Follow Us @nikikonyvesem

2010. július 6., kedd

Gaál Viktor: Varázserdő

"Eljött az idő. Mindennapjaid Városa alatt már vár rád az Erdő. A szépség, a varázslat - a titkok és veszélyek erdeje. Az Erdő, amelyről évszázadokig megfeledkeztünk. Erdő és Város rendje azonban felborult. És ezúttal immár puszta létezésünk a tét. Alá kell szállnunk újra. Ne hozz magaddal semmit. Térképeid és fegyvereid hátráltatnak csak. Egyedül az ösztöneidben bízhatsz. Odalenn három szabály van: - Sose hazudj! - Sose maradj hét napnál tovább ugyanott! - És soha, de soha ne köss alkut a Sárkánnyal! Gyere. A Varázserdő már vár..."


Az első mondat, amit a könyv hátoldalán olvashatunk, Szepes Mária ajánlása:
"A Varázserdő ... sokak életét alapjaiban fogja megváltoztatni."

Ezek után egyfajta misztikum lengte át számomra a könyvet, vártam a percet, hogy az eddigi elképzeléseimet a Világról alapjaiban rengesse meg. Próbáltam a sorok mögé nézni, mire gondol, mire céloz a könyv írója, hisz valaminek lennie kell a sorok mögött egy ilyen ajánlás után.

Én viszont nem találtam rá semmire. Egyszerűen csak egy mesét láttam egy Varázserdőről, ahová a Városból az emberek lemenekülhetnek, és a Varázserdő rabul ejti őket.
Kezdetben arra gondoltam, milyen jó kis horror lehetne belőle a TV-ben. Az állandóan változó Erdő, az a hely, ahol este a legvadabb álmaid válnak valóra.
Ugyanakkor egyáltalán nem volt félelmetes. Kerestem a megoldást, de sehogy se akart leesni a tantusz. A közepére már totál felhergeltem magamat, és feladtam az agyalást raja.
És akkor megláttam az összefüggéseket.

A könyv befejezése után magamra büszkén ecseteltem az egyik ismerősömnek, aki szintén olvasta, hogy nagy nehezen, de leesett mi is az a Varázserdő, és elmondtam neki az elméletemet.
Mire ő meg közölte velem, hogy neki a Varázserdő mást jelentett.
Aztán nekiálltunk analizálni magunkat, hogy lehet az, hogy nekem ez jött le, neki pedig az, és megértettük.

Spoiler is lehet benne!
Számomra a Város a felnőtt világot jelenti. Ahol rohanunk, robotolunk, mint a hangyák, ahol a szennyet elrejtjük, tudni sem akarunk róla. Ahol megfelelünk az elvárásoknak és észre se vesszük, hogy elveszítjük saját magunkat.
A Varázserdő a gyermekkor. Ahol igen, ha felnőttként mész vissza, a félelmeid felerősödnek. De Ott van pl. a könyvben szereplő kisfiú aki nem félt az Erdőtől. A gyerekek nem ismerik a félelmet, a gonoszságot, így nincs mi üldözze őket. De amikor levágták a kórházban Ivy haját, akkor megtört benne valami, rájött, hogy létezik gonoszság.
Az Erdő nem veszélyes, ha nem félsz semmitől, sőt, érdekes kihívás lehet.
Vége!

Sok olyan történet van, ami az olvasóknak mást jelent. Más jön le nekik belőlük, átvonatkoztatva a saját életükre, a tapasztalataikra.
Gabriel G. Marquez Száz év magánya pl. minden egyes alkalommal amikor elolvastam, mindig mást és mást súgott nekem.

A Varázserdőnek nincs egy konkrét megfejtése, hogy na ez a Varázserdő. Mindenkinek más. Ne is keresd! Csak olvasd, érezd, és jönni fognak a párhuzamok maguktól, csak feledkezz bele a történetbe!

Itt bele tudsz olvasni.

Tartalom: 4
Megjelenés: 2007.

4 megjegyzés:

Szanik írta...

Na, még egy szuper Gaál Viktor könyv... most már tényleg olvasnom kellene tőle valamit, olyan jókat írsz róla.:)
Hányszor olvastad a Száz év magányt???

Niki írta...

:o) Tényleg ne hagyd ki, de ne kérdezd, melyik könyvével is kezd. :o) Én most az Arche-re vagyok nagyon kíváncsi, azt is dicsérik agyba-főbe.
Itt vannak a könyvei amúgy:
http://gaalviktor.hu/Redirect?pageId=regenyek

Száz év magány? Hm. 3X biztos. :o) Olvastad már? Imádom!

Szanik írta...

Ha valamikor végre rászánom magam, hogy megvegyem valamelyik könyvet, akkor onnan fogom szerintem megrendelni. Köszi!:)
Nem, a Száz év magányt még nem olvastam Marqueztől, csak a Szerelem a kolera idejént. De tervben van!:)

Niki írta...

Tán, a Száz év magány "velősebb", mint a Szerelem a kolera idején. :o)