Maria Murnane: Papíron príma

Olvasva a könyv fülszövegét, amolyan Bridget Jones történetet vártam. Magam elé képzeltem egy nőiesebb idomokkal megáldott húszas évei végén járó nőt, aki nagymama bugyit hord, menetrendszerűen galibába és kínos pillanatokba keveredik. A pasik átverik, kihasználják, stb., de persze a végén happy endnek kell lennie. Aztán jó szokásomhoz híven, hátulról belekukkantottam a könyvbe, hátha lesz pár sor a szerzőről és igazam lett. Így tudtam meg, hogy Maria Murnane a saját tapasztalatait öntötte papír formába. Nézve a fényképét kicsit kedvemet is vette, hisz az írónőről mindent lehet mondani csak azt nem, hogy a súlya miatt Bridget Jones-os problémái lehetnének. Na de a legtöbb ember szereti a humorosabb történeteket, így belevetettem magam én is.

Kiadó: CorLeonis Kiadó
Megjelenés: 2010.
Oldalszám: 306
Ára: 2990
Értékelésem: 3*

Az írónő oldala ITT

Waverly a 20-as évei végén jár. Van 2 jó barátnője, remek állása, sőt, még egy vőlegénye is, aki aztán az esküvő előtt szakít vele. A nő persze mély letargiába esik, hallani sem akar a férfiakról, "Édesem-üzenetekkel" szórakoztatja magát. És, hogy mik is ezek az "Édesem-üzenetek"? Elárulni nem szeretném, de ne gondoljatok nagy dologra. Mindenesetre néha nekem se ártana, ha bizonyos szituációkban ilyen kis "okosságokkal" találnám szembe magamat, hátha akkor kicsit világosabban látnám az adott helyzetet. Ahogy persze lennie kell, a pasi mentesség nem tarthat örökké, Waverly újra beleveti magát az életbe. Ez persze nem mindig olyan egyszerű. ...

Waverly leginkább azokra a nőkre emlékeztetett, akiknek véget ér egy kapcsolatuk, majd pedig pánik szerűen látják magukat magányosan, gyermektelenül meghalni egy elhagyott kunyhóban, ahol senki feléje se néz. Átéreztem azt a fájdalmat és félelmet, amit a meghiúsult házasság után érzett, de olvasóként könnyű volt képzeletben megsimogatnom a fejét., hogy "Ugyan már te lány, minden helyre fog jönni, csak fel a fejjel! Hisz annyi pasi rohangál szabadlábon." Megértettem, átéreztem és sajnáltam őt.

Megjelenése: Perfect on Paper
(2008. 2010.)

Mindezektől függetlenül maga a történet nem tetszett annyira. Közepes volt, néhol untatott. Az "Édesem-üzenetek" mindig kicsit felvillanyoztak, de nem sikerült az írónőnek megfognia, nem sikerült elérnie, hogy humorosnak találjam a történetét. Olvastam, kellemes volt, néhol aranyos, néhol mosolyogtam, voltak benne tényleg jó kis dolgok (pl. nagyon tetszett amikor a lányok a félresikerült randikról beszélgettek. Ilyenkor tudtam jóízűen nevetni, hogy miktől mentett meg a sors, hála az égnek), de összességében közepes volt. Jobb, humorosabb történetre számítottam.