2010. február 25., csütörtök

Bernhard Schlink: A felolvasó

A felolvasó jóval több a történetnél.

Nagyon érdekelnek a holokauszttal foglalkozó regények.
Egy időben faltam őket, próbáltam megtalálni bennük a kérdéseimre a válaszaimat, de hiába. Még mindig nem értem, hogy hogy történhetett meg. Bár azt hiszem, sose fogom megérteni.
Ráadásul az emberiség sose tanul a hibáiból. Néha úgy érzem, mintha egy hatalmas lyuk felé közelednénk.
"Foglalkozni a történelemmel azt jelenti, hogy hidat verünk a múlt és a jelen közé, és mindkét partot figyelemmel kísérjük, mindkettőn tevékenykedünk. ...
... eltökélt összpontosítás a jelenre és a jövőre, amely süket és vak a múlt öröksége iránt, amely örökség azonban meghatároz bennünket, é amellyel együtt kell élnünk."
A regény több a történetnél. Morális kérdéseket tesz fel, próbálja a kérdéseire megtalálni a választ.
Miért nem lázadtak fel az őrök? Miért nem mertek lépni? A múltat hogyan tudja elfogadni egy olyan gyermek, akinek a szülei ennek a kornak a részesei voltak? Miért olyan makacs Hanna, miért nem vallja be a titkát? Lehet, hogy ez a rövid szerelem olyan mély nyomott hagyott a fiúcskában, hogy maga se tudja, de egészen másképp is alakulhatott volna az élete? Most akkor kinek van lelkifurdalása a másikért: Hannának vagy a fiúcskának?
A könyv igazi főszereplője Michael a fiúcska. Az ő szemén keresztül látjuk a "világot". Leginkább az ő gondolataiba látunk bele. Ugyanakkor betekintést kapunk a múlt egy olyan részébe, ami örökre sokkolni fogja az emberiséget. (Legalábbis szerintem.)

A történet a 15 éves Michael és a 36 éves Hanna szerelmi kapcsolatával kezdődik. A fiú heves testi vágyat, szerelmet érez a nő iránt, aki nekem valahogy inkább egy rideg sziklához hasonlít.
Rendszeresen felolvas neki, de a múltjáról akkor még semmit se tud.
Pár hónap után Hanna váratlanul elutazik, a fiú nem talál a nyomára.
Évekkel később egy tárgyalóteremben találkoznak.
Michael jogászhallgató, Hanna pedig a vádlott.
A vád pedig, hogy SS tisztként nem akadályozta meg egy balesetből kifolyólag több, rájuk bízott zsidó nő halálát. ...

A regényből készült filmet 2009. áprilisában kezdték játszani a hazai mozik Kate Winslet, Ralph Fiennes és David Kross főszereplésével. Kate Winslet élete első Oscar-ját is elvitte, mint legjobb színésznő. Ezen megdöbbentem, totál az volt bennem, hogy a Titanic-ért tuti zsebelt egy kis szobrocskát. Amúgy őszintén szólva, én inkább tudtam volna Sigourney Weaver-t elképzelni női főszereplőnek, mint Winslet-tet. ... Bár a filmet még nem láttam.

A regény Der Vorleser címmel 1995-ben jelent meg először Németországban, majd 1997-ben Amerikában. Kis hazánkban az első kiadás 2000-ben jelent meg a Helikon Kiadónál.

A felolvasó az összes neves nemzetközi díjban részesült, világszerte hétmillió példányban adták el, harminchét nyelven.
A hatvanöt éves szerző ma Berlinben és New Yorkban él. Legújabb sikerkönyve a Hazatérés.

2 megjegyzés:

  1. Nekem is nagyon tetszett a regény, már csak azért is mert kicsi vékonyka és gyorsan "kivégezhető", bár a film nézése még hátravan.:)

    VálaszTörlés
  2. Én láttam a filmet. A könyv élvezetesebb, de azért a filmet se hagyd ki, ha lehetőséged lesz rá. ;)

    VálaszTörlés