Amikor az Egymás szemében facebookos csoportban kiderült, hogy a júniusi téma során a csoporttagokkal beutazzuk a Világot és különböző nemzetiségű szerzőktől kell elolvasnunk egy-egy könyvet, nagyon izgatott voltam, hogy vajon én melyik országra fogok tudni lecsapni. És az a bizonyos Oroszország lett.
És ha Oroszország, akkor természetesen még a gimiben olvasott klasszikusok jutottak eszembe. Háború és béke, Anna Karenina és az Anyegin. Ahogy pedig végigfutott bennem az Anyegin gondolata tudtam, hogy én bizony ezt a művet fogom újra elolvasni. Kábé negyedjére. 😊
 |
| Forrás |
Aki a középiskola harmadik osztályát már befejezte, annak biztos nem ismeretlen Puskin eme műve.
A történet mondhatni nagyon egyszerű és ismerős.
Van Anyegin. Ha ma élne, ő lenne a menő csávó, akiért minden csaj szíve dobog, de ő csak játszik velük.
Aztán ott van Tatyjána, a szürke kis egérke, aki beleszeret Anyeginbe és reménykedni mer.
De Anyegin visszautasítja és Tatyjána összetörik. ....
A bosszú pedig édes és egyszer megfordulnak az "erőviszonyok".
"A lány, ki vágyott, álmodott,
Most újra él, feltámadott!"
Hihetetlen, de ez a mű ugyanannyira megbabonázott, mint 17 évesen, aztán a húszas éveim elején. Mindig megtalálom benne azt az üzenetet, amire az adott életkorban szükségem van.
Amikor először olvastam, épp az első szerelmi csalódáson voltam túl. Olyan voltam, mint Tatyjána. Mertem nagyot álmodni és olyan fiút szeretni, akivel nagyon nem illettünk össze. Hatalmas volt a csalódás és a fájdalom utána. Tatyjána fájdalma és felemelkedése, a pillanat, amikor 8 évvel később Anyegin a lábai elé vetette magát, gyógyír volt a sebeimre.
Ma, felnőtt fejjel más üzenetet találtam benne.
Nagyon sajnálom, ha valakinek ez a mű nem nyeri el a tetszését, engem minden alkalommal azonnal beszippantott. Az orosz bálok, a drágaság, a fényűzés, az ártatlanság, az első szerelem. A csalódás, a házasság.
Olvassátok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése