Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Karácsonyi örömködések #2

A kedvenc ünnepem az évben a Karácsony, a baj csak az vele, hogy olyan hamar véget ér ahhoz képest, hogy mennyit készülődik rá az ember.
Már a hónap elején feldíszítettük a lakást, előkerültek a gyertyák, girlandok, hópelyhek az ablakba, kidekoráltuk Gyerkőc szobájának ablakát, elkészítettem az adventi koszorút, adventi naptárt, nekiálltam a karácsonyfadíszek gyártásának -mivel tavaly a macskánk sorozatban követte el a merényleteket ellenük- és persze eljött a karácsonyi sütik gyártása, majd az ajándékok megálmodása, beszerzése.
Amit már előre elterveztük: az idei Karácsony különleges lesz. Tán idén várta először úgy igazán-igazán az ünnepet a Gyerkőcünk, készültek rá az oviban, írta serényen a levelet a Jézuskának, számoltuk a napokat. Hosszú-hosszú évek óta, idén igazi fenyőfát vettünk. És hihetetlen, de én már teljesen el is felejtettem, hogy tényleg van illata! :o) És hát tényleg különleges lett ám az idei ünnep, ugyanis rekord idő alatt díszítettem fel a fát.
Történt, hogy Gyerkőcöm jó ideje nem alszik már nappal. Szerencsére 23-án esett nálunk a hó, így a Párom ebéd után elvitte szánkózni. Szépen nekiálltam a díszítésnek, elterveztem mi hol fog a legjobban mutatni, még csak az égők és pár dísz volt fenn a fán, amikor csörgött a telefonom és közölte velem a Párom, hogy Gyerkőcnek pisilnie kell. :oS Komolyan mondom, 5-10 perc alatt kész is voltam a díszítéssel, de épp hogy csak. A szaloncukrok pl. repültek a fára csak úgy lazán. Amelyik fenn marad az jó, amelyik leesik az úgy járt. Az ajándékok meg csúsztak alá. Én még életemben nem pörögtem így, az hétszentség. :oD ...
Az év fénypontja volt, amikor Gyerkőcöm kibontotta a csomagját és örömében ugrált, ujjongott, agyba-főbe puszilgatott minket, alig tudta elhinni, hogy a Jézuskától megkapta a hőn áhított ajándékot. Az a pillanat valahogy mindent vitt és bármi rossz és nehézség is volt az évben, abban a pillanatban minden kitörlődött, csak a boldogsága létezett. Csodálatos pillanat volt. Annyira ártatlanul, teljes szívből tudnak örülni a gyerekek, hogy szinte irigylem őket ezért az adományért.
De azért nekem se lehetett okom a panaszra. Amikre vágytam, a fa alá kerültek, így például könyveket is leltem ott, ráadásul többet is, mint amennyire számítottam.
Elsőként Móni csomagja futott be az ünnep előtt.
Viszonylag rendszeresen tartjuk immár 2 éve a kapcsolatot, így izgatottan készültem neki a saját csomagommal idén is és vártam az övét, nem hiába. ;o) Már eleve a csomagolása gyönyörű volt, na de amit benne találtam! Hát az tuti, hogy a Delíriumról mindig eszembe fog jutni az a pillanat, amikor megpillantottam.
Hozzátartozik a történethez, hogy részt vettem a molyos karácsonyozásban is és teljesen abban a hitben voltam, amikor a Kívánságlistámon a könyv mellett megpillantottam a kis ajándékdoboz ikonját, hogy a molyos angyalkámtól fogom majd kapni. Mónira egyáltalán nem gondoltam, sőt, még meséltem is neki, hogy milyen dinka vagyok, hogy megnéztem a Kívánságlistámat, így lelőttem saját magamnak a molyos meglepimet. Ő meg gondolom serényen, vigyorogva bólogatott a monitor túloldalán. :oP Szóval először a kis csomagocskát bontottam ki, amiben mindenféle finomság volt (ó az a csoki!) és a pomponos könyvjelző (azóta is azt használom, olyan pihe-puha a pompon). Aztán felemeltem a könyv méretű csomagot és nagyra kerekedett a szemem, ugyanis találtam alatta még egyet. Bontom ki a kezemben levő csomagot, épp a hátuljával néztem farkasszemet, "Hát te meg ki vagy?". Fordítom meg és ott volt a Delírium, amit ugyebár a molyos angyalkámtól vártam. Leírni se tudom, hogy milyen hangokat adtam ki magamból, képzeljétek el a vihogás és a nyerítés kettősségét, de szerintem úgy se fogjátok tudni. ;o) Miután kivihogtam magamat, izgatottan bontottam ki a második csomagot és tátva maradt a szám. Egyrészt nem számítottam az Éjszakai Cirkuszra, másrészt élőben még nem láttam, így fogalmam se volt arról, hogy ennyire szép a kivitelezése.
Úgyhogy Móni gondoskodott arról, hogy az idei karácsonyi ajándéka felejthetetlen legyen számomra. ;o)

Pár nappal később pedig egy régi-régi barátnőm csomagja futott be, mindenféle szépséggel-jósággal és két könyvecskével.
A Mária Terézia és kora amolyan önvédelmi fegyveres könyv, de nagyon kíváncsi vagyok rá. Szeretem a történelmi dokumentumregényeket, már ha persze jól vannak megírva. Remélem ez a könyv sem lesz túl száraz.
Joanne Rowling életrajza- És megteremtette Harry Pottert... pedig eddig kimaradt az életemből, de lévén, hogy imádom a HP-t, ez pótlásra fog kerülni immár.

A harmadik csomagom a Könyvfalós angyalkámtól futott be.
Van ugyebár a közös könyves blogunk -ez lenne a Könyvfalók-, amit jelenleg 15-en vezetünk. Elhatároztuk, hogy szervezünk egy meglepizést, amolyan molyos ajándékozás módjára és ehhez 10-en csatlakoztunk is. A random.org szépen kisorsolta, hogy ki kit lep meg titokban, én meg a közvetítő szerepét osztottam magamra. Így természetesen tudtam, hogy a meglepimet Timitől várhatom majd, de nem számítottam azokra, amiket végül kaptam.
Először a kekszes dobozocskát pillantottam meg, benne minden földi jóval. Ó azok a diós kekszecskék! Mindegyiket elpusztítottam! ;o) Aztán megpillantottam a könyvet is, elolvastam a fülszöveget és nagyot dobbant pici szívem. Még nem olvastam az írónőtől semmit, de már előre érzem, hogy mi Szonyecskával jó barátnők leszünk. ;o)

A molyos angyalkám csomagját is minden nap izgatottan vártam. Ahogy teltek a napok és követtem az oldalon, hogy milyen sokan megkapták már, egyre izgatottabb lettem, vajon be fog-e futni időre vagy sem? Végül befutott és meghatódtam @Kati81 kedves mondataitól és persze a Kívánságlistámról választott könyvétől is.
Akik nyomon szokták követni az írásaimat, azok tudják, hogy nagyon szeretem Fábián Janka történeteit, gondolom @Kati81 is visszaböngészhette az olvasásaimat, értékeléseimet és ezért lepett meg pont a Lotti örökségével.
Nagyon jó választás volt, hamarosan neki is kezdek majd és remélem, hogy nem fogok csalódni. ;o)

Végül eljött 24-e és miután Gyerkőcöm kiörömködte magát a játékdoboz fölött, összeszerelhettük neki az ajándékát, mi is megkereshettük a magunk kis meglepetéseit. Így akadt a kezeim közé a Párom kicsit sete-suta csomagolása, de annál nagyobb szívvel becsomagolt meglepetése. Sejteni sejtettem, hogy könyv lesz a csomagolópapír alatt, a kérdés már csak az volt, hogy vajon melyik? :o) Mondanom sem kell: ismer, mint a tenyerét, nagyon jól választott, így végre hamarosan én is befejezhetem a trilógiát, ugyanis megkaptam tőle A szabadság ötven árnyalatát. (Én pedig EZZEL leptem meg, mert a Jumurdzsák gyűrűjéért is nagyon odavolt. Nagy sikert arattam vele és mivel ritkán vesz könyvet a kezébe, így külön öröm, amikor sikerül neki olyat találnom, aminek örömmel kezd neki és el is nyeri a tetszését.)

Hát ennyi lenne az örömködésem. Rég tehettem ennyi könyvet a fa alá és ennek nagyon örültem. :o)

Köszönöm szépen még egyszer a Páromnak, Móninak, a barátnőmnek, Timinek és @Kati81-nek, hogy még szebbé tették az ajándékaikkal az ünnepemet! :o)


* A blog létezése óta ez a második olyan bejegyzésem, ami a karácsonyi örömködéseimről szólhatott. A tavalyiról ITT írtam.

2 megjegyzés:

Mónika írta...

Hihi, ezt a sztori a delíriummal szerintem mindne karácsonykor megemlegetjük majd. :DD Én is mindig (elégedetten) mosolygok, amikor felhozod (hogy ilyen ügyesen átvertelek)! :P
Jó kis könyveket kaptál! Majd lehet én is csinálok hasonló bejegyzést, ha végre a kezemben lesz Kethy ajándéka! :)

Niki írta...

@Mónika: ilyen szinten tuti nem tudsz legközelebb "átverni". :oP Szemem nyitva lesz. ;o)