulattal kezdődött. Aztán csak eljutottunk odáig amire számítottam, Tris, Tobias és egy maréknyi emberke átkerül a kerítés túloldalára. Megdöbbentem-e azon, ami várta őket a túloldalon? Igazából annyira nem, csak kicsit néhol értetlenkedtem. Ami viszont nagyon ütött, az Tris sorsa. Először azt hittem, hogy valami rossz vicc, de hát egyáltalán nem. Az írónő furcsán megcsavart mindent a végére.

Miért is adtam neki 3 csillagot? Olvasmányos volt, de néhol mégis ennek ellenére unalmas (igen, ezt rakjátok össze). Másra számítottam. Lehetett volna több izgalom, a vége pedig egyértelműen lehetett volna más!

Mi is az a "Várólistára"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez. 

Eredeti címe: The Saint (2014.) Kiadta: Athenaeum (2015.) Oldalszám: 504 Értékelésem:

Eleanor Schreiber egy zavarodott, zabolátlan tizenéves lány, aki megesküszik, hogy soha többé nem lép templomba. A lázadó tini azonban találkozik Stearns atyával, aki örökre megváltoztatja az életét. Már semmi nem állhat annak útjába, hogy az legyen, amit a sorsa diktál neki: Nora Sutherlin, az ismert erotikus regényíró, egyben Manhattan legismertebb dominája…

Eredendő bűnösök #5

Csalódott vagyok most. :o( Nem olyan szinten, mint amikor darabokra szeretnék tépni egy könyvet vagy épp verni a fejemet a falba, inkább a csendben szenvedős fajta csalódásra gondolok. Amikor szomorúan ingatjuk a fejünket, szánkat összepréseljük és magunkban elmormogunk egy ejnye-bejnyét. Így vagyok én most A szenttel.
Imádom az Eredendő bűnösöket, Tiffany Reiszt teljesen egyszerűen zseninek tartom, de tudom, ezzel nagyon untathatom már a visszatérő olvasókat. ;o) Igen, nagy elvárásokkal kezdtem neki ennek a kötetnek is, hisz megszoktam egy színvonalat az írónőtől, nem akartam alább adni. Maga a stílus, az írásmód, továbbra is "tökéletes", nekem magával a cselekménnyel volt bajom. Egyszerűen olyan volt, mint egy langyos lábvíz. Olvastam, okosabb lettem a szereplőkkel kapcsolatban, de hol volt az izgalom, az izzás? Számomra sehol. Sőt, néhol kimondottan éreztem, hogy unom a történetet.

Az előző rész ott ért véget, hogy Nora megmenekül Kingsley nővérének karmai közül. De "Seherezádé" története számomra egy nem várt fordulattal folytatódott. Ahelyett, hogy Nora Soren karjaiban vigasztalódna, a nő elmenekül, méghozzá elég messzire. Persze okkal teszi, de akkor is nem nyerte el a tetszésemet az írónő cselekményszálának ez a fajta vezetése.
Történik, hogy Nora megtalálja Kingsley fiát, akinek a létezéséről az előző részben felvilágosítja Kingsley nővére. Megtalálja a fiatal és természetesen jóképű srácot és naná, hogy az ágyban kötnek ki. Milyen lehet vajon Kingsley fia? Nos, bár külsőre hasonlít az apjára, a BDSM-ért nincs oda, de azért neki is megvan a nünükéje, az idősebb nőkért bolondul. Szóval összebújnak pár vanília menetre. És akkor itt jön a képbe újra "Seherezádé", folytatódik a mesélés. Nora visszarepül a múltba és elmeséli Niconak a megismerkedését Sorennal és a kapcsolatuk alakulását, fejlődését.

"A férfi továbbra is némán bámulta, és Eleanor úgy érezte, hogy önkéntelenül is farkasszemet néznek. Jól van. Tegyék. Tudta, hogy érje el, hogy a férfi pislogjon először.
– Szóval… – kezdte –, mióta a múltkor beszéltünk a szabályokról meg a papokról meg a szexről meg ilyenekről, már meg akartam kérdezni magától… Maga olyan pap, aki megdugja a gyülekezetében lévő kölyköket?
Eleanor várt.
Søren nem pislogott.
– Nem.
Jól van, ügyes a játékban. De Eleanor ügyesebb.
Felemelte az állát és rámosolygott, úgy, ahogyan egy jóképű, idősebb férfira mindig is mosolyogni akart, csak soha nem volt mersze vagy alkalma megpróbálni.
– Nagy kár."

Ebből a kötetből jobban megismerjük Nora és Soren kapcsolatát, de nekem valahogy akkor sem nyerte el a tetszésemet. Sőt, az a fejezet amikor eljutunk ahhoz, ahogy Nora elveszítette a szüzességét ... hát eddig akármennyire is sikerült elérnie az írónőnek, hogy a BDSM jelenetek ne zavarjanak, ennél a résznél a víz is kivert és akkor bizony nagyon zavart, taszított.

Szomorú vagyok, mert ez valahogy egy semmilyen kötet lett.

• Kicsit uncsi volt már ez a mesélős szál. 
• Az plusz pont, hogy Nora és Soren kapcsolatát ismerjük meg jobban, de bennem nem úgy csapódott le, ahogy kellett volna.

Mindezektől függetlenül a sorozat továbbra is a kedvencem, csak ajánlani tudom és semmiképp se hagyom abba. Nagyon várom a folytatást!

Mi is az a Leg-leg-leg?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez.  

Top 10 szerző, akiktől mindenképp olvass el valamit!

Könnyűnek tűnt erre a kérdésre válaszolni, de amint az ujjaimat a billentyűzetre helyeztem, hirtelen fogalmam se volt, hogy kit merjek ténylegesen ajánlani a figyelmetekbe. Szóval nem olyan egyszerű ám. ;o)

Akikre mindenképp voksolok ebben a kérdésben:

Susan Elizabeth Phillips- a romantika kedvelőinek
Julia Quinn - a történelmi romantika kedvelőinek
J. K. Rowling - igen, a HP-t mindenkinek!
Simone Elkeles - YA kedvelőinek
Lőrincz L. László - igen, bevallom, hosszú évekig rajongtam Laci bácsiért, viszont aztán valami megszakadt "köztünk"
Alexander Dumas - ha szépirodalom, akkor egyértelműen ő
Robert Merle - meg ő is
Tiffany Reisz - kicsit kemény, tudom, de a nő egy zseni!
Jo Nesbo - ne hagyjuk ki a krimik kedvelőit se
Kerstin Gier - és itt nem feltétlenül az Időtlen szerelem trilógiára gondolok, olvassatok mást is tőle, megéri!

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre.

Amikor egy könyvet olvasol, folyamatosan írsz róla a bejegyzésben vagy olvasás után egyszerre fogalmazod meg a gondolataidat?

Egyszerre fogalmazom meg őket, amikor nekiülök a bejegyzés megírásának végre. :o)

Eredeti címe: The Girl on the Train (2015.) Kiadta: XXI. század (2015.) Oldalszám: 320 Értékelésem:

Ritkaság, hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye.
2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Crhristie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet.
Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra.
És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég.
A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt.
Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

Mi is az a "Waiting On" Wednesday"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez. 

Várható megjelenése: 2015.09.10. Kiadja: Maxim Könyvkiadó

Mina Grime eddig sikeresen túl van már pár küldetésen, és úgy tűnik, egyre leleményesebben talál megoldást a mesékhez. De ahogy a lány egyre ügyesebb, a Történet is egyre nehezebb kihívások elé állítja. Mina érzi, hogy sokkal nehezebb és félelmetesebb dolgokkal kell megbirkóznia, mint korábban. Úgy tűnik, Jared mindent megtesz, hogy elnyerje Mina bizalmát, ennek ellenére az őt körüllengő titokzatosság éberségre kényszeríti a lányt.
Legújabb küldetésében a barátai játsszák a főszerepet, de korántsem olyan leosztásban, ahogy azt Mina először gondolta. Közben emberek tűnnek el titokzatos módon, köztük Jared is. És míg Mina próbál szembeszállni a Történettel, elveszíti legerősebb fegyverét, a Gimoire-t. A lány kénytelen teljesen egyedül szembenézni a fenyegetéssel, és úgy tűnik, a mese megoldása csak olyan áron valósulhat meg, ha Mina megbirkózik vele, hogy szerelme, Brody a legjobb barátnője karjaiba fut. Amikor már minden veszni látszik, Mina szerettei veszélybe kerülnek, és a lány már abban is kételkedik, hogy ő túléli-e a próbát. Végső elkeseredésében felteszi a jól ismert kérdést: "Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?"

Mi is az a Top10 Tuesday?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez.  

10 könyv, melyek régóta hevernek a polcomon, de még nem olvastam őket.

Jóval több könyvet tudnék felsorolni mint 10-et, melyek várnak arra, hogy elolvassam őket, így csak ízelítő a listából. ;o)

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre.

Használsz jegyzetfüzetet olvasáskor?

forrás

Régebben használtam. Folyamatosan írtam amiket a szereplőkről tudni kellett, a fontosabb részeket is kiemeltem, illetve azokat a sorokat is, melyeket aztán a bejegyzésben szerettem volna beleírni. Ma már max egy-egy sort jelölök meg, aztán látva a jelölést úgy is eszembe jut a bejegyzés írásakor, hogy miért is jelöltem be, mire akartam kitérni azzal kapcsolatban. :o)