Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Cecelia Ahern: Bennem élsz

A Bárcsak láthatnál után ez a második regény, amit Cecelia Ahern-től olvastam.
Ebben a könyvében sem csalódtam. Ugyanolyan meseszerű, kedves, megható, elgondolkodtató történet. Árad belőle a fiatalosság, a lendület és egész végig valami nőies finomságot éreztem az olvasása közben.

A történet végig 2 szálon fut.
Adott egy fiatal nő, akinek a házassága zátonyra fut, elveszíti a kisbabáját, vérátömlesztést kap.
Adott egy férfi, aki próbálja túltenni magát a válásán és elfogadni, hogy felnőtt a kislánya. Vért ad.
Gondolom a folytatást ti is kitaláljátok, a nő kapja a férfi vérét.
Igen ám, de innentől lesz minden izgalmas!
A nő elkezd olyan dolgokat szeretni, olyan dolgok iránt érdeklődni, amik eddig hidegen hagyták. Emlékek törnek fel belőle, amik nem az övéi, és persze többször is belebotlik egy bizonyos férfiba. A sors keze. (Na meg az írónőé.) ;o)

"Justin Hitchcock, a jóképű, ám morózus amerikai művészettörténész még nem jutott túl a válása okozta sokkon, kiábrándult és depressziós. Az ír fővárosban tart előadást, amikor rábeszélik, hogy vegyen részt egy anonim véradáson. Nem is sejti, hogy önzetlen tettével örökre megváltoztatja az életét...
Joyce Conway, a harmincas évei elején járó, rossz házasságban élő ír fiatalasszony balesetet szenved, az életét egy vérátömlesztés menti meg, ám elveszíti azt, amire a világon a legjobban vágyott: a kisbabáját. Amikor magához tér, különös érzés keríti hatalmába: mintha valaki más életét élné... Az ismeretlen férfi emlékei uralják álmait, de vajon a nyomára bukkanhat valaha az idegennek, hogy megfejtse a rejtélyt."

Igazából fura kis történet, hogy a vér átadásával vajon a vért adó emlékei, érzései is átadásra tudnak-e kerülni.
Nagyon sok eddig megmagyarázhatatlan hasonló történetről olvastam szervdonorok esetében, vagy épp látni lehetett a Tv-ben.
Igazából elképzelni el tudom, miért is ne?, olyan sok minden van a Világon, amit megmagyarázni nem tudunk. ...

A borítókról eddig véleményt sose írtam, de itt egyszerűen meg kell jegyeznem: nagyon tetszik.
Egyszerű, nem túldíszített, finomságot és nőiességet látok benne.

Az első fejezetben olvasható, hogy Írországban (mivel ott játszódik a történet) hetente 3.000 egység vérre lenne szükség, a lakosság 3%-a adományoz vért. Élete során minden 4. ember vérátömlesztésre szorul.
Kíváncsiságból felmentem a Magyar Vöröskereszt Véradásszervezés oldalára. Ott olvastam, hogy Magyarországon évente 500.000 egység vér szükséges a betegellátásra. Ez közel fél millió önkéntes véradására lenne szükség. 2008-ban 444.370 véradás történt. ...
A vér semmi mással nem pótolható.

2008-ban jelent meg ez a regénye angolul.
Könyv még tőle: Bárcsak láthatnál

0 megjegyzés: