Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

A. M. Jenkins: Night Road

"A fiú arra kényszerül, hogy váratlanul útra keljen.
Erőt kell gyűjtenie, hogy szembeszálljon legsötétebb félelmeivel...
Cole számára az élet kötéltánc. A napfény a halálos ellensége: egyetlen hiba elég hozzá, hogy csapdába essen és egy koporsó fedelét bámulja belülről az örökkévalóságig..."


Túlságosan nagy izgalommal nem vártam ez a könyvet, egyszerűen csak kíváncsi voltam, meddig lehet még ezt a vámpíros lázat csűrni-facsarni.
Nos, az írónőnek sikerült egy telesen más nézőpontból rávilágítani a vámpírokra (de ne hívjuk így őket!).
Itt nem volt szerelem vámpír és ember között, nem volt harc, lényegében nem volt semmi, csak egy ajtó a lelki világukra.
Különös történet volt. Sötét, de nem komor, hanem inkább olyan elmélkedős.

A könyv azt mutatta be, hogyan tanítja be 2 gyakorlott vámpír a fiatal "kezdőt". Olvashatunk a lelki gyötrelmeikről, amikor el kell válniuk a szeretteiktől, hogyan élik meg azt, hogy vámpírok lettek, hogyan tanulnak meg táplálkozni úgy, hogy ne öljék meg az "áldozatot", stb.
Nem egy izgalmas, fordulatos könyv, de valahogy kellett ilyen is a sok vámpíros könyv között.

Kimondottan egy szereplő se lopta be magát a szívembe, egyszerűen csak elolvastam, de annyira nem nyerte el a tetszésemet, hogy máskor is kedvet kapjak az elolvasásához.

Tartalom: 3
Megjelenés: 2008/2008
Az írónőről: A. M. Jenkins első regénye 1997-ben jelent meg. Ez a 6. regénye.

0 megjegyzés: